Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

1978. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak a nők érdeke ,A harcban nem szabad megállni!’ Hatvanéves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom Az ünnepség résztvevőinek egy csoportijei December 30-án lesz hatvan éve, hogy az Ifjúmunkások Országos Szövetsége csatlakozott a Kommunisták Magyar- országi Pártjához. Ez a dátum a kommunista ifjúsági moz­galom születésnapja. A hatvanadik évforduló tiszteletére tegnap délután a KISZ Szolnok megyei Bizott­ságának székhazában négy nemzedék találkozójára ke­rült sor. Részt vettek az ün­nepségen az IOSZ megyei vezetőségének tagjai (Tabák Lajos és Gál Gyula), az IOSZ utódaként 1919 áprilisában megalakult KIMSZ megyei titkárságának tagjai, az 1945- től 47-ig működő MADISZ, majd jogutódja, a DISZ me­gyei titkárai, valamint az 1957-ben megalakult Kom­munista Ifjúsági Szövetség alapító tagjai, a KISZ, az út­törőszövetség jelenlegi veze­tői. Az elnökségben helyet fog­lalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Barta László, Szolnok megye Ta­nácsának elnöke, Annela Laht, az Észt Komszomol Központi Bizottságának tit­kára és Zsemlye Ferenc, a párt régi harcosa. Nyitrai István, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára ünnepi beszédében mél­tatta a magyar kommunista Az egyébként sem tágas termet apró ablakos fal vá­lasztja ketté, egyik oldalon a felvételi iroda, és az ott dol­gozó hivatalvezető, a kezelő és a pénztáros, a másikon a közönségváró. Helyszín: a jászjákóhalmi posta 1978 ka­rácsony előtti hét egyik nap­ján, reggel nyolc órakor. A keskeny ablakon fejken­dős asszony kopogtat be, kis­lányomnak szólítja a pénztá­rosnőt és megkérdezi: ha ma adja fel a csomagot — mert­hogy tegnap vágtak —, mi­kor kapja meg a Dormándon élő fia a kóstolót. Hasonló „főszereplője” van a követ­kező táviratnak is. hogy: „Já­nos napján vágunk, gyertek, Zolikát feltétlenül hozzá­tok”. Az ablakhoz hajoló fejek sűrűn váltakoznak, van, aki tíz karácsonyi lapot kér, má­sok beérik kettővel. Egy fia­tal lány szép nyomtatott be­ifjúsági mozgalom hat évti­zedes történetét, és hangsú­lyozta, hogy az elválasztha­tatlan a munkásmozgalom, a kommunista párt történe­tétől. Az ifjúsági mozgalom hatvanesztendős, küzdelmes útja során sok nagyszerű fia­tal harcost nevelt és adott a pártnak, a hazának. „Kom­munista ifinek lenni mindig azt jelentette, hogy interna­cionalistának és hazafinak lenni”, zárta ünnepi meg­emlékezését a KISZ megyei bizottságának első titkára. Ezután a legifjabbak kép­viseletében a szolnoki Áchim András úti Általános Isko­la úttörői és kisdobosai kö­szöntötték egy_egy szál vörös szegfűvel az ifjúsági mozga­lom „veteránjait”. Ezt követően Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében üdvözöl­te a megjelenteket. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását a fiatalok politikai és műveltségi neve­lésében — mondotta. — A fiatalok keresik a jövő út­ját, egyéni és közösségi érde­tűkkel teleírt csomagot ad fel, líbiai ismerősének küld néhány csecsebecsét. Botra támaszkodó idős ember kér egy Kincses Kalendáriumot. Így megy ez másfél hete — világosít fel a hivatalvezető —, naponta 25—30 csomagot adnak fel, az ország és a vi­lág minden tájára. A hét ele­je óta több mint kétezer ké­peslapot és bélyeget vásárol­tak. kétszer annyi lapot vagy levelet adtak fel. Tegnap pél­dául ötöt indítottak útnak Japánba. Kilenc óra után néhány perccel megérkezik a posta- küldemény. egy zsák levél, gondosan átkötözött csoma­gok, napi- és hetilapok. Meg­érkezett a régen várt cso­mag is, a vászonnal levarrt kosár. Egy fiatal házaspár már többször érdeklődött, várták a szülőktől a kóstolót, az unokának küldött ajándé­kot. keikkel összhangban áll a szocializmus teljes felépítésé­nek programja. Azt kérjük az ifjúkommunistáktól, hogy a jövő építésében teljes tu­dásukkal, tehetségükkel ve­gyenek részt, és sohasem fe­ledkezzenek meg elődeik pél­dájáról.” Zsemlye Ferenc az évfor­dulót köszöntő beszédében visszaemlékezett arra, hogy a Horthy-rendőrség egyfor­mán üldözte a párt és az if­júsági mozgalom tagjait, mert tudta, hogy a fiatalok bármikor készek a kommu­nista párt tagjainak helyébe állni. Annela Laht, az Észt Kom­szomol titkára felolvasta az észt komszomolisták üzene­tét. Ebben kiemelt helyen szerepei a Szolnok megyei és az észtországi fiatalok ba­rátságának méltatása. Végül Molnár György, a KISZ alapító tagjai nevében köszöntötte a hatvanadik év­fordulót és az ifjúkommu­nisták mozgalmának harco­sait. Kérte a fiatalokat, ne feledjék el a mozgalom iel- szavát: „A harcban nem sza­bad megállni.” Az ünnepséget fiatal mu­zsikusok és versmondók mű­sora zárta. Karácsonyra ABC áruházak A Kunszentmárton és Vi­déke Áfész új ABC-áruházat nyitott karácsonyra Nagyré­ven. A 283 négyzetméter alapterületű üzletet a SZÖV- TERV felügyelete mellett a szövetkezet karbantartó üze­me rekordidő — hat hét — alatt építette fel. Ebben nyil­ván része van annak az új technológiának is, amit me­gyénkben először alkalmaz­nak. Az áruházat FORFA- elemekből állították össze, az elemek alapanyagát cement­tel kevert préselt faforgács adja. Ez az eljárás jóval ol­csóbb. mint a hagyományos építkezés. Az új üzlet — amely 1 millió 700 ezer fo­rintba került — önkiszolgáló rendszerrel működik. A ré­gi, elavult élelmiszerboltot az áfész felújítja, és átalakítás után vegyes iparcikkeket vá­sárolhatnak benne a nagyré- viek. Még az óeszteíidőben — december 29-én — ajtót nyit a vásárlók előtt a tiszaörsi 290 négyzetméteres és a ti- szaszentimrei 360 négyzetmé­teres alapterületű ABC-áru- ház is. Az üzletek a mai kö­vetelményeknek megfelelő korszerű berendezésekkel hűtő- és tárolóegységekkel épültek. A két községben is. éppúgy, mint Nagyréven a lakosság régi vágva teljesül, hiszen az új boltokban a vát laszték nagyobb, gyorsabb a kiszolgálás. Sok nagyszerű asszonyt, lányt ismerek. Nőket, akik a napi hivatali munkájukon túl megannyi társadalmi fel­adat ellátására is vállalkoz­nak. Asszonyokat, akik emel­lett gyermekeket nevelnek, gondoskodnak a családról. Teszik mindezt zokszó nél­kül, legfeljebb néha zsörtö­lődnek, amikor már a soka­dik szabad szombat is mosás­sal, vasalással, takarítással telik el, és évek során át minden vasárnap, ünnepnap főzik az ebédet, mert „leg­alább akkor egyen jót az ember, meg a gyerekek”: de jó lenne egy kis kikapcsoló­dás. Ám hányán vannak kö­zöttük, akik viszont csak a kikapcsolódásra jutó időben vehetik elő a tankönyveket, mert hiszen megkívánják tő­lük, hogy képezzék magukat, tanuljanak, szakmai, általá­nos, politikai műveltségük lépést tartson a követelmé­nyekkel. Egyszóval a nők még ma is többet kénytele­nek magukra vállalni a tár­sadalmi munkamegosztásból. A megyében ma a vállala­tok, gyáregységek, intézmé­nyek dolgozóinak mintegy 44 százaléka nő. De ha a női né­pesség foglalkoztatási szín­vonalát vizsgáljuk, kiderül, hogy alacsonyabb — 35,1 százalék — az országos átlag­nál (40 százalék). A női mun­kaerő nagyobb arányú fog­lalkoztatása — hisz köztu­dott, hogy ezirányban mennyi új munkahely létesült a me­gyében Kunszentmártonban éppen úgy, mint Kunhegye­sen, Tiszafüreden vagy má­sutt — együtt járt a gazda­ságban a foglalkoztatási szer­kezet változásával. Nagyobb lett a munkakörök skálája. Gond azonban máris van: néhány pálya elnőiesedett. Ezeken a munkahelyeken ép­pen a nők anyai hivatásából adódóan növekednek a ter­melési, munkaszervezési, szo­ciális gondok. A közvéle­ménnyel, a családokkal meg kellene értetni, hogy a lá­nyokat is várja a műszaki pályák egész sora. Amikor a szakszervezetek megyei tanácsa a közelmúlt­ban a szakszervezetek me­gyei szerveinek a dolgozó nők körében végzett munkájáról tárgyalt, többször is elhang­zott: a tömegszervezetek, po­litikai nevelő- és érdekvé­delmi tevékenységük során fokozott figyelmet fordítot­tak és jelentős intézkedéseket kezdeményeztek, tettek a dol­gozó nők érdekeinek védel­mére. Jogszabályok megalko­tását vagy módosítását java­solták, és részt vettek a vég­rehajtásban. Felelősséggel el­látták a társadalombiztosítás nőket érintő sokoldalú fel­adatait. Közreműködtek a vállalati bérpolitika kidolgo­zásában, a munkavédelmi szabályzatok elkészítésében, végrehajtásában és ellenőr­zésében, kezdeményezték a munkakörülmények javítá­sát, segítették a szociálpoli­tikai tervek megvalósítását, a gyermekintézmények fejlesz­tését. A dolgozók képvisele­tében ügyeltek arra, hogy a vállalati kollektív szerződé­sekben rögzítsék a nőket, az anyákat védő intézkedéseket. Szorgalmazták a nők általá­nos és szakmai műveltségé­nek növeléséhez szükséges feltételek megteremtését, képzésük, továbbképzésük rendszerességét. A pártszer­vezetek következetes irányí­tó és ellenőrző tevékenységé­nek hatására a nőpolitikái munka a szakszervezetekben is mindinkább a napi felada­tok szerves részévé vált. e A nők továbbtanulását se­gítik a kihelyezett iskolák. Tavaly 23 vállalatnál, üzem­ben általános' iskolában, két üzemben gimnáziumban ta­nulhattak a dolgozók. A vál­lalatok a kollektív szerződé­sekbe foglalják a tanuláshoz nyújtott kedvezményeket: ezek a rendeletekben biztosí­tottak mellett általában az előkészítő tanfolyamok költ­ségeinek átvállalását, a tan­díj kifizetését, az utazási költségek megtérítését, tan­könyvek, jegyzetek vásárlá­sát jelentik. Sőt, egyes helye­ken differenciáltan még az ösztönzés egyéb formáit is alkalmazzák, mint például a jutalmat, az órabéremelést. Sőt, a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő anyák a Május 1. Ruhagyár­ban, a Volán 7. sz. Vállalat­nál, ha tanulásra vállalkoz­nak, munkaidő-kedvezményt kapnak. Viszont egyértelmű, hogy az egyre javuló munkahelyi feltételek ellenére a nők is­kolai végzettsége, szakmai képzettsége csak lassan nő. Az elmúlt három évben a szakmunkások aránya 1—2, a betanított munkásoké 2—4 százalékkal emelkedett És míg átdolgozok általános is­kolájában 1974—75-ben 938 nő tett sikeres vizsgát, addig az 1976—77-es tanév végén is csak ezerhatvannégy. A nők többsége ma is szak- képzettséget nem kívánó munkakörben vagy irodai dolgozóként helyezkedik el. Sajnos a központi és számos megyei intézkedés ellenére sem nyilvánul meg a nők kö­rében kellő érdeklődés a szakmai képzés iránt. Ebben természetesen közrejátszik bizonyos igénytelenség is, aztán a nők nagy fokú ház­tartási elfoglaltsága. De két­ségtelenül az is, hogy még mindig nincs kellő különb­ség a szakképzett és a beta­nított munkások bére között. Az SZMT az okok közé so­rolta, hogy egyes vállalatok vezetői még mindig nagyobb gondot fordítanak a betaní­tó tanfolyamok szervezésére, mint a szakmunkásképzésre. Tegyük hozzá: nagyon sok családban elsősorban a ko­rábban kialakult helytelen munkamegosztás gátolja, hogy az asszony tanulhasson. Q A megyében az egyenlő munkáért egyenlő bért elvé­nek alkalmazásában az indo­kolatlan különbségek meg­szüntetésére több intézkedés történt: nem egy helyen fel­emelték az alsó bérhatárt, a nők bérét átlagon felül nö­velték. Minden munkahelyen biztosítják, hogy amikor a gyes-en lévők munkába áll­nak, ugyanazt a fizetést kap­ják, mint a velük azonos munkakörben dolgozók. „Az aránytalanságok felszámolá­sát nagy mértékben elősegí­tette az országos szakmai bértáblázat bevezetése, a bér- intézkedések demokratizmu­sa, valamint, hogy a közpon­ti bérrendezés elsősorban a többségben nőket foglalkoz­tató munkaterületeket — közoktatás, kulturális intéz­mények,' egészségügy — érin­tette.” — hangzott el az SZMT ülésén. De elhangzott az is, hogy a sok intézkedés ellenére sem szűnt meg a nők bérének elmaradása. Érdekes példát említett er­re Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az MSZMP KB tag­ja, aki részt vett az említett ülésen. Amikor egy vezető kinevezéséről, megbízásáról van szó, ha férfi az illető, senkinek eszébe nem jut azt mondani: ez az ember 50 éves, már csak tíz éve van a nyugdíjig, ennyi időre pedig nem érdemes ilyen megbízást adni számára. Ez helyes is, mert ma egy ötvenéves em­ber még fiatalnak számít, ereje, tudása teljében van. Csakhogy: ha nőről van szó és az a nő 45 éves, már el­hangzik ellenérvként, csak tíz éve van á nyugdíjig ... De ki állíthatja azt, hogy ma egy negyvenöt éves nő öreg, hogy kora miatt nem bízható meg vezetői feladattal ? Vagyis a bennünk megrög­zött rossz szemlélet is nem egyszer gátja az előrehala­dásnak. Tegyük hozzá gát nagyon sokszor a nők a kis­hitűsége is, az a tény, hogy nincs elég önbizalmuk. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok, üzemek, milyen sokféle értékes szociálpoliti­kai intézkedést tettek és tesz­nek dolgozóik érdekében. Említhetjük a gyermeküket egyedül nevelők számára nyújtott augusztusi, decem­beri segélyeket. A terhes nők számára több vállalatnál kis­mamarészlegeket hoztak lét­re munkaidő-kedvezmény' és normacsökkentés mellett. Ilyenkor decemberben egy­mást követik a dolgozók gyermekei számára rendezett ünnepségek. Van azonban egy óriási gond. o Annak ellenére, hogy az ál­lami beruházások mellett a szocialista brigádok kezde­ményezésére, a munkahelyek nagyon sok kommunista mű­szak béreként 1976-ban és 1977-ben 60—70 millió fiarin- tot fizettek be a tanácsoknak gyermekintézmények építé­sére; hogy tíz vállalatnak van óvodája, ahol 780 kis­gyerekről gondoskodnak (négy vállalatnak bölcsődé­je is, amelyekben összesen 213 kisgyereket tudnak el­helyezni), az idén hely hiá­nyában több mint háromezer óvodáskorú gyermek felvételi kérelmét kellett elutasítaniuk a tanácsoknak a megyében. Szolnokon háromszáz bölcső- déskorú gyermeket nem tud­tak elhelyezni, a többi város­ban 50—60 között volt az elutasított kérelmek száma. Megoldás csak az lehet, ha az állami beruházások mel­lett a vállalatok az eddigiek­nél naevobb mértékben akár több vállalat összefogá­sával — óvodát, bölcsődét építenek, vagy hozzájárulnak a meglévők intenzívebb fej­lesztésihez. Amikor az SZMT a nők körében végzett szakszerve­zeti munka megyei tapasz­talatairól tárgyalt, állásfog­lalásban rögzítette az e té­mában teendő további fel­adatokat. A cél egyértelmű: csökkenteni a gondokat, mert a nők helyzetén segíteni nemcsak a nők érdeke. V. V. Rolómat Új gyártmány pro­totípusa készül el a napokban a Fémfel­dolgozó Ipari Szö­vetkezet mezőtúri üzemében. A Roló­mat márkanevű, víz­szintes elrendezésű motoros irattároló­szekrényt a Zippel gyár licence alap­ján gyártják Kunbarát, kékfrankos, merlott A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben jól sikerült az idén a szőlőoltványok termesztése. Idei ered­ményük alapján — az oltványokkal foglalkozó gazdaságok között — az országban az öt legjobb mezőgadasági üzem között tartják számon őket. Az idén kunbarát, kékfrankos és merlott oltványfajtából mintegy 200 ezret értékesítettek a cibakháziak. Csomag Líbiának Légiposta Japánba

Next

/
Thumbnails
Contents