Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
1978. december 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Egyesüli Izzó gyöngyösi gyára az egri Finomszerelvénygyárral közösen különleges robotberendezést készített. A nehéz fizikai munkát elvégző gépeket! a Szovjetunióban tv-képcsövek gyártásánál alkalmazzák. A képen: A robotokat összeszerelés után kipróbálják, bejáratják Ha a doktor úr is rendben találja Nincs abban semmi különös, hogy az első járókelő, akitől az állatorvos iránt érdeklődöm, gondolgodás nélkül útbaigazít. Egy olyan településen, mint Fegyvernek, ahol majd minden háznál tartanak szarvasmarhát, disznót, de legalább baromfit, természetes, hogy ismerik az állatbetegségek gyógyítóját. „Ne zavarjanak!“ Dr. Kerekes Ernő háza nem hivalkodóan nagy, legalábbis Fegyverneken nem az. A kaput persze nyitva találom, hiszen az orvos és az állatorvos nem ragaszkodhat mereven holmi rendelési időhöz, a betegséget nem lehet beprogramozni. A lakásajtó előtt azonban megállít egy cédula. Kopogtatásra lendülő kezemet gondosan rajzolt betűk fékezik le: „Reggel nyolc óra előtt ne zavarjanak!” Mivel nyolc óra már régen elmúlt, kopogok. Komoly arcú, középkorú nő jelenik meg az ajtónyílásban. Megnyugtat, ha dr. Kerekes Ernő állatorvost keresem, jó helyen járok. Egyébként ő az állatorvosné. A hűvös, félhomályba bur- kolódzó előszobában majdnem nekimegyek egy íróasztalnak, amelyen nyomtatványok oszlopai sorakoznak. Mint később megtudtam, itt veszik fel a házhoz hívásokat, az előszoba tehát afféle iroda. Mintha nem is a lakáshoz tartozna: rideg és fűtet- len. Akinek csak az íróasztalnál van elintéznivalója, úgysem marad sokáig. A szoba, ahová a háziasz- szony bevezet, tágas és meleg. Láthatóan minden bútordarabot kihasználnak. A helyiség közepét egy kerek asztal uralja, mellette két hatalmas fotel, fehér birkabőrrel borítva. Az egyik fal mellett, két szekrény között, dugig pakolt könyvespolc, az ablak alatt széles heverő. Dr. Kerekes Emil magas, egyenes tartású, ötvenes férfi. Kissé „doktorbácsisan”, oktató hangsúllyal szövi mondatait. Szabódik, hogy nem várt vendéget, ezért van rajta melegítő. Olvasgatott éppen ... Elmondom, az érdekel, hogy egy falusi állatorvosnak jut-e ideje a tehenek, sertések kezelése közben beszélgetésre, a község életének változásaiba beleszólhat-e, van-e alkalma az emberfők művelésére is? Gyanakszik. Miért éppen őt faggatom erről? — Megtudtam, hogy kiváló dolgozó lett, ezért jöttem ide. Meg azért, mert régóta Fegyverneken dolgozik, vannak tehát tapasztalatai. — így kapásból nehéz erről beszélni, különben is csak tizennégy éve dolgozom Fegyverneken. — Elég- idő a tapasztalat- szerzésre. Segélykérőén néz a feleségére, aki megpróbál segíteni,. — Rengeteget változott a falu az utóbbi években. Nekem talán még több tapasztalatom van, mint Ernőnek, mert én idevalósi vagyok. Ha röviden kellene jellemeznem a változásokat, azt mondanám, nyugodtabb a község, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Biztosan látta a sok nagy házat. Építkeznek, mert van miből. — Valóban több pénzük van az embereknek — folytatja Kerekes doktor. — A háziállat nagy becsben van, hiszen egy szarvasmarha az egész családot eltarthatja. Ezt sohasem felejtem el, amikor beteg állathoz hívnak, és mindent megteszek a gyógyításáért. — Ezért olyan népszerű? Meglepődik a közbevetett kérdésen. — Népszerű ... ? Hiszen csak azt teszem, amit kell, amit minden állatorvos megtesz. Nevetve hátradől az öblös fotelben. — Ha csak az nem népszerűség, hogy más körzetbe is gyakran engem hívnak. Konkurrencia — Vagyis mindenki szereti — mondom, de hirtelen eszembe jut az ajtóra ragasztott cetli. A házigazda mellesleg gondolatolvasó is lehet, mert nem várja meg a cédulára vonatkozó kérdésemet. — Látta azt a feliratot az ajtón? Nos, ennek története van. ítéljen el, ha akar. Néhány éve gyakran felzörgettek éjszaka, hajnalban, szóval amikor már sürgős volt. Fejkeltem, mentem. Csakhogy a nem mindig diszkrét kopogásra az akkor még kicsi gyermekeim is felriadtak, és utána képtelenség volt újra elaltatni őket. — Nem mindig diszkréten ... ?! Rugdosták az ajtót, egyszer ki is szakadt, még ott a nyoma — szól közbe mérgesen a feleség. Az állatorvos higgadtan folytatja. — Senkit sem érdekelt, hogy nekem is van magánéletem. A cédulát viszont csak azután tettük ki, hogy egy kora reggel motoros férfi zörgetett fel. Beteg a1 kocája, ő most megy munkába, útbaejtette az állatorvost. De megkért, hogy nyolc óra előtt ne menjek hozzájuk, hadd aludjanak a gyerekei... Egy cseppet sem zavarta, hogy miközben erre kér, a hátam mögött sírnak az én gyerekeim, akik felriadtak a dö- römbölésre. Megírta az asz- szony a cédulát, azóta nyugodtan alhatnak a kislányaim. Egyébként is, ha napokig beteg egy disznó, mint a motoros férfié is az volt, másfél órát még várhat. — Mit szóltak a fegyvernemek a cédulához? — Megszokták. Persze, a nyolc óra nem szentírás, megyek én bármikor, ha hívnak. Feljelentés — Van haragosa? — Nem hiszem. Bár, egyszer már feljelentett egy bácsi. Kihívott a tehenéhez, mert az bágyadt volt, nem maradt meg benne a takarmány. Megnéztem, az állat teljesen lesoványodott már, mint kiderült, három napja nyűglődött. Gyorsan adtam neki injekciót, amely a hasmenését megállítja. Mégis megdöglött másnapra, bizonyára elkésett a gyógyszer. Nem is számoltam fel kezelési költséget, csak az injekció árát kértem az öregtől. Ő azonban nem fizetett, hanem feljelentett a járásnál, hogy az oltóanyagtól pusztult el a tehén. Annak rendje-módja szerint lefolytatták a vizsgálatot. A szakember könnyen megállapíthatta, hogy nem történt orvosi műhiba, ha időben megkapja a szarvas- marha az injekciót, megmaradt volna. Amikor tisztázódott az ügy, megkérdeztem a bácsit, mennyit fizetett a hivatalos irat megfogalmazásáért és legépeléséért. Mondta, hogy százötven forintot. ,..Látja, nekem, aki jót akart, a nyolcvan forintos gyógyszert nem volt hajlandó megfizetni, annak pedig, aki ebbe a kínos helyzetbe hozta, százötvenet legombolt.” Nagyon restelkedett az öreg, azóta is szégyell engem hívni a beteg állataihoz. Ami kőtelező és ami nem — A kötelező ellenőrzéseket, védőoltásokat zokszó nélkül fogadják a gazdák? Nem zsörtölődnek, ha fizetni kell? — Egyre kevesebb vitám akad. Az emberek saját szomorú tapasztalataikból tudják, hogy a fertőző betegség sokkal nagyobb veszéllyel jár, mint az ellenőrzések során észlelt hiányosságok kijavítása. Van persze, akit győzködni kell. Pár hónappal ezelőtt például az egyik gazda tehenén tbc-gyanús tüneteket fedeztem fel. Mondtam a tulajdonosnak, hogy be kell oltanom a szarvasmarhát. Kéz- zel-lábbal tiltakozott, hogy holnap jön a tehén vevője, a gyanú különben sem tény, és ha beadom az injekciót, három hétig szó sem lehet a vásárról, erre törvény van. Nem magyarázkodtam, nem próbáltam nagyképűen lehurrogni és orvosi szakkifejezésekkel elkábítani. Csak any- nyit mondtam, hogy ha az új tulajdonos véletlenül éppen abba az óvodába adja el a tehén tejét, ahová a gazda gyereke is jár, késő lesz a bánat. Ez hatott. Három év körüli kislány robog a szobába, és az asz- szonyhoz bújik. A beszélgetésnek ezzel vége ... ö a legkisebb — simít végig szeretettel a gyerek hullámos haján Kerekesné. Ahogv kikísérnek, az előszoba íróasztaláról egy na- pírköteget emel fel a háziasszony. — Ma reggel hozta egy bácsi a falu másik végéről. Adózással, nyugdíjjal kapcsolatos iratok, semmi közük az állatgyógyászathoz. Megkért, hogy nézessem át a férjemmel, megnyugtató, ha a doktor úr is rendben találja ... Bendó János Kádár János levele a KISZ Központi Bizottságának A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Budapest Kedves Elvtársak! Fiatal Barátaim! A közelmúltban emlékeztünk meg a magyar forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának hatvan évvel ezelőtti megalakulásáról. Most arra emlékezünk, hogy mindössze néhány héttel a p^rt megalakulását követően, 60 esztendeje, 1918. december 30-án, megszületett hazánkban a kommunista ifjúsági mozgalom. E jeles évfordulón a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, párttagságunk nevében, és a magam részéről megbecsüléssel és szeretettel köszöntőm a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget, annak Központi Bizottságát és tagságát. A párttal történelmi útján mindig együtt menetelt a kommunisták ifjabb nemzedékének csapata. Az Ifjúmunkások Országos Szövetsége megalakulása után csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Ez a kapcsolat rendíthetetlen alapokra, a marxi—lenini elvekre, az emberhez méltó társadalom megteremtésének hitére és igényére, hazánk és népünk felemelkedéséért folytatott szüntelen munkára és küzdelemre épült. A kommunista ifjúsági mozgalom hat évtizedes múltja a mi múltunk is; népünk történelmének egy fejezete. Az ifjú kommunisták küzdelme, áldozatos helytállása' értelmet nyer, testet ölt szocialista vívmányainkban, amelyeket jövőnk letéteményese, az ifjúság büszkén vallhat magáénak. A párt fennállásának egész ideje alatt nevelte és soraiba hívta, fogadta az ifjú kommunisták legjobbjait, az ifjúsági szövetségből kapta természetes utánpótlását. A párt, a munkásosztály, dolgozó népünk a kapitalista rendszer megdöntéséért vívott történelmi harcaiban mindenkor támaszkodhatott az ifjúsági szövetségre, a haladó fiatalokra, így részesei voltak a munkáshatalom megteremtésének és megvédésének is. Pártunk, népünk a szocialista társadalom építésének kezdetétől fogva a gazdasági és kulturális építőmunkában, a szocialista vívmányok fejlesztésében mindig számíthatott az ifjúsági szövetségre, a fiatalokra. Az ifjú kommunisták munkájukkal, tetteikkel igazolták, hogy méltóak a bizalomra. Napjainkban is —r az ifjúság széles tömegeivel összefogva — tanúbizonyságát adják hazafias és internacionalista magatartásuknak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ma méltóan betölti a párt ifjúsági szervezetének, egyben az ifjúság tömegszervezetének szerepét és nélkülözhetetlen pillére hazánk, a Magyar Népköztársaság politikai rendszerének. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, pártunk ifjúsági szervezetének feladata továbbra is tagságának nevelése, szervezése, a magyar ifjúság képviselete, érdekeinek védelme, jogos igényeinek kifejezése. Az ifjúsági szövetség fogja össze a fiatalok széles tömegeit, ugyanakkor nyújtson minden réteg: a munkás, a paraszt, az értelmiségi, a tanuló és a katonafiatalok számára sajátos és megfelelő tevékenységi lehetőséget. Az ifjú kommunisták példamutatóan teljesítsék kötelességeiket, mozgósítsák a magyar ifjúságot társadalmi céljaink elérésére. Pártunk, dolgozó népünk bizalommal tekint és továbbra is számít a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájára. Kívánjuk, hogy tagságának és a fiataloknak a megelégedésére tevékenykedjék. Ösztönözze, támogassa előremutató kezdeményezéseiket, törekvéseiket, jobbító szándékaikat. Nevelje tagságát, ifjúságunkat azoknak a példáján, akik népünk boldogulása érdekében áldozatoktól sem riadtak vissza, önzetlenül, becsülettel teljesítették vállalt feladataikat. Legyenek szilárdak szocialista meggyőződésünkben, igaz hazafiak módjára éljenek és cselekedjenek. Tekintsék megtisztelő kötelességüknek elért eredményeink védelmét és gyarapítását, az elődök tapasztalatainak hasznosítását; egész ifjúságunkat összefogva, közös akarattal építsék a jövőt. Internacionalista egységben haladjanak együtt a testvéri szocialista országok ifjúságával, erősítsék, fejlesszék együttműködésüket mindazokkal, akik világszerte a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a békéért küzdenek. Pártunk Központi Bizottsága az évforduló alkalmából szívből minden jót, sikereket kíván a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, egész tagságának, hazánk dolgozó és tanuló ifjúságának. Budapest, 1978. december 29-én Elvtársi üdvözlettel: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Orvos és pártmunkás 1903. december 30-án született Budpesten Szőnyi Tibor, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte és itt szerzett ideggyógyász szakorvosi diplomát 1928- baní. A Tanácsköztársaság leverése után a magyarországi munkásmozgalom, a kommunista mozgalom számos résztvevője talált menedéket Ausztriában. Itt került kapcsolatba Szőnyi Tibor is az emigráns magyarokkal, és ösztönzésükre kapcsolódott be1 a munkásmozgalomba. 1930-ban hazatért. Rövid ideig itthon dolgozott, majd visszatért Bécsbe, de most már mint az illegális kommunista párt tagja. A párt összekötője lett. Ausztria német megszállása után Csehszlovákiába, majd Svájcba emigrált. Zürichben az orvostudományi 75 éve született Dr. Szőnyi Tibor egyetemen az idegklinikai intézetben dolgozott. Közben aktív kommunista tevékenységet fejtett ki a Svájcban élő magyar emigránsok között. Pártcsoportot szervezett, főleg értelmiségiekből, akik aztán együttműködtek a svájci kommunista párttal. Szőnyi Tibor tevékeny szerepet vállalt a Magyar Függetlenségi Front svájci szervezetének létrehozásában és a Front folyóiratának szerkesztésében, tanulmányok, cikkek írásában. 1945 tavaszán tért vissza Magyarországra. Azonnal bekapcsolódott a párt munkájába. A Magyar Kommunista Párt központi apparátusának szervezési osztályán dolgozott. Kezdetben mint munkatárs, később pedig az osztály helyettes vezetője. Szőnyi Tibor nevéhez fűződik a mai Pártélet című folyóirat elődjének, a Pártmunkásnak a létrehozása is. 1947 szeptemberében nevezték ki a Központi Vezetőség káderosztályának vezetőjévé. A párt felső vezetésében eluralkodott bizalmatlanságnak, törvénytelen eljárásoknak első áldozatai közé tartozik. 1949. májusában letartóztatták, a Rajk-per egyik vádlottjaként halálra ítélték és 1949. október 15-én kivégezték. A párt igazságot szolgáltatott a személyi kultuszból fakadt törvénytelen áldozatainak, így neki is. Rehabil i- tálták és 1956-ban a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi hőseinek pantheonjá- ban helyezték örök nyugovóra hamvait. A váci kórház ma dr. Szőnyi Tibor nevét viseli. V. S. Szerszámgépek exportra A Csepel Művek Szerszám- gépgyárában ebben az évben több mint egymilliárd forint értékben gyártanak szerszámgépeket. A fúrógépek, esztergagépek megmunkáló központok nagy részét exportálják- A képen: KészUlnek a radial fúrógépek
