Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-23 / 276. szám
1978. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Uj forgalmi rend, a holnap igényei szerint Három műszakban naponta 22 vagon rizst dolgoz fel a karcagi rizshántoló malom. A hántolt rizs 80 százalékát automata gépeken helyben csomagolják Próféta lett saját hazájában MAGAS, ŐSZHAJÚ FÉRFI. A NYUGDÍJTÓL SE KOPOTT MEG ÖRÖKKÉ IZGŐ-MOZGÓ TERMÉSZETE, AZ IRODÁBAN CSAK A LEGRITKÁBB ESETBEN TALÁLHATÓ. ■éHH a:::: Veszélyes gyalogátkelőhelyek Több rendőr az utakon Zűrzavar a ligeti feljárónál — Pusztamizsén voltunk cselédek —» kezdi élete történetét Lázár József — ott, ahol ma a gazdaság egyes kerülete és a tehenészeti szaktelep van. Ott dolgoztunk az uradalomban valamennyien, a kilenc testvér között volt summás, hónapos cseléd, minden. Jöjjön azonnal a pártközpontba Lázár Józsefet Pusztami- zsérői viszik el katonának 1943-ban, s oda megy visz- sza két év múlva. Éppen a földosztás idejére érkezik haza, és a MADISZ-elnök, a kommunista párt tagja mit is tehetne mást, minthogy másodmagával szétméri az uradalmat. Neki három hold jut, ám a gazdálkodás nem minden: 1947-ben már a százhúsz taggal rendelkező alapszervezet párttitkára, s a választások idején Pusztamizsén mindenki a kommunista pártra szavaz. — A Tolbuchin Tsz-t 1949- ben tizenketten alakítottuk százhúsz hold földdel. Amikor összejöttünk, azt mondták a többiek: „Te voltál a fő szervező, legyél hát te az elnök. . .” Kendebben egy kocsi és egy par ló volt a vagyonunk. Aztán kaptunk teheneket, igavonókat is, erősödött a gazdaság. Lázár József csak délelőttönként volt téeszelnök. a délutánokat ő is fizikai munkával töltötte. — 1950-ben a lucerna harmadik kaszálásánál tartottunk éppen, amikor megállt a tábla szélén egy taxi. Kiszállt belőle egy nő és azt mondta: „Lázár elvtárs üljön be, öltözzön át, holnaptól kezdve a jászapáti járási pártbizottság káderesei között dolgozik.” Az elnök még most is belepirul az emlékbe, és önkénytelenül is két kézzel vakarja a fejét. — Hű a nemjóját! — gondoltam magamban — én erről a munkáról azt sem tudom, hogy eszik-e vagv isz- szák... No, csak elég az hozzá, hogy bekerültem Jászapátiba, de még meg se melegedtem, amikor az ősszel elküldték öthónapos pártiskolára. Ott aztán kádereztek többször is. Addig-addig, amíg vizsgázás közben szóltak: „Át se kell öltöznie, csak azonnal jöjjön a pártközpontba.” A pártközpont személyzeti osztályára hívták. Tiltakozott kézzel-lábbal, hogy nem vállalja, s végül abban egyeztek meg az illetékesekkel, hogy kiveszi a szabadságát és hazamegy gondolkodni. — Nem akartam Pestre menni semmiképpen se, de egyszer csak kaptam egy táv- iratdt, amelyben az állt, hogy holnap délután négykor itt van értünk a pótkocsis teherautó, a fővárosi címem ezekután Akadémia utca ennyi és ennyi. Lázár József tehát Budapestre költözött, ahol átkérte magát a Földművelésügyi Minisztériumba. Soós Gábor mellett dolgozott. „Hívjuk haza Lázár Jóskát” — Telt-múlt az idő, furcsa szelek járogattak: itthon, Jásztelken is felbomlóban volt a téesz. Az emberek üléseztek és üléseztek, mígnem valamelyik kitalálta: „Kérjük haza Lázár Jóskát! Ha adják, együtt maradunk, ha nem széjjel megyünk.” Én erről odafent mit sem tudtam, arról viszont értesültem. hogy a Központi Bizottság egyik 54-es határozata ez volt: falura a káderekkel. No elég az hozzá, hogy amikor egyszer hazalátogatok, kérdezik tőlem: „Már végleg itthon maradsz?” Akkor mesélték el, hogy írtak értem a miniszterhez. Több se kellett nekem, mentem Soós Gáborhoz: „Te, én visz- szamegyek Jásztelekre”. ,Szó se lehet róla — válaszolta — kellesz nekünk is.” Ám én addig zsorváltam, amíg bementünk a miniszterhez, aki felajánlotta nekem, hogy ha már így állnak a dolgok, menjek Ceglédre. Van ott egy nagygazdaság, annak kéne rendbe tenni a szénáját. Erre azt válaszoltam, hogyha engednek, akkor engedjenek a szülőfalumba, ahol dolgozni kezdtem. Lázár Józsefet ötszáz ember előtt nagygyűlésen búcsúztatták, példaképül állítva mindenkinek. Elhatározásáért nyolcezer forinttal jutalmazták. ami 1954-ben pláne tekintélyes summának számított, és a Szabad Nép címlapjára is felkerült. — A Tolbuchin Tsz akkoriban a járás legrosszabb szövetkezete volt. Amikor hazaértem, ódaálltam a tagság elé: „Nézzék emberek! Aki nem akar dolgozni, az álljon ebbe a sarokba, aki akar, az a másikba!” Mindenki a „dolgozó” sarkot választotta. . . Olyannyira, hogy az addig szanált gazdaság 1955- ben már egy munkaegységre harmincöt forintot fizetett. Az ellenforradalom alatt se ugrott szét a közösség, sőt a tagság jó része éjjel-nappal a javakat őrizte. A hatvanas évek elejére bemutató téesz lett a Tolbuchinból, és az 50 —60 forintos munkaegység mellett már akkor milliókat tartalékoltak az esetleges elemi csapás ellenszereként. — A sok kitüntetést, 1960- ban például megkaptuk a Minisztertanács Vándorzászlaját is, szerintem annak köszönhettük, hogy különösebb iskolázottság nélkül is tudta mindenki: a jobb terméshez több munka kell. A vezetésből se zártunk ki soha egyetlen réteget sem, az ötvenes években is — amikor még a középparaszt is ku- láknak számított — bekerült egy-két „nagygazda” az irányításba. Mindenkit képviseltek, senki se érezhette magát a perifériára szorítva. Amikor Jásztelken már jól mentek a dolgok, a szomszédos Alattyánban még akadozott a gépezet. Az ottani gazdaság vesztességgel zárta az 1966-os évet, Lázár Józsefet harmadmagával ekkor kérték fel, hogy vállalja el a kettős vezetést. Három évig így volt elnöke az alattyáni téesznek is, s 1975 óta ismét az. A különbség csupán annyi, hogy a két üzem hetvenötben a ma 6 ezer 200 hektáros Tolbuchin Termelő- szövetkezetté egyesült. A gazdaság közös vagyona most 200, az évi termelési érték 120—130 millió. Milyen mesz- szinek tűnik innen az egy- szái szekér és az egy pár ló... Egy ember szavazott ellene — Arra büszke vagyok — mondja Lázár József —, hogy vezetésem alatt a téesz sose volt mérleghiányos, zárszámadáskor meglepetés egyszer sem ért. S még egy, amire bátran emlékezhetek; eddigi életemben csupán egyetlenegy ellenszavazatot kaptam. Lázár József tehát elmondhatja magáról, amit kevesen: próféta lett saját hazájában. Braun Ágoston x: Néhány órán belül három baleset a 4-es számú főút szolnoki belvárosi szakaszán. Szombaton halálra gázolnak egy férfit a legforgalmasabb kijelölt gyalogátkelőhelyen, hétfőn egy fiatal nő ugyanott egy teherautó elé rohan — súlyosan megsérül. És sorolhatnánk tovább, hiszen nem telt el nap, hogy a baleseti krónikából Szolnok kimaradt volna. Egyetlen hónapban, októberben hetven- három karambol történt (öt halállal végződött) a megye- székhely és a járás területén, majdnem kétszer annyi (92,1 százalékkal több), mint az elmúlt év októberében. Felborzolta a kedélyeket. Olyan feltevések fogalmazódtak meg az emberekben, hogy a megye legforgalmasabb útszakaszán előforduló gyakori baleseteknek nemcsak a közlekedők fegyelmezetlensége lehet az egyetlen magyarázata, hanem a forgalom szervezettségének, irányításának fogyatékosságai és a biztonságos közlekedés objektív feltételeinek hiánya is. Mi a véleménye a szakembernek? M. Szabó István rendőr vezérőrnagy, megyei főkapitány miben látja a magyarázatát ennek az eddig még soha nem tapasztalt aggasztó állapotnak? — Sok összetevője van. Egy biztos, hogy a közlekedési balesetek megelőzésének egyik feltétele, de nem az egyetlen a rendőrség közbelépése. Nem állhat minden sarkon rendőr, csak a legkritikusabb, legforgalmasabb pontokon. Bizonyára észrevették, hogy az elmúlt héten a szokásosnál több rendőr cirkált a belvárosi utakon, hogy szigorúbb volt az ellenőrzés, és a felelősségre vonás. Ez a fokozott ellenőrzés ismételten bebizonyította, hogy a karambolokat előidéző okok között állandóan visszatér a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, figyelmetlen kanyarodás és az ittas vezetés. Az is kiderült, hogy hovatovább, a kereszteződésekben elhelyezett rendőrlámpa sem garanciája a biztonságos közlekedésnek. A tilos jelzését megdöbbentően sokan hagyják figyelmen kívül. Nem le’iet szó nélkül hagyni, ha az okokról beszélünk, a figyelmetlen, szabálytalanul közlekedő gyalogosokat sem. Egyetlen napon ötszáz méteren belül két zebránál Hűtőgépgyár Hármas jubileum Hármas jubileumhoz érkezett a Jászberényi Hűtőgépgyár: 20 évvel ezelőtt kezdte meg a háztartási hűtőszekrények hazai gyártását — két évtized alatt négymillió készülék hagyta el a gyárat —•, a szifon üzemben elkészült a tízmilliomodik autoszifon, a radiátor üzem pedig kibocsátotta az ötmilliomodik négyzetméter modern fűtőtestet. A különböző típusú 2 és 3 csillagos háztartási hűtőszekrényekből naponta ezerhatszáz-ezer- nyolcszáz gördül le a gyártósorról, az évi termelés meghaladja a 400 ezer darabot. A Lehel készülékekkel a hazai háztartások több mint 85 százalékát látták el. a világpiacon is versenyképes, garantált minpségű. tartós fogyasztási cikk fele kerül exportra. A Hűtőgépgyárban naponta 4200—4300. tízféle típusú, különböző színű és űrtar'tal- mú autoszifont állítanak elő. A jászboldogházi radiátor üzemben az évi termelés fokozatosan emelkedett és az idén túlhaladta az egymillió négyzetmétert. ütöttek el gyalogost. Mindkét esetben egyértelműen bebizonyosodott, maguk okozták a balesetet. — Igaz, hogy a zebrához közeledve lehetnének sokkal óvatosabbak a gépjármű- vezetők is. A KRESZ rendelkezése is erre kötelezi őket. Csakhogy a főútvonal belvárosi szakaszán és az Ady Endre úton, a busz- pályaudvar környékén egymást érik a kijelölt gyalog- átkelőhelyek. Mire a gépjárművezető túljut az egyiken, már újból fékezhet. A szabálytalanságra nem mentség, de mindenesetre bősz- szántó, hogy 100—200 méterenként meg kell állniuk. Ezért panaszkodnak a gép- járművezetők, a gyalogosok (elsősorban a Széchenyi lakótelepen élők) pedig azért, mert a Keskeny János úton csak elvétve akad felfestett zebra. Egyszóval aránytalannak és ésszerűtlennek tűnik a városban a kijelölt gyalog- átkelőhelyek elhelyezése. — Jogos az észrevétel. Felülvizsgáltuk a város forgalmi rendjét ebből a szempontból. Megoldásra több alternatíva lehetséges. Ahol felesleges és balesetveszélyes. ott megszüntetjük a kijelölt gyalogátkelőhelyeket, de hozzáteszem, hogy pusztán csak egy-két helyen. Sokkal biztonságosabb megoldás a zebráknál kisegítő lámpákat elhelyezni, s azokat az útkereszteződések rendőrlámpáival összehangolva működtetni. Így nem szakad majd meg minduntalan a gépjárműforgalom lendülete. — Lendület. A városon áthaladó gépkocsisort gyakran megállásra kényszerítik a nagy ívben balra kanyarodok is. A Tisza-hídról érkezők a Ságvári körútig szinte minden bal oldali mellékutcába befordulhatnak. — A közelmúltban tartott koordinációs értkezleten — amelyen a KPM közúti igazgatósága, a megyei tanács és a közlekedésrendészet vezető szakemberei vettek részt — szó esett erről is. Közös nevezőre jutottunk abban, hogy csökkenteni kell a balra kanyarodás lehetőségét. Az említett szakaszon pusztán a Táncsics út betorkolá- sánál marad változatlan a jelenlegi forgalmi rend. — És mi lesz a tiszaligeti feljáróval? Ha nincs ott rendőr, félórákig áll a gépkocsisor. mert lehetetlenség a hídra felhajtani. Megkezdte munkáját Kábán a Hajdúsági Cukorgyár építkezésénél a magyar és lengyel szakemberekből alakított átadás-átvételi bizottság. A közösen kidolgozott ajánlások alapján láttak munkához azokon az objektumokon, amelyek készen állnak a próbaüzemelésre. A kábái cukorgyár több,, mint A műszaki irányítás ész- szerűsítését, a központi irányításban dolgozók munka- körülményeinek javítását segítik Jászladányban a Vegyesipari Szövetkezetben egy befejezés előtt álló rekonstrukcióval. A termelést irányító központi iroda tavaly új helyre, a vasútállomás melletti üzemcsarnok egyikébe köl • tözött. Az új telephelyen azonban zsúfoltság, a szükséges helyiségek hiánya nehezítette a munkát. — A szakemberek már erre is keresik a megoldást. Szó volt arról, hogy az ártéri híd alatt egy terelő útszakasz és egy új felüljáró megépítésével kellene megszüntetni ezt az áldatlan helyzetet, ami különösen nyáron s a nagyszabású sportrendezvények idején okoz káoszt. Kiderült azonban, hogy ez a verzió nemcsak hogy túl költséges lenne, de a Tisza vízállásának ingadozása miatt nem jelentene állandó megoldást sem. Végül olyan döntés született, hogy a KPM Közúti Igazgatósága a feljáróhoz egy forgalomirányítóberendezést terveztet, amelynek kivitelezését soron kívül megcsinálja. Egyébként hamarosan felülvizsgáljuk az egész város közlekedési rendjét. A forgalomszámlálás adatait, a gépjárműpark további emelkedését, a csúcs- forgalmi telítettséget figyelembe véve korrigáljuk a forgalmi rendet úgy, hogy ne csak a ma, hanem a holnap igényeinek is megfeleljen. Elsősorban a főútvonál- ra kell koncentrálni, mert még jó ideig átszeli, és nem kerüli el a várost. — Mikor lesz érzékelhető a változás? — Ami a forgalom átszervezését, az új lámpák felszerelését, az új zebrák felfestését s a feleslegesek megszüntetését illeti, majd tavasszal. Bármilyen furcsán is hangzik ugyanis, ma, mikor az ember a holdat ostromolja, ősszel nem lehet zebrát festeni. A közúti ellenőrzés azonban máris megváltozott. A rendőrségen belül decentralizáltuk a közlekedésrendészetet. Négy kapitányságon alosztályt hoztunk létre, amelyeket a megyei főkapitányságon megalakult közbiztonsági közlekedésrendészeti osztály irányít. Ez azt jelenti, hogy az eddigieknél több rendőr jut az utakra, s a közlekedésrendészetnek gyorsan mozgó és mozgósítható alakulatai lesznek. Az új felépítés lehetővé teszi a rendszeresebb, fokozottabb ellenőrzést. Mindez természetesen nem a közlekedő emberek ellen, hanem értük történik. Még azért annyit — és ezzel nem akarom az illetékes szervek felelősségét csökkenteni — kétségtelen, hogy a biztonságos közlekedés feltételei közé tartozik a jó út, az átgondoltan megszervezett forgalom, az irányítás, az ellenőrzés, de figyelmes gépjárművezetők és gyalogosok nélkül mindezek még együtt sem garantálhatják a balesetmentes közlekedést. Kovács Katalin 70 létesítménye közül eddig 15-nél fejezték be a munkát a lengyel vállalatok dolgozói. A szakértők szerint az építési munkálatok az előirányzott program szerint haladnak. A cukorgyár 1979- ben már termel, s naponta 600 vagon répát dolgozhat fel. A gondokon a szövetkezet felújítással, bővítéssel enyhített. Emeletráépítéssel, 100 négyzetméter alapterület kialakításával korszerűen felszerelt műszaki rajztermeket, munkaszobákat, irodahelyiségeket létesítettek. A rekonstrukciót a szövetkezet műszaki gárdájának tervei alapján, saját kivitelezésben, hulladék- és elfekvő anyagok felhasználásával valósította meg mintegy 300 ezer forintos költséggel. Megkezdődött a kábái cukorgyár átadása Felújítás, elfekvő anyagok felhasználásával t
