Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 28. I r-------] * í )[Y1 m 1 ic a pn Üli C3 ■ m A föld mélyéről jut vízhez a Szahara A Szahara mélyén rejlő mérhetetlen vizmennységgel az egész sivatagot termékeny, földművelésre alkalmas területté lehetne átalakítani. A líbiai Fezzanban már el is kezdték a vidék arculatának megváltoztatását: a vizet a föld felszínén szállítják és matematikai számitógép modell segítségével osztják el. Csak egy ilyen modell bevezetésével vált lehetővé, hogy a fúróaknák telepítését pontosan megtervezzék, és a földeken mindenkor elosztásra kerülő szükséges víz- mennyiséget meghatározzák, így például az első megművelés alkalmából a 3000 hektár sivatag öntözéséhez másodpercenként 1,6 köbméter „életet teremtő” vizet szivattyúztak fel. A vízszállítás megoldására irányuló előzetes kutatási munkákat az olasz Ital- consultant cég szakemberei végezték. A vízelosztáshoz szükséges matematikai modellt a milánói IBM számítóközpont munkatársaival közösen fejlesztették ki. A Szahara valószínűleg csak a történelmi idők folyamán, talán az i. e. első évezredek körül alakúit sivataggá. Ézt megelőzően ezen a területen zöldellő legelők, zöld völgyek, nagy szavannák voltak, ahol sokfajta állat élt. Vadász, pásztor és földművelő törzsek, amelyek Fezzan és Hoggar kőtömbjeibe ezer és ezer képet véstek. Az egykor a Szaharát átfogó nagy folyók helyén ma már csak a kiszáradt folyómeder látható. A víz természetesen nem tűnt el nyomtalanul, csak a föld felszíne alá szivárgott. o Miután rátaláltak a vízre, felmerült a probléma, hogy hogyan lehetne azt kihasználni és elosztani. Ezen a ponton kapcsolódott be a számítógép. A segítségével végzett előtanulmányok és a matematikai modell kidolgozása során figyelembe vették a hasonlóságot, amely egy vízzel telt akna és egy áramkör között fennáll. Az áramkör ellenállása és hálókapacitása ténylegesen ösz- szehasonlítható a víztartalmú akna áteresztőképességével és porozitásával. Más szavakkal mondva: az akna alakjától és az azt körülvevő kőzet anyagától függ, hogy a víz könnyen vagy nehezen tud átfolyni. Ugyanez áll fenn az elektromos áram esetében, hiszen a vezető árammérőjétől és anyagától függően különböző ellenállást kell az átfolyó áramnak leküzdenie. Következésképpen a porozitás és a víz, illetve az akna kőzetének viszonyát mutatja, azaz annak víztartó képessegét. Az áramkörben ezt a feladatot a kondenzátor látja el, ami gyakorlatilag az elektromos áram tartalékolására szolgál. o Hogyha a kísérletképpen közvetített porozitás és át- eresztőképességi értéket a megfelelő módon kombinálják és transzformálják, lehetőség nyílik egy víztartalmú aknának megfelelő áramkör létesítésére. Az IBM számítógép szimulálja ezt az áramkört és az esetleges variációk hatását is bemutatja, ami mint hipotézis változókon és paramétereken nyugszik. így nem kell minden alkalommal egy valódi ösz- szekötő hálózatot építeni. Ennek a számítógépmodellnek köszönhető, hogy az akna építésénél folyamatosan ellenőrizhető a munkálatok egyes rétegekre kifejtett hatása, és így a szükséges módosításokat nagy munkaerő-, illetőleg anyagi ráfordítás nélkül, menet közben lehet végrehajtani. D. S. Növénynemesítés rádióaktív besugárzással Milyen lesz a kukorica a jövő században? Erdőt ültet a gép Szovjet gyártmányú csemeteültető gép, amelynek etetőszalagos automatája van: munkasebessége óránként 5-8 kilométer A faanyagok világszerte egyre növekvő felhasználása következtében a fa mindinkább hánycikk lesz, s ennek megfelelően drágul. A szakemberek szerint a távoli jövőben az még talán elképzelhető lenne, hogy a modern civilizáció faanyag nélkül is tovább fejlődjék, de erdők nélkül nem lehet meg az emberiség. A vízszükséglet rohamos növekedése például az egész világon gondot okoz. Az erdők víztároló képessége, a talajeróziót és az árvizet csökkentő hatása, a hótakaró visszatartásának jelentősége közismert. A felszíni elfolyás, elpárolgás mérséklésével, a beszivárgás segítségével az erdő a vízhozamok beosztását segíti. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a víz is az erdő megtervezhető termékévé válik, szerepe a vízgazdálkodás alkotó része. A jövő erdőgazdálkodási módjai az egyes területeken aszerint fejlődnek majd, hogy mi az erdő elsődleges rendeltetése: fatermesztés, környezetvédelem, vagy az emberi üd.ülés szolgálata. Mindezt csak nagyfokú gépesítéssel, a korszerű technikai eszközök „bevetésével” lehet végezni. Az erdőművelés egyik legfáradságosabb és leginkább időigényes műveletét, a, facsemeték ültetését többféleképpen igyekeznek gépesíteni. A leginkább használatos, finn szakemberek által kifejlesztett ültetőgép két részből áll: a közvetlenül a vontató mögött elhelyezkedő első egység a szükséges mélységű ültetőbarázdát húzza meg. A második egység, amelyben a facsemetéket tárolják és ahol az ültetést végző személy is ül, a facsemete behelyezése után két, egymással szöget bezáró forgatótárcsája segítségével feltölti az ültetési barázdát. A „Corn grass” fűszerű típus, amely a silókukorica nemesítésében használható fel eredményesen ... ... és ilyen válhat belőle megfelelő keresztezéssel szerűen alkalmas, mert kicsi a rosttartalma. — A szemes kukorica nemesítésében a mutációnak milyen előnyei vannak? — Ott ez a típus lényegek szerepet nem játszik, de van például olyan törzs, amely a csöveket fönt a címer mellett, vagy helyén hozza. Ez nagy előny, mert jobban tudja hasznosítani a fényenergiát így az állomány besűríthető akár duplájára is. Hektáronként a százezer tő se elérhetetlen az ilyen fajtával. Azonkívül szárszilárdságot nagyszerűen lehet javítani mutáns egyedekkél. Hihetetlennek tűnik, de nyertünk kizárólag nővirágot hozó egyedeket is. Ha figyelembe vesszük, hogy évente mintegy 40 millió forintot költenek a gazdaságok a vetőmag előállításához szükséges címerezési munkákra, máris forintra válthatjuk ezt a jelenleg még csak érdekességnek számító egye- det. — Fenn tudják-e tartani ezt a tulajdonságot? — Ez jelenleg még megoldatlan. Nem találtuk még meg azt a fajtát, amellyel az uniszexualitás megtartható. Hihetetlen, mert sok — Beltartalmi értékekre milyen hatással van a mutáció? — Sikerült kiválogatnunk egy olyan csoportot, amely 16 százalék fehérjét tartalmaz. Ez mindenféleképpen előny. Főleg ha figyelembe vesszük a jelenlegi gondokat. A fehérjetartalom mellett fajták fehérjéinek aminósav összetétele is jobb. Egyébként felhasználhatók még a korai- ság fokozására is az így nyert egyedek. Ez sem utolsó dolog, főleg, ha sokszor megismétlődik ez az idei év. — Mekkorák ezeknek a fajtáknak a hozameredményei? — Erről nem szívesen beszélek. Vannak ugyan kis- parcellás eredményeink, de a hozamokat elég kétkedve fogadnák ha én azt most itt elmondanám. Hozzávetőleges számításokat lehet végezni. Kétszer olyan sűrű állomány, új formájú növény. Egy magból három szál nő iki, ezeken négy-öt cső darabonként, a szárszilárdság olyan, hogy bírja ezt a terhet. Mindenesetre az ezredfordulóra szerintem 150 mázsás termésátlagokra számíthatunk, ami ezeknek a típusoknak fel- használásával nagyobb nehézségek nélkül elérhető. Siló, helyesebben a zöldtakarmánynak szánt kukoricatermesztést még átalakíthatja, mégpedig azért, mert fűszerű és sarjadzásra képes fajtákat lehet előállítani vagyis a növény legeltetésire alkalmas. A téli táplálék biztosítására pedig óriási, gyors növésű és erősen bokrosodó fajta kinemesítése várható, amely ezekkel a típusokkal megoldható. Hesz Viktor A kromoszómák az élő sejt olyan képletei, amelyek segítségével az élőlényék tulajdonságait átörökítik utódaikba. Egy kromoszómát számtalan gén épít fel, amelyek az egyes tulajdonságok, mint például szín, nagyság meghatározásában játszanak szerepet. A kromoszómák száma, nagysága, alakja és a benne levő gének minősége fajra és fajtára jellemző és állandó. Ez biztosítaná azt, hogy a növény- és állatfajok, valamint az emberek évezredeken keresztül azonos alakban és tulajdonságokkal rendelkezzenek. Mesterséges mutációk Biztosítaná?! Ha az oly szeszélyes természet nem szólna közbe, ugyanis ritkán bár, de előfordul, hogy a kromoszómák és gének olyan elváltozást szenvednek, hogy képtelenek már a fajra jellemző tulajdonságot örökíteni vagy esetleg teljesen más alakú és színű utód jön létre. Ezt a génelváltozást nevezzük mutációnak, amelyet mesterségesen is elő lehet idézni. Ilyen módszer a rádióaktív besugárzás, vegyszeres kezelés, vagy az oly nagy visszhangot és tiltakozást kiváltó génsebészet. Eredményes-e a mesterséges génmutáció a növénynemesítésben? Mire és hol lehet felhasználni? Szükség van-e trá? Még számtalan kérdés vetődik fel e témában. Ezért kerestük fel dr. Pásztor Károly egyetemi docenst, a Debreceni Agrártudományi Egyetem oktatóját. — Az emberiségnek miért van szüksége arra, hogy mesterségesen idézzenek elő kromoszóma elváltozást? — Mindenki előtt közismert, hogy az emberiség létszáma növekszik, egyre nagyobbak az élelmezési gondok és ezért bővebben termő, jobb minőségű és megfelelő beltartalmú növényfajtákat kell kinemesíteni. A földünkön található egyedek száma és azok tulajdonságai lényegében korlátlan mennyiségben állnak a növénynemesítő szakemberek rendelkezésére, de a valóban hasznosítható fajták, amelyeknek felhasználósa eredményes is lenne, korlátozott. Egyszerűbben: szükség van új tulajdonságokra, mint például betegségekkel szembeni ellenálló képesség, nagyobb terméspotenoiál, szárszilárdság és több más fontos tényező, amély nem igen található meg a most termesztésben levő kukorica fajtánál. Kifosztották a génbankot? — Kimerült a génbak? — Azért nem ennyire veszélyes a helyzet. Csak a ne- mesítőknek a holnapra is kell gondolni. Keressük a jövő kukoricáját. „Alapanyag-beszűkülés van” és ezért folyaCsövek a címer mellett. Az állománysűrűség így megduplázható „Csőfürtök” modtunk a sugárkezeléshez. Széles körű mutáns populációt gyűjtöttünk, és ezek közül válogatjuk ki azokat az egyedeket, amelyek esetleg keresztezéssel alkalmasak lesznek kulturfajták előállítására. — A kiválogatott egyedeket milyen kukoricák előállításához lehet felhasználni? — Korlátlanok a lehetőségek. Annyi változat alakult ki és olyan alak, forma és tulajdonsággazdag ez az anyag, és ami létrehozható ilyen módon, hogy valameny- nyit elmondani szinte nem is lehet. Némelyikre nem is lehet ráismerni, hogy az valóban kukorica. Itt van például a „Corn grass” típus, vagyis a „fűszerű” kukorica, amely a silókukorica új fajtáinak előállításánál mindenféleképpen szerepet fog játszani. Főleg azért, mert van egy tulajdonsága, amely - lyel a hagyományos növény nem rendelkezik. Mégpedig az, hogy bokrosodik, ami nem tévesztendő össze a fattya- sodással. Ezt a típust keresztezve egy hagyományossal bokrosodé, magas növésű új növényt kapunk, amelynek még az a tulajdonsága is megvan, hogy rajta nem egy, hanem 30—40 cső van, amely a béltartalmat javítja. Szintén ebből a típusból származik az az egyed, amelynek levelei puhák, fűfinomságú- ak és liszt készítésére nagy-
