Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 18. Kádár János hazaérkezett Párizsból (Folytatás az 1. oldalról.) lem: megbeszéléseink, véleményem szerint, alkalmasak arra, hogy kapcsolatainknak lendületet adjanak. Ügy gondoljuk — s francia részről hasonló szándékkal találkoztunk —, hogy a kölcsönös szándék kinyilvánítása és az egyes fő területeken a konkrét teendők kijelölése valóban lendületet adhat — s bízom abban, hogy ad is — a magyar—francia kapcsolatoknak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a mostani találkozást követően, a hétköznapokon is mindkét fél intenzív és következetes erőfeszítéseket tegyen. AZ ANTENNE IL (A Francia Televízió második csatornája) riportere azt kérdezte, hogyan értékeli találkozását Georges Marchais-val, s mi a véleménye az „eurokom- munizmusról”? VÁLASZ: Csütörtökön találkoztam Marchais elvtárssal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával és Mitterrand úrral, a Francia Szocialista Párt első titkárával is. — Ami e két találkozó kifejezetten pártközi vonatkozásait illeti: a Francia Kommunista Párttal tartósan jó és normális a kapcsolatunk, összeköt bennünket a kölcsönös szolidaritás elve. A Francia Szocialista Párttal és személy szerint Mitterrand első titkár úrral is már több éve normális kapcsolatunk van, ami beleilleszkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak rendszerébe. — Az „eurokommunizmus” meglehetősen tisztázatlan és vitatott fogalom, amelyet a nyugat-európai kommunista pártokban sem egyformán magyaráznak. Vannak olyan feltételezések, hogy valamiféle „eurokommunizmus” kibontakozása megnehezíti majd a szocialista országok kommunista pártjainak életét. Szerintem ebben több a fantáziálás, mint a realitás. — Egy másik feltételezés és nyugtalanság, amiről ugyan ritkán esik szó, de tudjuk, hogy létezik: mi lesz akkor, ha az úgynevezett eurokommunizmus meggyökeresedik, Nyugat-Európa kommunista pártjai tovább erősödnek, kopogtatnak az ajtón, s részt kérnek a hatalomból? Ezzel azonban mi nem foglalkozunk, ott foglalkozzanak vele, ahol időszerűsége van. — A kommunista pártok ma teljesen önállóan dolgoznak. Minden más feltételezés alaptalan. Minden párt maga jelöli ki stratégiai céljait és határozza meg a taktikáját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — elveinek megfelelően — azt a gyakorlatot követi, hogy minden nyugat-európai kommunista párttal normális, rendezett kapcsolatokat tart fenn, és erre törekszik a jövőben is. — Közös feladatunk az együttműködés az emberiség legfőbb és alapvetőbb kérdésében: az enyhülés folytatásában, a béke megőrzésében, a társadalmi haladás, a népek barátságának előmozdítása területén és sok egyéb téren is. A TÉMOIGN AGE CHRETIEN című lap tudósítója azt kérdezte, hogy milyen az egyházak és az állam kapcsolata Magyarországon. VÁLASZ: Talán kevéssé ismert, hogy Magyarországon történelmileg a katolikus egyház erős és befolyásos volt; a lakosság mintegy 65 százalékát fogta át. De igen erős protestáns, — kálvinista és lutheránus — egyházak is működtek. — A második világháború után mi is eljutottunk ahhoz a nagy történelmi feladathoz, amelyet a francia forradalom már 1789-ben megoldott: az állam és az egyház szétválasztásához. Ez nem ment zökkenők nélkül, de megtörtént. Magyarországon az állam és az egyházak viszonya rendezett. A katolikus egyház vonatkozásában a Vatikánnal 14 éven át folytattunk tárgyalásokat és a múlt esztendőben VI. Pál pápánál tett látogatásom alkalmával — hogy úgy mondjam — a Vatikán is áldását adta a katolikus egyház és a magyar állam rendezett viszonyára. Az úgynevezett szabadegyházakkal is rendeztük az állam viszonyát, amit egy világszerte ismert baptista prédikátor tavalyi magyarországi látogatása is mutat. — Mi az alapja az állam és az egyházak rendezett viszonyának? Egyfelől az állam tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, a hitélet kérdéseibe nem avatkozik be. Másfelől egyetértés született abban, hogy az egyházak készek támogatni a maguk eszközeivel a nép szocialista építési programját. — Mi az állam és az egyházak viszonyának rendezettségét nagy vívmánynak tartjuk. Ma a hívő ember békességben, nyugodt lelkiismerettel élhet, mert mind az állam. "mind az egyház azt ajánlja, hogy támogassa a szocialista építés munkáját. Ha lelkiismerete úgy kívánja, éljen hitéletet. A LE MONDE tudósítója a bécsi tárgyalások és a franKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Es- taing-nek, a Francia Köztársaság elnökének a meghívására 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látogatást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket folytatott Valéry Giscard d’Es- taing-nel az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműködésének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre- ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügyminiszter és Louis de Gui- ringaud külügyminiszter, valamint Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja ■ és a Francia Köztársaság elnöke teljes mértékben egyetértett azokban az alapvető célokban, amelyeket a Magyar Népköztársaság és Franciaország nemzetközi tevékenységében maga elé tűzött : a béke és a biztonság megteremtése a világban. s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló államközi kapcsolatok fejlesztése az egymás iránti tisztelet, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Francia- ország nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködésének fejlődése révén Európában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzájárult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaink ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban látják a tartós béke biztosítását Európában . és az egész világon, úgyszintén valamennyi ország jogának szavatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok cia állásponttal kapcsolatban tett fel kiegészítő kérdést. VÁLASZ: A folyamatban lévő leszerelési tárgyalások közül megemlítettük a genfi és a bécsi tárgyalásokat. Noha Franciaország nem vesz részt a bécsi tárgyalásokon, kifejezésre juttattuk, hogy minden érdemi tárgyalásnak figyelmet kell szentelni és kívánatos azok sikere. Én egyébként az elnök úrnál — mivel erre alkalmam volt — üdvözöltem a hivatalos francia álláspontban az utóbbi időben bekövetkezett bizonyos mértékű változást, a közeledést és az érdeklődést olyan leszerelési tárgyalások iránt is, amelyekkel szemben korábban Franciaország tartózkodást tanúsított. Kádár János tegnap délben ebédet adott Valéry Giscard, d’Estaing tiszteletére a Marigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, gazdasági és kulturális élet számos vezető személyisége, valamint Kádár János kíséretének egyenlőségen alapuló közvetlen párbeszéde mellett, szuverenitásuk és vállalt nemzetközi kötelezettségeik tisz- teletbentartásával, attól függetlenül, hogy milyen a politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésük, tagjai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Magyarország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztethetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyek- be történő beavatkozás minden formáját. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Aláhúzták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzájárult a résztvevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtéséhez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet által elindított folyamatot el keli mélyíteni, egyrészt azoknak az elveknek a szigorú tiszteletbentartásával, amelyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyeztek, másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának következetes valóraváltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén, együttműködik annak érdekében, hogy a madridi találkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalommal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Állást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetet, figyelem- bevéve minden ország egyenlő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között újabb megállapodás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, amely előrehaladást jelentene a leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának eredményeit és eszmecserét folytattak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekezletről. A felek megvitatták a közel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Izrael által megszállt területek tagjai. Az ebéden Kádár János és Giscard d’Estaing pa- hárköszöntőt mondott. Tegnap délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülőteréről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP KB első titkárát, az Elnöki Tanács tagját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilonban búcsúztatására egybegyűlt a párizsi magyar kolónia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete. Kádár János, Raymond Barre miniszterelnök kíséretében ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt. Felhangzott a magyar Himnusz majd a Marseillaise. A francia miniszterelnök és felesége egészen a különgép lépcsőjéig kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd, a különgép a felszálló- pályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor a levegőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt indultak vissza Budapestre kíséretének tagjai, Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja felesége és kísérete társaságában tegnap hazaérkezett Franciaországból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminiszter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Francois- Xavier Thiollier. a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. MOSZKVA Tegnap Moszkvában, a Kremlben megtartották a szovjet és az etiópiai küldöttség tárgyalásait. Szovjet részről a megbeszéléseken részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bizottság tagja, külügyminiszter, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára. Az etiópiai küldöttséget Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnöke, állam- és kormányfő vezette, és helyet foglalt benne a kormányzó tanács több tagja is. HAVANNA Jegyzőkönyv aláírásával Havannában végétért a KGST országok árhivatalai vezetőinek XI. konferenciája. A konferencia munkájában részt vettek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai, közöttük teljes jogú tagként először a Vietnami Szocialista Köztársaság képviselői. Hazánk küldöttségét a tanácskozáson dr. Csi- kós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke vezette. HANOI Újabb incidensre került sor Vietnam északi határtérségében. A VNA hírügynökség közlése szerint november 16-án 60 polgári ruhába öltözött kínai ügynök, valamint kövekkel és botokkal felszerelt huligánok behatoltak a VSZK területére a Guang Ninih tartományhoz tartozó Xay Nguon térségében. A provokátorok megtámadták a szolgálatukat teljesítő vietnami határőröket. RÓMA A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Umberto Albini professzort, a genovai egyetem tanárát Ady Endre műveinek kiemelkedő olasz fordításáért és a magyar irodalom olaszországi népszerűsítéséért. A kitüntetést csütörtök este a római magyar nagykövet nyújtotta át bensőséges ünnepség keretében. ÜJ-DELHI A Moszkvában nemrégiben aláírt szovjet—vietnami béke-, barátsági és együttműködési szerződés általános érdeklődést keltett India hivatalos köreiben és közvéleményében. Indiai megfigyelők rámutatnak: a dokumentum politikai jelentőségénél fogva messze túlmutat a szovjet—vietnami kapcsolatok keretein. Az Indian Express megállapítja: a szovjet—vietnami megállapodás a béke, a biztonság és a haladás erőinek javára billentette a mérleget az ázsiai kontinensen. BAGDAD Szíria és Irak politikai uniójának kihirdetése lesz az egyik célja Hasszán Al-Bakr iraki elnök és. Szaddam Husszein alelnök rövidesen esedékes damaszkuszi látogatásának — írja az A1 Dzsumhurija című bagdadi lapban Szaad Kasszim Ham- mudi iraki tájékoztatási miniszter. ATHÉN Szerdán este török rendőrök hatoltak be görög területre és elhurcoltak három görög földművest az Évrosz határfolyó egyik szigetéről — jelentették be Athénben. A görög kormány utasította ankarai nagykövetét: adjon át tiltakozó jegyzéket a török kormánynak, mivel a három embert még mindig fogva tartják török területeken. Magyar—francia nyilatkozat kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismerésén és annak elismerésén kell alapulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül. — A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kialakítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország érdekein és egyenlőségén alapszik, elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak kiegyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megoldhatják problémáikat és igazságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gazdasági tevékenység eredményeiből. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar—francia politikai párbeszéd elmélyítésének fontosságát. Megállapodtak abban, hogy minden szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen érdeklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. Elhatározták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyrehatóan megvizsgálták az elért eredményeket az együttműködés erősítésének és újabb területekre történő kiterjesztésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad országaik gazdasági teljesítőképességének szintjétől. Megerősítették azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák a további haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét. Örömmel nyugtázták az elért eredményeket, különösen a számítástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatározták az együttműködés elmélyítését ezekben az iparágakban és kiterjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi miniszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztéséről. A felek továbbra is támogatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletemberek, a kereskedelmi és ipari vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kapcsolatait, közös fellépésüket harmadik piacon. E célból kívánatosnak tartják a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, műszaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudományos eredményei kölcsönös ismertetésének. ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyegyezmény kidolgozását. Áz MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt helyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják a turizmus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elősegíteni. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy találkozásuk hozzájárul Magyar- ország és Franciaország barátságának és együttműködésének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing magyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben eleget tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke
