Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
1979. január 4, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ponta 500—700 hektár. Ezen kívül az állomás előkészületeket tett a vizsgálati eredmények számítógépes feldolgozására, amely majd jelentősen megkönnyíti a szak- tanácsadást. A laboratórium megépítését főleg az indokolta, hogy 1979-től a gazdaságoknak a MÉM kötelezővé tette a talajok három évenkénti vizsgálatát. A beruházás megvalósulásával a gazdaságok olyan adatokat kaphatnak, amelyekre a tápanyaggazdálkodásukat alapozhatják. Tavasszal adják át a szol- nok-alcsiszigeti talajvizsgáló laboratóriumot. Az új létesítmény feladata, hogy a megyében új, a jelenleginél jóval hatékonyabb tápanyaggazdálkodási rendszert alakíthassanak ki a mezőgazdasági üzemek. Az elmúlt tizenöt évben a terméseredmények jelentősen nőttek, de a műtrágyafelhasználás is megtízszereződött. Ám a gazdaságok jelentős része a sok millió forint értékű tápanyagot talajvizsgálatok hiányában úgy szórta ki, hogy tájékozatlanok voltak a talajok tápanyagellátásáról. A labo'- ratórium évi kapacitása 130 ezer hektár lesz. A főbb tápanyagok mellett — nitrogén, foszfor, kálium — a növények számára élettanilag épp oly fontos, kisebb előfordulású mező. és mikroelemek vizsgálata is lehetséges lesz, ha az új beruházás elkészül. A megyei növényvédő és agrokémiai állomás üzembe állította az első nagyteljesítményű gépi mintavevőt is, amelynek a teljesítménye naEgy kézben a tervezés és a beruházásszervezés Az AGROBER-hez csatolták az ÉLTERV-et Normák, percek, forintok körülbelül húsz-huszonöt emberrel dolgozik kevesebb a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében, mint annak előtte. A háromszáz körüli összlét- számhoz viszonyítva jelentős veszteség. A legnagyobb baj az, hogy legtöbben a műhelyek szakmunkásai közül mentek el. Négy esztergályos és marós kilépése különösen fájt az üzem vezetőségének, mert a forgácsoláshoz értőkből amúgy is kevés van a gyárban. Néhány éve kezdődött gyártmányszerkezetük átalakítása: a főleg vasszerkezeti munkákat igénylő termékek helyett ma már árbevételük hetvenöt százalékát szennyvíztisztító telepek gépeiért kapják. Az országos környezetvédelmi program megvalósításához nélkülözhetetlen berendezések készítésénél a korábbitól egészen különböző feladatokat kell 'megoldaniuk. A víztornyok munkáinál például csak három százalékot végeztek a forgácsolóműhelyben. Az egyre keresettebb, a szennyvíz iszapját víztelenítő szalagszűrők elkészítéséből viszont hetven százalékban veszik ki részüket az esztergályosok és a marósok. Így már talán érthető, miért bosszankodnak annyira négy szakember eltávoztán. A forgácsolóműhelyből kilépett négy munkás esete azonban mégsem kívánkozna újságba, ha biztos lenne, hogy mások nem válnának meg a gyártólTTSttől azonban még a ’78 utolsó hónapjaiban történt bérrendezés és a ’79-re tervezett béremelés sem óvhatja meg a gyárat. A vezetők és a munkások szerint sem a keresetükkel voltak elégedetlenek a távozók. Sokan már akkor is egy házzal tovább álltak, ha az új helyen a személyi órabérüket megadták. Pedig a forgácsolók a VlZGÉP-nél többet kereshettek: teljesítményük szerint fizetik őket. A munkafeltételekkel sem lehet baj. A ma is ott dolgozók szerint a VÍZGÉP kunhegyesi gyárában más környékbeli üzemekénél lényegesen jobb a szervezettség, a „gyári légkörről” is csak jót mondtak az emberek. Miért lett hát az utóbbi években kevésbé vonzó az üzem? A főjnérnök, Pápai István a munkások kíváncsiságával, a választási lehetőségek növekedésével magyarázza a kilépéseket. Kunhegyes ipara néhány év alatt sokat fejlődött. A Vegyesipari Szövetkezetnél, a tsz-ben és a BHG-nél is várják a szakembereket. Talán természetes is a „mozgás” erősödése. Első látásra viszont alig érthető, miért a VlZGÉP-től indul a vándorlás. A „hűtlenség” azonban csak akkor érthetetlen, ha a gyáron belül keressük okait. Máshová is tekintve minden sokkal világosabb lesz. A környéken szinte csak a VlZGÉP-nél fizetik teljesítményük szerint a munkásokat. „Órabérben dolgozva kevésbé termelékeny műhelyben is lehet ugyanolyan vastag a hóvégi boríték.” Kisebbek a követelmények. Egykét jól képzett szakmunkás viszonylag magas órabérére mindenhol szívesen áldoznak. Különösen akkor, ha a szakmához értőkből a környéken alig lakik néhány. Mint a forgácsolók esetében. Túl summásan intéznénk el az ügyet, ha a vándorlást csak azzal magyaráznánk, hogy az emberek szívesen dolgoznak kevesebbet. Egy bizonyos összeg után nem érdekli őket a több pénz. Talán létezik ilyen összefüggés is, Kunhegyesen azonban más a helyzet. Kevesebb munkával többet is lehet .keresni. A fiatalok legalábbis anyagilag sem járnak rosszul, ha „órabéres” munkát vállalnak. A VlZGÉP-nél ugyanis csak az keres jól, aki „ki tud jönni” a normából. Ez azonban nem megy mindenkinek. A nem nagy sorozatokat készítő műhelyben a fiatalok néhány éves rutinnal még nem minden munkafogásban biztosak. A bonyolult, jobban fizető munkákat nem is bízhatják rájuk. Nem véletlenül panaszkodtak, hogy ritkán érik el a száz százalékos- teljesítést. Hiába tizenöt forint így a személyes órabérük, a gyenge százalékkal ennyit sem keresnek. kilépett négy forgácsoló is mind fiatal volt. Elég jó órabérrel, mégis kevés havi keresettel. Ügy találták, érdemes más vállalathoz menni, időbérért dolgozni. Elmentek, mert megtehették. Talán még válogattak is az órabéres helyek között. A VlZGÉP-nél pedig nem tehettek semmit. Értékes termékeiket csak úgy gyárthat- -ják gazdaságosan, ha csupán azért a munkáért fizetnek bért, amit el is-végeztek. . VSZJ. 1978-ban flz idén A tervezői és a beruházásszervezői munka január 1- től egyetlen vállalat keretében összpontosul a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban; a MÉM jóváhagyásával az AGROBER-hez — a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalathoz — csatolták az ÉLTERV-et. az Élelmiszeripari Tervező Vállalatot. Ily módon kialakult a mezőgazdasági tervezés, valamint az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység egész folyamatát végigkísérő műszaki tervezői és szervezői vállalati központ, amely kibővített tevékenységi körénél fogva képes lesz arra, hogy egységes szemlélet alapján nyújtson segítséget az élelmiszertermelés valamennyi fázisának fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. A két vállalat egyesítését egyebek között az indokolta, hogy a mezőgazdasági termelést mind több gazdaságban egészíti ki az élelmiszerfeldolgozó tevékenység és az élelmiszeripari üzemek is egyre gyakrabban telepítenek előfeldolgozó létesítményeket a „helyszínre” téesz- ekbe, állami gazdaságokba. Másfelől felesleges egyidő- ' ben két vállalatnál olyan tervezői gárdát fenntartani, amely egymagában próbál több — kevesebb sikerrel — megbirkózni a mezőgazdasági, illetve az élelmiszeripari tervezés és szervezés sokrétű, de gyakran egymást „átfedő” feladataival. Ezeket az „átfedéseket” igyekszik fokozatosan megszűntetni az új nagyvállalat, amely több mint 4000 dolgozót foglalkoztat, és magas szinten képzett műszaki gárdával rendelkezik. Az új szervezeti keretben várhatóan nagyobb hatékonysággal lehet foglalkoztatni a műszakiakat. Az összevonással szabaddá tett mérnököket, technikusokat a beruházási tevékenység jelenleg legtöbb gondot okozó területén, a beruházás-szervezésnél foglalkoztatják majd. Az AGROBER fokozatosan tovább bővíti a típusterveken alapuló műszaki fejlesztés egész rendszerét. Olyan új megoldást • dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a kivitelezők számára az adott lehetőségekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Ennek lényege: nem magát az építményt, hanem a felhasználásra kerülő szerkezetet tipizálják. Később lehetőség lesz arra, hogy a beruházó egyetlen kódszám „lehívásával” rendelje meg az új létesítményhez szükséges szerkezetet. Papucs, csizma, klumpa ezerszámra A tavalyinál ötmillióval több, összesen 49,6 millió forint értékű cipőipari, bőrdíszmű és textilruházati terméket gyártottak az idén a kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilruházati Szövetkezetben. A cipész részlegből — ott készültek felvételeink — tizenegymillió forint értékben 3700 szeges talpú csizmát és 30 ezer fatalpú papucsot, klumpát szállítottak a belkereskedelem részére. (T. F.) Halinaszórú munkavédelmi csizmák felsőrészét készítik a szövetkezeti asszonyok Érsekvadkerten Boda István tsz-nyugdijas a helyi Magyar-Csehszlovák Termelőszövetkezet részére közel száz kosarat és kétszáz vessző seprűt készig HÓDÍT I LIZA KÖTÉS Tavaszi előzetes a kötött kelmékről Szabóságok „házassága” A hét közepén tartott közgyűlésen — titkos szavazással — nyolc megyei ipari szövetkezet 24 részlegének 116 dolgozója úgy döntött, hogy 1979. január elsejétől „beleolvad” a Minőségi Szabók szolnoki Szövetkezetébe. Az új esztendőben a kunhegyesi Vegyesipari, a túr- kevei és a szolnoki Háziipari Szövetkezet egy-egy méretes női szabósága, a kunsági Bőrés Textilfeldolgozó egy női és egy férfiszabósága, a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet két női és egy férfiruha-var- rodája, a törökszentmiklósi Ruhaipari Szövetkezet két- két női és férfiszalonja, valamint a jászberényi Ruhaipari Szövetkezet hat női és öt férfi méretes szabósága ezentúl a Minőségi Szabók Szövetkezetéhez tartozik. Milyen lesz a tavaszi pulóver- és kötöttáru-divat? Változnak-e színben, fazonban — és nem utolsósorban — árban a pulóverek, a kardigánok. Bár még javában tart a zord idő. érdemes „szétnézni” a Kelet-magyarországi Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat raktáraiban. Nos, a tavaly divatba jött laza kötésű áruk továbbra is slágerei lesznek az üzleteknek. Kényelmesek, fazonban és színben Változatosak. A kötött alapanyagú pólya- mid szálas pulóverek minden bizonnyal megnyerik a vásárlók tetszését. hiszen tartósságuk mellett olcsóak is. A hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár új termékeit — változatos fazonokban — hamarosan árusítják az üzletekben. Nemcsak a nőknek és a gyermekeknek való kötöttáruk választéka nő, hanem a férfiaknak szánt garbók, pulóverek is „megújulnak” — több lesz a mintás, a szintetikus anyag és a gyapjú keverékéből előállított ruházati cikk, amely középáron kapható. Az előrejelzés szerint lesz tehát választék. A nagykereskedelmi vállalat raktár- készlete is ezt bizonyítja, hiszen jelenleg mintegy 60 millió forint értékű. — t. sz. e. — ' ’ - ’#kr -: ZZ* :s?wv- ^ '—• • T-'™ Talajvizsgáló laboratórium
