Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 26. o ULPOLITIKAI Forradalmi örökség MIKROBRIGAD - NAGY FELADAT Októberi Szocialista Forradalom nem valamiféle sajátos orosz jelenség volt, ahogy az osztályellenség már hat évtizede próbálja feltüntetni. Győzelme az emberi társadalom objektív fejlődéstörvényeit fejezte ki. Világtörténelmi jelentőségét az első pillanattól bizonyította sokirányú kisugárzása. A forradalom sikere a nemzetközi munkás- mozgalomban . döntő lökést adott a reformizmussal történő szakításnak. Ennek nyomán a világ legkülönbözőbb országaiban jött létre a proletariátus új típusú, marxista—leninista, a demokratikus centralizmus alapján szervezett élcsapatpártja. 1919 tavaszán az addig megalakult kommunista pártok létrehozták nemzetközi szervezetüket, a Kommunista Internacionálét. Az orosz bolsevikok diadala 1918 őszétől egy sor országban forradalmi hullámot indított útjára. 1919 tavaszán Magyarországon, Bajorországban és Szlovákiában győzött a proletárforradalom, s Szovjet-Oroszország példáját követve —, ha rövid időre is — megteremtették a munkások, parasztok, katonák tanácsainak hatalmát. Fellendült a gyarmati népek függetlenségi küzdelme is, több helyen imperialistaellenes megmozdulásokra, fegyveres felkelésekre került sor. Az elmúlt hat évtized alatt alapvetően megváltozott a világ. Október igazságát az élet bizonyította, a világforradalmi folyamat előrehaladása igazolta. A Szovjetunióban azSZKP irányításával felépült a szocialista társadalom, s megkezdődött az áttérés a nagyszerű cél megvalósítására, a kommunizmus építésére. A megtett út rendkívül nehéz volt, ám a világ első szocialista állama sikerrel állt minden próbát. Legyőzte a véres polgárháborút kirobbantó ellenforradalmi erőket, visszaverte az imperialista intervenciót, majd úrrá tudott lenni az évtizedes politikai és gazdasági blokád okozta súlyos gondokon. Megsemmisítette a rátámadó hitlerista hadigépezetet, hatalmas áldozatokat vállalt azért, hogy az emberiség megszabaduljon a fasizmus rémétől. Ellenállt az imperialista hatalmak minden nyomásának, s közben megteremtette azt a hatalmas katonai erőt, amely képes elrettenteni bármilyen agresszort. Az örökölt elmaradottságot leküzdve és az ellenséges környezet állandó fenyegetésével dacolva korszerű, a tudomány legújabb vívmányaira támaszkodó ipart és mezőgazdaságot hozott létre. a szocialista világ- rendszer, amely a világforradalom fő erejét képezi, s mindinkább meghatározó szerepet játszik az emberiség sorsának alakulásában. A szocialista országok közössége szilárd támaszt jelent a másik két forradalmi osztag, a nemzetközi munkásosztály, és a nemzeti felszabadító mozgalom számára. Egyrészt sokirányú, közvetlen segítséget, esetenként védelmet nyújt. Másrészt példájával hat: a szocialista gazdaság gyors ütemű, válságoktól mentes fejlődése, a nép növekvő élet- színvonala, a kapitalizmusban ismeretlen mértékű szociális gondoskodás, a mindinkább kiteljesedő szocialista demokrácia, a tőkés és \ a fejlődő országok népei előtt a gyakorlatban bizonyítja a szocializmus fölényét. A kapitalista országok munkásosztálya mind hatékonyabban lép fel a monopoltőke uralmával szemben. Erejének növekedését jelzik a sztrájkmozgalmak eredményei, a burzsoáziától ki- kényszerített gazdasági-szociális engedmények, a kommunista pártok erősödő pozíciói egy sor ország helyi közigazgatásában és törvény- hozásában', néhány párt közelkerülése a kormányzásban való részvételhez. Az imperializmus gyarmati rendszerének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megkezdődött bomlása lényegében befejeződött. A nemzeti felszabadító harc eredményeként közel másfél milliárd ember szabadult fel, az új államok egész sora indult el a nemzeti-társadalmi felemelkedés útján. Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országainak jelentős része hozzáfogott a volt gyarmatosítók, a nemzetközi monopoltőke befolyásának korlátozásához, határozott intézkedéseket tett a nemzeti kincseik birtokbavételére. Növekszik körükben az imperialistaellenes- ség, mind gyakoribb a szocialista országokéval objektíve egybeeső érdekeik felismerése és a velük való közös fellépés tudatos vállalása. Néhány országban megkezdődött a függetlenséget kivívó nemzeti demokratikus mozgalmak átszervezése marxista—leninista párttá, amely szocialista irányzatú fejlődés útján kívánja leküzdeni országa gyarmati sorból örökölt elmaradottságát. Az elmúlt hat évtizedben nagy utat járt be a nemzetközi kommunista mozgalom is, amely napjainkban fejlődésének új, felfelé ívelő szakaszába lépett. A mozgalom átfogja korunk három fő forradalmi osztagát. Ma közel száz országban tevékenykedik marxista—leninista párt, s gyakorol növekvő — a szocialista országokban meghatározó — befolyást a társadalmi-politikai viszonyokra. A kommunista és munkáspártok több mint hatvan milliós tagsága, a kommunista szakszervezetek, ifjúsági és nőmozgalmak többszáz milliós tömegei tevékeny részesei a nemzetközi erőviszonyok alakulásának és mind nagyobb mértékben képesek hatni a világpolitika folyamataira. Az első szocialista forradalom egyetemes jelentőségét az is igazolja, hogy győzelme megteremtette a világháború elkerülésének lehetőségét korunkban. Amíg a kapitalizmus az egész világot átfogta, törvényszerű volt az imperialista háború kirobbanása. A proletárhatalom viszont már egyik legelső intézkedésével, a békéről szóló dekrétum kiadásával, majd a háborúból történt kilépésével bizonyította: a szocializmustól idegen a háború, a forradalom mélységesen humanista, célja nem a pusztítás, hanem az építés, a magasabbrendű társadalmi viszonyok megteremtése. Lenin elméletileg is megalapozta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, amely objektív szükségszerűség, az emberiség általános érdeke a kapitalizmusból a szocializmusba tartó történelmi korszakváltás egész időszakában. Amíg a Szovjetunió egyetlen szocialista országként állt szemben a tőkés világgal, csak késleltetni tudta az újabb világégés kitörését. A szocialista világrendszer létrejöttét és megerősödését követően azpnban már kiküszöbölhetővé vált a világháború. A hatvanas évekre megszűnt az imperializmus korábbi katonai fölénye, s ennek, valamint a szocialista közösség békepolitikája nyomán alapvető változások következtek be a nemzetközi viszonyokban. A hetvenes évek elején jelentősen enyhült a hidegháborús időszakra jellemző feszültség, két- és többoldalú megállapodásokkal rendezték a szocialista és a tőkésországok kapcsolatait, meghatározóvá vált a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A kommunisták vállalják és folytatják az októberi forradalom örökségét. Legfőbb tanulságának azt tekintik, hogy a munkásosztály élcsapat pártjának alkotó módon kell alkalmaznia a marxizmus—leninizmus tanításait, a szocialista forradalom és építés általános törvényszerűségeit. A nemzetközi körülményeknek és az adott ország belső viszonyainak gondos mérlegelésével kell kiválasztania a legmegfelelőbb pillanatot és a legcélravezetőbb módszereket a dolgozó nép hatalmának megteremtéséhez és megszilárdításához, az új társadalom felépítéséhez. munkás- osztály hat évtizede a lenini példát követve hozta létre forradalmi élcsapatát, s teremtette meg — másodikként a világon — saját államát. Pártunk harca azóta összefonódott a kommunista mozgalom egészének küzdelmével. Az MSZMP az elvtársi együttműködés, a kölcsönös internacionalista szolidaritás ezernyi szálával kötődik a testvérpártokhoz. Tevékenységének sikerei — főként a legutóbbi két évtizedben — a lenini elvek egyetemességét igazolják. Hazánk együtt halad a Szovjetunióval, a szocialista országok közösségével azon az úton, amelyet az októberi forradalom nyitott meg az emberiség számára. Kovács László MSZMP KB külügyi osztályának alosztályvezetője Szerelés helikopterrel A „Balkán” Bolgár Légi- forgalmi Társaság már három éve végez építési-szerelési munkákat olyan helyeken, ahol más módon erre nincs lehetőség. Nemrég fejezték be például a Balkán-hegység nehezen megközelithetö helyein a villanyvezetékek felszerelését. Itt emeltek be először 6,5 tonnás oszlopokat is. Ez a helikopter személyzetének bátorságát dicséri, hiszen eddig még 5 tonnánál nehezebb terhekkel nem dolgoztak. A magasfeszültségű vezetékrendszer sikeres felszerelésének tapasztalatait felhasználják más, hasonló jellegű munkáknál. Képünkön: magasba emelkedik a többtonnás acéloszlop. Kubában sok a gyerek. Az átlagos családlétszám 5,3 fő, s ha erről beszélnek, a kubaiak nem szokták elmulasztani a tréfás megjegyzést: a számot úgy kell érteni, hogy az öntudatos családok fölfelé kerekítenek... De — komolyan — azt is hozzáteszik: a népes családok hatalmas erőfeszítéseket követelnek a lakásépítkezés terén. A jelenlegi, 1980-ig tartó ötéves tervben a kubai építőiparban óriási beruházásokat valósítanak meg. Űj építőipari létesítményekre, a meglévők rekonstrukciójára, korszerűsítésére az idei évben 74 millió pesót — ez körülbelül ugyanannyi rubelnek felel meg — fordítanak. Az ötéves terv első évében huszonkét, tavaly harminc, az idén pedig negyven új építőipari létesítmény, köztük házgyárak és különféle építőanyagokat előállító üzemek kezdték meg a termelést. A lakásgondok megoldásából az állami erőfeszítések mellett —.így van ez nálunk is — a társadalomnak, az egyéneknek is ki kell venniük részüket. Az állami támogatáson alapuló társadalmi összefogás és egyéni hozzájárulás sajátos formái Kubában a forradalom győzelme után rövidesen kezdtek kialakulni, s azóta is újabb megoldásokat eredményeznek. Vidéken a szétszórt tanyák — guanóval összetapasztott nádfalú, pálmalevél- tetejű kunyhók — felszámolása, településközpontok létrehozása volt a legelső, s máig sem teljesen megoldott feladat. S nemcsak anyagi kérdés volt: a bizalmatlanságot is le kellett küzdeni. Egy-egy kijelölt helyen társadalmi munkásók boltot, éttermet, óvodát építettek, s mutatóba egy-két „mini családi házat”. Kihirdették a környékbeli tanyákon, hogy aki akar, a „központba” települhet, a házát magának kell felépítenie, de anyagot kap hozzá ingyen. Kerülgették a kőházakat a parasztok, azután az első vállalkozó szelleműt követték a többiek, s közösen építettek, egy-egy önkéntes szakember irányításával. Ez csak egy kezdeti, alkalom szülte forma volt. Ma a társadalmi hozzájárulás országosan elterjedt formája a mikrobrigád-mozgalom. Lényege, hogy a dolgozó kollektívák egy-egy tagjukat delegálják az önkéntes brigádokba, amelyek egy szakember irányításával az állam által biztosított anyagból és eszközökkel korszerű, többszintes lakóházakat — Havanna keleti negyedében, Alamarban már egész lakótelepeket — építenek. A kollektíva addig társadalmi munkában ellátja a távollévő munkakörét is, és az így készült lakásokból- az őt megillető mennyiséget közösen elosztja, az igények és érdemek szerint. A lakások általában egy nagyobb nappaliból, két-három kis hálószobából és mellékhelyiségekből állnak, utóbbiakba beleértendő a konyhából nyíló mosó-szárító, loggiaszerű helyiség is. Ilyen lakáshoz jutni nem könnyű, az igények nagyok, s a mozgalom csak öthat éve kezdődött. Azóta országossá vált, továbbfejlődött, s felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a lakásra váróknak. (vhi) összeállította: Majnár József-tység Vietnamban: eperfáról 8200 ton- lünkön a terméslelet egy dolgozója. Hanoiban átadás előtt áll a „Vietnam-Magyarország” gépgyár, amelynek létrehozásához hazánk jelentős segítséget nyújtott. Képünkön egy 33 kilowattos rotortengely az üzem első gépsorán. R Nagy Megszületett fl magyar
