Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-15 / 244. szám
I (Folytatás a 3. oldalról.) városok és a községek fejlesztéséhez, dolgozóik lakásellátásának, művelődési, sportolási feltételeinek javításához. Gondoskodtak a jobb munkakörülmények kialakításáról, ezen belül a munkavédelemről. Ma már biztosítják az üzemi étkeztetést, öltözővel, kulturális célokat szolgáló létesítményekkel rendelkeznek. Egyre több gazdaságban biztosított az üzemi orvosi ellátás. Mindjobban törődnek dolgozóik üdültetésével, a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló kulturális lehetőségek megteremtésével. A mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari egységekben dolgozó 10 ezer 575 párttag irányítása, szervezése 263 pártalapszervezeti vezetőségen keresztül történik. A két ágazatban dolgozik a párttagság 31 százaléka és működik az alapszervezetek 26 százaléka. A járási-városi pártszervek a párt agrárpolitikájának érvényesítésével eredményesen segítették a feladatok megoldását. A választott testületek irányító munkájának színvonala tovább növelhető. Tervszerűbbé vált az üzemi, szövetkezeti pártmunka, javult a gazdaságpolitika helyi alkalmazásának készsége, a végrehajtás szervezése, segítése, ellenőrzése. Az üzemi pártszervek elősegítették az üzemi, szövetkezeti demokrácia fejlődését, a tervszerűbb káder, és személyzeti munkát. Az ágazatokban az ötezres létszámot meghaladó KISZ-tagság és a szak- szervezetek jelentősége és befolyáAz MSZMP KB 1978. március 15-i határozata alapján végzett helyzet- értékelés hozzájárul hosszú távon céljaink kijelöléséhez, a termőföld ésszerűbb hasznosításán alapuló, a népgazdasági igényeknek megfelelő, öszehangolt mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésfejlesztéshez. Szolnok megyében a továbbfejlesztés feltételei adottak. A korszerű nagyüzemi termelésre vállalataink, gazdaságaink. termelőszövetkezeteink alkalmasak. Természeti adottságaink a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripari üzemek, ipari bázisok kiépítéséhez kedvezőek. Törekednünk kell a termékek feldolgozottsági fokának növelésére, meglevő eszközeink hatékonyabb hasznosítására. Megkülönböztetett módon foglalkozunk a termelési színvonal emelésével, a kedvezőtlen adottságú gazdaságok és térségek fejlesztésével, a kádermunka további javításával, az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek együttműködésének fejlesztésével. Jelentőségének megfelelően támogatjuk a háztáji és kistermelés korszerűsítését. A megyei pártbizottság a célo^ elérését a végrehajtás szervezésével, irányításával és ellenőrzésével fokozottan segíti. Ennek érdekében mozgósítja az állami, mozgalmi, érdek- képviseleti és gazdasági szervezetekben dolgozó kommunistákat. Az élelmiszeripari vállalatok a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők feladata, hogy — gazdaság- politikai törekvéseinknek megfelelően — növekvő színvonalon lássák el a lakosságot élelmiszerrel, az ipart nyersanyaggal, a külkereskedelmet jó minőségű áruval. A mezőgazdasági termelésben kívánatos a dinamikus növekedés biztosítása. Ezen belül az állattenyésztési főágazatoterő- teljesebben kell fejleszteni. A növénytermesztésben a ter- ■■ melés feltételei, különösen a gabona és az olajos növény termeléshez, a korszerű rét- és legelőgazdálkodáshoz kedvezőek. Az öntözés fejlesztése lehetővé teszi a termelés és a hozamok fokozását. A magas termelési szintre emelt ágazatok eredményeinek megszilárdítása és továbbfejlesztése mellett az elmaradott ágazatok felzárkóztatásával kell a fejlődést megalapozni. A gabonatermesztésben a technológia korszerűsítése útján nagyobb mértékben kell hozzájárulni az ellátáshoz, az exporthoz, a takarmány- szükséglet biztosításához. A búza- termesztésben kiemelt feladat az étkezési búza tájjellegnek megfelelő kiváló minőségének megőrzése. A kukorica termőterületét növelni kell. Mennyiségét az abrakigényes állattenyésztési ágazatok bővítésének, minőségét az épülő ipari feldolgozóüzem igényének figyelembe vételével kell biztosítani. Javítani szükséges a rizstermelés feltételeiét, csökkenteni a termelő üzemek kockázatát. Ehhez folytatni kell a telepek rekonstrukcióját, korszerűsíteni a technológiát. Növelni kell a korszerű fajták arányát. Ki kell fejleszteni az olajos növények nagyüzemi technológián alapuló iparszerű termelését. Terület- növeléssel, magas olajtartalmú fajták termelésének általánossá tételével biztosítani kell az épülő nösa nőtt. Sokat tettek a szocialista brigádmozgalom, a munkaverseny- mozgalom eredményessége, a társadalmi érdekek képviselete, az üzemi demokrácia fejlesztésére, a dolgozók szocialista szemléletének erősítése területén. Szervezettségük, mozgósító készségük hozzájárult az elért eredményekhez. A társadalmi és tudományos szervezetekben folyó politikai és kulturális nevelést tovább keli javítani. Javult az irányító felügyeleti és érdekképviseleti szervek tevékenysége. A megyei tanács szakapparátusa az ágazatirányító munkában a koncepciók kialakításában, a nép- gazdasági tervek üzemi érvényre juttatásában, a főágazatok különböző területein közreműködő vállalatok, inétzmények tevékenységének koordinálásában, a törvényes működés biztosításában növekvő hatékonysággal látja el feladatát. E tevékenységet tovább kell erősíteni. A hatósági ügyintézés mellett viszonylag kevesebb időt fordítottak a termelés operatív szervezésére, segítésére. az állami ellenőrzésre. Az ÁGOK Szolnok megyei főosztálya irányító, szervező munkája, kapcsolata a tanácsi és érdekképviseleti szervekkel jó. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az érdekképviselet mellett alkalmas a gazdaság- szervezői tevékenységre is. Ezt a lehetőséget még nem sikerült kellően kihasználni. A TESZÖV mellett működő revizori iroda a gazdálkodás egészét átfogó ellenőrzéseivel segítséget nyújtott az üzemeknek. vényolajgyár alapanyagigényének jelentős részét. A szőlő- és gyümölcstermesztő térségekben tervszerűbbé kell tenni a pótlást és a telepítést. Szervezetten kell gondoskodni a zárt kertek faállománya felújításáról és növény- védelméről. A zöldségtermő-terület szerkezetét jobban a termőhelyi adottságokhoz igazítva fokozni kell az ágazat eredményességét. Gépesítésére. a feldolgozás és értékesítés feltételeinek javítására, a friss és feldolgozott termékekkel szemben mutatkozó hazai és exportigények kielégítésére figyelemmel kell lenni. A szálas- és tömegtakarmány-ter- mesztésben a rét- és legelőterület adta lehetőségeket ki kell aknázni. A gyepgazdálkodásban általánossá kell tenni az intenzív termesztést és hasznosítást. A takarmányokban a fehérje- és keményítőérték biztosítása fontos feladat. Ehhez nélkülözhetetlen a pillangós lédús és tömegtakarmányok hozamnövelése, minőségének javítása, a tárolási veszteségek csökkentése. Az állattenyésztésben meg kell ■ gyorsítani a fejlődés ütemét, amelyet az állatállomány növelésével, a fajlagos hozamok és a minőség javításával kell megalapozni. Ez megköveteli az állategészségügyi és -tenyésztői munka, valamint a takarmányozás javítását. A szarvasmarha-tenyésztésben további létszám- és hozamnövelést kell biztosítani. A szarvasmarha — ezen belül a tehén — állományt elsősorban a jó takarmányalapokkal rendelkező üzemekben tovább kell növelni. Ehhez a szaporulati mutató, a szelekció javítása, a felnevelési veszteségek csökkentése is szükséges. Tovább kell korszerűsíteni és javítani a tartási körülményeket. Jobban kell élni az olcsóbb, a mellék- termékeket hasznosító takarmányozás lehetőségeivel. A tehenészetben — figyelemmel az állomány termelőképességének növekedésére — követelmény az átlagos tejhozam dinamikus növelése, a fajtának megfelelő hozamszint elérése. Jók a feltételek a kiváló minőségű marhahústermelésre, melyeket költségtakarékosán, az exportigényeknek megfelelően kell kihasználni. A sertéstenyésztés és -hizlalás fej- I lesztése megköveteli a férőhelyek ' számának bővítését. Ezt elsősorban j a meglevő telepek tartási technológiájának korszerűsítésével kell mee- oldani. A nagyüzemeknek gondoskodni kell a háztáji és kistermelők vemhes kocasüldővel és hízó alapanyaggal történő ellátásáról, a termelés szervezéséről. Az iparszerű termelés lehetővé és indokolttá teszi korszerűbb fajták tartását és az ágazat mutatóinak javítását. A juhászatban különösen nagyok a feladatok: lehetőségeinkkel összhangban álló állományfejlesztés, annak minőségi javítása, fiatalítása. Különösen a kedvezőtlen adottságú, továbbá a jelentős legelőterülettel i rendelkező üzemeknek kell ezt a lehetőséget kihasználni. A jó példákat követve terjeszteni kell az intenzív' ! legelőgazdálkodásra alapozott, olcsó ( férőhellyel megvalósuló tartási módot. A baromfitenyésztésben a hústermelés jelentős növelése indokolt. A feldolgozóipar igényeinek kielégítéséhez, elsősorban a víziszárnyasok tenyésztését kell növelni. O A mezőgazdasági nagyüzemi termelés tervezett bővítése igényli a most épülő és már eldöntött élelmiszeripari üzemek termelésbe lépését. Nagy gondot kell fordítani a meglevő élelmiszeripari üzemeink kapacitásának kihasználására. Emellett több élelmiszeripari üzem telepítése indokolt. Elkerülhetetlen feladat a sertéshús-feldolgozó kapacitás bővítése. A termelés növekedését az új beruházásokon túl a hús, a tej a baromfi és sütőipari rekonstrukciók, valamint a hűtőháttér megteremtésével kell megvalósítani. Végre kell hajtani a malomipari fejlesztéseket, a terménytárolók építését. Ezzel párhuzamosan törekedni kell a nagy veszteségeket okozó szükségtárolók felszámolására. Az ellátás javítása érdekében helyi feldolgozó üzemek, gazdasági társulások, közös vállalkozások ésszerű fejlesztése indokolt. Különösen a tej- és zöldségfeldolgozásban, a sertésvágás területén. A mezőgazdasági termelés ■ szerkezete igazodjék jobban a területi adottságokhoz. Ezért a szakosodásban tovább kell haladni. Indokolt javítani a főágazatok és ágazatok arányait az üzemeken belül. A továbbiakban is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kedvezőtlen adottságú és a belvíz-veszélyeztetett területeken gazdálkodó üzemek termelési szerkezetére. Gondoskodni kell sokoldalú támogatásukról. Ebben mind az ágazati irányító és felügyeleti szerveknek, mind az üzemeknek van tennivalójuk. C Fokozottabban kell védeni a termőterületet. Kiemelkedő társadalmi érdek a termőföld észszerű hasznosítása, a talaj termőképességének fokozása. Ki kell használni a kialakult nagyüzemi méretek adta lehetőségeket. A gazdaságos földhasználatot ésszerű, az önköltséget csökkentő földcserékkel is elő kell segíteni. Jobban kell élni a Tisza II. vízlépcső öntözési lehetőségeivel. A tanácsi és vízügyi szervek Szorgalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként mérséklődik az ár- és belvízveszélyeztetettség. Tervszerűbbé kell tenni a meliorációs tevékenységet. Céljainkhoz igazodó, területileg kimunkált meliorációs programok kidolgozására és végrehajtására van szükség. fi Az élelmiszeriparban növekvő. a mezőgazdaságban csökkenő létszámmal kell megoldani a gazdasági célkitűzéseket. A megyei irányító szervek, vállalatok, gazdaságok feladata a megfelelő képzettségű, a termelésben érdekelt, fegyelmezett munkaszervezet biztosítása. Ehhez tervszerűbbé kell tenni a munkaerőgazdálkodást. Növelni kell a szakember- és szakmunkásképzés színvonalát és szervezettségét. A műszaki fejlesztéssel összhangban kell gondoskodni a szakképzésről, a továbbképzésről. Meg kell oldani a mezőgazdaságban helyenként és időszakosan jelentkező szabad munkaerő ésszerű átcsoportosítását és javítani a csúcsmunkák szervezettségét. ^ A vállalati gazdálkodás ha- * ■ tékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a költséggazdálkodás lényeges megjavítása. A költségelemek vizsgálata, költségtakarékos megoldások keresése, újítások, ésszerűsítések ösztönzése, bevált jövedelmezőséget javító eljárások, megoldások, módszerek meghonosítása útján kell előre haladni. A munkamozgalmak, a szocialista brigádmozgalom irányuljon a költségtakarékos megoldások alkalmazására. Behatóan kell vizsgálni a fő költségcsoportokat. önelszámoló egységek kiépítésével, a normák folyamatos karbantartásával, az anyagi, erkölcsi elismeréssel is ösztönözni kell a ráfordítások csökkentését. O A mezőgazdaság korszerűsíté- sével tovább kell fejleszteni a gépesítést. Ágazati komplex géD- rendszerek kialakítására kell törekedni. Az erő_ és munkagép, valamint a szállító kapacitás összhangját elsősorban üzemen belül keli biztosítani. A nehéz fizikai munka, az anyag- mozgatás, az állattenyésztés, a kertészeti ágazatok, a szállítás gépesítését előtérbe kell helyezni. Fontos feladat a folyamatos anyag- és alkatrészellátás, a szervizszolgáltatás javítása. A mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalatok munkájukban a feladatoknak megfelelően elégítsék ki a mezőgazdaság részéről felmerülő termelési és szolgáltatási igényeket. Közülük a MEZŐGÉP Vállalat biztosítsa a melléktermékek betakarí- I tására alkalmas gépek, eszközök ! gyártását. III. A továbbfejlesztés feladatai A Tiszamenti Vegyiművek gondoskodjon komplex mikroelemekkel ellátott, sokoldalúan felhasználható műtrágyaféleségek gyártásáról, az Igények kielégítéséről. Az AGROKER Vállalat a gépek tipizálásával, továbbá a háztáji gazdálkodást segítő korszerű kisgépek és kémiai szerek forgalmazásával járuljon hozzá a termelés fejlesztéséhez. 9 A mezőgazdasági termelést a ■ tudomány eredményei egyre növekvő mértékben befolyásolják. Tovább kell fokozni megyénkben a mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatómunkát. Szélesebb és mélyebb együttműködést kell kiépíteni a DATE mezőtúri kara és karcagi kutatóintézete, s a korszerű technikával termelő, nagy szellemi kapacitással rendelkező mezőgazdasági üzemek között. A kutatók feladatukat képező témákban működjenek közre a találmányok és termelési eljárások alkalmazásában és továbbfejlesztésében. El kell érni, hogy a Mezőtúr térségében létesítendő Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézel kísérleti telepén kiválasztott, az öntözéses gazdálkodásban alkalmazható. korszerű fajták minél gyorsabban váljanak alkalmassá a nagyüzemi termesztésre. A Cukortermelési Kutató Intézet, a héki kutatóállomáson készítse elő a cukorrépa-nemesítés, a termesztés és a feldolgozás országos programjának megvalósítását. A tudományos szervezetek és a termelési rendszerek munkaprogramjában kapjon megfelelő helyet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével összefüggő feladatok vizsgálata, kimunkálása, ajánlásaik megismertetése. Az állami gazdaságok to- ■ vábbra is legyenek a megye élenjáró gazdálkodó egységei. Vállaljanak többet a megyei feladatok végrehajtásából: a termelőszövetkezetek szakemberekkel történő segítésével, az élelmiszertermeléssel kapcsolatos együttműködések kezdeményezésével. Vegyenek részt az új fajták és technológiák kipróbálásában, elterjesztésében és az üzem és munkaszervezés korszerűsítésében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a jövőben is alapvető szerepet töltenek be megyénk mezőgazdaságában. Erősítsük a termelőszövetkezetek szocialista vonásait, a közös tevékenység bővítését. Szükséges, hogy termelésük tervszerűbben növekedjék. Ennek legyen fő eszköze az adottságoknak jobban megfelelő szakosított termelés fokozatos kialakítása, a kiegészítő tevékenység célszerű bővítése és a vezetés megerősítése. Az élvonalba tartozók gazdálkodása váljék még eredményesebbé, a közepesen gazdálkodó szövetkezetek közeledjenek az élenjárókhoz. Tervszerűbben kell növelni a kedvezőtlen viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezetek termelését. A halászati termelőszövetkezet munkájában kiemelt feladatként szerepeljen a kezelésében levő természetes és mesterséges vizek fajlagos halhústermelésének növelése. Ezt korszerű halgazdasági módszerek bevezetésével érjék el. A nagyüzemek szerves ré- ■ szeként fejlődjenek a háztáji és kisegítő gazdaságok. Kapjanak nagyobb mértékű támogatást a termelés korszerűsítéséhez, különösen a hízó alapanyag, a takarmány, a kémiai szerek és gépek jobb ellátásával. A szakcsoportok működésében fokozni kell a termelés és értékesítés biztonságát. Ezért az áfészek alakítsanak ki szorosabb kapcsolatot a feldolgozó, kereskedelmi szervekkel. A növekvő követelményekkel ■ összhangban tovább kell fejleszteni a termelési rendszerek tevékenységét, jobban ki kell használni előnyeit. Ehhez szükséges, hogy lépést tartsanak a tudomány és technika fejlődésével és biztosítsák ezek hasznosítását a termelésben. Érjék el, hogy a taggazdaságoknak javuló színvonalú szolgáltatást biztosítsanak. A javasolt technológiák bevezetéséhez nyújtsanak gyakorlati segítséget. Nagyobb figyelmet kell fordítani a társulásokra, a már meglevő együttműködésekhez való csatlakozásra, valamint a gazdaságok közötti kooperáció szélesítésére. Az erdőgazdálkodásban a ■ megkezdett úton tovább haladva folytatni kell az erdőtelepítést, ki kell szélesíteni a korszerű erdőművelést, a gazdaságos gépi kitermelést és a fa mind teljesebb ipari feldolgozását. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fordítson nagyobb gondot a megyén belüli feldolgozó kapacitás korszerűsítésére, bővítésére és a mezőgazda- sági nagyüzemekkel javuló együttműködés kialakítására. Az üzemek anyagi erőforrá- ■ saik célszerű felhasználásával biztosítsák a jövedelmek mun- j kával arányos növekedését és az el- j látás egyéb területeinek rendszeres I javítását, az életszínvonal-politika megvalósulását. Korszerűsítsék bér- és jövedelemgazdálkodásukat, finomítsák annak a minőségi munkára ösztönző, üzemi gyakorlatban alkalmazott módszereit. Az egészségügyi, kulturális és szociális ellátás fejlesztésére rendelkezésre álló alapjaikat a szociális tervben megfogalmazott célok végrehajtására összpontosítsák. A munkavédelemre, a munkakörülményekre, a dolgozók képzésére, sokoldalú fejlődésére fordítsanak gondot. Vállaljanak növekvő szerepet a szocialista életmód terjesztésében, az alkotómunka megbecsülésében. A párt agrárpolitikájának ■ következetes végrehajtása megköveteli a pártszervek, szervezetek irányító, segítő, ellenőrző tevékenysége színvonalának további emelését. Az élelmiszeriparban, az állami gazdaságokban és a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben működő pártszervek, szervezetek kísérjék fokozott figyelemmel és segítsék munkaterületükön a határozat végrehajtását, a kitűzött célok megvalósulását, A járási, városi pártbizottságok nyújtsanak támogatást az üzemi pártszervezeteknek feladataik ellátásához. Következetes kádermunkával, kiválasztással erősítsék a gazdasági vezetést, emeljék színvonalát. A fiatalok egyre nagyobb arányú részvétele a termelő és irányító munkában felelősségüket is növeli az ágazatért. A Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai kötelességeiknek eleget téve. jogaikkal élve fokozottan vegyenek részt a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztési feladatainak megvalósításában. Vállalásaikkal szélesítsék a munkaver- seny-mozgalmat. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták kísérjék figyelemmel és segítsék elő a dolgozók élet- és munkakörülményeinek céljaink szerinti alakulását, a munkahelyi demokrácia érvényesülését. Fordítsanak nagyobb gondot a termelés segítésére. Ezt elsősorban a munkaversenyek és a szocialista brigádmozgalom szervezésével biztosítsák. A Hazafias Népfront szervei a településeken kifejtett munkájukban részesítsék előnyben a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének helyi feladatait, a kistermelést. A tanácsi szervek feladata ■ az állami felügyelet és irányítás, valamint ellenőrzés eszközeivel a termeléspolitikai célkitűzések érvényesítése. A termelés kérdéseivel behatóbban foglalkozva operatív módon is segítsék elő a fő feladatok megoldását, a gazdálkodásban gondot okozó problémák felszámolását. A termelés szervezése, a tevékenységek összehangolása kérdésében nyújtsanak konkrét segítséget. Működjenek közre a termelési rendszerek fejlesztésében, bővítésében. erősítésében. Koordinálják a beruházási tevékenységet, az üzemek. a tervező és a kivitelező vállalatok együttműködését, olcsóbb és célszerűbb beruházások megvalósítását. Segítsék elő az élelmiszer-termelés személyi feltételeinek javítását. Kezeljék kiemelten az átlagosnál rosz- szabb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek gondjait. Jobban kell hasznosítani a tanácsi intézményekben meglevő szellemi kapacitást a munka hatékonyságának fokozása révén; különösen az állat- egészségügy és a növényvédelem területén. Az Állami Gazdaságok Országos Központja Szolnok megyei főosztálya nagyobb mértékben kapcsolód- íon be a megye mezőgazdasági és termeléspolitikai célkitűzéseinek kialakításába, a gazdaságszervező tevékenységbe. A Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az eddigieknél nagyobb mértékben vegyen részt a termelőszövetkezetek feladatainak kimunkálásában. Ajánlásaikkal, szaktanácsaikkal, szolgáltatásaikkal segítsék elő a célkitűzések megvalósítását. Legyenek kezdeményezői, szervezői a me- zőeazdasági üzemek közötti együttműködések kialakításának, úi üzem- és munkaszervezési eljárások terjesztésének.. Nyújtsanak segítséget a szövetkezetek vezetési feltételeinek javításához. * * * Eredményeinkre alapozva — céljaink ismeretében — a párttagok és Dártonkívüliek cselekvő egyetértésével. munkájával sikeresen teljesíthetjük terveinket. Ez alapja, feltétele és biztosítéka Szolnok megye mezőgazdasága és élelmiszeripara további fejlődésének, az MSZMP Közoonti Bizottsága 1978. március 15-i határozatából a megye mező- gazdaságára és élelmiszeriparára háruló feladatok teljesítésének. Szolnok, 1978. október 10. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága ■i
