Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 12. Ahol a finom csokoládé készül Látogatás a Budapesti Csokoládégyárban Tejcsokoládé táblák ahogy a formázógépből kikerülnek Ausztrál gyártmányú zselécukorkészitő gép (MTI fotó - KS) Önműködő gép csomagolja a desszertet ne nyerte volna gyorsan a közönség tetszését. Érthető, hiszen elsőnek ők maguk kóstolják, bírálják készítményeiket és ki sem engedik a gyárból, ha nekik nem ízlik... Az első emeleten hatalmas keverőüstökben őrlik a kakaóbabot, a második emeleten a gépek ontják a friss tejcsokoládét, a következő emelet a szaloncukor birodalma, fölötte pedig egy ausztráliai gép a zselécukor masszáját főzi, formázza és adagolja. Arra a kérdésre, hogy sok cukorkát, csokoládét fogyaszSzállítószalagról dobozokba kerül a szaloncukor Gond persze akad itt is bőven, a helyzet nem fenékig csokoládé... Ki hinné, hogy még itt is kevés a munkaerő, 20 évvel ezelőtt még kétszer- annyi munkás dolgozott a szaloncukorgyártáson, mint ma. Világpiaci és szállítási gondok miatt rengeteg alapanyagot, főleg kakaóbabot kell tárolniuk, a - raktárak szűkek és elavultak. A gyárban folyamatos a rekonstrukció, egy év múlva — s ezt ígérik a szakemberek — sokkal finomabb kidolgozású, ízű' és zamatú csokoládét gyárthatnak majd, bárki ellenőrizheti. Ebből a gyárból sem hiányzik az új termék. Nyugati licenc alapján itt készülnek Oetker-puddingpo- rok. S lesz majd más is, de az még titok! Annyit elárulhatunk, hogy a csokoládéüzemben új ízeket kreálnak a Nigériából, Ghánából és Brazíliából érkező kakaóbabok keverésével. Kíváncsian várjuk az eredményt... B. I. tunk-e, egyértelműleg azt válaszolták, hogy minden évben többet! Tavasszal és nyáron sok a gyümölcs — kevesebb édesipari áru fogy, ősszel a nagyobb névnapok idején nő a fogyasztás, amely karácsonykor a legmagasabb. Alig győzik a fogyasztók igényeit kielégíteni, pedig 6 gyár ontja ínycsiklandozó termékeit. A Budapesti Csokoládégyár például az idén 8—10 vagon karácsonyfa függeléket hoz forgalomba, és naponta 12—12 ezer kilogramm táblázott csokoládét és nugátot gyárt. Napi termelésük ezen kívül 6000 kg kakaópor és 40 mázsa csomagolt darabáru — sokféle finom édesség. Az idősebbek még jól emlékeznek a Stühmer-csokoládé- ra, nos a régi gépek közül néhány veterán mind a mai napig megtalálható még az egyre korszerűsödő gyárban. Persze itt is minden esztendőben új, korszerű gépeket állítanak munkába, mert a közönség egyre több és jobbminőségű csokoládét vár a nagy hagyományokkal rendelkező gyártól. Jogelődjét, a Budapest Csokoládégyárat — ez lett később a Stühmer — éppen 110 évvel ezelőtt, 1868- ban alapították és ezt a mai gyárat 1939—1943 között építették. Azóta a csokoládéipar mesterei kevés olyan édességet készítettek, amely meg A Budapesti Csokoládé- gyárban jártunk a karácsonyi ünnepek előtt, ahol ilyenkor igazi csúcsforgalom van. Ki ne szeretne eljutni egyszer a megelevenedett mesék csodavilágába? - különösen a gyerekek. Ki ne vágyna abba a csodapalotába, melynek minden emeletén más-más, finomabbnál finomabb édesség készül. Társadalmi összefogással Úttörőtábor, játszótér, sportudvar Az idén Szolnokon 35 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a városfejlesztési tervek megvalósításához a megyeszékhely területén működő vállalatok, intézmények szocialista brigádjai, dolgozó kollektívái és a város lakossága. Különösen kiemelkedő az a tevékenység, melyet a gyermekek kulturáltabb nevelése és egészségesebb életmódjának kialakításához nyújtottak. Szépen példázza ezt az önzetlen összefogással épült tiszaligeti úttörőtábor első üteme, a József Attila lakótelepen lévő új 22 tantermes iskola parkosítása, a Széchenyi városrészen átadott lakásokhoz a gyermekek mozgásigényét kielégítő félmillió forint értékű játszótér, valamint a szandaszőlősi óvoda és a kertvárosi iskola sportudvarának létrehozása. Mindezek elsősorban a vállalatok, intézmények összefogásával valósultak meg. Régi szifonpatrontöltő gépek Múzeumba kerülnek Múzeumba kerülnek a rép- celaki Szénsavtermelő Vállalat régi szifonpatrontöltő gépei. Ezeken a berendezéseken fárasztó, nehéz munkával töltötték a patronokba a széndioxidot. A munka nemcsak fárasztó, de lassú is volt, s emiatt sokszor hiánycikknek számított a patron. Egy éve korszerű, automata gépek, berendezések dolgoznak a szénsavgyárban. A régi töltőgépek közül kettőt felújítottak és a zalaegerszegi Olajipari Múzeumba szállítanak. Jl megújult harangtorony Nyírbátorban áll az ország legnagyobb, fából készült harangtornya. A gótikus református templom mellett építették a XVI. században. A tornyot megviselte az idő, így szükségessé vált teljes felújítása. A harangtorony vasalkatrészek nélkül készült és zsindellyel fedték. A helyreállításkor a régi konstrukciót teljesen megtartották, és a tetőt tűzmentesített zsindellyel fedték be. A toronynak amellett, hogy a harangokat fogadja be, más funkciója is van. Minden esztendőben a nyírbátori zenei napok idején innen szólal meg a toronyzene. A várost meglátogató kirándulók fel is mehetnek a toronyba, s innen tekinthetik át a Nyírség legfiatalabb városát. PUSZTULÓ PUSZTÁK r Újra rajzolták a térképet Hz ország első pusztai lakásszövetkezete a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban I A kiváló termelési eredményeiről országszerte ismert Bólyi Mezőgazdasági Kombinát fontos szociális programot valósit meg: felszámolja a hajdani nagybirtokoktól „örökölt’’ pusztákat és majorokat, s korszerű lakásokhoz juttatja a volt cselédházakban élő dolgozóit. A 22 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem terhes hagyatéka azoknak a lakásoknak a százai, amelyeket az uradalmak építettek, és amelyekben emberhez méltatlan körülmények között laktak a családok. A felszabadulás után sokmillió forintot fordítottak bővítésükre és korszerűsítésükre, a legrosszabb állapotban levőket pedig lebontották. Kelet-Baranya a múltban — éppen a jól termő földje miatt — a nagybirtok hazája volt. A kombinát mai _té- rületének legnagyobb és legjobb részét a Habsburg főhercegek, illetve a herceg Montenuovo család uralta. A szocialista nagyüzem harmincnál több pusztát, majort és tanyacsoportot „kapott” a hajdani uradalmaktól. Ezek nemcsak termelőegységek voltak, hanem lakótelepek is, ahol — még a felszabadulás idején is — szinte feudális kori állapotok uralkodtak. A bólyi kombinát nagy erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy a közigazgatási és kulturális központoktól távol eső — fejlődésre képtelen — külterületi lakótelepeket felszámolja. A program során eddig legalább tizenöt pusztát, majort, tanyát szüntettek már meg. Valósággal újra rajzolják tehát a térképet a „hercegek földjén”. A lakókat elköltöztették, az épületekét lebontották és a sövényeket kivágták, a helyüket pedig felszántották, hogy semmi se emlékeztessen a szégyenletes múltra. A nagy és közepes méretű puszták megmaradnak, de inKább csak- üzemi vonatkozásban fejlesztik őket. a kisebbeket viszont egytől egyik felszámolják. o A pusztákról elköltözött, illetve elköltöző családok számára részben a kombinát épített szolgálati • lakásokat, részben a dolgozók maguk teremtettek, illetve teremtenek otthont — igen nagymérvű, sokoldalú., támogatással. A székhelyen, Boly nagyközségben, az utóbbi időben legalább ötven család költözött új otthonba és egész utcák keletkeztek a kombinát dolgozóinak új házaiból. A Duna-parti Mohácsod harminc lakásos ház épült, amelyben mezőgazdasági munkások és műszaki vezetők kaptak otthont. A lakásfejlesztési program legújabb eseménye: lakásépítő szövetkezet alakult Sátorhelyen — ez az első pusztai lakásszövetkezet az országban. Célja az, hogy új, korszerű otthonokhoz juttassa azokat a családokat, akik még mindig a volt uradalmi házakban laknak. Sátorhely fejlesztése nem mond ellent a puszták tervszerű pusztulásának, korántsem jelenti azt, hogy konzerválni akarják a középkori településformát. A Mohács közelében fekvő Sátorhely kivétel: nagyságát és fejlettségét tekintve vetekszik az önálló közigazgatású községekkel. Jelenleg 700 lakosa van és kellően ellátott kommunális létesítményekkel. A kombinát messzemenően támogatja a lakásépítő szövetkezetét. A területet — a tanács útján — tartós használatba. adta a dolgozóknak és saját építőipari üzemével építteti fel a lakásokat. A kombinát terveztette meg a lakótelepet, a lakásokat kulcsátadással vehetik majd át a dolgozók és kamatmentes kölcsönt kaphatnak a vállalattól. (A nagycsaládosok ezen felül még 10—15 ezer forint építési segélyben is részesülnek, amit nem kell visszafizetniük.) A kedvezményekért cserébe a sátorhelyi munkások vállalják, hogy legalább tíz évig a mezőgazdasági kombinátban dolgoznak. © Valóságos kis város épül a pusztán. A rendezési terv alapján kijelölt területen 1980-ig hetven-nyolcvan lakást építtet a sátorhelyi szövetkezet, közülük 16 már az idén elkészül. A kétszintes, háromszobás munkásotthonok mindegyikéhez kis kert is tartozik majd. Ám nemcsak a külsejében lesz városias az új lakótelep, hanem a komfortot illetően is. A kombinát hétmillió forintért szennyvíztelepet épít Sátorhelyen, s erre nemeseik az üzemeket kötik majd rá, hanem a szövetkezeti lakótelep házait is. L Z.
