Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
1978. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Építési és útelzáró csőállványokból háromezret állítanak elő a második félévben a Búiorlap- és Faárugyár jászalsószentgyörgyi létraüzemének lakatos műhelyében. Az állványokat a MUART hozza forgalomba Számítanak rájuk kik nem ismerik az üzem életét, talán meglepődtek volna, ha a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának ifjúsági parlamentjén meghallgatják dr. Kozma Tibor igazgatónak, a tanácskozást megnyitó beszámolóját. „Túl nagy szerepet kapott a termelés eredményeinek, feladatainak ismertetése — mondhatnák — és erre van hivatottabb fórum is: a termelési tanácskozás.” Csakhát azok, akik így gondolkodnak, azt nem tudják, hogy az 1968 óta működő gyárban a dolgozóknak több mint 40 százaléka 30 éven aluli, és van olyan üzem is, ahol az embereknek 67 százaléka vallhatja magát az „előírások szerint” is fiatalnak. Így már egészen másként hatnak a gazdasági munkát — a tömegesen gyártható termék fontosságát, az állóeszközérték, az árbevétel és a bérnövekedés kapcsolatát, a kicsiny jövedelmezőség okait — elemző mondatok. Az ifjak nélkül nem megy a gyár. őket is meg kell hát ismertetni az összefüggésekkel, láttatni kell, hogy milyen célokért dolgoznak naponta, üzemi és üzemen kívüli életük miként függ munkájuktól, a gyártól. Persze a törvény fordítva is igaz: a fiatalok a vállalattól függnek. Munkájukért nem csupán a bért várják, az ifjú nemzedék sajátos gondjainak megoldásához is segítséget kérnek. Éppen, mert tudják, hogy mennyire fontosak ők a BVM szolnoki gyárának, kiváncsiak arra, hányán juthatnak lakáshoz az üzem segítségével. Az egyre korszerűsüdő technológia irányításánál számí- tanak-é rájuk, továbbtanulhatnak-e? Nem az ifjúsági törvényből és a rendeletekből ismert általánosságok érdekelték a mostani ifjúsági parlament küldötteit sem. A fiatalok bizonyító, ellenőrizA kőolajbányászatban világszerte arra törekszenek, hogy a tárolórétegek készleteiből az eddigi huszonöthuszonhét százaléknál nagyobb arányban hozzák a felszínre az értékes energiahordozót. Sok féle módszerrel kísérleteznek, hogy a szivacsos kőzetekben megtapadt többi olajat is elővarázsolják. A szeged—algyői szénhidrogén medencében is kísérletsorozatba kezdtek, hogy a gyakorlatban kipróbálják ha- .zai tudományos intézmények hető „konkrétumokat” kértek. És a pontos választ meg is kapták kérdéseikre. Nemcsak a beszámolóban, hanem az azt követő vitában is. Nyíltan kérdeztek, hiszen a két, illetve négy évvel ezelőtti fórum tapasztalatai bátorították őket. Az akkori parlamentek segítettek megszüntetni az új vagy régen megoldásért kiáltó nehézségeket. Most érdemesnek látszott hát elmondani, hogy romlott a gyári KISZ-szervezet munkája. Más szerint a kamatmentes vásárlási kölcsön nem köti a fiatalokat az üzemhez, mert a távozók adóságát az új vállalatnál kifizetik. Egy fiatalassszony a nemrég megszaporodott minőségi hibák okát tárta fel: elhasználódtak az elemek formáját megadó sablonok és kevés a jól képzett szakmunkás is. Né- hányan arra voltak kíváncsiak, hogy a vezetők szerint miként egyeztethető ösz- sze a növekvő termelés és az állandó munkaerőhiány. — Nemcsak kérdeztek a felszólalók, hanem válaszoltak is. A beszámolóban hallották: kevés újítási javaslat érkezik a fiataloktól. „Ám az is igaz — folytatták a gondolatot —, hogy még az újítási hónapra beadott ötletekre sem kaptak idejében választ.” tanácskozás végén kiderült, nem véletlenül voltak őszinték a fiatalok küldöttei. Az igazgató válaszolt, gyors intézkedést ígért, ha megtehette. Néha csak a gondok megoldásának ma még hiányzó feltételeivel ismertethette meg a fórumot, máskor — mert új volt a probléma — csupán vizsgálatot ígérhetett. Azt azonban minden fiatal érezte, hogy komolyan veszik, számítanak rá. VSZ.I. a másodlagos olajtermelésre kidolgozott új eljárásait. A szegedi kísérletek során ötös kútcsoportokat alakítanak ki: nagy kútba besajtolják a kísérleti anyagot, a középen lévő ötödik pedig a termelőkút, amelynek hozamméréseiből állapítják meg az eredményt. A várakozás szerint így mint egy tíz százalékkal növelhető, tehát körülbelül harminchét százalékra is fokozható a kitermelt szénhidrogének aránya. Ügyvédi Kamara Tisztújító közgyűlés A megye ügyvédségének elmúlt ötévi tevékenységének értékelése volt a fő témája a tegnapi kamarai közgyűlésnek, amelyen részt vett és felszólalt Zsovák László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, dr. Fodor Gyula, az IM ügyvédi ügyek csoportjának vezetője, dr. Kuti György, a megyei tanács vb-titkára. Jelen voltak a megyei bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek vezetői, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának képviselői. A Kamara elnökségének beszámolója mind az ügyvédek, mind a közgyűlésre meghívott vendégek körében sokakat késztetett vélemény- nyilvánításra. Valamennyi felszólaló megítélése szerint a megyében működő nyolc munkaközösség és hét kirendeltség, valamint a kamara vezető testületéinek elmúlt fél évtizedes munkáját tárgyilagosan, önkritikusan értékelte a beszámoló. Az Országos Ügyvédi Tanács elnökének éppúgy, mint a megyei főügyésznek és a megyei bíróság elnökének véleménye szerint a megye ügyvédségére ma is becsületes, tiszteletre méltó törekvések a jellemzőek. Az országban a megyében alakult meg az első vidéki szocialista ügyvédi szervezet. Ma a felfrissült, megfiatalodott kamarai tagság méltó folytatója az elődök teremtette haladó hagyományoknak. Kiemelkedőnek ítélték meg a közéleti tevékenységüket, a jogpropaganda, az ismeretterjesztés területén végzett munkájukat, a bűnüldöző, az igazságszolgáltató, az állami és társadalmi szervekkel kialakult kapcsolataikat. Sok szó esett arról is, hogyan lehetne tovább^javítani jogszolgáltatásuk színvonalát, továbbképzésüket, a közösségi szellem erősítését, az egészséges szakmai specializálódást. Zsovák László többek között a vezetőség munkájának hatékonyabbá tételére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a következetesebb ellenőrzés és az ésszerű munkamegosztás szükségességét, a közösség szocialista jellegének további erősítését, a stabilizálódott kamarai tagságon belül az utánpótlás nevelését. A beszámoló vitája után a tisztújító közgyűlés következett. A titkos szavazás szabályai szerint a következő öt esztendőre megválasztották az Ügyvédi Kamara vezetőit és vezető testületéit. Az elnök dr. Lánczi Ferenc, a két helyettes pedig dr. Bathó Károly és dr. Korpás László lett. A kamara titkárává dr. Sz. Molnár Imrét választották. Ötös kiscsoportok Többletolajat nyernek KÖZSÉGBEN, VEZETŐ POSZTON 3. Tekintélyről, csalódásról — Mi a legnehezebb? Megszokni, hogy az i-re nekem kell rátennem a pontot, hogy sokszor nekem kell dönteni ügyekben, — mondta elgondolkodva. — Az üzemben? Az más volt! Molnár László életútja 1977. január 1-én nagy fordulatot vett. Akkor választották meg a jászkiséri községi pártbizottság titkárának. Még nem volt harmincéves. Ügy gondolta, ott marad szerelő világéletében a MÁV építőgépjavítóban. Hisz’ szereti a szakmáját. De ki látja előre, mi történik az emberrel? — Amikor felkerestek a járási pártbizottság vezetői és mondták: úgy gondolták, én megfelelek községi titkárnak, azt hittem rosszul hallok. Igaz, régen részt veszek a mozgalomban. Tudja, hogy van az, először úttörő az ember, csupa szív, lelkesedés. Aztán jön a KISZ. Én azt is szerettem, tagja voltam a KISZ községi bizottságának is. És 1970-ben a munkahelyemen felvételem kértem a pártba. Rövidesen a III-as alapszervezet szervező titkára lettem. Üj volt ez nekem. Jó volt érezni, hogy az idősebbek szívesen segítenek. Ma is tagja vagyok az üzemi pártbizottságnak. — Ezt hogy értsem? — Úgy, hogy nem szakadtam én el az üzemtől. Tartósan szabadságoltak. Én kértem erre a MÁV Igazgatóságot. Nem akartam végleg elköszönni a gépjavítótól. Úgy vagyok vele, ha nem felelek meg, vagy ha nem érzem jól magam ezen a poszton, esetleg belefáradok, legyen arra lehetőségem, hogy visszamenjek az üzembe. És mivel ott már végrehajtó-bizottsági tag voltam, hát az is maradtam. Itt születtem, itt nőttem fel A községi pártbizottság épületében beszélgetünk. A telefon azonban percenként csöng, hol ezért, hol azért keresik. Itt Molnár Laci — mondja a telefonba. Szóvá is teszem neki. Megütközve néz rám: „Engem itt a községben mindenki így ismer. Itt születtem, itt nőttem fel. Hogy lehetnék én most egyszerre Molnár elvtárs?” Észre sem vesszük és már a beosztással járó tekintélyt feszegetjük: — Vallom, hogy az ember a munkájával, a magatartásé vívja ki önmagának a tekintélyt, de azért nem árt, ha vannak, akik ezt erősítik. — Úgy érzi, magára hagyták? — Erről nincs szó! Amikor megválasztottak, minden második nap kint volt nálam a járási pártbizottságtól hol az egyik, hol a másik munkatárs. Segítettek. A titkárok is gyakran jöttek és jönnek, sokat konzultálunk arról, milyen legyen a munkastílusom, a munkamódszerem. És bátorítanak, segítenek a községi párt-végrehajtóbizottság tagjai is. Munkamódszere: „Én minden feladatot nem vállalhatok magamra, a községben lévő tizenkét alapszervezetet a vb tagjai között felosztottuk. Ki melyiket patronálja, azt segíti. A Lenin Tsz üzemi pártvezetősége hozzám tartozik, és egy elvtárssal közösen a mi feladatunk az odatartozó hat alapszervezet segítése. Jó ez a módszer, különösen amikor az évi. beszámoló taggyűlésekre el kell készíteni az alapszervezetek munkájának minősítését. Sokkal alaposabb, mélyrehatóbb elemzések készülnek így.” Munkamódszeréhez tartozik a nagy elhatározás következetes betartása: csökkenteni az írásbeli munkát, ezzel is könnyíteni az alapszervezeti vezetőségeken, titkárokon. „Ha valamilyen jelentést kér a járás, beülök a kocsiba, körbeszaladom az alapszervezeteket, személyesen beszélem meg a titkárokkal a kérdéseket. Ha nem tudnak azonnal válaszolni, akkor egy rövid feljegyzést csinálnak, azt behozzák és megbeszéljük. Egy biztos: minden gazdasági egységbe, minden hónapba eljutok.” • Az ajtó mindenki előtt nyitva Mondják, a községben: a pártbizottság Jajtaja mindenki előtt nyitva áll, hogy az új községi titkár nem ül állandóan az irodájában, és azt is megszokták már, hogy egy taggyűlésen csak akkor kér szót, ha valóban van mondanivalója. Elcsépelt frázisokat nem hangoztat. — Én is tudom milyen kínos, amikor unalmas szólamokat kell hallgatni az embernek. Azt is elmondják többen; ma már jól együtt dolgozik Jászkiséren a tanács és a pártbizottság, a tömegszervezetekkel, a gazdasági egységekkel. Nincsenek személyi ellentétek a vezetők között, jobban megy így a munka. Molnár „Laci” így vall, amikor már órák óta munkájáról beszélgetünk: — Megszerettem ezt a megbízatást, ezt a feladatot. De hadd mondjam meg: családi támasz nélkül nem tudnám ellátni. A feleségem itt a presszóban dolgozik, a kisfiúnk négyéves. Nemcsak a feleségem, a szülők is sokat vállalnak azért, hogy én a beosztásomban megfeleljek. — Ez azt jelenti, hogy „hazaviszi” a munkát? — Soha. És a problémákat sem. A munkámat itt szeretem elvégezni. Bár nekünk nincs kötött munkaidőnk. Nem számoltam még ki, de naponta átlagosan körülbelül tíz órát dolgozom, ha nincsenek esti rendezvények. — Ilyennek képzelte ezt a munkakört? — Nem is tudom. Azt azonban nem gondoltam, hogy ennyire sokrétű feladatot kell ellátni. Egyre jobban érzem mit jelent, egy ilyen nagy községben pártbizottsági titkárnak lenni. — Elégedett a jelenlegi helyzetével ? — Igen. Érzem, hogy munkám után megbecsülnek. — A párttitkár, mivel közéleti ember, kicsit mindig a község „szeme” előtt van. Nem furcsa ez az ön számára? — Hát volt szóbeszéd rólam a községben, amikor megvettem a kocsimat. Miből futotta rá? Nem mondtam, hisz nem tartozik senkire, hogy a szakember akcióban részletre vásároltuk. De azért bosszantott a dolog. Ez így van rendjén — Szórakozás? Hiszen fiatalok ... — Nagyon ritkán járunk el otthonról. Meg van egy baráti körünk. Persze ha valami rendezvény van a községben, az más. Akkor a családdal együtt ott vagyunk. Egyébként nem is nagyon sok jut szórakozásra, hiszen házat építettünk, annak a részletét is fizetni kell. — Érte már csalódás ebben a beosztásban ? — Sajnos már találkoztam olyan emberrel, aki a szemembe mást mondott, és azzal ellentétesen cselekedett. Voltak, akiknek nem tetszett, hogy én nem a vendéglőben gyűjtöm az információkat... de szerintem ez így van rendjén. Községben párttitkárként, vezető poszton. Közülük hárman vallottak most munkájukról. Többek között arról, hogy a testületi ülések közötti időszakban hogyan szervezik a pártmunkát, miként ellenőrzik a határozatok végrehajtását, a működési terület pártirányítását, milyen segítséget kapnak megbízatásuk teljesítéséhez a párt különböző vezető testületéitől, az alapszervezetek vezetőségeitől, tagjaitól és ők hogyan segítik a kis kommunista közösségeket, hogy betöltsék hivatásukat. És vallottak magukról is, életükről, mindennapos örömeikről. Ök, akik e vezetői posztra kerültek, nagyon jól tudják, mit vállaltak. Tisztában vannak azzal, hogy napról napra példásan kell vizsgázniuk egy község közössége előtt politikai, szakmai tudásból, erkölcsi — emberi magatartásból. Úgymond’ ezzel tartoznak annak a kommunista közösségnek, amely megválasztotta őket. VÉGE Varga Viktória Gvakorlaton A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tehenészeti telepén a korszerű szarvasmarhatartás speciális munkafogásaival a gyakorlatban is ismerkedhetnek a jövő agrármérnökei. Képünkön: Az automatikus fejőgéprendszer kezelését tanulják
