Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 26. G AZDASÁGI FIGYELŐ A devizahozamból gyorsan megtérül a kiadás A megyében folyamatban levő, árukivitelünket bővítő beruházások számottevően módosítják majd a megyei ipar szerkezetetét. Az eddigieknél jóval nagyobb súlyt kap az élelmiszeripar, tovább növekszik a gépipar és a vegyipar aránya. Ezeknek a beruházásoknak a szerepe nemcsak a külkereskedelmi mérleg javításában, hanem a hazai ipar korszerűbb termékekkel való ellátásában is jelentős lesz. A külkereskedelmi egyensúly javítását — ezen belül főként a „nem rubel” vi- szonylatú export bővítését—, a termékszerkezet gyorsabb ütemű átalakítását szolgálja (országosan) az a 45 milliárd forintos hitelkeret, melyből megyénk ipara is jelentős mértékben részesedett. A több mint hárommilliárd foKedvező, hogy a műszaki haladást leginkább hordozó gépipar és vegyipar magas arányban részesedik ezekből a beruházásokból. Az élelmiszeripar erőteljesebb fejlesztése viszont azért fontos, mert a legnagyobb nyersanyagbázisunkat jelentő mezőgazdasági termékek fel- dolgozottabb állapotban előnyösebben értékesíthetők külföldön. Megyénkben az élelmiszer- iparnak nyújtott hitelek aránya az országosnál jóval magasabb, aminek nagy része A hiteligények elbírálásánál előnyben részesültek azok a beruházások, melyeknél az építési igény viszonylag alacsony. így a megye könnyűiparában megvalósuló fejlesztéseknél ez az arány mindössze 7 százalék, a nehéziparnál 19 százalék. Viszonylag magasabb (36 százalék) az építési hányad az élelmiszeriparban, tekintve, hogy a Martfűi Növényolajgyár és a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat egyaránt teljesen új üzemet épít. Az exportfeljesztő beruházások többsége rekontstruk- ciós jellegű. Itt fő cél a bővítés, és a fejlesztésre a rendelkezésre álló összeg legnagyobb részét (átlagosan 72 százalékát) gépbeszerzésre fordítják. Következésképpen az építési hányad mérsékelt (18 százalék), s ez már önmagában is igen jelehtős A megyében az említett hitellel támogatott beruházásokból ez év szeptember 30-ig hatot helyeztek üzembe. Ebből hármat az eredetileg tervezett határidő után. Megjegyzendő, hogy mindegyik üzembe helyezés viszonylag alacsony, tízmillió forint körüli költséggel készült beruházás. A minden piacon értékesíthető árualapot bővítő beruházások készültségi foka — a pénzügyi ráfordítások alapján — megyei átlagban — 36 százalék. Ezt a következők is jellemzik: — A jászberényi Aprítógépgyárban folyó beruházások összességükben tervszerűen készülnek; rintos hitel segítségével tizennégy ipari beruházás valósul meg — figyelembe véve a saját erőt — 4 milliárd forint értékben. A konvertálható, minden piacon értékesíthető árualapot bővítő ipari beruházások döntő többsége az élelmiszer- iparban, egyharmada pedig a nehéziparban valósul meg. a Martfűn épülő növényolajgyár beruházásaihoz kell. Az exportnövelő hitelek kibocsátásánál mind országosan, mind Szolnok megyében két ellentétes irányzat figyelhető meg. Részben nagy számban adtak ki viszonylag kis összegű hiteleket (a megyében a hitelszerződések felénél a hitel összege nem éri el a 10 milliót, vagy a- körül mozog), részben pedig a határozott koncentráció a jellemző. Ugyanis az engedélyezett hitelek 93 százalékát négy beruházás köti le. előrelépésnek számít. Ugyanis megyénk szocialista iparában a tavaly végzett beruházásoknak még 36 százaléka volt az építés. A vállalatok és a szövetkezetek tehát az exportbővítő beruházásoknál a gyorsabban megvalósítható gépi rekonstrukciót helyezték előtérbe. E döntések kialakítását feltétlenül befolyásolta, hogy a hiteleket a szerződés szerinti ütemben kötelesek törleszteni az igénybe vevők, attól függetlenül, hogy a beruházás üzembe helyezése esetleg elhúzódik. Így az exportnövelő beruházások többségénél az átlagosnál rövi- debb a megvalósulási idő, bár természetszerűleg ezeknél is számolni kell a beruházási piac közismert problémáival (építőipari kapacitáshiány, gépek késedelmes szállítása stb). melyek nehezítik a határidők betartását. — A Hűtőgépgyárban a háztartási hűtőszekrénygyártás fejlesztése jól halad, a beruházás határidőre való átadása biztosítottnak látszik. — A Tiszamenti Vegyiművek nátriumtripolifoszfát üzemének építésénél az eredeti befejezési határidőhöz képest lemaradás tapasztalható. Már a kezdésnél is késedelmet jelentett, hogy várakozni kellett a tőkés cégektől beszerzett gépek behozatali engedélyére. Problémát okozott többek között az is, hogy a hazai, egyedi gyártású gépek előállítására sem találtak vállalkozót. Kedvező, hogy az utóbbi hónapokban a technológiai szerelési munkák üteme gyorsult, s valószínű, hogy a vállalat a módosított határidőt már tartani tudja majd. — A Tisza Cipőgyárban a lábbeligyártás bővítését várhatóan az év végéig befejezik. A fejlesztés révén már ebben az évben 200 ezer párral növelhetik a tőkés piacra szánt exportot. — Az élelmiszeriparban a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat feldolgozó üzemének létesítésénél a tervezési, előkészítési munkák elhúzódása és a pénzügyi nehézségek miatt a tárgyévi költségelőirányzatnak csak 15 százalékát teljesítették, és várhatóan az 1980 évi átadási határidő sem lesz tartható. — A Martfűi Növényolajgyár építése sem fejeződik be — előreláthatólag — az eredeti határidőre. Expert jövedelmezőség...? A megye nehéz- és köny- nyűiparában — a jóváhagyott hitelkérelmeknél végzett számítás alapján a tőkés árukivitel tiszta devizahozamából általában egy-két év között térülnek meg a fejlesztés kiadásai. Országosan a megtérülési idő mintegy két és fél év. Egyébként a hitelpályázat feltétele a 3—5 éves megtérülési idő. Országos tapasztalatok szerint a már megvalósult exportfejlesztő beruházásoknál a kivitt áru jövedelmezősége elmarad a várakozástól. Ebben a tőkés piaci dekonjunktúra (túlkínálat) mellett a termelői és külkereskedelmi munka fogyatékosságai is szerepet játszanak. „A társadalmi tulajdonban levő eszközök gondos felhasználása, a közérdek érvényesítése megkívánja az állami, társadalmi ellenőrzés jelenlegi rendszerének fejlesztését." (Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozatából.) A gyakorlat azt mutatja, hogy a belső ellenőrzés a költségvetési szervek egyik leggyengébb pontja. A következőkben arról lesz szó, hogyan lehet a költségvetési szervek belső ellenőrzését hatékonyan működtetni. A belső ellenőrzés jó megszervezésének elengedhetetlen feltétele a költségvetési szerv belső ellenőrzési szabályzatának elkészítése, amely valamennyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladattal részletesen kell hogy foglalkozzék. Minden vezető köteles a felügyelete alá tartozó terület felett ellenőrzést gyakorolni, s ennek nagyon sokféle eszköze lehet. Közülük a legjelentősebbek : a postabontás, kiadványozási, aláírási jog, koordinációs eszközök, információs rendszer, statisztikai módszerek, vezetői megbeszélés. beszámoltatás, helyszíni ellenőrzés —. hogy csak a legfontosabbakat említsem, döntő, hogy a vezető jól válassza ki a legmegfelelőbb ellenőrzési észközt. A munkafolyamatokba éní- tett (funkcionális) ellenőrzésnek át kell fognia a költség- vetési szerv egész gazdálkodását. a munkakörökre kell épülnie. Fontos követelménv. hogy egyetlen folyamat se Hazánkban és megyénkben az 1960—1975 közötti időszakban a népesség közel egyharmada költözött új lakásba. Ennek ellenére az e tekintetben mutatkozó feszültségek csak részben enyhültek. Ugyanis történelmileg jelentős mennyiségi elmaradást kellett pótolni, e- mellett az urbanizációs folyamatok — különösen a városokban — teszik szükségessé a lakásépítés fokozását. A faluból a városba áramló családoknak új lakásokra van szüksége, de egyre növekszik a minőségi csere iránti igény is. A megyében az V. ötéves tervidőszakban mintegy 18 000 lakás felépítését tűzték célul, vagyis igen gyors ütemű lakásépítést terveztek. A tervciklus félidejében elmondhatjuk, hogy 'közel 9000 lakásba költöztek be a lakók, vagyis annyiba, mellyel a terv időarányosan számolt. Számítások szerint megyénkben az új lakásszükséglet közel háromnegyed része a városokban és a központi szerepkörű nagyközségekben jelentkezik. Különösen kiemelt — ebmaradjon ellenőrzés nélkül. A költségvetési szerv belső ellenőrzési szabályzatában minden egyes feladatra (pl. az útiszámlák számfejtése és utólagos ellenőrzése, SZTK- bevallás, a táppénz-számfejtés helyességének tételes ellenőrzése stb.) vonatkozóan az ellenőrzést végző személyét, az ellenőrzés gyakoriságát, tárgyát és az intézkedés módját kell meghatározni. A gazdálkodás egyes részeinek átfogó ellenőrzését leghelyesebb függetlenített belső ellenőrrel elvégeztetni. Tekintettel arra, hogy a költségvetési szervek működésének „terjedelme” általában nem indokolja egész napos foglalkozású dolgozó beállítását erre a feladatra, a gyakorlatban nagyon jól bevált módszer megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező, „rátermett” nyugdíjas alkalmazása. Havi 70 órás foglalkoztatási időkerettel az átfogó ellenőrzés eredményesen megoldható. A gazdálkodás egyes részeinek átfogó ellenőrzésére éves ütemtervet kell készíteni. ám ebbe hét-nyolc témánál többet évente nem célszerű beütemezni. Ugyanis az előre nem látott feladatok elvégzésére, valamint a realizálás eredményeként előírásra kerülő utóvizsgálatok végrehajtására is időt kell biztosítani. Az egyes szakmai témák ellenőrzéséhez — a belső élből a szempontból — megyeszékhelyünk, ahol az ösz- szes lakás egyharmada épül. Felsőfokú központ 2669 Középfokú központok 3326 Alsófokú központok 2131 Egyéb települések 517 Az elmúlt két és fél évben az épített lakásokból Szolnok 31 százalékkal, a középfokú központok 39 százalékkal részesedtek és a terveket időarányosan teljesítették. . Tulajdonképpen az alsófokú központokban felépült lakásszám volt kevesebb az időarányos tervnél. Megyénkben a gyors ütemű lakásépítést az is mutatja, hogy az elmúlt két évben az 1000 lakosra jutó épített lakásszám megközelítette a kilencet, mely lényegében megegyezett az országos átlaggal. (Hazánk e mutató alapján nemzetközileg igen előkelő helyen áll.) Emellett az új lakások átlagos alapterülete (68 nr) is nőtt a megyében, és a felszereltsége erőteljesen javult. lenőrzés mellé — szakembert is kell beállítani, sőt bizonyos esetekben külső szakértő igénybevétele is indokolt lehet. A vizsgálati témákat úgy kell kiválasztani, hogy legalább három évenként minden jelentősebb részfeladat átfogó ellenőrzésére sor kerüljön. A belső ellenőri jelentést vagy jegyzőkönyvet a költség- vetési szerv vezetője — az érintettek bevonásával — „realizáló” értekezleten értékeli, és határozza meg az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, mulasztások megszüntetésére irányuló intézkedéseket. Az előzőekben ismertetett hatékonyan működtetett belső ellenőrzés segíti a vezetés színvonalának emelését, a társadalmi tulajdon védelmét és a tartalékok feltárását. Végül néhány olyan tényező, amely nehezíti a költségvetési szervek belső ellenőrzésének hatékony működtetését : A legtöbb helyen komoly gond a megfelelő szakképzettséggel, rátermettséggel rendelkező szakember hiánya. A vizsgálati témák kiválasztásánál általában csak a pénzügyi jellegű feladatok dominálnak és csak elvétve terveznek szakmai jellegű vizsgálati feladatot. A hatékony ellenőrzést elősegítené. ha az eddigieknél jobban érvényre jutna — az indokolt felelősségre vonás mellett — a segítő „oldal”. Bálint Ferencné dr. Ennek ellenére — várhatóan — a lakásgondok itt oldódnak meg a legkésőbb. 1414 1255 52 459 2867 47 45 2086 39 10 507 172 Az épített lakásoknak — beleértve a másfélszobásokat is — kilencvenhárom százaléka volt két. és többszobás, de az épített egyszobás lakások aránya ennek ellenére magasabb az országos átlagnál. A felépült lakások túlnyomó többsége villany- és vízvezetékkel ellátott. Fokozatosan növekszik a modern fűtéssel (gázzal, távfűtéssel) rendelkező lakások hányada is. Változatlanul alacsony viszont a csatornázottság színvonala. A lakásépítés olyan társadalmi feladat, melynek terheit államunk és a lakosság közösen viseli. Különösen eredményes volt megyénkben a munkáslakásépítési akció, melynek keretében több mint ezer lakás épült az erre kijelölt településeken és az adott kedvezmény (állami támogatás és szociálpolitikai együtt) megközelítette a 150 millió forintot, a munkáltatói kölcsönt nem számítva. Ugyancsak átadtak 1200 olyan családi házat is, melyeknél az OTP mellett a munkahely is jelentős kölcsönt folyósított. Megyénkben a felépült új lakásoknak mintegy kétharmada jelent tényleges lakásszaporulatot, ugyanis a fennmaradó egyharmad a megszűnteket pótolja. Megyénk mennyiségi lakásellátottsága — a 100 lakásra jutó népesség (277 fő) alapján — jobb az országosnál és az alföldi megyék közül a Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megyeinél. A 100 szobára jutó lakosok száma (164) azonban még jóval kedvezőtlenebb az országosnál, főként azért, mert az egyszobás lakások hányada viszonylag magas. Még mesz- sze vagyunk az optimálisnak nevezett lakásnagyságtól, mely szerint minden személynek külön szoba kívánatos, de a közeledés igen erőteljes. Anyagilag is célszerűbb a nagyobb területű lakások építése, ugyanis a kis alapterületű, garzon lakások fajlagos költségei meghaladják a nagyobb lakások költségeit. Megyénkben — mint említettük — a lakásigények főként a városokban növekednek. Ez év elején a megyében összesen 11 700 (ebből a városokban 10 600) jogos lakásigénylőt tartottak nyilván és ez 1500-zal több az epv évvel korábbinál. A városokban jelenleg több mint 400 a nagycsaládos lakásigény. — VZ — összeállította: Palatínus István Magasabb műszaki színvonal Mérséklődő építési igény Átadás batáridő után Dr. Gyenei Márta Belső ellenőrzés a költségvetési szerveknél A felépült lakások 1976. Megnevezés január 1. és 1978. június 30. között Az 5 évre előirányzott százalékában összesen állami magán
