Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
1978. Oktober 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Háziasszony szatyorral Embermeleg J öhet a tél, már a nagy hideg, a kemény fagy sem lesz olyan kegyetlen, mint a putriban volt — bizakodnak Nagyék, kik az elmúlt napokban egy rögtönzött kulcsátadási ünnepség után költöztek át a jászberényi Nyíl utcából Dinamit téri lakásukba. A négy gyermekét egyedül nevelő |Nagy Ilona, több mint 5 éve dolgozik segédmunkásként az Állami Építőipari Vállalat jászberényi építésvezetőségén. Szorgalmával, példás magatartásával rég kiérdemelte a munkahelyi kollektíva elismerését, megbecsülését. A munkahely és a városi tanács vezetői ismerve a nehéz körülmények között élő anya rossz lakáshelyzetét, azt hogy 4 gyermekével a Nyíl utcai cigánytelepen lakik, egészségtelen körülmények között, elhatározták, hogy a „C” lakásépítési akció lehetőségeit kihasználva segítenek rajta. így került tavaly Nagy Ilona neve az akció keretében a lakásépítési támogatásban részesülők listájára. A városi tanács díjtalanul örök használatú telket adott a lakásépítéshez. Az OTP építőanyag vásárlására, fuvar és egyéb költségek fedezésére kamatmentesen 35 év alatt visszafizetendő 120 ezer forint hitelt adott. A családi ház építésének kivitelezését — alapozástól a kulcsátadásig — a munkahely vállalta, társadalmi munkában. A vállalaton belüli ,,fö kivitelezők" a Lenin Szocialista Brigád és az ácsrészleg szocialista brigádjának tagjai voltak. Segített ezen kívül az építésvezetőség szinte minden dolgozója. így a kétszobás, konyhás, kertes ház, rekord idő alatt készült el, és Nagy Ilona gyermekeivel már kényelmes, új otthonában várja az eddig oly rettegett, telet. Ifjúsági parlamentek A 4. számú egri Volán Vállalatnál és a 7. számú Volán mezőtúri telephelyén szombaton ifjúsági parlamentet tartottak. Ezzel megkezdődött a fiatalok fórumainak idei sorozata. Október 14-től két hónapon át üléseznek az ifjúság parlamentjei. Harmadszor veszik sorra: munkahelyükön, iskolájukban hogyan érvényesül az ifjúsági törvény szelleme, miként valósulnak meg paragrafusai. Mindennapi látványunk: a háziasszony megy üzletről üzletre, sorbaáll, vizsgálja az árut, válogat, alkuszik a piacon, fizet, siet haza, szatyrokat cipel. Otthon pedig föl- jegyzi: „19-én tejbolt. Itt a mákos rúd és a fonott kalács drágább, mint akármelyik üzletben. A vezető szerint azért drágább, mert vendéglátói (vendéglői) ára van.” Másnap ismét megy, szatyrot cipel, otthon felírja: „szerda, 20-án ABC: üveges méz nincs, csak műanyag mackós. Vaníliáscukor nincs, sütőpor csak dupla adagos van. Kalocsai kézitarhonya nincs, lángolt kolbász már régen nincs.” És ez így megy a következő napon is, aztán megint, ismét. „Október 12: étolaj nem volt sem a csarnokban, sem az ABC-ben”. Egy karcagi háziasszony mondatait idéztük. Ha ez a háziasszony történetesen a déli külváros lakója, akkor a 6. számú élelmiszerboltba jár vásárolni. Ez már külterület. Az itteni háziasszonynak még több följegyeznivalója lenne: nincs olajoshal, étolaj, kis csomagolású méz, bombon, füstszűrös Szimfónia, Szövetkezet. nem kapni Uniron mosóport, borotvapengéből is csak Supemovát, fölírhatná kis naplójába az a háziasz- szony azt is, hogy két hete nem kap a bolt tejtermékeket, mert azt az embert, aki kerékpárral kiszállította, baleset érte. Följ egyezhetné, hogy húsáruból nagyon rossz az ellátás, most sem kapható semmi, a boltosok legutóbb is tizenkétféle húsárut rendeltek, de csak ötfélét kaptak, a rendelt mennyiségnél jóval kevesebbet, ez pedig egy óra alatt elfogy. Felírhatná, hogy szombaton nagyon ritkán kapnak friss kenyeret, s a boltosokkal veszekednek a vevők. A hiánylistára írhatná a grízt, a kekszet, a bébiételeket, és így tovább. De ha ez a karcagi háziasszony például a Dózsa György út végén lakik, a Brazilnak becézett kocsma környékén, akkor1 a 3. számú boltban vásárol. Nos, itt is följegyezhetné, hogy tavaly óta nem kapni szárazkolbászt, téliszalámit, borotva- penge egyáltalán, étolaj hónapok óta nincs, babapiskóta ritkán, hogy bébieledelt hiába kérnek a boltosok, olyat kapnak, aminek már majdnem lejárt, vagy már le is járt a szavatossága, és kakaó sincs. Feljegyezhetné, hogy a kenyér október 12-én is fél tizenkettőkor jött, a péksütemények is délben érkeznek, de hát kinek kell már ilyenkor a kakaós csiga? Felírhatná ez a háziasszony, hogy a kenyér néha rossz, lapos, hogy a bolt csak húsz láda sört kap egy héten, emiatt szidják a boltosokat. Sok-sok helyszínt leírhatnánk még, hiszen Karcagon 57 élelmiszerbolt van, s ezek nem kis része külterületi, elavult, korszerűtlen, csak földúton közelíthető. Négy esztendeje, amikor hasonló módon végigjártuk a külterületi boltokat, még több problémával találkoztunk. Akkor javulást ígértek az illetékes szakemberek. A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályán adatokkal bizonyítják, hogy beváltották ígéretüket. Az ötödik ötéves terv kezdete óta, az elmúlt két és fél esztendőben több mint 32 százalékos a javulás az élelmiszerellátásban. 1975-ben 157 millió volt az élelmiszer- forgalom, tavaly már 209 millió. Lényegesen nőtt a tej- és a tejtermékek forgalma, kelendőbbek a konzer- vek, a szesz, a kávé. Viszont, ha valaki cukorbeteg Karcagon, az aligha tudja beszerezni itt a diabetikus ételeket. Bébiételekből is gyenge az ellátás. A városi tanács szakemberei szerint lényegesen javult az ellátás zöldségből és gyümölcsből, s ezt annak az együttműködési megállapodásnak is tulajdonítják, melyet a mezőgazdasági nagyüzemek és az áfész köröttek. A húsipari vállalat termékeiből viszont egyenetlen az ellátás, aránytalanul sok marhahúst kapnak, holott inkább sertéshús kellene. A háziasszony szívesen cipeli a családja élelmét rejtő szatyrot — a közeli boltból. De ha ott nem kapható valami, akár kilométereket is kénytelen cipekedni — kényszerből. Ez utóbbi eset, mi tagadás, elég sokszor előfordul még Karcagon, főleg a külterületen lakókkal. Javítani való akad tehát még jócskán. Körmendi Lajos ÉPÜL AZ ABC-áruház Már nem sötétek az utcák Sza jóiban Szeptemberben korszerűsítette a közvilágítást Szajol főutcáin a TITÁSZ — eltűntek a sötét utcák, mielőtt a tél beköszöntene. Az utak korszerűsítése, a sárrázók építése, a járdák felújítása is — amelyre 1 millió 300 ezer forintot fordított a tanács — befejezés előtt áll a városkörnyéki községben. A régi 4-es utat mintegy 3 ezer négyzetméteren aszfaltszőnyeggel borították be. Épül az új ABC-áruház is a mozival szemben, a Fő utca és a Vörös Hadsereg út kereszteződésében. Műszaki átadására a tervek szerint az év végén kerül sor. Jövőre már hozzájárul a lakosság kereskedelmi ellátásának javításához. Jelenleg is gond és még jövőre is az lesz, hogy a fiatalok hiába szeretnének saját otthont építeni, nincs hová. A község rendezési terve most készül, csak 1979 végére várható újabb házhelyek kialakítása. Jövőre — az üzemek, vállalatok anyagi támogatásával — megkezdik az újtelepen levő iskola bővítését; tervei már készülnek, ’80-ra be is fejezik. A négy új tanterem segít majd a napközi otthonos elhelyezés bővítésében, és talán enyhít a szülők gondján nyáron is, ha legalább az alsótagozatos gyerekek felügyeletét magára vállalja az iskola. Most az új tanév kezdetétől a tanács segítségével lerövidült a távolság, iskolabusszal járnak az újtelepi gyerekek a régi iskolába. Ez a járat jövőre is meglesz. Sajnos, a költség- vetésből tornateremre nem jut, a csaknem ötszáz kisdiáknak télen csupán a klubkönyvtár nyújt lehetőséget a tornaórák megtartására. December végéig elkészül a 110 négyzetméter alapterületű ABC-áruház. Bizony az újtelepen is elkelne hasonló Harmincéve A század végén az Osztrák -Magyar-Monarchia területén naponta kétszáz halottat követelt a morbus hungaricus, a turberkolózis. Korányi Frigyes már ekkor felismerte, hogy nem csupán a fertőző betegségek egyikével áll szemben az orvostudomány, hanem sokkal többről van szó. A munkásosztály nyomorán, elképesztő szociális helyzetén kell elsősorban változtatni ahhoz, hogy a gyógyító munka eredményes lehessen. Csak a társadalom egészének összefogása segíthet a szociális betegségen. Korányi segítségkérő felhívásának, szervező munkájának eredményeként nyitotta meg kapuit Budakeszin 1901-ben az Erzsébet szanatórium, az első tbc-s betegeket gyógyító intézet. Lassan ugyan, de épült az országos hálózat is. A második világháború azonban megállította a fejlődést. Hétezer kórházi ágyból ötszáz, 174 tüdőgondozóból 34 maradt. A felszabadulás után szinte elölről kellett kezdeni mindent. A gyógyítóhálózat újjászervezése ekkor lett igazán állami üggyé. Elhagyott kúriák, kastélyok átalakításával szaporodtak a gyógyintézetek, és új tüdőgondozókat építettek. A gyermekek védelmében 1948-tól bevezették a — később kötelezővé tett — megelőző BCG-oltást, 1950-re pedig kialakult a teljes szervezeti rendszer. Az ország minden járásában működött már tüdőgondozó, ezek munkáját a megyei tüdőgondozók fogták össze, a tudományos és szakmai irányítás szálai pedig az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben futottak és futnak ösz- sze ma is. miiPi tüdökórház hatalmas kartoték nyilvántartása, ha így vagy úgy, de nem jut el mindenki a kötelező évi szűrésre. Az időben felfedezett betegség rövidebb idő alatt gyógyítható. Ez tehát elsősorban egészségügyi, de nem utolsó sorban — a beteg érdekeit szem előtt tartva — gazdasági kérdés is, hiszen a hosszabb kezelés költségesebb, nem beszélve a munkaidő-kiesésről — s mindez csupán hanyagságunk miatt. — A mi intézetünk honvéd kórháznak épült a második világháború idején — lapozgat jegyzeteiben dr. Helf László, a Szolnok megyei Tü- dőkórház-Gondozóintézet igazgató-főorvosa —, tüdőkórházzá százötven ággyal 1948-ban nyilvánították. Két évvel később már háromszázhúszra nőtt az ágyak száma. Ebben az időben száztizenhat dolgozónkból csupán tizenkettő volt az orvos. Nálunk is, de az egész országban megnőtt a tbc-s betegek száma, pedig a szociális körülmények évről évre javultak. A legtöbb beteget 1960- ban jegyezték. Ellátásukra tizenötezer kórházi ágy és százkilencvennépv tüdőgondozó állt rendelkezésre. A magyarázat egyszerű. A kötelezővé vált évenkénti tüdőszűrés, a jobb vizsgálati módszerek, a korszerű orvosi műszerek segítségével felkutatták az addig ismeretlen betegeket. A mozgó szűrőállomások munkába állításával pedig a szűrés fehér foltjai is eltűntek a tbc elleni küzdelem térképéről. — A tuberkolózis leküzdése négy feladatot ró ránk: felkutatjuk, majd gyógyítjuk a beteget, az utókezelés során szemmel tartjuk, s végül neA hörgők belvilágát korszerű japán gyártmányú műszerrel, a flexibilis bron- chofiberoscoppal végzik gyedik feladatunk a rehabilitáció. Miután a tbc fertőző, fontos, hogy a beteget izoláljuk, környezetét megvédj ük a fertőzéstől. Ez nem egyszerűen a beteg egyéni érdeke csupán, hanem a családé, a munkahelyé, egyszóval a társadalomé. Gyakran hallom, hogy Magyarországon nincs tbc. Ez hurrá-optimizmus, nem pedig a valóság. Tény, hogy ma már nem népbetegség, hogy csak egy a betegségek közül, de talán egyetlen adatot hadd mondjak. Szolnok megyében 1977-ben a szűrővizsgálatok során százezerből kétszázhuszonnégy új beteget fedeztünk fel. Kétségkívül csökken ez a szám, de a tbc nem szűnt meg. A figyelem nem lankadhat egyetlen pillanatra sem. Megyénkben jelenleg huszonötezer fölött van azok száma, akiknek tüdeje valamilyen módon károsodott, közülük kétezer-háromszáz ma is tbc-s. Hiába az öt mozgó, a jászberényi és a szolnoki rögzített szűrőállomás, hiába a tüdőgondozók — A társadalmi összefogás eredményeként szűnőben á tbc. A nagyszerűen kiépített hálózat, úgy tűnt, munka nélkül marad. Az Egészség- ügyi Minisztérium úgy döntött, hogy a tbc-sek számára fenntartott kórházi ágyak csökkentése mellett kiterjeszti munkánkat. Ezeket a felszabadult ágyakat más szakterületek betegei részére adták át. Már nemcsak a tbc- vel foglalkozunk, hanem a tüdő daganatos megbetegedéseit, hörghurutokat, gyulladásos és asztmatikus megbetegedéseket is gyógyítunk. Jelenleg öt tüdő-belgyógyásza- ti, ezenkívül mellkas-sebészeti és urológiai osztályunk működik, a korszerű laboratórium és röntgen osztály mellett. Tehát pulmonológiá- val, azaz tüdőgyógyászattal is foglalkozunk. Ez sokkal nagyobb felkészültséget kíván szakmailag, de korszerű orvosi műszereket is követel. Ma háromszázkilencvenöt ágyunk van és háromszázöt- venhét dolgozónkból huszonkilenc az orvos. Az integráció során tavaly megszűnt újszászi kórház betegeit rpi látjuk el, ezzel megnőtt a betegforgalmunk. Ágykihasználásunk száz százalékos. Együttműködési szerződést kötöttünk a kórházakkal, s ha a tüdőbetegségnek csak a gyanúja is felmerül, a beteg azonnal megfelelő osztályunkra kerül. Munkánkat segíti, hogy egyszemélyben vagyok igazgató-főorvos és megyei pulmonolóiai szakfőorvos is. A hatodik ötéves tervben bővíteni szándékoznak a kórházon. Akkor átkerülhet a Rendelőintézetből a tüdőgondozó —, azaz még jobban összefogható és irányítható lesz a felkutató, a gyógyító és a gondozási munka. A jövőben szélesíteni kívánják kapcsolataikat a megye összes egészségügyi intézményével, szorgalmazzák a speciális szakemberek képzését és a megye szakorvos utánpótlásának nevelését. Mindezt teszik valamennyiünk érdekében. Cserébe mindössze annyit kér az igazgató-főorvos vezette kórházi kollektíva. hogy legalább annyit törődjünk egészségünkkel, mint amennyit ők törődnek. Akkor majd nyugodt szívvel mondhatják: legyőztük a tbc-t. Hortobágyi Zoltán
