Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 4. SZOVJET VÉLEMÉNY A kínai—amerikai kapcsolatokról ashington enyhén szólva óriási késéssel, a kínai forW radalom győzelme után 29 évvel ismerte el a Kínai : Népköztársaságot. A teljes diplomáciai kapcsolat helyreállításával azonnal felmerül több, kikerülhetetlen kérdés. Például olyan is, hogy az elismerés tényében a megkésett realizmus, vagy a nyílt opportunizmus dominál-e? Az utóbbira mutat az a hirtelen döntés, amely egy pillanat alatt félretette az útból az elvi jellegűnek hirdetett tajvani kérdést. Ez már önmagában is elárulja, hogy a két fél közül legalább az egyik kedvező politikai előnyökhöz akart jutni az ügy kapcsán. A jelenlegi kínai vezetés különben az utóbbi években és hónapokban nem is leplezte, hogy minden újabb világpolitikai partner csak annyira értékes számára, amennyire az „egységes szovjetellenes front” eszméjét szolgálni képes. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, nem vonhatjuk kétségbe azoknak a megfigyelőknek az igazságát, akik a Washingtonban Kína iránt felébredt „különleges érdeklődést” éppen Peking nagyhatalmi, soviniszta irányzatának kialakulásával — miként ezt Vietnam példája is mutatja — kapcsolják össze. Ugyanakkor Moszkvában jól tudják, hogy Carter elnök a Fehér Házban tartott katonai eligazításon kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem szándékozik „új viszonyát Kínával az oroszok, vagy bárki más kárára” felhasználni. Miként a Pravda írja, ez igen fontos bejelentés, de az idő mutatja meg, hogy követik-e gyakorlati tettek és politikai lépések. Ugyanakkor Pekingben nem sietnek egyetértésüket kifejezni ezzel a hivatalos amerikai bejelentéssel. Jellemző az is, hogy számos nyugati megfigyelő azonnal az új lehetőségekről kezdett beszélni, amelyben a „kínai kártyát” ki lehet játszani a Szovjetunió ellen. A Szovjetunió őszintén kívánja, hogy minden ország között normális kapcsolatok legyenek. De annyira nem vak, hogy ne lássa, a jelenlegi pekingi vezetés minden lépését egyetlen elvnek rendeli alá; Kína bárkit kész támogatni, aki a szocialista országok és a nemzeti-felszabadító mozgalmak ellen szervezkedik. Ügy is mondhatnánk: ha újabb akadályok merülnek fel a feszültség enyhülésének útján, akkor ennek elsősorban Pekingben örülnek. Peking az erőszak, a konfliktusok diplomáciájának fenntartása mellett van, sőt nem is leplezi türelmetlenségét, szeretne minél hamarabb, teljes súlyával beszállni ebbe a „játékba”. A jelenlegi kínai vezetés számos nyugati ország fővárosában a legkülönbözőbb korszerű fegyverek vásárlására jelentkezett. Képmutatóan, a hegemonizmus ellen szónokolva Peking mindent megtesz, hogy partnereit saját hegemonista törekvései szolgálatába állítsa a világ minden pontján. Az amerikai—kínai kapcsolatok fejlődését az enyhülés útján, a leszereléshez vezető úton, csak üdvözölni tudnánk. A kínai vezetés nyilatkozataiban és gyakorlati lépéseiben azonban semmi sem utal erre. Szpartak Beglov Különleges mágneses spektrométer A dubnai Egyesített Atommagkutató Intézetben egyedülálló műszert helyeztek üzembe: egy 5 méteres mágneses spektrométert, amely nagyon hasznos szolgálatokat tesz a szocialista országok fizikusainak, akik az elemi részecskék szerkezetét és tulajdonságait vizsgálják a szer- puhovi protongyorsítóban. A műszer megalkotásában magyar, NDK-beli, lengyel, szovjet és csehszlovák kutatóintézetek vettek részt. Az északi fény szerkezete Az Interkozmosz-program- ban résztvevő szocialista országok új kísérletbe kezdtek. A kísérlet célja, hogy teljes mélységében feltárják a Föld mágneses terében zajló' olyan jelenségek szerkezetét, mint a mágneses viharok és az északi fény. Az Interkozmosz—18 műhold segítségével végzett kísérletben a szocialista országok tudományos kollektívái — az SzTA Ionoszféra, Rádióhullámterjedési és Föld- mágnesességi. a Moszkvai Egyetem Magfizikai, a CsTA Geofizikai, az NDK, Magyar- ország, Lengyelország és Románia elektronikai kutatóintézeteinek szakemberei — vesznek részt. Hajógyártás kooperációban A csehszlovákiai Komarnó- ban gyártott dieselmotoros OL—400 típusú hajók jól ismertek egész Európában. A komarnói hajókat a szocialista munkamegosztás, a gyártásszakosítás és -kooperáció alapján készítik. A hajtómű szovjet, a rádiólokátor bolgár, a légkondicionáló lengyel, a generátor NDK gyártmány. A KGST keretében folytatott együttműködés lehetővé teszi, hogy a hajógyár tovább növelje termelését. 1979-ben már lOOOOO Polonéz A Warszawa-gyár, amely 27 évvel ezelőtt szovjet közreműködéssel épült, megkezdte a Polonéz kocsik sorozatgyártását. Tavaly már 10 000 darabot bocsátottak ki. A tervek szerint a termelés az idén eléri a 100 00ÍT- et. A szovjet autóipar szorosan együttműködik KGST-part- nereivel. Lengyel vállalatok például lengéscsillapítókat, fékrendszereket készítenek a Zsigulik, illetve a Kamazok számára. A Szovjetunió Lada kocsikat, autóablak-üve- geket, különféle alkatrészeket szállít cserébe. Tallinni kamionok a világ minden táján Egyre több országba szállítják az árut az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság tallinni autógyárában készült kamionok Kuba, a tanuló ország Kuba ma az iskolai ellátottságot, az általános iskolázottságot tekintve a világ élvonalában halad. Joggal említik a szigetországról szólva, hogy itt az egész ország egy nagy iskola. A forradalom előtti Kuba egymillió teljes és félmillió félanalfabéta országa volt. Hatszázezer gyermek nem járhatott iskoába, tanítók ezrei maradtak állás nélkül. Közoktatási célokra az állam mindössze 79 és fél millió pe- sót irányozott elő. A forradalom győzelme után az egyik első teendő volt az iskolák államosítása és az írástudatlanság felszámolása. Kubában ma minden lakosra évente négy könyv jut, amelyek közül legalább kettő tankönyv. Az analfabétizmus elleni harc — tanárok és diákok lelkes közös akciója — nagy sikerrel járt. Eredményes volt a felnőttoktatás megindítása is. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a közoktatási rendszer tökéletesítésének a tervét készítették el és ennek a megvalósításán fáradoznak. Az oktatás — 1961 óta — ingyenes. Az 5—11 éves korosztály számára kötelező az elemi iskola elvégzése. Jelenleg 1 millió 700 ezer kisiskolás tanul az elemi iskolában. A középiskolákban — gimnáziumokban, technikumokban több mint 80 ezren, az emelt szintű középiskolai oktatásban pedig további 80 ezren folytatnak tanulmányokat. Az új terv előirányozza már a középiskolai végzettség általánossá, illetve kötelezővé tételét. Több mint 135 ezer diák tanul jelenleg az ország 30 felsőoktatási intézményében, köztük a négy tudomány- egyetemen. A felnőttoktatás jól bevált formái a négyéves munkás-, illetve farmeriskolák. Ezeknek az iskoláknak van kétéves felsőtagozatuk is. Aki ezt elvégzi, főiskolára vagy egyetemre jelentkezhet. A munkás- és farmeriskolákban az általános műveltség, szakismeretek megszerzése mellett nyelvtanítás is folyik. E kurzusok megindulása óta egymillióan tanultak itt. Az állam évente 12—15 ezer értelmi fogyatékos gyermek taníttatásáról gondoskodik a gyógypedagógiai intézetekben. Az iskolai oktatás szerves része a gyakorlati oktatás, a termelő munkában való részvétel. Intersigma Az atomenergia békés célokra történő felhasználása az egyik sokatígérő területe a KGST-országok együttműködésének. E téren a Szovjetunió és Csehszlovákia szolgálhatnak példaképül. Csehszlovákiában szovjet közreműködéssel felépült az első atomerőmű. Ugyanakkor a csehszlovák szakemberek szovjet dokumentáció alapján atomenergetikai berendezéseket gyártanak és szállítanak a Szovjetunióba. Így a múlt évben az Intersigma Egyesülés a voronyezsi atomerőműhöz 36 tonnás szivattyút szállított. Ebben az ötéves tervben a csehszlovák vállalatok több reaktorberendezést szállítanak a WER—440 típusú reaktorral üzemelő atomerőművek számára. Gyors ütemben folyik a pilseni Skoda Művek rekonstrukciója. A gyár már most gőztúlhevítő szeparátorokat, távirányítású szerelvényeket, alkatrészeket gyárt a KGST- országokbeli atomerőművekhez. Építésszel járni egy idegen város utcáit, olyan, mintha négy szemmel látnánk a világot. Az egyszerű turista, ha előzetesen átlapozza a bae- dekert, legtöbbször abba a hibába esik, hogy mindent akar látni, ezért gyakran elrohan a legszebb műemlékek mellett. Az építész ismeri a városépítés történeti fejlődését, ki tudja emelni a karakterisztikus vonásokat, a várost legjobban meghatározó építészeti alkotásokat. Amikor a közelmúltban Krakkóban jártam, találkoztam dr. Julian Fafara mérnökkel, aki a történelmi város Műemléki Felügyelőségének egyik vezető építésze. A műemlék- védelem megszállottja. Megelevenítően beszélt, szinte körülölelt bennünket az elmúlt korok levegője: a királyi vár ,— a Wawel, a XII. században épített gótikus Mária-temp- lom, a reneszánsz Piac téri kereskedők háza, a Flórián-kapu, a Collegium Novum, árkád,os. ódon házak, kőpárkányok, kovácsoltvas céhjelvények ... mindenütt a múlt megjelenítői. — Az egyetlen lengyel nagyváros, amely a világháborút szinte sértetlenül vészelte át. Felmérhetetlen szerencse! Krakkó Kelet-Közép-Európa egyik legrégibb, történelmi értékekben gazdag városa. Az UNESCO a közelmúltban felvette nemzetközi műemléki nyilvántartásába, s ez nagy segítség lesz a jövőben. — Intézményünk hatáskörébe a műemlékvédelem irányítása, szervezése és ellenőrzése tartozik, továbbá tudományos kutatási munkákkal, távlati és középtávú tervek megállapításával foglalkozik. A városkép megőrzésének szempontjából milyen a város rendezési tervének üteme? — A műemlékek megóvása szervesen összefügg a városfejlesztéssel, a mai építés ügyével. A múlt pótolhatatlan értékeinek megőrzése gazdagítja a városképet, szinte megjeleníti az időt, kifejezi a korokat, a társadalom tagjainak magatartását, egységes alapszövedékbe foglalja a település történetét. 1945 után Lengyelországnak az újjáépítés volt az elsődleges, lakóházakra, ipari létesítményekre kellett a pénz. Krakkó 500—600 éves műemlékei pedig vártak. csendesen pusztultak. 1952-ben elkezdődött egy akció „Romok a tető alatt!” figyelmeztető felszólítással. melynek nyomán megkezdték a veszélyeztetett épületek helyreállítását. restaurálását. 1961-től 1974-ig a város különböző pontjain az óvárosban. melyet a négy kilométer hosszan körülvevő parkövezet. a Planty határol be. toyábbá a Visztula másik oldalán, a Stare Pod- gorze kerületben voltak felújítások. Például a városház tornya, a posztókereskedők háza. a Dominikánustemplom és néhány ház a Solski utcában. melyek nagyon rossz állapotban voltak. Ebben az időszakban Krakkó nehezen tudta állni az idő ostromát. — Mi hozta a változást? — 1974-ben kormányrendelet jelent meg a krakkói műemlékek restaurálásáról. Akkor alakult meg a mi intézetünk is. Hatvan szakemberből áll az apparátus, a városi tanáccsal koordináljuk munkánkat, továbbá a kivitelező vállalattal, melyet műemlék konzerváló műhelynek nevezünk: nemcsak épületek rekonstrukcióját, hanem belsőépítészetet, sőt szobrok, bútorok, festmények, freskók helyreállítását is vállalják. Jelenleg a hosszú távú terven dolgozunk: a Planty zöld gyűrűjében levő műemlékek (A szektor) és a Nagy Kázmér városnegyed (B szektor) területrendezésén. Két évvel ezelőtt megkezdtük az épületek katalogizálását. Fényképes dokumentációt készítünk egy-egy házról, részletekbe menően feljegyezve stílusát, állapotát stb. 84 utcával, 1050 épülettel készültünk el eddig, s még legalább 950 ház van hátra. 110 blokkra osztottuk fel az A és B szektort, s e hálózat szerint haladnak a munkák. A jelenlegi tervidőszakban 1.3 milliárd zloty szerepel a költségvetésünkben, általában évi 300 milliót költünk. A Polónia ház felújítása az idén 32 millió zlotyba került. — Milyen szisztémával dolgozik a mű- emlékvédelem? — Az ősi városkép megőrzésére törekszünk. Krakkó belvárosában járva bizonyára észrevette. hogy változatlanul hagytuk a városszerkezetet. érintetlenek az utcavonalak, betartottuk a magassági arányokat. A polonia ház egyik restaurált belső terme A házsoroktól közbezárt területeken, egy-egy blokk belsejében építünk új házakat, vendéglőket, melyek így nem zavarják az utcaképet. Krakkó fundamentuma tele váratlan meglepetéssel: a középkori csatornázás, a XIII. századból visszamaradt szennyvízgyűjtők.... de ezzel nem mondok semmi újat, hisz Magyarországon is a Budai Várban, Sopronban, Kőszegen. Pécsett vagy Egerben hasonló problémákkal találják szembe magukat a régészek, építészek. Szerencsére Krakkó 600 ezer lakosából mindössze 20 ezer embert érint a középkori állapot. De már nem sokáig. Horváth Anita KrakkóáflwV
