Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
/ I *,„» SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden az 1979. évi költségvetés és a BTK-ról szóló törvényjavaslat Tegnap délelőtt a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd javaslatára az országgyűlés néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Orbán László emlékének, akinek érdemeit jegyzőkönyvben is megörökítette. — Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. Ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezethetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat — mondotta Faluvégi Lajos. — A gazdasági egyensúly fokozatos elérésének útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőteljesebben kibontakoznak az, intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, kölcsönös egymásra hatása alakul ki. A termelésnek és a nemzeti jövedelemnek az 1978. évinél mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipari termelésnek mintegy 4, a mezőgazdaságinak 3—3,5, az építési-szerelési teljesítménynek pedig egy százalékos — növekedésével számolunk. A gazdasági egyensúly akkor javulhat, ha a mérsékeltebb növekedés mellett a gazdaságos kivitel erősen bővül, egyszersmind a behozatal növekedési üteme csökken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igénybe. A belföldi felhasználásnak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jövő évben a fogyasztás csak kevéssel növekedhet, s a felhalmozásnak csökkennie kell. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal bővülhet, az életszínvonal emelésében tehát a folyamatosság — ha szerényen is, és nem minden réteg számára, de — megvalósítható. A nominális jövedelem számításaink szerint az ideinéL kevésbé, a fogyasztói árszínvonal viszont az ideivel majdnem azonos mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nomináljö- vedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében — mint a korábbi években — hatósági áremeléseknek és piaci tényezőknek egyaránt szerepe lesz. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy két százalékkal nő. A Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve január 1- től havi 400 forinttal emeljük az 1954 előtti, 300 forinttal az 1954—59 között, valamint 100 forinttal az 1960— 1971 között megállapított — A képviselők ezt követően jóváhagyták az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1979. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. A Büntető Törvény-' könyvről szóló törvényjavaslat; 3. Interpellációk. Ezután a napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját mondja 1700 forint alatti — saját jogú nyugdíjakat. Kiegészítjük az özvegyi ellátást is. 100 forinttal emeljük a nyugdíj alsó határát, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadékot és a szociális ellátást. Havi 500 forintra egészítjük ki a házastársi pótlékot. Ezek az intézkedések 1 300 000 nyugdíjas jövedelmét növelik, együttesen egy- milliárd nyolcszázmillió forinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük a szokásos arányban, de legalább 70 forinttal mindenkinek a nyugdíját, az előbb már említettekét is. Ez átlagosan 4,8 százalékos emelést és további egymilliárd 700 millió forintot jelent. A végső felhasználás másik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túllépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növekedést átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204— 206 millió forintot fordíthatunk. Amellett, hogy módosítottuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a közvetlen állami döntéseket is szigorítottuk. Ezeknek a változtatásoknak általános célja, hogy a vásárlóerő szabályozásával a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon ;. az erőforrások valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint eddig; a nem gazdaságos tevékenységet határozottabban szorítsuk vissza. E változások módosítják a vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételeit: a vállalatoknak több adót kell fizetniük; az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kötelező Bognár József, a törvény- javaslat bizottsági előadója elmondta: valamennyi, a korábbi bizottsági üléseken felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy az új gazdaság- politikai koncepció megérté-1 sével és helyes alkalmazásával a különböző gazdasági és Tanácskozik ai országgyűlés tartalékalapba tenni. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szintén szigorodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, hogy az átlagos bérnövelés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árviszonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fémeknek, vegyipari alapanyagoknak, félkésztermékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avégett-, hogy a termelői érdekeltséget erősítsük, és a felhasználókat reálisan tájékoztassuk a költségekről. A költségvetés kiadásaiból — majdnem teljes egészében beruházásra — 74 milliárdot fordítunk. Különösen számottevőek az energiaipari beruházások, s jelentősek a kohászati és a vegyipari beruházások. A jövő esztendőben 90 000 lakást kívánunk megépíteni állami és magánerőből. A költségvetés kiadásaiból 40 százalékot, 164,5 milliárd forintot az úgynevezett társadalmi közkiadásokra, azaz a költségvetési intézmények fenntartására és bővítésére, s a társadalom- biztosítás kiadásaira fordítunk. A tanácsok 1979. évi összesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata 33 milliárd forint. Ezek 6— 6 százalékkal haladják meg az 1978. évit. nem gazdasági ágazatok alapvető feladatai megoldhatók. A koncepció megértésének és helyes értelmezésének szükségességére rámutatva a biJ zottsági tagok kiemelték, hogy a tartalékok feltárása (Folytatás a 3. oldalon.) A pénzügyminiszter expozéja A törvényjavaslat vitája Felújítás, beruházás a kunhegyes! húsüzemben Szociális épület készül — 30 féle húskészítmény Felkészültek az év végi ünnepekre a Középtiszavidéki Áfész kunhegyesi húsüzemében: befejezték az öt hétig tartó felújítási munkálatokat. Tatarozták az épületeket, felújították a füstölőket és a főzőket, ezért öt hétig csak tőkehús került ki az üzemből. A napokban újból megkezdték a keresett körmök füstölését, készül a gyulai főzőkolbász, a turistaszalámi, a különféle hurka, a disznósajt, a sonka, a szalonna. Az áfész üzemében harmincféle húskészítmény, töltelékáru készül, köztük újdonságként a dunai szalámi és a sümegi fokhagymás szelet. Az idén 14 ezer 200 sertést dolgoztak fel, amelyek többségét a kisárutermelők adták. A helyi szakcsoport jó szervezését dicséri, hogy folyamatosan, várakozás nélkül veszik át a tenyésztőktől az állatokat. A tervek szerint jövőre 15 ezer sertést vágnak le, illetve dolgoznak fel a kisüzemben. Javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei is: néhány hónap múlva átadják a korszerű ebédlőt, a melegítő- konyhát, az öltözőket, két -hűtött és egy készáruraktá- rat. A létesítmény a Középtiszavidéki Áfész saját beruházásában készül. Január 1-tül felemelik az alacsony nyugdíjakat 1979. január 1-től — a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl — felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát — erről hozott határozatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az emelés végrehajtásának részletes szabályait. Az intézkedés több mint 1 millió 3Ö0 ezer nyugdíjast érint, számukra az emelés összesen 1,8 milliárd forint többletbevételt jelent. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek a nyugdíját 1959. január 1-e előtt állapították meg, az 1959. január 1. és 1970 december 31. között megállapított nyugdíjak közül pedig azokat emelik, amelyeknek a havi összege nem éri el az 1800 forintot. A munkás-alkalmazotti (ipari szövetkezeti-), 1954. október 1-e előtti jogszabályok alapján megállapított sajátjogú öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forinttal, áz évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 470 forinttal emelik, tekintet nélkül a nyugdíjösszeg nagyságára. Azok pedig, akiknek a a nyugdíját az 1954. október 1-e és 1958. december 31-e közötti jogszabályok szerint állapították meg — ugyancsak a jelenlegi összegtől függetlenül — havi 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 370 forinttal többet kapnak. Az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak közül azokat emelik, amelyek nem érik el az 1800 forintot. Ezek a nyugdíjasok havonta 100 forinttal kapnak többet, de a felemelt összeg nem lehet magasabb 1800 forintnál. Ehhez jár még a havi 70 forint rendszeres emelési ösz- szeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a járandósága jelenleg a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. A megállapítás időpontjától függetlenül havi 100 forinttal — a havi 70 forint rendszeres emeléssel együtt havi 170 forinttal — emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. Ennek megfelelően a minimális nyugdíjak a következők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint; rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1310, a II. csoportban 1340, az I. rokkantsági csoportban pedig havi 1370 forint. A baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1350, a II. csoportban 1400, áz első csoportban pedig havi 1450 forint. összegre való tekintet nélkül havi 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árva ellátások, továbbá az e jogszabályok alapján megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1958. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfeljebb azonban 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-től érvényben volt jogszabályok alapján az 1971. előtt megállapított, 1800 forintnál kisebb özvegyi, szülői nyugdíjak és. árvaellátások. Az így felemelt összeghez itt is (Folytatás a 3. oldalon.) Szabó Sándor sonkaszalámit készít elő füstölésre (K. I.)