Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 25. Atyai gondoskodással Pénzjutalom nyugdíjasoknak A körzetesítés természetes következményeként óvodás és általános iskolás korú gyermekeink többsége nap mint nap autóbuszon érkezik az óvodába, az iskolába. A személyiség harmonikus fejlődését jelentősen befolyásolja a pozitív, negatív példa. Mint tanulmányi felügyelő, gyakran utazom együtt tanítványainkkal — kicsikkel és nagyokkal —, s jóleső érzéssel summázom, hogy a Volán dolgozói, gépkocsivezetői és kalauzok milyen szeretettel és megértéssel bánnak a gyerekekkel. Az esetek többségében segítik a kicsiket a fel- és leszállásban, ülőhelyhez juttatják őket, s ha szükséges, példás fegyelmet is teremtenek közöttük. Jó pedagógushoz méltó módszereket is alkalmaznak a tanulók önállóságra nevelésében. Kalauzi teendőkkel bízzák meg őket. Ellenőrzik és kezelik a gyerekek társaik menetjegyét. Munkatársaim, a szakfelügyelők és a szülők nevében is köszönöm, hogy a fokozott figyelmet igénylő munkájuk közben is törődnek a Volán dolgozói a tanulókkal, s • néhány perc idejük arra is jut, hogy mosolyt fakasszanak a gyermekarcokra. Atyai gondoskodással őrködnek a gyermekbalesetek megelőzéséért. A menetidő pontos betartásában, a gyermekek felkarolásában ezután is számítunk jóstandékú segítsék gükre. Ozsváth András Kunszentmárton Postásvetélkedő „Ki mit tud a posta takarékszolgálatáról” címmel vetélkedőt rendeztek Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár megye postai dolgozói között. A többfordulós vetélkedőt a napokban megrendezett 'kerületi verseny zárta, ahol Márkus Péterné, a kőteleki postahivatal dolgozója harmadik helyezést ért el. A verseny értékét növelte, Műszaki napok ’78 hogy a postahivatalok a három megyében több mint 5 milliárd forint takarékbetétet kezelnek. A szakismeret a gyorsabb ügyfélszolgálatnak is alapja. A zsűri tagjai — akik a szakma első számú ismerői — ugyancsak gondban voltak, mert nem tudtak olyan kérdést feltenni a versenyzőknek, amelyre ne kaptak volna pontos választ. S. G. Debrecen A mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet a közelmúltban a fegyveres erők klubjában rendezte meg a nyugdíjasok találkozóját. Mezőtúron és Túrkevén 94 idős ember részére kézbesítette a postás a meghívót. A nyugdíjasokat a szövetkezet párt- és gazdasági vezetői köszöntötték, illetve tájékoztatták őket a szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeiről. Jó egészséget és hosszú életet kívántak „öregjeiknek”. Ezután közös ebéd következett. Jó hangulatban, kellemesen telt el a találkozó, amelyhez bizonyára hozzájárult a zamatos bor, és természetesen az a tény is, hogy minden nyugdíjas pénzjutalmat kapott. Takács Sándor Mezőtúr Házak, gazda nélkül? A Néplapban olvastam egy információt, amelyből megtudtam, hogy tatarozzák a BÖRTEX üzemházát. (Október 18-án jelent meg — a szerk.) A tatarozás előtt „csupán” egy sor akadályt kell elhárítani... így eltűnik az utolsó folt, amely a Jubileumi tér szépségét rontja. Örvendetes, hogy napról napra szépül a megyeszék-1 hely. Érzésem szerint azonban nemcsak a Jubileumi tér szépsége a fontos. Nem értem például, hogy az említett üzemház és a közgazdasági technikum között levő néhány — öt-hat — régi ház miért, meddig csúfítja a városközpontot. Nem hiszem, hogy a házak gazdái nem törődnének tuJ lajdonukkal, csak úgy hagyják szétmállni azokat. A csatornák is olyan rosszak már, hogy esős időben inkább a járda szélén tanácsos közlekedni. Mi lehet hát az oka, hogy a városközpontban mégis gazdátlannak tűnnek ezek a házak? K. S. Szolnok Hozzászólás cikkünkhöz llz együttműködés hiánya Szeptember 20-án jelent meg munkatársunk írása „Sziszifuszi” címmel. Ebben azon elmélkedett, mennyire örülnek a szolnoki Zagyvaparti lakótelepen élő embeJ rek, hogy az IKV már július végén megkezdte a távfűtőmű, a melegvíz-szolgáltató kazánok és a csőrendszer felújítását... Korán örültek. A címből is kitűnt, hogy a munka — enyhén szólva — igen lassan haJ ladt... Komáromi György, az IKV műszaki igazgatóhelyettese arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a cikkben felvetett hiányosságok jogosak voltak. Későbbi munkájuk során igyekeznek ezeket a hibákat felszámolni, s kooperációs partnereikkel nagyobb összhangot teremteni. A távhálózat nyári karbanJ tartási munkálatai az elvárható időnél valóban lassabban haladtak. „Vállalatunk a munka elvégzéséhez megfelelő ütemtervet készített. A partnervállalatok, amelyeknek a segítségével ezen karbantartási munkálatokat kívántuk elvégezni, nem minden esetben tudtak gépet biztosítani a feltárási munkákhoz. A legnagyobb gondot a távcsatorna- fedlapok eltávolítása jelentette, ugyanis a leemeléshez szükséges darut mintegy két héttel később kaptuk meg, ugyanígy mintegy két hét elcsúszást jelentett a karbantartás után a fedlapok visszahelyezése. Jelenleg a terület feltöltése, tereprendezése van folyamatban. Vállalatunk a jelenlegihez hasonló feladatok végrehajtására a későbbiek során is kooperációra kényszerül. Az eset tanulsága alapján további erőfeszítéseket kell tenni, hogy a tervezett munkához szükséges kooperáló partnereink folyamatosan végezzék munkájukat — írta a műszaki igazgatóhelyettes. Mezőtúron a műszaki napok rendezvénysorozatában az október 17Ji, keddi nap gazdag programmal várta az érdeklődőket. A Teleki Blanka Gimnázium és Köz- gazdaáági Szakközépiskola ifjúsági klubjában — elsősorban a középfokú oktatásban részt vevők figyelmébe ajánlott — diaképekkel kísért előadáson a barlangok világába kalauzolta a résztvevőket dr. Jakucs László tanszékvezető egyetemi ta-' nár. A másik előadást — a művelődési központban — Keleti Miklós, a Magyar Rádió munkatársa tartotta „Gazdaság és politika a Távol-Keleten” címmel, amely a hallgatóság aktív hozzászólásaival zárult. Október 19-én „A munkaerő-gazdálkodás néhány elvi és gyakorlati kérdése” címmel dr. Berey András kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár tartott elemzést a KAEV 8. sz. gyárában. Az üzem gazdasági vezetői, szakemberei és a dolgozók érdeklődéssel hallgatták az előadást. Októberi ibolya Egyesek már korábban „jósolgattak”: az esetenként szokatlanul meleg őszi napsugarak előcsalogatják a kora tavaszi virágok szirmait, ámulatra késztetnek bennünket. . . Nos, a „jósoknak” igazuk lett. Bizonyság erre Varga Kálmán jászberényi olvasónk levele, amely október 23-án érkézett szerkesztőségünkbe. Olvasónk megírta, hogy megérte a 75. évet, de ő még ilyet nem látott: tő- tevényi tanyája kertjében október 15-én kinyílott az ibolya. Olyan szép, mint tavasszal volt, s az illata is „eredeti” tavaszi. KÉT HÉT JOGSZABÁLYAIBÓL II kőműves, ács kisiparos fő tevékenységéről II továbbdolgozók pótszabadságáról Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter a 10/1978. számú rendeletével tételesen meghatározta a kőműves és ács kisiparos tevékenységi korét. A rendelet előírja, hogy a kőműves és az ács kisiparos fő feladata az állampolgárok építési igényeinek kielégítése. Ennek során kü. Ionosén javító-karbantartó munkák végzése, továbbá lakó-, üdülő- és gazdasági épületek, és ezek melléképítményeinél? építése. A kőműves kisiparos — állampolgár építtető részére — a következő építőipari munkák kivitelezésére jogosult: a) egyszintes (földszintes) épület építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése és bontása, illetőleg arra egy szint (emelet) ráépítése, ha — az épület külső szerkezeti főfalainak színvonalköze (az épület teherhordó szerkezeti rendszerére merőleges méret (15 méternél; a legszélesebb belső fesz- távolsága 6,6 méternél, illetőleg; a helyiségek belmagassága 3,5 méternél nem nagyobb; b) kétszintes (földszint + egyemeletes) lakó-és üdülőépület építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, és bontása, ha az épület 6 lakásnál, illetőleg üdülőegységnél és 2000 légköbméternél nem nagyobb, s a műszaki terveket legalább „A” kategóriába tartozó magántervező készítette, és a kivitelezés során a tervezői művezetést ellátja; c) bármely épületen teherhordó szerkezeti változással nem járó tetőtérbeépítési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, javítási-karbantartási munkák végzése; d) gyárilag előállított, illetőleg építőipari szervezetek által készített félkészház befejezéséhez szükséges munkák végzése. Ács kisiparos önállóan jogosult — az állampolgár építtető részére — faszerkezetű, illetőleg favázas, legfeljebb kétszintes épületek felállítására, javítására — karbantartására, továbbá bármely épületen a fapadlózó, a fa-tetőszerkezeti és az aszbesztpalafedési munkák kivitelezésére, javítására, karbantartására, valamint állványozási, dúcolási, zsalu- zási és egyéb ácsmunkák végzésére. A felsorolt munkák végzésére csak a mester képesítéssel rendelkező kisiparosok jogosultak. E képesítéssel nem rendelkező kisiparosok tevékenységi köre általában csak építőipari javító munkák végzésére terjed ki. A jogszabály teljes szövege az 1968. évi Magyar Közlöny 69. számában olvasható. A Munkaügyi Szemle 1978. évi 8. számában iránymutatás jelent meg a továbbdolgozók pótszabadságáról szóló jogszabály helyes alkalmazása érdekében. A vállalati gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható, hogy a nyugdíj felfüggesztése mellett foglalkoztatott dolgozók jogosultak-e a továbbdolgo- zási pótszabadságra. A 49/ 1977. MT. sz. rendelet szerint továbbdolgozási pótszabadságra az a dolgozó jogosult, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — teljes munkaidővel tovább dolgozik. Az említett esetben, a nyugdíj felfüggesztése mellett foglalkoztatott dolgozóknál a hivatkozott jogszabályban megállapított együttes feltételek nem állanak fenn: ezért részükre továbbdolgozási pót- szabadság nem jár — állapítja meg az iránymutatás. „Megkóstoltuk Magyarországot ” A térkép szerint is itt kell lennie A turizmus, a külföld nem szenzáció ma már, életünk részévé vált, vagyis — kevésbé hangzatos kifejezéssel — megszoktuk. Az Országos Idegenforgalmi Tanács közreadott gyorsmérlegének megállapításai is azt támasztják alá, hogy a vendégjárás soha nem látott méreteket öltött Magyarországon. Ez év első hét hónapjában 8,7 millió külföldi állampolgár érkezett hazánkba — s talán ez is idetartozik — utazásaikat több mint két és fél millióan viszonoztuk. S akit a matematika még ennél is behatóbban érdekel, a továbbiakat akár képletbe is foglalhatja. A képlet — a szükséges egyszerűsítések elvégzése után — így néz ki: a külföldi leszáll a vonatról, földet ér a repülőgéppel, parkolót keres a kocsijának és elindul felfedezni — Pablo Neruda szavaival élve — „megkóstolni” Magyarországot. Mi is látjuk őket. A turistákat a budapesti Váci utcában. a kempingek külföldi rendszámú kocsijait, s vegyes érzelmekkel figyeljük, hogyan válik vasárnaponként „néplavórrá” a Balaton és a Velencei tó. S ilyenkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy országunk nemcsak ezekből a helyekből áll. Vagy mégis? Ajánlhatjuk a külföldinek, hogy nézze meg a Szalajka völgyét, amely páratlan szépségével — erdei múzeum, pisztrán- gos medencék — állja a versenyt a világ sok más csodájával? S mondhatjuk neki, hogy ne csak nyáron, de télen is jöjjön, itthon vagyunk akkor is. Mondhatjuk, persze, s legfeljebb akkor jövünk zavarba, ha megkérdezi: hol lehet ott aludni, enni és egyálta- lún: térképek, prospektusok híján hogyan lehet megtalálni az ország számos látnivalóját? F. S. P. Csak sikerüljön ... A kutya sem figyel rám ... Hét perc múlva indul a vonatom Innen a legszebb a kilátás
