Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

1978. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Anyák- és gyermekek védelme Eredményes a tanácsadói szolgálat A népesedéspolitikai ha­tározatból adódóan me­gyénkben elsősorban az anya- és gyermekvédelem személyi és tárgyi feltételei­nek javítását, a tartalmi munka szívonalának növelé­sét tűzték célul. Ezt a fel­adatot segíti négy kórház, öt szülőotthon, 'két csecsemő- otthon, három anyatejgyűj­tő állomás és ötvenhét böl­csőde. A megyei kórházban önálló család- és nővédelmi tanácsadó működik, de rész- foglalkozásban máshol is munkálkodnak ilyen felada­tok megoldásán. A kórházi osztályok és szülőotthonok a szülészeti, nőgyógyászati ellátás mel­lett figyelemreméltó megelő­ző, szűrő, tanácsadói és te­rületi tevékenységet is vé­geznek. Mindenhol fokozott gondot fordítanak a problé­más terhesekre. A beteg gyermekek részé­re 287, a koraszülöttek el­látására pedig 48 ágy áll rendelkezésre. A megyei kórház gyermekosztálya — amely egyébként az egész megye területéről felveszi a súlyos, intenzív ellátást igénylő gyermekeket — kor­szerű műszerekkel felszerelt, megfelelő gyógyítást biztosít. Egyre többen ismerik fel, hogy a születendő gyermek egészségének megóvása ér­dekében milyen nagy je­lentőségű a család- és nő­védelmi tanácsadói tevé­kenység. Ennek eredménye, hogy a tanácsadók forgalma 1974 óta lényegében meghá­romszorozódott, tavaly már meghaladta a 12 ezret, ör­vendetes, hogy a fogamzás- gátlás korszerű eszközeinek népszerűsítése következtében csökkent az engedélyezett terhességmegszakítások szá­ma, mégpedig az 1974 évi 7528-ról tavaly 3750-re. Nem megnyugtató viszont, hogy a fiatal női korosztály még magas számban él a művi terhességmegszakítás lehe­tőségével, veszélyeztetve ez­által a későbbi gyermekál­dást. Az anya- és gyermekvé­delemben a megelőző mun­ka nagy részét — orvosi ira­„Tisztelt nyugdíjas társa­ink, kedves vendégek. Szere­tettel köszöntök mindenkit a vezetőség nevében a tisza- füred—örvényi nyugdíjas klub alapításának tizedik év­fordulója tiszteletére rende­zett összejövetelünkön. Ak­kor harmincegyen kezdtük, ma százkilencvenen vagyunk, örömmel közlöm, hogy az összejövetel tiszteletére hat birka múlt ki erőszakos ha­lállal. Üjabb jó hír: öt liter sör elfogyasztása után min­denkit házhoz szállítunk. Er­re a célra két markos le­gény és frissen zsírozott pa­raszttaliga áll az imbolygók rendelkezésére. Ezek után kezdődjék a mulatság, jó szórakozást kívánok” —, kezdte szombaton este fél hétkor megnyitó beszédét a tiszaörvényi művelődési ház­ban Magyar István, a kis­község nyugdíjasklubjának elnöke. A legfiatalabbak (két óvo­dás) köszöntőjével kezdődött el a vigadalom, majd egymás után peregtek a köszöntők, műsorszámok. Nagy taps kö­szöntötte a 88 éves Domán Péter fellépését, néhány per­ces énekét. Fél nyolc felé fogytak a szereplők, nőtt az étvágy. A birkapörkölt pusztítása köz­ben, után, néhány üveg sör társaságában megeredtek a nyelvek, életre keltek a te­lepülés egykori érdekes-fur­csa lakói. Az ifjúság mezs­gyéjéről Tokaji Józsefné is tartogatott egy adomát. Nem KözpontI feladat: a megelőzés nyitással —a védőnői háló­zat végzi. Az ilyen célra szervezett 194 állás közül 10 —12 üres, amellett pedig 30 —40 védőnő van távol ha­vonta szülési szabadság, be­tegség vagy egyéb okok mi­att. A megemelkedett szüle­tésszám és a sok helyettesí­tés igen nagy terheket ró a védőnői hálózatra. Dicsére­tére szól, hogy a minőségi mutatók ennek ellenére nem rorfllottak. A gyermekellátásban — a csecsemőcentrikus gondol­kodás mellett, ami a figyel­met bizonyos fokig eltereli a kisdedekkel, a kisgyermek­kel és az iskoláskorúakkal való foglalkozásról — főleg a határterületeken tapasz­talhatók hiányosságok. Leg­égetőbb gond a gyermek- ideggondozás megoldása. A szellemileg és érzelmileg sé­rült gyermekek szervezett gyógyításának személyi fel­tételei már adottak, dje a tár­gyiak hiányoznak. A megye egészségügyi gyermekottho­nának hiánya súlyos gondot okoz. Hajdú megyében ilyen célra 110 hely áll a Szolnok megyeiek rendelkezésére, de a helyek betöltötték. Száz­hetven várakozó közül éven­te csak két-három gyermek ottani elhelyezésére nyílik lehetőség. Megoldást csak a karcagi egészségügyi gyer­mekotthon átadása jelent majd a közeli években. Megyénk bölcsődei ellá­tottsága kedvezőnek mond­ható. Ez a megállapítás nem zárja ki azt, hogy néhány helyen — főleg Szolnokon — a felvételi lehetőség messze elmarad az igények­től. Megyénkben ötvenhét bölcsődében 2298 hely van. Négyszázkét szakképzett óvónő mellett mindössze harmincöt szakképzetlen foglalkozik a kicsikkel. Az anya- és a csecsemő- védelmi hálózat munkájá­nak eredményességét a cse­csoda, ismeri a település ér­dekességeit, mivel évekig dolgozott a helyi művelődé­si házban. — D. Gyuri bácsi ha itt lenne, bizonyára nagyobb kár esett volna a temérdek ételben. A századelőn szüle­tett őkelme, és híres-neves nagyevőként tartotta számon a falu. Dolgozni különös­képpen nem szeretett, de ha nekidurálta magát, öt-hat ember helyett is helyt állt. Nem is tudom, az ereje vagy az étvágya volt nagyobb. Három zsák árpát is elvitt a vállán, ha kellett. Egy ízben vándorcirkusz érkezett Ör­vényre, és ki birkózik a medvével felszólításra Gyuri bácsi jelentkezett. A behemót szőrmók állat nem tudta le­győzni a vállalkozót, taszi- gálták, lökdösték egymást — ahogy ma mondják, akció nélkül. Egyébként Gyuri bá­csi egy ízben 22 töltött ká­posztát kebelezett be és egy hízott libát ültében bármi­kor eltüntetett. Időközben dal dalt köve­tett, a hangulatról a nyugdí­jas klub zenekara gondosko­dott. Néhányan a hajdan volt éveket idézve, táncra perdültek. A legkitartóbbak vasárnap reggelig adomáz- tak, beszélgettek, dalolgattak a kecskelábú asztalok körül. Dicséretükre legyen mondva, a beígért taligákat, a markos legények hazafuvarozási szol­gálatait senkinek sem kel­lett igénybe venni. D. Sz. M. csemőhalálozási arányszám és a koraszülöttek számának alakulásával mérik. Me­gyénkben a koraszülöttek aránya 10 százalék, ami — bár alacsonyabb az orszá­gosnál — még mindig ma­gas. A csecsemőhalálozási arányszám az 1973. évi 23,6 százalékról tavaly 19 száza­lékra csökkent ugyan, de ez még szintén magas. További csökkenés csak akkor vár­ható, ha javul az újszülött­ellátás és kevesebb lesz a koraszülöttek száma. A népesedéspolitikai hatá­rozat kedvező hatása sok mindenben megnyilvánul, de a harmadszor szülő nők ará­nyának változásában nem. Valójában ez jelentené a népszaporulatot — ennek ér­dekében kellene hatéko­nyabb propagandát kifejteni az orvosoknak, védőnőknek s mindazoknak, akiknek a tudatformálásban szerepük van. A felügyeleti és a célvizs­gálatok megállapításai sze­rint az iskolaegészségügyi el­látás sok helyen még nem kielégítő. Az orvosok és a védőnők nagyfokú leterhelt­sége, a sok helyettesítés mellett közrejátszik ebben az is, hogy a megelőzés a gyó­gyító munka mögé szorul. Ezt a helytelen, szemléletet mielőbb fel kell számolni, fokozott gondot fordítani a megelőző munkára, aminek kiindulópontja az ellenőrzés', a számonkérés javítása az illetékes szervek részéről. Bár megyénkben a veszé­lyeztetett gyermekek aránya nem éri el az országosat, fi­gyelemre méltó feladat ez, mivel ezeknek a fiataloknak aránya ütemesen növekszik. Ezért örvendetes, hogy a gyermekvédelmi felügyelői hálózat egyre eredménye­sebben tölti be hivatását, s növekszik a társadalmi szer­vek segítsége is. Az állami szervek széles körű erőfe­szítései mellett ez utóbbinak is köázönhető egyébként, hogy a meglévő gondok el­lenére megyénkben az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmi munka kiegyensúlyozottnak mondható. KlOSZ-pályizanal is Fejlesztik a szolgáltatást Jól ismert gond, hogy a városi lakosság lélekszámú­nak gyors iramú növekedé­sét csak nagy nehezen tud­ja követni a szolgáltatás. A javulás érdekében több mint 2 millió 600 ezer forint ál­lami támogatást kap a kis­iparosság. Legcélszerűbb fel- használására a KIOSZ a megyei szervezetek, körzeti helyi csoportok részére pá­lyázatot írt ki. A. cél: új szolgáltatóházak tervezése és felépítése, valamint a lakó­telepek ellátását javító mes­terek háza. felvevőhelyek, mini szolga (tatóházak léte­sítése. A bennük lévő műhe­lyeket elsősorban az építke­zésben társadalmi munkával részt vevő szolgáltató kis­iparosok bérelhetik. A pályá­zat értékelésére és a díjak odaítélésére 1979 februárjá­ban kerül sor. Jó néhány év eltelt már azóta, hogy a világ közvé­leménye először láthatott rendszeresen felvételeket a tömeges halpusztulásokról, az olaj szigetekkel borított tengerekről, a nagy ipari körzetek pusztuló életéről. Sok éve feszítik már a tö­megek érdeklődését hasonló kérdések. Az emberek érzik: néhol már a cselekvés, a vé­dekezés utolsó lehetőségét is elszalasztották. A világ minden tájáról érkező döbbenetes beszámo­lók hazánkban sem találtak süket fülekre. Ám nemcsak a külföldi példa hatott. Rá­jöttünk, tudtuk, ebben a ki­csi, korántsem túliparosodott országban is van mit tenni. A természeti értékek, az élet feltételeinek megóvása ott is sürgető feladat, ahol a ho­rizontot még nem a gyárké­mények ülepedő füstje von­ja meg. Szolnok megyében is akad bőven tennivaló. Rövid jellemzés ... A megye természeti érté­keinek felsorolását a legtöbb ember a Tiszával kezdené. A gazdasági szakember pe­dig biztosan az ércekkel, ipari hagyományokkal el nem kényeztetett táj leg­főbb kincsének látná a fo­lyót. Kezdjük tehát e kincs­esei Szolnok megye környe­zetvédelmi helyzetének, leg­fontosabb feladatinak fel­vázolását. A megye legnagyobb fo­lyója Kiskörétől Szolnokig ivóvíznek igen jó, azaz kö­zületi fogyasztásra első osz­tályú. A Zagyva menti és a szolnoki üzemek aztán le­rontják az osztályzatot, per­sze megfelelő technológiával még Szolnok után is kitűnő ivóvíz nyerhető a folyóból. Gazdasági szempontból pe­dig szinte nem is lehet töb­bét várni a Tiszától: öntö­zésre, halastavak feltöltésére és ipari célokra az északi megyehatártól a déliig első osztályú vizet ad. Még a kö­zép-európai viszonylatban jó állapotban levő magyaror­szági folyókhoz képest is kedvező a helyzet. Ennyi dicséret hallatán kezdi elveszíteni minden, a statisztikába vetett bizal­mukat a horgászok. Nekik sokkal jobb mércéjük van — mondják. Évek óta hónapo­kig beszélnek egy-egy a Ti­szából kirántott kecsegéről, annyira ritka a finom húsú zsákmány. A tiszavirágzást is csupán tíz-húsz árva ké­rész jelzi ma már. A bioló­gus sem foghatja csupán a horgászok sóvárgására a két­kedő szavakat, azonban ön­tisztuló képességét mégis megőrizte, néhány tíz kilo­méteren még a Szolnokról beléömlő szennytömeget is semlegesíti. Mindez azonban csupán azt jelzi, hogy a „szőke” fo­lyó ma még eredményesen megóvható az elszennyező­déstől. Az üzemek és a vé­delmi feladatokat hatósági szervként ellenőrző KÖTI- VIZIG szakemberei közösen munkálkodnak a helyzet ja­vításán. A Tiszamenti Ve­gyiművekben például az idén már dolgozik a közel száz­millió forintért épített szennyvíztisztító-teleo, s az is lassan feledésbe merül már, hogy nyolc-tíz évvel ez­előtt még Csongrádnál is ki­mutatták a Szolnoki Cukor­gyár szennyvizét. A „víz­ügyesek” állandó figyelőszol­gálattal (Szolnoknál és Ti­sza várkonynál), időközön­kénti ellenőrzésekkel, a fo­lyóba ömlő csatornák tartal­mának rendszeres vizsgálatá­val őrködnek. Nem ered­ménytelenül. Ám munkájuk­nak a szaporodó tisztító mű­veken túl kevésbé szívderítő látszatja is van, ... és ami mögötte van Tavaly a vállalatok kény­telen-kelletlen 26 millió fo­rintot fizettek be büntetés­ként a vízügyi alapba. Nem is túl nagy összeg. Inkább a „fejlődés” figyelmeztető. Nyolc éve még csak 4 mil­lió, 1973-ban 12,7 millió 1976-ban pedig már 22,6 mil­lió forint gyűlt össze a bün­tetésekből, és a megbírsá­golt cégek 90 százaléka Szol­nok megyei volt. Igaz, majd­nem tíz év alatt a Tiszába engedett szennyvíz mennyi­sége is növekedett (az 1970- től kezdődő négy év alatt például 18 millióról több mint 24 millió köbméterre). A bírságok felfutásának azonban (sajnos?) más a ma­gyarázata. Az előírások sze­rint évente jócskán emelke­dő bírságot fizet az a cég, amely nem épít megfelelő tisztítóberendezést, vagy tisz­tító bruházásának befejezé­sével késik. A KÖTIVIZIG területén „termelt” szennyvizek körül­belül feléért fizetnek bírsá­got a vállalatok. Vannak, akik csak filléreket rónak le, azonban „nagy halak” is akadnak szép számmal. A jászberényi Hűtőgépgyárnak például 1977-ben 9,7 millió forintjába került a Zagyva szennyezése. A Szolnoki Cu­korgyár tavalyi másfél mil­Tizenhórommillióért új ebéd­lőt és 400 fős konyhát épít dolgozóinak az Április 4. Gépgyár örményesi gyár­egysége. Az építkezésen a fegyverneki költségvetési üzem munkásai dolgoznak. Az építkezés után az eddi­gi konyhából öltözőket ala­kítanak ki liója és a Tiszamenti Ve­gyiművek szokásos évi né­hány százezer forintja ehhez képest szinte csekélységnek tűnik. A viszonylag kicsiny ösz- szegek mögött azonban óriási mennyiségű szennyező anyag rejlik. A Szolnok megyei Víz. és Csatornamű Vállalat többek között azért fizetett tavaly 6,7 millió forint bír­ságot, mert Szolnok város összes háztartási és _ részben ipari szennyvizét is tisztítat­lanul engedték a Tiszába. Nagy megterhelést jelent a folyónak a cukorgyárból a kampány idején naponta ki- ömlő 12 tonnányi szerves szennyeződés, a vágóhíd zsír­tól is alig különválasztott vize. Halódó Holt-Tisza A Tisza vízminőségi jel­lemzőit, a mai kedvező kép ellenére is jelentős gondjait már ismerjük. De nem a Ti­sza az egyetlen folyó a me­gyében. Itt van rögtön a szol­noki Holt-Tisza is. Ezzel, ä megyeszékhelynek üdülési, sportolási lehetőségeket kí­náló állóvízzel yan talán a legtöbb gond. Meggyőzőbb bizonyíték senkinek, főleg a horgászoknak és a környé­ken lakóknak nem kell, mint a holtág e nyári „kivirág­zása”. Túl sok szennyvíz jut a Holt-Tiszába. és a nem cserélődő állóvizet tönkre te­szi. Tervek készülnek a holt­ág vízcserélő rendszerének megépítésére, a megvalósítást azonban csak a környék te­rületrendezési elképzelései­nek elfogadása után kezd­hetik meg. Addig maradnak a helyzet romlását egy ideig megakadályozó megoldások: például a meder kikotorá- sa. Persze a jelenlegi álla­pot még így is javulhatna, jelentős beruházás nélkül, ha a közeli hétvégi házakból és a Kertvárosból nem a Holt-Tiszába engednék a házi szennyvizet. Az idő sürget —'társadal­mi összefogásra és a végle­ges megoldás megkeresésére, megvalósítására — hiszen az alcsiszigeti holtág így nyolc—tíz éven belül telje­sen elöregedik. Pihenésre nem lesz alkalmas. Van hát mit tennünk vi­zeink megőrzése érdekében, hiába látszik szépnek a sta­tisztika: az 1970-es 90 he­lyett már 1973-ban is 312 szennyvíztisztító-telep mű­ködött a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terüle­tén. V. Szász József (Folytatjuk) Balatoni rekordok A balatoni idegenforgalmi főszezon befejeztével igen kedvező eredményeket köny­velhet el idén a hajózás. A 26 hajó összesen 1 millió 932 ezer utast szállított, hét százalékkal többet, mint ta­valy. A kompoknál is re­kord született: a négy vízi jármű 1 millió 706 ezer em­bert és 400 ezer személygép­kocsit (minden harmadik külföldi) vitt Szántódrév és Tihanyrév között. Estétől másnap reggelig Nyugdíjasok ünnepsége Tiszaörvényen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents