Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

1979. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jóváhagyták a megye idei költségvetését (Folytatás az 1. oldalról.) megpsztott bevételek. A fenn­maradó hányadot az állami támogatás biztosítja. A helyi tanácsok gazdálkodásának biztonságát jelentős mérték­ben fokozza az a tény, hogy az idén bevételük 52 százalé­kát felsőbb tanácsi hozzájá­rulás képezi. Megyei viszony­latban az állami hozzájárulás az idén a középtávú tervben ütemezettnél 329 millió fo­rinttal lett több. A megyei tanács ülésén hangsúlyozták, hogy a ren­delkezésre álló összegek fel- használásában érvényesíteni kell a szigorú takarékosság elvét. Az idei költségvetés gazda­sági és kommunális felada­tokra a tavalyinál 27 millió­val többet irányoz elő. Az ilyen célra szánt összegből 70 millió forintot fordítanak utak fenntartására és felújí­tására, tízmilliót belvízrende­zésre. négymilliót a kiskörei üdülőkörzet kialakításával kapcsolatos feladatokra, nyolcmilliót pedig a tanyai lakosság kommunális helyze­tének javítására. Egészségügyi és szociális feladatokra 562 millió forint áll rendelkezésre — az előző évinél 72 millióval több. Az ellátási színvonalkülönbség mérséklésére 6 millió forintot biztosítanak. Ez az összeg va­lamennyi aránytalanság meg­szüntetésére nem elegendő, felhasználását rangsorolni kell. Ezért két alternatívát terjesztettek a testület elé. A döntés szerint körzeti orvosi, községi fogorvosi szolgálatok részére 2 milliót, állandó te­rületi bölcsődéknek 1.9 mil­liót. szociális otthonoknak 1,1 milliót, a megyei kórház ren­delőintézete részére pedig egymilliót juttatnak. A közoktatási és közműve­lődési célokra az idei költ­ségvetés 865 millió forintot iránvoz elő. Ez az összeg el­sősorban az alsófokú oktatás és a szakmunkásképzés fel­adatait szolgálja. Biztosítja az új megyei művelődési köznont működésének felté­teleit is. A területi ellátottságban meglévő színvonalkülönbsé­gek mérséklésére a közokta­tás és a közművelődés terü­letén 7 millió forint áll ren­delkezésre. Felhasználását il­letően szintén két változat közül választhattak a tanács­tagok. Állásfoglalásuk értel­mében napközi otthonos óvo­dák részére 1.6 millió, álta­lános iskoláknak 5.3 millió, az alsófokú zenei oktatás ré­szére pedig százezer forint jut ebből az összegből. Az említetteken túl a me­gye idei költségvetése jog és rendbiztonsági feladatokra 33 millió, igazgatási feladatokra 145 miiló, pénzügyi lebonyo­lítási feladatokra pedig 152 millió forintot irányoz elő. 1 Fejlesztésre több mint 800 millió A megyei tanács a válla­lati és egyéb forrásokból át­vételre tervezett pénzeszkö­zökkel, valamint bankhitel­lel növelt 1979. évi fejlesztési előirányzatot 814 millió 625 ezer forint értékben szabta meg. A testület egyetértet abban, hogy a lakosság által vállalt közhasznú társadalmi mun­kát elsősorban a tervekben szereplő feladatok megvalósí­tásához kell szervezni. Ezért a tervek jóváhagyásával egy- időben ismertetni kell a la­kossággal, valamint az üze­mi kollektívákkal a társa­dalmi munka lehetőségeit. A nemzetközi gyermekév je­gyében a társadalmi munka­akciókat elsősorban a gyer­mekintézmények fejlesztésére valamint az ifjúság sportolá­si lehetőségeinek gyarapítá­sára célszerű szervezni. A beterjesztett költségveté­si és fejlesztési tervjavasla­tokról többen mondtak véle­ményt. Kimunkálását alapos­nak, a reális helyzetet hozzá­értően mérlegelőnek tartot­ták a felszólalók. Mohácsi Ottó felszólalása A vitában részt vett Mo­hácsi Ottó, a megyei párt- bizotság titkára is. Beveze­tőül a megyei pártbizottság 1979-re szóló cselekvési programjából adódó felada­tokról beszélt, hangsúlyozva, hogy az idén a tervszerű, a fő feladatokra összpontosító, társadalompoldtikailag is rangsorolt munkára van szükség. A megyei tanácsülés elé terjesztett költségvetési és fejlesztési tervjavaslatról megállapította, hogy adott a lehetőség az ellátás javítá­sára, a tanácsi feladatok magasabb szintű megoldá­sára. A pénzalapok mellett megvan a tapasztalt, javuló munkát végző, többre képes apparátus, bővül a munká­hoz szükséges tárgyi felté­telek köre. A megye gazdál­kodó szervei, intézményei és a lakkosság segítőkészen vesznek részt a feladatok végrehajtásában. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban hang­súlyozta, hogy a sikeres munka feltételezi a vezetés, az irányítás tartalékainak mozgósítását is. Aláhúzta, hogy nemcsak a pénzügyi forrásokért kell harcolni, hanem legalább ugyanolyan erővel kell küzdeni a tervek­ben jóváhagyott fejlesztési feladatok megoldásáért is. Kiemelte, hogy a tanácsok­nak minden szinten segíte- rúök kell a gazdasági mun­kát. mivel a gazdaság fej­lődése a jövő lehetőségeire is kihat. Az életszínvonal emelése, az élet- és munka- körülmények javítása a ter­melési tervek teljesítésének függvénye. Befejezésül megállapítot­ta. hogy a költségvetési és fejlesztési tervjavaslat össz­hangban áll a megyei párt- bizottság cselekvési prog­ramjával. Érvényre juttatja a legfontosabb társadalom- politikai célokat, azok meg­valósítását elvi döntésekkel segíti és egyértelműbb köve­telményrendszert jelöl meg. Segíti a népgazdasági terv, a központi költségvetés egyensúlyt javító céljait, gazdasági és életszínvonal­politikai előirányzatainak te­rületi végrehajtását. A me­gyei pártbizottság nevében ezért támogatja a határozati javaslat elfogadását. A vita lezárása után a megyei tanács megszavazta a megye idei költségvetését és fejlesztési tervét. S. B. Ülésezett a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Tegnap délután 13 órakor ülést tartott a szolnoki Váro­si Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A tanácskozás első na­pirendi pontjaként a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat dolgozóinak élet- és munkakörülményei­ről, szociális és kultúrális el­Bizottsága látottságáról, a munkahelyi demokrácia érvényesítésének helyi tapasztalatairól az igaz­gató számolt be. A Végrehajtó Bizottság ezután meghallgatta Kukri Béla tanácselnök jelentését, majd egyéb kérdésekről tár­gyalt, Meszlényl Géza Felsen Tamás Aranyossy Imre Kiss Sándor Darvas Judit Rezsnák Miklós Sokakat foglalkoztató téma: az ide­genforgalom. Hazánkat az elmúlt év­ben 16 millió turista kereste fel. Több mint 5 millió magyar állampolgár járt külföldön 1978-ban, részben egyénileg, részben utazási iroda vendégeként. Utazásról hazatérők, utazást tervezők, hazai és külföldi turisták érzik, tapasz­talják az idegenforgalommal kapcsola­tos gondjainkat, problémáinkat. Napi téma, ezért a Központi Sajtószolgálat szerkesztősége meghívta a legnagyobb utazási irodák képviselőit, hogy együtt beszélgessünk idegenforgalmunkról. Keekasztal-beszélgetésünk résztvevői: Meszlényi Géza. a Volántaurist igazga­tója, Felsen Tamás, a Budapest Tou­rist igazgatóhelyettese, Aranyossy Imre beutazási főosztályvezető az IBUSZ. Kiss Sándor osztályvezető a Cooptou- rist, Darvas Judit referens a MALÉV Airtours és Rezsnák Miklós propaganda osztályvezető az Expressz képviseleté­ben. Szerkesztőségünket Vasvári Ferenc és Kádár Márta képviselte. KS■ — Idegenforgalmi holtsze­zonban vagyunk. Télen, kora tavasz- szal az emberek kevesebbet utaznak, üdülnek. Ilyenkor tehát könnyebb szálláshelyet biztosítani, könnyebb programot szervezni. Mit tesznek az utazási irodák a szezon széthúzásáért, mit ajánlanak a hazai és külföldi tu- rzimus keretében a magyar utasok­nak. Aranyossy Imre: — Az IBUSZ már februárban, márciusban indít ország­járó túrákat. A „Tájak — korok — múzeumok” rendezvény jegyében több­napos utakat, ahol az utasok múzeu­mokat, műemlékeket, várakat, törté­nelmi emlékhelyeket tekinthetnek meg. Ugyancsak télen is szervezünk egy­napos városlátogató túrákat, vártú­rákat — a kirándulás színhelyére vo­nattal érkeznek turistáink. . Természeti értékeink nyomában” címet viselő út­jaink arborétumokba, botanikus ker­tekbe vezetnek, szervezünk kirándulást népi, kulturális eseményekre vagy a busójárásra, tél temetésre. Felsen Tamás: — A Budapest Tou­rist két éve lépett szorosabb kapcso­latba a megyei idegenforgalmi hivata­lokkal. Ezekben az irodákban is áru­sítják programjainkat, v s a megyei ajánlatokra a Budapest Tourist is szer­vez utakat. Téli kínálataink közül a sportprogramokat és a téli üdüléseket emelném ki. Sítanfolyamokat szerve­zünk decembertől március eleiéig Nagyhideghegyen, Bánkúton — több helyen az Alacsony- és a Magas-Tát- rában, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, a szlovák síparadicsomban. Üdülésre, kirándulásra a Mátrát, Bükk- szentkeresztet, Hajdúszoboszlót, Har­kányt, Parádot ajánljuk belföldön. Kiss Sándor: — A Cooptourisf téli kínálatában már minden elkelt, nép­szerűek voltak a karácsonyi, szilvesz­teri ajánlataink. A belföldi útjainkat megyénként külön-külön szerveztük, s minden megyének összeállítottunk ön­álló programfüzetet. Ezeket összesítve is kiadjuk. Harkányban az idén kezd­tük meg a téli üdültetést. Külföldi programjaink összeállításánál a szövet­kezeti, szakmai utakat részesítjük előnyben. Meszlényi Géza: — A Volántourist 30 belföldi programot kínál az utasok­nak. Karácsonyra, szilveszterre Lenin- grádba, Garmisch Partenkirchenbe. a jugoszláv Alpokba, a szlovák Tátrába — sielési lehetőséggel színesített utakat. Valamennyi elkelt. Darvas Judit: —• A MALÉV Airtours profiljának megfelelően magyar uta­sokat csak külföldre utaztat. Korata­vaszi ajánlataink között szerepelnek a háromnapos city túrók — Párizsba, Athénbe, Londonba, Isztambulba, Ró­mába, Szófiába, Varsóba. Üdülő- és sí­túrát szerveztünk februárra és már­ciusra a bulgáriai Maliovicára. Rezsnák Miklós: — Az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iroda, mint a neve is mutatja, a fiatalok utaztatásá­val foglalkozik. Az Állami Ifjúsági Bi­zottság anyagi támogatásával most szervezzük a dolgozó fiatalok — első­sorban a mezőgazdaságban dolgozók — üdültetését Budapesten, Kőszegen, Egerben. Téli sítanfolyamokat, kultu­rális programmal kiegészítve Királyré­ten és a szlovák Tátrában indítunk. Az „Aranyjelvényesek az olimpiára” tö­megsport-akció országos próbái január­ban kezdődnek. 5 sportág szervezésé­ben. lebonyolításában is részt vállal az Expressz. S most alakítjuk ki sport- turisztikai elképzeléseinket ijs, ame­lyekhez az Edzett ifjúságért mozgalom ad keretet. Tavasszal külön gondot je­lent, hogy a középiskolák mind egy- időben — a tavaszi szünetben — akar­nak kirándulni, országot járni. Ehhez pedig sem elég autóbusz, sem szállás­hely nincs azországban. Meszlényi Géza'- — A Volán felaján­lotta. hogy azok az iskolák, amelyek nem a tavaszi szünetet használják fel iskolai kirándulásokra, 50 százalékos utazási kedvezményt kapnak. Eddig sajnos nem vették igénybe. KS: — Nemrégiben hatályba lé­pett egy törvény, amely az idegen- forgalmi irodák felelősségét és kár­térítési kötelezettségét szabályozza. Az Önök irodáiban azóta hogyan ala­kultak a panaszügyek? Felsen Tamás: — A törvény — na­gyon helyesen — az idegenforgalom területén is a fogyasztói érdekvédel­met szolgálja. Most az utasok ugyan tisztában vannak jogaikkal, de nem is­merik az utazási irodák felelősségét. Mert például van egy olyan kitétel, hogy amennyiben az utazási iroda a legnagyobb gondossággal jár el az elő­készítés szakaszában, és ezt dokumen­tálni tudja, akkor már a felelőssége csökken. KS: — Az utast nem az érdekli, a magyar iroda vagy a partner iroda a felelős-e az elrontott utazásért, nyaralásért. A befizetett pénzéért bi­zonyos szolgáltatásokat vár. Felsen Tamás: — Világos, ha én va­gyok az utas. nem örülök, ha leme­gyek Jugoszláviába, és az első osztá­lyú szálloda helyett fizetővendég-szol­gálatot kapok. És amikor azt mondta — nagyon helyesen — kívülállóként, hogy az utast nem érdekli, hogy ez a partner iroda hibája, mást nem tehe­tünk, de beszélnünk kell róla. 1978-ban — a panaszok zöme jugoszláv és bol­gár vonatkozású volt, ezekben az or­szágokban egyszerűen — helytelenül — túltöltötték a szállodákat. Rezsnák Miklós: — Az utaspanaszok kivizsgálásával, orvoslásával nálunk az ellenőrzési osztály foglalkozik, s ha jogos, visszatérítünk az utasnak, cso­portnak, KISZ-szervezetnek. Meszlényi Géza: — Azt soha nem mondtuk, hogy egyáltalán nincs pa­nasz és hogy a jövőben úgy tudunk dolgozni, hogy panaszlevél egyáltalán ne érkezzék. De a panaszok száma el­enyészően kis százalék az utakhoz vi­szonyítva. S ha a panaszok minőségét nézem, akkor is óriási különbségek vannak. Akad. aki azt kifogásolja, hogv a szállóban az északi szárnyon kapott szobát és nem a délin. Aranyossy Imre: — Az utazási iro­dák általában már a/rendelet megje­lenése előtt is — ha az utas panaszko­dott. s ha panasza indokolt volt — fi­zettek. Ám most sokszor olyan dolgo­kért teszik felelőssé az utazási irodát, amikért egyszerűen nem képes felelni. Mert az a magyar állampolgár, aki felveszi a devizakeretét és a zsebébe teszi a dinárcsekket, elindul Jugoszlá­viába. és az egész tengerparton nem talál szobát, hanem csak 50 kilométer­re. kihez mehet panaszra ? Senkihez. Elkölti a pénzét, aztán visszajön és mérgelődik. Az utazási iroda nem tehet arról, hogy a külföldi partner időköz­ben elcseréli a szálláshelyet. Vissza­adjuk az utasnak a pénzét. De az uta­zási iroda nem tud többet visszaadni, mint amennyit az ügyfél befizetett. Persze az utasok nem érik be a teljes összeggel, olykor azt követelik, fizes­sünk átlagkeresetet, szabadságpénzt stb. A panaszoknak nagyon nagy ré­sze teljesen jogtalan. Mert arról, hogy a menetrendben jelzett időpontra a lé­gitársaság nem tud gépet adni és csú­szik a program, miért feleljen az uta­zási iroda? Ez az utas rizikója. Ha va­laki elutazik nyolc napra és fizet 12 ezer forintot, 1500 forintba kerül egy napja, s ha egy napot a repülőtéren tölt, az 1500 forint. Ha mi rontottuk el a dolgot, ám fizessünk, de ha nem, akkor milyen alapon fizessünk? KS: — Beszéljünk az Önök szol­gáltatásának egyik kulcsszereplőjé­ről, az idegenvezetőkről. Hozzájárul­hat egy-egy út sikeréhez, jó hangu­latához. Az utas az idegenvezető és az irodai pultnál ülő informátor köz­vetítésével kerül kapcsolatba az uta­zási irodával. Ha kedvesen, udvaria­san tájékoztatják, ha kezébe nyomják az iroda programfüzeteit — szíveseb­ben, jobb kedvvel indul útnak. De udvarias informátorból, propaganda- füzetből és jól tájékozott, képzett idegenvezetőből meglehetősen kevés van! Felsen Tamás: — Egyre több idegen­vezetőre van szükség, és ezért egyre jobban felhígul az idegenvezetői gárda. Vizsgaidőszakban és szeptemberben örülünk, ha találunk valakit, aki el­vállalja a csoport vezetését. Ez nem je­lenti azt, hogy az utazási irodák nem követnek el mindent a metodikában, a továbbképzésben, a vizsgáztatásban, az intenzív nyelvtanfolyamok szervezé­sében, de ettől még nem feltétlenül javul az idegenvezetői gárda. Rezsnák Miklós: — A kívülállók esetleg tényleg úgy látják, hogy kevés a propaganda anyag. Szerintünk kevés is, meg sok is! Sok azért, mert a ki­lenc utazási iroda évente körülbelül 180 millió forintot költ propagandára. Ugyanakkor kevés a propaganda azért, mert lehet, hogy a Budapest Tourist vagy az Expressz kevés füzetet ad ki, viszont ugyanazt a térképet kiadja az IBUSZ, az Expressz, a Cooptourist stb.. valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatal is, és még mindig nincs a ha­tárátkelő helyeken elegendő információ. Aranyossy Imre: — Elhangzott itt, hogy nagyon kevés az idegenvezetőnk. De az utasak joggal vetik fel. hogy ne­kik mégiscsak jó, képzett kísérő kell. Valamennyi idegenforgalmi vállalat képez idegenvezetőket, azonban idegen- vezetőnek lenni főfoglalkozásban nem kifizetődő dolog. A kívánalmak vele szemben: politikailag legyen magas képzettségű, legyen diplomatája a Ma­gyar Népköztársaságnak a külföldiek előtt külföldön és belföldön. Szakmai­lag legyen kiválóan képzett, legalább két nyelvet beszéljen stb. Viszont, ha valaki ilyen kitűnő képesítésű, akkor az általában nem megy idegenvezető­nek, hiszen másutt is tíz körömmel kapnak utána. Ezért nincsenek idegen- vezetők. A követelmények magasak, az anyagi dotáció viszont ennek nem megfelelő. És amellett a fárasztó uta­zások, az állandó vándorélet. Meszlényi Géza: — Feladataink ál­landóan növekednek, és nyugodtan merem állítani, hogy ebben az ország­ban az idegenforgalom munkatársai az átlag felett dolgoznak. Itt idény van, és ha csoport jön, akkor este 10-kor is ott kell lenni a repülőtéren, vagy ha reggel 8 órákor 500 ember áll sor­ban a pénzváltó helyen, akkor az ide­genforgalmi dolgozóknak is ott kell lenniük. De honnan vegyünk kádereket? Ma­gyarországon nincs idegenforgalmi szakmunkásképzés. A Vendéglátóipari Főiskola az egyetlen hely. ahonnan a számunkra is képeznek kádereket. * * * Az idegenforgalom sokágú szolgálta­tás, s mint beszélgetésünk résztvevői hangsúlyozták, politikai tényező is. Hi­szen nem mindegy, milyen színvonalú szolgáltatásban részesítjük a hazánk­ban járó külföldieket, mit mutatunk meg nekik országunkból, mire hívjuk fel figyelmüket — milyen hírünket vi­szik szét a világba. Idegenforgalmunk eredményei, szá­mos sikeres kezdeményezése mellett még sok a finomítani, javítani való, s ez az utazási irodákra is nagyobb fel­adatokat ró. 1979. évi programjukban a minőségi követelményeken, a kultu­ráltabb szolgáltatáson lesz a főhangsúlv melynek összehangolt munka, a jó szer­vezés az alapja. Mindez elengedhetet­len a hazai és a külföldön kivívott jó hírnév megőrzéséhez, növeléséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents