Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
1978. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztéspolitikában, a műszaki és technológiai. A fejlesztésre kell megkülönböztetett figyelmet fordítani úgy, hogy az anyagi eszközöket ennek érdekében koncentráltan használjuk fel — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte az országgyűlést, fogadja el beszámolóját. Hozzászólások, vita Gyarmati János, (Bp .62. vk), vállalati igazgató, az Építési és Közlekedési Bizottság elnöke rámutatott: az elmúlt években az útkorszerűsítési munkák üteme, az eredmények ellenére sem volt kielégítő. Kiemelte: míg az országos közúthálózatot az egyre fokozódó igényeknek, a terveknek megfelelően fejlesztették, addig a tanácsi közúthálózat korszerűsítése, gyarapodása kisebb mértékű volt. Lukács János (Zala m. 2. vk.), állatorvos szóvá tette: a MŰM. és a KPM. valamint a MÉM. és MüM. tavalyi együttes rendeletéi bizonyos fokig gátolják a betakarítási munkák gyors elvégzését, mert az év valamennyi hónapjára egységesen állapítják meg a munkaidőt. Így az aratás és az őszi betakarítás idején eleve lehetetlen a paragrafusoknak érvényt szerezni. Ezért javasolta, hogy módosítsák a két jogszabályt. Változatlanul írják elő, hogy a dolgozók egész évi munkaideje a túlórával együtt sem lehet több 3000 óránál, de a gyakorlati követelmények figyelembevételével tegyék rugalmassá a kifogásolt rendelkezéseket. Daradics Ferenc (Tolna m. 4. vk.), a bonyhádi járási pártbizottság első titkára rámutatott: a vállalatok és a vasút kapcsolatában . a gondok nemcsak á vagonok kies berakása körüli huzavonára, a vállalatok rossz hozzáállására vezethetők vissza. Jelentős részük szervezetlenségből és fegyelmezetlenségből ered. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.). „A közlekedés tevékenysége szorosan kapcsolódik az anyagi termelés folyamatá. , hoz, a társadalmi élet minden területéhez.” Ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását dr. Faragó Margit, a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórházának szemész orvosa. Elmondta, tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy a közlekedéspolitikai koncepció egyebek között elősegítette a közlekedési ágak közötii arányos fejlődést, koordinációt, a gazdasági hatékonyság növelését, a közlekedési kultúra és műveltség fejlesztését. Országunk közlekedésében Szolnok megye — illetve Szolnok város — kedvező földrajzi helyzete révén különleges szerephez jutott. Három évvel ezelőtt a megye vasútvonalain a naponta elszállított árumennyiség tízezer tonna volt, ez a tervidőszak végére napi 14—15 ezer tonnára nőtt, változatlan áruszállítási távolságok mellett. A megnövekedett igényeknek csak a Szolnoki MÁV rekonstrukciójának teljes megvalósítása esetén lehet csak eleget tenni. Növekedett az utak teherbíró-képessége és átlagszélessége. Azonban a vártnál nagyobb mértékben változott — nőtt — a nemzetközi, a megyén átmenő lakossági és ipartelepi forgalom. Az utak terheltsége fokozódott. Különösen kritikus a helyzet a szolnoki Tisza-hídon és a várost átszelő 4-es számú fő útvonalon. Szűk áteresztőképességük miatt a megnövekedett forgalmat már megközelítően sem tudják kiszolgálni. Ezért rendkívül fontos a 4-es számú fő út Szolnok várost elkerülő szakaszának mielőbbi felépítése egy új közúti TiszahíSdal együtt. A képviselő ezután szólt a hidak korszerűsítéséről, illetve új kikötők építésének szükségességéről. Kangyalka Antal (Csong- rád m. 15. vk.) gyárigazgató elmondta: még mindig gondot okoz a vakológépek, targoncák javítása. Ezért javasolta: fontolják meg, nem lenne-e érdemes egy már meglévő gépgyárat rakodógépek felújítására kijelölni. Tóth István (Bp. 26. vk.), a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára felhívta a figyelmet: kívánatos, hogy a közlekedési szolgáltatások színvonalában ma még' fellelhető területi különbségeket fokozatosan kiegyenlítsék. A helyi lehetőségek jobb kihasználása, a közlekedési vállalatok hatékonyabb, szervezettebb, felelősségteljesebb munkája a legfőbb tartalék, ami adott esetben központi támogatással is párosulhat. Cserna Sándor (Baranya m. 5, vk.) vájár rámutatott: az útbaigazítást adó táblákra jelenleg nincs szabvány. A kulturált közlekedés lebonyolításához hozzá tartozó fontos kellékeket a Képző- művészeti Alap készíti, megrendelésre, 7000 forintért, ami művészi alkotásért sem szerény összeg. Ezért érdemes lenne a tájékoztató táblák ügyét központilag megvizsgálni és rendezni. Kalló István (Borsod m. 3. vk.) hengerész a miskolci Tiszai pályaudvar rekonstrukciójával kapcsolatos gondokról szólt, s utalt arra, hogy a pályaudvar korszerűtlensége miatt már egyáltalán neip felel meg a biztonságos forgalom követelményeinek. Kérte a KPM vezetőit, hogy — a legutóbbi államtitkári koordinációs értekezlet állás- foglalásainak megfelelően — biztosítsák a rekonstrukció mielőbbi elvégzését. Riss Jenő (Bp. 52. vk.), a BKV vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy kevés a járművezető a BKV-nál, a létszámhiány nagy terheket ró az amúgyis kedvezőtlen körülmények között dolgozókra. A Fővárosi Tanács és a BKV összeállította azokat az elképzeléseket, amelyek lehetővé tennék a mértéktelen túlóráztatás megszüntetését, a kedvezőbb körülmények megteremtését. Az arra illetékesek gyors döntése elősegítené a BKV e gondjainak mielőbbi enyhítését. Tartalékunk a szocialista munkaverseny Klabuzai Miklós (Somogy m. 6. vk.) tsz-elnök a Bala- ton-parton lakók és az itt nyaralók érdekében javasolta: vizsgálják meg az M7-es autópálya kiépítésének lehetőségét egészen Balatonke- resztúrig. Marton János (Győr m. 3. vk.) nyugdíjas igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogv. késik az Ml-es autópálya Győr és az országhatár közötti vonalának kijelölése. Ez máris akadályozza az érintett területeken a mezőgazdasági fejlesztést, hátráltatja az idegenforgalmi és más beruházásokat, pedig a nemzetközi hálózattal is kapcsolatban levő autópályák építése — a népgazdasági érdekek miatt is — mielőbbi döntést kívánna. Kaszai Imre (Bp. 45. vk.) mozdonyvezető, a vasúti pályák, a rendező pályaudvarok fejlesztésének, felújításának vontatottságát tette szóvá. Nagy súlyt kell helyez, nünk — mondotta — a belső tartalékok feltárására. Előbbre léphetnénk az áruszállítás, a vasúti forgalom jobb, hatékonyabb megszervezésével, a szellemi erők ésszerű felhasználásával. Ebben tartalékunk a szocialista munkaverseny. a szocialista brigádmozgalom is. Peták Tibor (Budapest. 26. vk.) vállalati főkonstruktőr, hangsúlyozta, hogy a gazdai- ságos áruszállításnál nem elegendő csak a szállítást végző ágazatok összehangolt együttműködése. A szállítási lánc az árutermelőknél kezdődik, hisz az áru csomagolása. a rakodás gépesítésének mértéke lényegesen befolyásolja a szállítás hatékonyságát. Gránics András (Szabolcs- Szatmár m. 17. vk.) esztergályos rámutatott: megyéjében az eddiginél jobban kell törődni a gépjárművek pótalkatrész-ellátásával és javításával, mert a jelenlegi kapacitás az igényeknek a felét sem elégíti ki. Pullai Árpád válasza: — Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk, és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban a miniszter, majd hangsúlyozta: A szállításban továbbra is a gazdaságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely vasútvonalak szűnjenek meg. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rámutatott: minden végső döntéshez nagyon nagy lelkiismeretesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen na'gyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek. A vita bizonyította: erényeinket és fogyatékosságainkat együtt látjuk és közösen teszünk erőfeszítéseket a jobb megoldásokra. Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk Schnitzler József (Hajdú • m. 16. vk.), a debreceni orvostudományi egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazgatója arra kért választ: mit kíván tenni a kormány a környezetvédelemről szóló törvény eredményesebb végrehajtásáért? Gonda György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy mivel a környezetvédelem egyes részterületein rendezetlenek a hatáskörök és tisztázatlan a felelősség kérdése, a közeljövőben előterjesztést készítenek a Minisztertanácsnak, egyértelműen megfogalmazva az irányítás és a felelősség kérdéseit. Simon Ernőné (Somogy m. 11. vk.), a nagyatádi cérnagyár munkása azt kérdezte az építésügyi és városfejlesztési minisztertől, hogy a közeljövőben terveznek-e jogszabálymódosítást az üdülőhelyeken kívül zártkerti ingatlanokon emelhető építmények nagyságát illetően. Jelenleg 12 négyzetméter alap- területű létesítmény építhető. Abrahám Kálmán miniszter egyetértett azzal, hogy indokolt a szabályok módosítása, mégpedig differenciáltan. Figyelemmel kell lenni arra, hol, mekkora területen helyezkedik el a zártkert, és miként művelik a földet. A tények ismeretében — a helyi tanácsok véleményét is figyelembe véve — az építési szabályzatban területileg differenciált módosítást fogalmaznak majd meg. Szabó József (Baranya m. 10. vk.), a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke a közüzemi szolgáltatások mérésének, lakossági számlázásának és díjbeszedésének korszerűsítését sürgette, mivel a jelenlegi elszámolási és befizetési rendszer elavult. Simon Pál nehézipari miniszter válaszában elmondta, hogy több helyütt már korszerű módszerrel dolgoznak, A somogyi, a veszprémi és a zalai fogyasztók egy része villanyszámláját például átalánydíjas fizetéssel, kétha- vonként egyenlíti ki. A budapestiek a különböző szolgáltatások számláit összesítve kapják kézhez. A Nehézipari Minisztérium gyűjti a tapasztalatokat, keresi, kutatja a korszerű módszereket, amelyek közül a legjobbakat választja majd ki, s teremti még azok országos bevezetésének feltételeit. Az interpelláló képviselők a miniszterek válaszát tudomásul vették. Az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. A vizeken szerte az országban folyik az őszi lehalászás. így van ez Bánhalma határában a halastavakon meg a Kákát éren is. A metsző őszi szélben senki sem gázol szívesen övig a vízben, de a halivadékokért! jól fizetnek. A Bánhalmai Állami Gazdaság azjdén 400 ezer egynyaras halat szándékozik eladni. Fotó: T. Katona Évek óta ez a rend a kőolajosoknál Diplomás „Hát akkor szervusz. Parancsolj, ez lesz az asztalod.” A/, esetek többségében ezek a megszokott mondatok. A pályakezdő mérnök — mert a következőkben róluk lesz szó — igyekszik barátságosan mosolyogni. Tudja, az első benyomások sokat számítanak. A Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzemben a kezdő mérnökök íróasztal helyett munkaruhát kapnak. Mint például Szécsi Ferenc olajbányász-mérnök : — Az idén végeztem a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán. Nem ért váratlanul, hogy miután felvettek, kinn a szabadban a berendezéseknél kell dolgoznom. Az egyetemen voltak, hogy úgy mondjam „hívogatóban” a vállalattól, és akkor ott ezt elmondták. De korábban két alkalommal itt töltöttem a termelési gyakorlati időszakot is, így megtudhattam, hogyan fogadják a kezdő embereket. — Megkapta a diplomáját, felvették. Most mit csinál? — A Rúzsa 5. jelű fúrásnál dolgozom, mint betanított munkás. Három műszakba járok én is, ugyanúgy minta többiek. Órabért kapok, erre jön rá a tereppótlék, az éjszakai pótlék és a folyamatossági pótlék, mert hogy 12 plusz négyezünk. Ez azt jelenti, hogy 12 nap munka, négy nap szabad, úgy hogy kijöjjön a negyven óra. — Mennyi a fizetés, merthogy pályakezdőknél ez nem lényegtelen. — Megnősültem, így nem mellékes emiatt sem a kereset. A prémiumokat is — betanított Munkaruha íróasztal helyett amit akkor adnak, ha teljesíti a berendezés a tervet — hozzászámítva 4 800 forint. — Mit kell ezért nyújtani? — Említettem, én ugyanúgy dolgozom, mint a többiek, vagyis ha kosz van, én is koszos vagyok, ha sár van, én is sáros vagyok. Most ugyanazt a munkát végzem, mint a kulcsosok bármelyike. Nem tudom, mennyit mond ez a laikusoknak? Szabó Gyula olajbányászmérnök azon a berendezésen dolgozik, amellyel Szeged város alá fúrnak, ferdén, hogv szénhidrogént találjanak. Ö a pályakezdő mérnökök és a munkások kapcsolatáról beszél: — Nézze, mi nem vagyunk csodabogarak. Már nem vagyunk azok. Évek óta rendszer a vállalatnál, hogy a kezdő mérnökök hat hónapig a termelésben dolgoznak. A munkások megszokták, hogy jönnek „új fiúk”, azokat oktatni, tanítani kell. Segíteni őket a szakma megismerésében. — „Kijönnek” idősekkel, fiatalokkal egyaránt? — Nincs generációs probléma a berendezéseknél. Ha meg kell fogni, rákiáltanak a másikra, nem magázódva, hogy fogd meg. Könnyebb a beilleszkedés. A három műszakot igaz kicsit nehéz megszokni. Az egyetemen, ha éjszakáztunk, másnap aludtunk. Szóval itt nehezebben munkások áll át a szervezet, de aki ezt végigcsinálja, még jobban tiszteli azokat, akik nem hat hónapig dolgoznak így folyamatosan. Jó néhány vezető van már a trösztben és a vállalatnál is, akik megjárták ezt az utat. — A fizikai munka próbára teszi erejüket. — Hát igen, eleinte kiváltképp, de idővel ezt is meg lehet szokni. Van, amikor maguk a munkások próbálják k', hogy bírjuk. Volt egy élményem. Aknában dolgoztunk. Jól meggyötörtek, aztán mondtam, na én abbahagyom. Nevettek. De olyan nincs, hogy „na, kitolunk a mérnök úrral.” Szécsi Ferencé a szó: — A hat hónap alatt sok mindent el lehet rontani. Nem mondja senki, hogy öreg, ezt csináld meg azt csináld. Ülhetnénk akár egész nap a kocsiban, de ha valaki meg akarja ismerni a szakmáját,- meg az embereket <s, hát itt bizonyíthat. Mi kellő elméleti tudást szereztünk az egyetemen, de még a szerszámok nevét se tudtam volna megmondani, amikor ide kijöttünk. — Válaszolnak a kérdéseikre? — Senki nem tartja magában a tudását. Jólesik a fórú- mesternek is például, ha kérdeznek tőle, s válaszolhat. Itt bármikor számolni kell a kitörés veszélyével. Emberek életéről, nagy értékekről van szó, tehát a gyakorlati tudás a berendezés vezetőjének elengedhetetlen. Márpedig ezt könyvből megszerezni lehetetlen. — Most szép summát kapnak — kezdő létükre — kézhez. Mi lesz, ha letelik a hat hónap? Hova kerülnek, s mennyi fizetéssel? — A berendezésekhez vagy később — jóval később — bekerülhetünk a központba, a tervezéshez vagy a technológiára. A jövedelmünk — szerencsések vagyunk, mert nemrég óta van ez így — nem csökken, a kollektív szerződés szerint ugyanis, ha más formában is, megkapjuk megközelítőleg ezt az összeget. Egy idősebb kollégájuk mondja: „Ő még mindig abból él, amikor Hajdúszoboszlón szélben, fagyban cementeztek. ..” Utána rumot ittak a munkások, s a lefagyott kezű kezdőmérnökök. Az a pillanat örökre megmarad, s nem véletlenül keresik most fel még mindig olyan gyakran, ha problémájuk van „azok” a munkások. Mérnök-gyakornokokat találunk máshol is. Ez a titulus minden kezdőnek kijár, a gyakorlati tudás megszerzése viszont így, aligha. H. J.
