Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 20. Kilenc nagyközség A várossá válás küszöbén Ismeretségből barátság Első alkalommal — körül­belül két éve -— jelentkeztem a szerkesztőségben levelemJ mel, amikor a szentesi nyug­díjasok klubjának és a tir szaugi pávakör dalosainak ismeretsége kezdődött. Nos, ez az ismeretség az elmúlt évek során igaz barátsággá fejlődött, úgyannyira, hogy minden év őszutóján Szente­sen, tavasz végén pedig Ti- szaugon rendezzük meg da­lostalálkozónkat. Minden aT-' kálómmal telt ház várja a nívós előadást. Áz idén december 1-én jöttek el hozzánk a tiszaugi pávakör dalosai. Elhozták a Tiszatáj legszebb népdalait és magyamótáit. Klubunk kiváló citerazenekarával fel­váltva szórakoztatták a fél- ezres nézőközönséget. Nyugdíjas klubunkról any- nyit, hogy 11 esztendeje mű­ködik saját program alap­ján. Mindig megtaláljuk a részünkre hasznos időtöltést. Fontosnak tartjuk a magyar népi kultúra fenntartását, fejlesztését. Végül, de nem utolsó sorban: tapasztalata­inkat szívesen ismertetjük az érdeklődőkkel. Dióssy Dezső Szentes Pávaköri „megmozdulásról” kaptunk hírt Szajolból is. özv. Papp Jánosné írta a kö­vetkezőket : „A szajoli klubkönyvtár pávaköre Kádár Kálmán ta­nár úr vezetésével évadzáró baráti találkozót rendezett. Meghívtuk erre a tiszakürti és a jászjákóhalmai páva­kört, valamint a cibakházi kis citeraegyüttest. Népdal- kavalkádban, énekszólókban, citerazenében gyönyörköd­hétéit a szépszámú közön­ség. A szajoliak vastapssal jutalmazták a három vendég- együttes és a hazaiak műso­rát. Végezetül kölcsönös jókí­vánságok következtek. Az évadzáró közös énekléssel ért véget.” Értetlen disznók Rákóczifalva elég nagy ah­hoz, hogy szóvá tegyük: keJ vés az egyetlen takarmány­árusító bolt akkor, amikor meglehetősen sok az állattar­tó. Na, de ebbe már úgy ahogy — belenyugodtunk. „Eszi, nem eszi, nem kap mást...” Amellett azonban már nem lehet elmenni szó nélkül, hogy az egyetlen boltot de­cember 11-én bezárták, és majd csak január 2-án nyitJ 1 ja ki vezetője, aki addig sza­badságon lesz. Senki nem vi­tatja, minden dolgozónak jár a szabadság. Egyáltalán nem értjük, miért nem lehet addig a boltba más valakit helyezni? Hisz alig van áru, a leltározás nem venne sok időt igénybe. Az igazsághoz tartozik: a bolt vezetője szólt, hogy ve­gyük meg előre a takar­mányt. Gsakhogy nem min­denkinek volt rá pénze. A disznók lezt sehogyan sem értik meg, s azt sem, hogy egy dolgozónak jár a szabad­ság. „ök” éhesek, és ha el­jön az etetés ideje, sivalko- dásukkal felverik az utcát. Mit tegyünk? Küldjük el a sertéseket is „szabadságra”, vagy Szolnokon vásároljunk takarmányt? Az első megol­dást el kell vetnünk, a má­sodik drága mulatság ... Megoldás: a boltot üzemelte^ tőknek kell ésszerű megol­dást találniuk. S. S.-né Rákóczifalva „Féltékeny” anya Életemet a gyermekeimért való aggódás, féltés töltötte, tölti ki. Idestova két éve na­gyon el voltam keseredve. Megjött a fiam behívója. Tudtam, hogy sor kerül rá, mégis féltettem jóétvágyú gyermekem, és már szinte el­képzeltem, hogy lefogyva lá­tom majd viszont az én kis katonámat. A régi öregem­berek elbeszélése maradt meg bennem, akik szerint a katonák sohasem lakhattak jól. Bevonult a fiam, s eljött az első látogatás ideje. Sü­töttem, főztem — a fiam ked­venceit. A tiszta ebédlőben mindent kiraktam az asztal­ra. Az én kisfiam egy ideig csak nézte és azt mondta: nem vagyok éhes, most reg­geliztünk. Alig nyúlt vala­mihez. Akkor még arra gon­doltam: honvágya van, ne­hezen szokja a honvédsé­Az Országos Takarékpénz­tár jászapáti fiókjának veJ zetője, Kecskés József fő­felügyelő volt a kezdeménye­ző még 1976 nyarán ... El­képzelése megvalósult, élet­revalónak bizonyult, mert 1976 júliusa óta havi két alJ kálómmal sikerrel működik a jászkiséri MÁV Építőgép­javító Üzemben a kihelye­zett pénztár. Az üzem dolgo­zóinak nagyon kényelmes ez. « Tíz percet vár a busz „A vonat késik, a busz el­megy" ... — panaszolta Szaszkó Edit jászberényi ol­vasónk. Levelét november 15-én közöltük. A Volán 7. sz. Vállalattól érkezett rá vá­lasz. Eszerint: „A vonathoz 14.35 órai in­dulással á jászberényi va­sútállomáson a csatlakozás biztosítva van. Valóban elő. fordul, hogy a vonat késve érkezik Szolnokról. A késés nagyságától függ az autó­buszra történő átszállás biz­tosítása. Amennyiben a vo- nat 10 percnél nem nagyobb késéssel érkezik, úgy az autó­busz bevárja. Ha a késés na­gyobb, úgy a járat további várakoztatására nincs lehető­ség, mivel — menetrend sze­rint — 14.40 órai indulással a jászberényi Petőfi térről munkásokat szállít Jászfény- szaruba. (Már a 10 perces várakozás is a járat késedel­mes indulását eredménye­zi.)” A Volán 7. sz. Vállalat il­letékesei a 10 perces várako­zásnál nem tudnak többet ígérni. A jászberényi üzem­egység nem tud a vasútállo­máshoz másik autóbuszt biz­tosítani. Éppen akkor van az ..üzemi csúcsforgalom” ... Kiemelt feladat a tanulók utaztatása, de a vidéki dol­gozókat nem hozhatják még hátrányosabb helyzetbe. Kevés a váltópénz December 7-én jelent meg munkatársunk glosszája „Kö­szönet mindenért” címmel. Egy fiatalasszony reggeli ro­hangálásáról írt, akinek az egyik üzletben nem tudtak visszaadni ötszázasából. Igaz is. a kismillió feladat mellett — amit a család ellátása kí­ván — arra is gondolhatott get... Szó sincs erről. Bár­mikor hazajön, soha nem óhajt enni semmi különöset. Megkap ő minden jót és ele­get — mondja. Most utólag megvallom, egy kicsit féltékeny is va­gyok, noha tudom, hogy ha­marosan leszerel a fiam. Egy izmos, komoly férfit kapok vissza, 13 kiló súlytöbblettel. Egy kis büszkeséggel azt is megvallom; talán életem­ben először örülök neki, hogy négy katonát neveltem a Magyar Néphadseregnek. Filep Zsigmondné Kengyel Helyben tudják intézni az QTP-fiókkal kötött ügyeiket — kölcsönigénylés, ifjúsági betét stb. A fényképen — amelyet Bognár György készített — éppen ifjúsági takarékbetét-1 könyvet vesz át Fekécs Er­zsébet üzemi dolgozó Kirnák Gyulától, az OTP megbízott­jától. Nagypál István Jászkisér volna, hogy a pénzét előző nap felváltsa ... Tóth Ár­pád mezőtúri olvasónk — aki „mellesleg” nyugdíjas boltvezető — leveléből idé­zünk az alábbiakban. „ ... A cikk írójával egyetJ értek abban, hogy a pénztár­ban elegendő váltópénznek kellene lennie, hogy ne a vá­sárló szaladgáljon a pénzt felváltani. De nem a pénz­táros, nem is a boltvezető fe­lelős az aprópénz miatt, ha­nem a bolt „gazdája” ... A napi bevételt ugyanis min­den este be kell fizetni, a pénztárban csak az előírt — 100—200 forint — váltópénz maradhat. A pénzintézetek­ben lehet nagyobb mennyi­ségű váltópénzt beszerezni, amelyek 8 órakor nyitnak. A naponta bosszúságot okozó „Nem tudok visszaad- ni”-gondon csak úgy lehet segíteni, ha a kereskedelmi vállalatok vezetősége engedé­lyezi, hogy este több váltó-1 pénz maradjon a kasszában. Amikor a kereskedőktől meg­kívánjuk, hogy „mindent a vevőért”, az is elvárható, hogy a vezetőség (igazgató, főkönyvelő) szakítson a bü­rokratikus gyakorlattal. és engedélyezze az üzlet forgal­mának megfelelő, nagyobb összegű váltópénzt. Az itt le- írottakat gyakorlatból isme­rem. 22 évig voltam boltve-1 zető, sokat vitáztam felette­seimmel ebben az ügyben.” * * * Olvasónknak kétségen kí­vül igaza van. Sajnos, a ..bü­rokratikus” vezetőknek, fő­könyvelőknek is, akiknek a kezét gúzsba köti a jogszabály, amely előírja: mennyi pénz maradhat a boltok kasszái­ban ... Akkor viszont — ha nem akarunk naponta bósz- szankodni — nem igen van más választás, mint a jogsza­bály módosítása... De ez nem a mi dolgunk! Az új esztendő első napjától kilenc várossal több szerepel Magyaror­szág térképén: az Elnöki Tanács 1978. szeptember 29-én tartott ülésén ho­zod határozatot kilenc nagyközség - Barcs, Be­rettyóújfalu, Celldömölk, Érd, Fehérgyarmat, Kör­mend, Lenti, Paks és Vá- sárosnamény — várossá szervezéséről. Most közü­lük néhánnyal ismerked­jünk meg. Halászfaluból atomváros A paksi Kishegyen maga­sodó modern lakótelep, a Duna partját uraló atomerő­mű-építkezés messziről jelzi az egykori halászfalu sorsá­nak fordulóját, az utóbbi fél­évtized példátlan iramú fej­lődését. Az idei esztendő volt a gyarapodás kiemelkedő éve: az atomerőmű lakótele­pén nemrég avatták az im­pozáns munkás művelődési központot, az apróságok új óvodát vettek birtokukba, új iskolát adtak át, amelyet a továbbiakban 32 tantermesre bővítenék, új állomás fogad- jajndítja a vonatokat. A folytatás: a jövő év elejétől működik az évi 80 ezer óra kapacitású autószerviz, elké­szül a posta a telefonköz­ponttal, felújítják a Béke szállót, hozzáfognak a Beton- elemgyár építéséhez. Az őrség kapuja, a Rába- parti Körmend hosszú, terv­szerű munkával jutott el a városi rang megszerzéséig. Az elmúlt három évben 143 millió forintot fordítottak a település fejlesztésére, s ezt a lakosság évi 7—Í0 millió Nem sokkal később a volt férj pert indított. Ebben el­mondta, hogy az asszony élet­társával nem szakított, sőt az illető beköltözött volt fele­sége szobájába, ahol két ser­dülő korú gyermekükkel együtt lakik. Ezért kérte a bíróságot, hogy gyermeküket nála helyezze el, az asszonyt pedig kötelezze a lakás elha­gyására. — Élettársammal szakítot­tam, és az ma reggel elköltö­zött a lakásból — jelentette ki a volt feleség az új járás­bírósági tárgyaláson. Ezek után a bíróság a keresetet el­utasította. Döntése indoklása szerint az élettársi kapcsolat létesítése egymagában nem ad okot arra, hogy a bíróság a gyermekeket az apánál he­lyezze el, és részére a lakás kizárólagos használatát biz­tosítsa. Társadalmi és jogren­dünk sok tekintetben elisme­ri az élettársi kapcsolatot, amelynek a házassághoz ha­sonló jellemzői vannak. A másodfokon jogerőre emel­kedett ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint a kis méretű lakásban a gvereKek a per megindításáig kényte­lenek voltak egv szobában élni anyjukkal és élettársó­val. és esv lakásban.apjuk- kal. Ez rájuk nézve nyilván­valóan hátrányos, de a volt férjre is jelentős érdeksére lemmel jár. ezenkívül az anya szülői felelősségérzetéi is megkérdőjelezi. Az állapot társadalmi és jogi megítélé­forintos társadalmi munká­val egészítette ki. Érden öt évtizede még csak 4500 lelket számláltak, 1970- ben már 31 ezret, s az idén már több mint 46 ezren él­nek itt. Területe akkora mint Pest-Buda egyesítésekor a fő­városé volt: 63 négyzetkilo­méter „Európa legnagyobb faluja” — rövidesen Pest megye leg­nagyobb városa lehet. Gond­jai éppen a gyors ütemű nö­vekedésből fakadnak, amely­ben nagy szerepet játszik a bevándorlás, s amelyet ki­emelt fejlesztéssel is rendkí­vül nehéz követni. Ebben az évben a tervezett 54 millió forint helyett mintegy 67 milliót fordítottak a lakóte­lep bővítésére, út- és járda­építésre, közművesítésre. Jö­vőre ez az összeg eléri a 100 milliót. Folyamatosan épül az új villanyhálózat és fel­újítják a régit, hogy javít­hassák a jelenleg 90 száza­lékos áramellátás arányát. A legsürgetőbb a gyermekintéz­mények gondja, ezért a la­kosság társadalmi munkája is elsősorban erre irányul. Hajdúváros volt Hajdúváros volt hajdan Berettyóújfalu — 1608-ban kapta meg ezt a címet — de még az 1960-as évek elején is falusias jellegű település­nek számított: lakóinak csaknem a fele dolgozott ak­kor a mezőgazdaságban. Ez az arány napjainkban 14 százalékra csökkent. A 15 500 lakosú nagyközségben ma mintegy 5000 ipari munkás él. akiknek nagyrésze korsze­rű üzemekben — az ELZETT sében az eljárt bíróságok té­vedtek. A társadalmi közfel­fogás Helyteleníti annak a volt házastársnak a magatar­tását, aki a közösen használt lakásba új élet- vagy házas- társat visz be, és a serdülő­kor határán lévő gyermekeit egyrészt az új viszonynak, másrészt a másik szülő hát­rányos, kellemetlen helyze­tének szemtanúivá teszi. — Az elvált férj érdekét sértő, a gyermekek erkölcsi fejlődését pedig veszélyeztető és a társadalmi felfogás sze­rint is elviselhetetlen hely­zet, a lakáshasználatnak a korábbitól eltérő rendezését indokolhatja — hangzik to­vább a határozat. Tehát a volt férj keresetét, mint ele­ve alaptalant, nem lehetett volna elutasítani. Hasonló­képpen az összes körülmé­nyek mérlegelésével kellett volna dönteni a gyermekel­helyezés megváltoztatását célzó kérelemről is. A bíró­ságok tévesen értékelték az asszonynak élettársához fű­ződő kapcsolatát is, amely labilis egyéniségűnek mutat­ja és egy korábban ellene folyt bűnperre tekintettel is. állhatatlanságát bizonyítja. A bíróságoknak fel kellett vol­na ismerniük, hogy a gyer­mekek helyzete aggályos, és gvermekpszichológiai vizsgá­latot kellett volna elrendel­niük. Mindezek alapján az ügyben új eljárásra van szűk ség. * * * Egy vállalat nagyon érté­kes berendezéseket gyárt ex­portra. Súlyos gondokat okn­Művek fémtömegcikk gyárá­ban, a Tejporgyárban, a Deb­receni Ruhagyár itteni üze­mében dolgozik. Berettyóúj­falu a bihari táj központja: üzlet- és intézményhálózatá­nak a vonzáskörzet 30 köz­ségében élő 120 ezer ember ellátásából is részt kell vál­lalnia. A lakosság jelentős társadalmi munkával vesz részt két sporttelep-építke­zésben. Bereg központja A városhálózat szempont­jából eddig fehér foltok vol­tak' azon a területen, ahol Szabolcs-Szatmár megye két új városa, Vásárosnamény és Fehérgyarmat elhelyezkedik. A beregi vidék központjának számító Vásárosnamény fej­lődése az utóbbi öt évben vált rohamossá. Iparosodá­sát az Érdért Vállalat fafor­gácsgyártó nagyüzeme, a Vö­rös Október Férfiruhagyár részlege és legújabban az Irodagéptechnikai Vállalat írógépgyóra tanúsítja. Korsze­rű művelődési központ. 220 ágyas kórház, szakrendelőin­tézet szolgálja a 8000 helyi lakos és a vonzáskörzet igé­nyeit. Tisza-parti üdülőkör­zete a megye egyik legnép­szerűbb kirándulóhelye. Fe­hérgyarmat fejlődésének ha­tárköve az 1970-es Szamos- közi árvíz utáni újjáépítés. Ekkor láttak hozzá nagy ütemben a vezetékes ivóvíz- ellátás megteremtéséhez, a csatornázáshoz. Meghono­sodott az ipar: a Hódiköt üzemében félezer asszony dolgozik, a Metripond gyár­egységben, exportképes mér­legeket gyártanak. zott azonban, hogy egy alkat­rész, amelyet vidéki üzem ké­szített, nem volt megfelelő, s emiatt a berendezés rosszul működött. A gyár négy mér­nöke olyan megoldást dolgo­zott ki, amelynek segítségé­vel a zavarok megszűntek. Találmányukra szabadalmi oltalmat is kaptak, s ennek felhasználásával tíz készülé­ket gyártottak. A szolgálati ta­lálmány díjazása kérdésében azonban nem tudtak megá1- lapodni, mire per keletkezett közöttük. A mérnökök keresetükben egyebek között arra is hivat­koztak, hogy a találmányuk­hoz hasonló külföldi készü­lék beszerzési költsége há­rommillió forinttal haladná meg az általuk kidolgozott megoldás alapján gyártott be­rendezés árát. Az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került. amely a vállalat által föl­ajánlott háromezerötszáz fo­rinttal szemben — ötvenezer forintot ítélt meg a feltalá­lóknak. — A feltalálókat megillető díjat a találmány értékesíté­séből eredő vállalati hasznos eredmény arányában kell megállapítani — hangzik az indoklás. — Ebben az eset­ben az eredetileg rendelke­zésre állt alkatrészek nem voltak megfelelőek: — a vál­lalati hasznos eredmény első­sorban az, hogy a megoldás egyáltalán lehetővé * tette megfelelő berendezések készí­tését és exportálását. A ha­szon azonban nem számítha­tó ki. ezért eszmei díjat kell megállapítani. Ez készüléken­ként ötezer, összesen ötven­ezer forintot tesz ki. A felta­lálók tevékenységére, a meg­oldás gazdasági jelentőségé­re, a készülékek önköltségé­re. az értékesítésből szárma­zó vállalati haszonra és a hasonló külföldi készülékek értékére tekintettel találmá­nyi díjként ez az összeg lát­szik indokoltnak. Hajdú Endre Kihelyezett pénztár Hozzászólás cikkeinkhez Döntött a Legfelsőbb Bíróság Beköltözhet-e az új élettárs? Ötvenezer forint találmányi díj A feleség beleszeretett egy férfiba, a házasság megromlott. A válóperben megegyeztek, hogy két fiúgyermekük az anyá­nál marad, a lakást a férj kapja, az asszony pedig a gye­rekekkel, az élettársa lakásába költözik. A válás kimondása után azonban az asszony a megállapodás ellenére kijelen­tette: a férfival szakított, nem költözik hozzá, és az addig közös kétszobás lakás egyik szobájára igényt tárt. A járás­bíróság a gyermekeket az asszonynál helyezte el és az egyik szobát is neki juttatta.

Next

/
Thumbnails
Contents