Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

1978. december 14. , SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új mű épül a Tiszán „Mással nem helyettesíthető“ 3. Miért esett a választás ép­pen Csongrádra? Egy ilyen nagy jelentőségű beruházást minden vidék szívesen ven­ne, hiszen gazdasági pezsdü- lést, számtalan előnyt hoz magával már maga az épít­kezés is. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági számítások és a műszaki lehetőségek voltak perdöntők. A már megépített vízlépcsők helyéhez kellett illeszteni, és a tározó megva­lósításának optimális helyét kellett figyelembe venni. A hivatalos indoklás azonban pontosabb ennél: „A beruhá­zási javaslat műszaki és gaz­dasági megfontolások alapján •a vízlépcső építését a 254.4 folyamkilométer szelvényben irányozza elő. A vízlépcső építéséhez igénybe veendő terület nagyobbrészt árvizek által veszélyeztetett és rész­ben a nyári gáttal védett ár­tér, kis részben jelenleg is védett terület.” További rész­letezést is megérdemel azon­ban a téma: „A megtermelt vízkészlet csak a Tisza csa­tornázásába illeszkedő csong­rádi vízlépcsővel osztható el. Többszörös haszon E szempontok bizonyítják, hogy a csongrádi vízlépcső más művel műszakilag és gazdaságilag egyenértékűen nem helyettesíthető. A csong­rádi vízlépcső 81.50 m. orsz. szintű duzzasztásnál már le­hetővé teszi a kiskörei víz­lépcső duzzasztási szintjének 70 centiméteres emelését — további 100 millió köbméter víz tározását biztosítva — újabb beruházási költség nél­kül.” Lássuk a továbbiakban, hogy miként bír majd az or­szág ezzel a nagy beruházás­sal, s milyen hasznot remél tőle! Ha figyelembe vesszük, hogy még elég friss a minisz­tertanácsi határozat a nagy- beruházás építésének előké­születeire, akkor is tudjuk, hogy már maga az előkészí­tés hosszabb ideje folyik, s így az első „szellemi kapavá­gástól” számítva, legalább tíz esztendő kell egy ilyen mo­numentális mű elkészítésé­hez. Most 1978-at írunk és a beruházási adatlapon 1986. június 30. szerepel a befeje­zés dátumaként, majd 1990. a teljes befejezés éve. A ki­vitelezés költségeit közel há­rom és fél milliárd forintban kalkulálják. Ebből a népgaz­daság nyer egy vízlépcsőt a Tisza Csongrád—Kisköre kö­zötti szakaszának komplex hasznosítására, növeli a tér­ség árvízvédelmi biztonságát, újabb vízparti üdülési lehe­tőségeket nyer, újabb 150 ki­lométeren teremt minden év­szakban használható víziutat, s 45 millió köbméter ipari vízszolgáltatást és 115 millió köbméter mezőgazdasági víz­felhasználást biztosít évente. Külön haszon, mintegy ráa­dás, hogy a vízlépcső üzemi hídját olymódon építik meg, hogy azt közúti hídként is hasznosíthatni lehessen. A vízlépcső két ütemben valósul meg. A már jóváha­gyott első ütem tartalmazza magát a vízlépcsőt, olyan ki­vitelben, hogy a távlati duz­zasztási szintre eleve alkal­mas legyen, továbbá a duz­zasztási szintnek megfelelő védelmi intézkedéseket, az úgynevezett bögevédelmet. A második ütem az alpári tá­rozó kialakítását, a csong­rád—bökényi csatorna kiépí­tését és ezen keresztül a nagytőke—székkutatsi öntö­zőrendszer vízellátását fog­lalja magában. Egy táblázatról pontosan leolvasható a nagy munka részleteinek ütemezése. Esze­rint a felvonulás előkészüle­tei már tartanak, és a tény­leges felvonulás a vízlépcső építéséhez januárban kezdő­dik. A duzzasztómű és a ha­józsilip építéséhez, közvetlen megvalósításához 1980 leg­elején fognak. A hullámtéri duzzasztómű építésének kez­dete 1984. első negyedévében lesz időszerű, a hullámtéri és a mederbe épülő művek épí­tésének prognosztizált kivite­lezése 1980 második negyed­évében indul. A töltéserősí­tések ésszerű kezdete 1981 második fele, a szivattyútele­pek kivitelezésének megkez­dése pedig 1983 elejére esik. A mű teljes befejezése 1990- re várható. Még tizenegy év A hatalmas vízi komple­xum tervezésével a Vízügyi Tervező Vállalatot bízták meg mint generáltervezőt. Az építés széles körű mozgó­sítást követel. A mélyépítési munkákat a vízépítő tröszt végzi, a magasépítést a DÉL­ÉP, de közreműködnek a kör­nyező vízügyi igazgatóságok is, továbbá az ország több szakipari vállalata. Vízisport és üdülés A csongrádi vízlépcső és a hozzátartozó csatornák és tá­rozó a természetátalakításnak is nagy műve lesz, mert nem­csak a folyó vízkészletét sta­bilizálja országunkban, ha­nem mint látvány is föleme­lő lesz. S bár a megvalósu­lástól időben még messze va­gyunk, azért máris megmoz­gatja a fantáziát, a termelő és településfejlesztő képzele­tet éppúgy, mint a környe­zetvédelmi szándékokat vagy a vízisport és az üdülés szer­vezőit. Minthogy azonban mégis a gazdasági megfonto­lások voltak az elhatározás eredeti ihletői, talán nem árt fölhívni a figyelmet hogy en­nek a nagy állami beruhá­zásnak a várható hasznára a kisebb gazdasági egységek­nek is készülniük kell. Az Országos Vízügyi Hivatal el­ső elnökhelyettese a közel­múltban egy interjúban fi­gyelmeztetett egy, 'a mező- gazdasági üzemekre háruló tennivalóra, a különféle bel­vízelvezető csatornák meg­építésének fontosságára: a MÉM most a melirációs mun­kálatokhoz adható állami tá­mogatásokat is ide, a Tisza- mellékre koncentrálja, ilymó- don tehát a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok saját erőfeszítéseiből és a do­tációkból megteremthető az az összhang, amely nélkülöz­hetetlen a csongrádi vízlép­cső majdani eredményességé­hez, a nagyberuházás terve­zett előnyeinek érvényesülé­séhez. A készülő nagyberuházás nem ad kiszámítható hasz­not, senki meg nem mond­hatja, mennyivel leszünk gazdagabbak, ha elkészül, s mikor adja vissza a hatalmas befektetéseket. A nélkülöz­hetetlen dolgok anyagi értéke nem kalkulálható. S egy ilyen nagy mű születésének lesz ismételten helyszíne a Tisza a következő években. VÉGE Sz. Simon István Huszonnégy- ezerrel több lakás Az 1978. évi országos épí­tőipari termelés megközelíti a 160 milliárd forintot, és növekedése meghaladja a tervezettet — állapította meg Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építőipari Tuományos Egyesület tegnap megtartott év végi vezetőségi ülésén. A nagyberuházások közül 1978-ban tizenkettőt ad át az építőipar az előző évről át­húzódókkal együtt — mon­dotta a továbbiakban a mi­niszter. Az V. ötéves tervre előirányzott lakásépítés 64 százalékra teljesül ez év vé­géig. Ez azt is jelenti, hogy az összes lakásépítés 24 ezer­rel haladja meg a tervezettet. Az 1979. évi feladatokról szólva elmondotta, hogy jö­vőre 163,5 milliárd forintnyi hazai építési-szerelési tevé­kenységet kell elvégezni a termelékenység és a takaré­kosság további növelésével. Hangsúlyozta, hogy az ered­ményes munka fontos ténye­zője az anyagfelhasználás csökkentése, a termelésben lekötött álló és forgóeszközök jobb kihasználása, az építési munkák koncentrációja és a termelés szervezettsége kell, hogy legyen. A termelési szerkezetben első helyen a nagyberuházások, a lakásépí­tés, valamint a szociális és egészségügyi beruházás áll. Az Egyesüli Izzó normállámpogyártó üzemében készülnek a korszerű fényforrások, melyek védőbúra nélkül használhatók szabadban és víz alatt is. Az üzem december 9-én teljesítette 1978-as export tervét Villámgyorsan forog a golyósprés Herceg Sándorné és Takács Istvánná kezében a túrkevei Armafilt üzemben. A betétes tömítő alátétből műszakonként tízezer kerül ki egy-egy mun­kásnő keze alól Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel Rákóczifalván, a Rákóczi Tsz-ben tartotta ülé­sét az országgyűlési képvise­lők Szolnok megyei csoport­ja. Rész vett az ülésen And- rikó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára, és munkájukról, megbízatásuk alapján végzett tevékenysé­gükről váltott szót a megye országgyűlési képviselőivel. Ugyancsak a tegnapi ülé­Szolnok megye gyepte­rületeinek fiz százalékát öntözik, 39 százalékát mű­trágyázzák, és egy hek­tárra átlagosan 53 kilo­gramm műtrágyaható­anyagot használnak fel. Ennek köszönhető, hogy az átlagtermés alig haladja meg a 22 mázsát. Alacsony ráfordítás, kevés hozam. Így jellemezhető a megye gyepgazdálkodása. Pedig érdemes lenne na­gyobb figyelmet szentelni a takarmánytermesztés ezen ágazatára, mivel a legelők nagy része feltétlenül gyep­területeken van, vagyis azo­kon a helyeken, ahol más növénykultúra nem ter­meszthető gazdaságosan. — Miért nem lehet ezt a te­rületet megfelelő művelés­sel nagyobb hozamúvá tenni és jól hasznosítani? Pozitív hatása gazdaságilag és állat- egészségügyileg is számotte­vő lehetne. Árunövényeknek szabadíthat fel termőterüle­teket, nem a szántóföldön kell megtermelni a takar­mányt. A legeltetett tehenek vemhesülési százaléka lé­nyegesen jobb. mint az istál­lóban tartottaké. Az ellések lényegesen könnyebbek, sőt nemegyszer emberi segítség nélkül is lezajlanak. Talán éppen ezek miatt határozták el a kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetben, hogy legelőterületüket intenzívvé teszik. 1973-ban készítették el a gyepfelújítási terveket, és 1974-ben 225 hektáron végre is hajtották. Ezt to­vább növelték 1977-ben to­vábbi százharminc hektárral, és így alakult ki a jelenlegi intenzív gyepterület. Az etész legelőt öntözik, mű­trágyázzák. egy hektárra több mint kétszáz kilogramm hatóanyagot juttatnak ki sen dr. Jenővári László, a megyei bíróság elnöke tar­tott ismertetőt az új bünte­tő-törvénykönyvről, majd dr. Bereczki László téesz- elnök gazdaságuk munkájá­ról számolt be a testületnek, kiemelve szövetkezetükben a társadalmi tulajdon védel­mének helyzetét. A képvise­lőcsoport soros programja a téesz szajoli növényházában tett látogatással ért véget. évente. Az egész területet korszerű legeltetési eljárás­sal hasznosítják. A megfelelő gondozás a hozamokon is látszik. Több mint 71 mázsa szénaértéket „takarítottak be” valamilyen módon. Ez a terület biztosít­ja a kétszáz húshasznú te­hén és szaporulata, valamint a tejelő állomány növedé- keinek alaptakarmányát. Ez körülbelül hatszáz szarvas- marhát jelent, amelyek má­justól novemberig a legelőn •vannak. A gyep megfelelő haszno­sítására legeltetési rendet, ütemtervet dolgoztak ki. A lelegelt területet öntözik, műtrágyázzák, ezt évente kétszer-háromszor is megis­métlik, és ez biztosítja a fű megfelelő sarjadzását és gyors növekedését. Természetesen a legeltetés mellett más irányú haszno­sítás is van, hiszen ez a te­rület biztosítja a nyáron le­geltetett állomány téli ta­karmányát, és szénát biztosít a tejelő állománynak, össze­sen 150 vagon szénát és 30 vagon szenázst készítettek a legeltetés mellett. Most már esedékessé vált a régebben telepített gyep felújítása. Ezt azonban csak ütemezve lehet megoldani, mivel ha egyszerre végeznék az egész területen, akkor ta­karmányellátási zavarok ke­letkeznének. Éppen ezért 40—-50 hektáros részletekben kívánják elvégezni a felújí­tást. H. V. 20 hektárnál nagyobb területen lövőre kötelező a talajvizsgálat 1979. január 1-től a 20 hek­tárnál nagyobb területtel rendelkező földhasználók kö­telesek talajvizsgálatokat vé­geztetni. Az ezzel kapcsola­tos előkészületekről tájékoz­tatta az újságírókat tegnap Kovács Imre, a MÉM nö­vényvédelmi és agrokémiai központjának igazgatója. El­mondotta: a növénytermelési költségek több mint 40 szá­zalékát teszi ki a műtrágyá­zás, a költségek csökkentése tehát fontos feladat. Annál inkább, mert miközben az elmúlt 15 évben 150 száza­lékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó termelése, az ipari eredetű anyagok értéke már 4 és félszeresére növekedett. Vagyis: az ipari eredetű anyagok felhasználása na­gyobb ütemben nőtt, mint a termelés. Ez a következő idő­szakban is így lesz — a me­zőgazdasági termelés ugyan­is olyan magas színvonalon áll, hogy a hozamok emelé­se csak erőteljes kémiai és gépészeti beavatkozással le­hetséges — s ezért a gazda­ságoknak közvetlen érdeke, hogy a szükségletnek meg­felelő mennyiségű és értékű műtrágyát használjanak fel. A növényvédelmi közpon­tok felkészültek a kötelező program lebonyolítására. A talajból vett mintákat az ország 12 kémiai központ­jában vegyelemzésnek vetik alá és a talaj összetételére jelemző adatokat közlik a gazdaságokkal. A kiskert-tulajdonosok szá­mára lehetővé teszik terüle­tük szakmai felülvizsgálását. A talajmintákat két helyre küldhetik be; a fővárosban a Ménesi út 45. szám alatt vesznek át talajmintákat elemzésre, vidéken pedig a ceglédi Termelőszövetkezeti Kémiai Központot jelölték ki a kiskertek talajának „minősítésére”. (A központ címe: Cegléd, Borz utca 6.) Mongol békedelegáció járt a megyében Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett L. Huusaan, a mon­gol békebizottság felelős tit­kára és H. Don-Dog, Mon­gólia központi megyéje, zsargalenti járásának béke­mozgalmi titkára. A vendégeket a Hazafias Népfront megyei elnöke, dr. Bene Zoltán fogadta és tájé­koztatta a megye békemoz­galmi helyzetéről. A szolno­ki látogatás után a delegá­ció Mezőtúrra utazott és a Magyar—Mongol Barátság Tsz munkájával ismerke­dett. Kisújszálláson tudják Jó takarmány a gyep Több előnye is van

Next

/
Thumbnails
Contents