Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1.978. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan törte le a konkurrenciát az egyszeri kereskedő? Ügy, hogy a vele szemben lévő bolthoz képest valamivel mindig olcsóbban kínálta a portékáját. Ám az ellenfelét se ejtették a fejére, mert amikor meglátta, hogy a vevők a szomszédban kezdenek vásárolni, ő is engedett néhány fillért az árakból. A nemes vetélkedés során egyszer odáig jutottak, hogy az egyszeri kereskedő kirakatában megjelent a tábla: a saláta ingyen van. Meglátta ezt a másik, nem bírta tovább cérnával, átrohant a konkurrenshez. — Hogy a pokolban csinálod te ezt? — kiabálta felindultan. — Én mar ötven fillérnél is öt forinttal ráfizettem. — Ja, kérlek — válaszolta az egyszeri kereskedő — én nem tartok salátát. Milliós újítások Egyre több szabadalom az NKFV-nél Ma már nem meggyőző, ha egy gyárban, egy üzemben csak az újítások számával büszkélkednek. Hiába nyújt be ugyanis egy vállalat bármilyen szakembere - legyen az munkás vagy mérnök - tucatjával ötleteket az elbírálókhoz, lehet, hogy csak a statisztika javul. Pedig az a fontosabb, hogy a vállalat, a népgazdaság nyeresége, haszna növekedjen az újítások bevezetésével. Azt mondják, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló üzleti fogásokkal manapság már csak Budapesten, a Bosnyák téri piacon találkozhat az ember. Ráadásul ez a piac arról is híres, hogy az egész ország zöldség-gyümölcs árait befolyásolja. Lássuk hát mi az igazság? Ahogy megközelítjük a piacot máris akadályba ütközünk. Szinte lehetetlen parkírozóhelyet találni, hiszen még a környező utcákban is minden talpalatnyi aszfalt foglalt. Hegyekben áll a paprika és a paradicsom, óriási halmokban a sárgarépa, petrezselyem, zeller. Feltűnő, hogy mennyire kiglancolt minden, a gömbölyűén csillogó padlizsán előtt talán még borotválkozni is lehetne. Az árukupacok mögött csotrogány Warszavá- hoz, vad.onatúj Ladához támaszkodva ott áll a gazda, de találni Barkas mikro- buszt, terepjáró autót és lovaskocsikat is. Az igazi élet a piac belterületén zajlik. Ha vevő jön, az eladó előkászálódik a gépkocsi csomagtartójában megvetett vackából, ám olyan is akad, aki csak egykedvűen üldögél a pokrócból, kopott fóliából csavart bástyája közepén — hiába hidegek már a szeptemberi éjszakák — és foghegyről válaszolgat a kérdésekre. Egy pótkocsi két végén ketten is alkusznak a dinnyére. Az egyik oldalon három, a másik oldalon három ötven- re tartják a szállítmány kilóját. Mire a három forintot lesrófolják kettő nyolcvanra, addigra a pótkocsi másik végén az utolsó kiló is elkél három forintért. A cserkeszőlői tsz képviselői elégedetten tartják a markukat az előlegért, az autó pedig hajnali háromkor elindul Tatabányára. — Nekünk még így is jobban megéri, mintha a Zöldérttel szerződtünk volna, — magyarázza a főkertész —, hiszen tőlük ugyanezért a dinnyéért legfeljebb 1,50-et kaptunk volna. — Na, de a biztonság — akadékoskodom. — Hatvan hektár terméséből egy dekát se lekötni előre, csak rizikó? — Mi eddjg még mindig elad,tűk a dinnyénket, — vonja meg a vállát a férfi. 2 Fotós kollégámmal egy maszek zöldséges nyomába szegődünk. X fiatalasszony most kezdte a szakmát, új munkájáért a könyvelést hagyta ott. — Mogzalmagasabb életre ■ vágytam, nem bírtam már azt a sok ücsörgést — summázta a történteket. Az ébenfekete hajú hölgy — ha lenne ilyen verseny joggal pályázhatna a piac szépe címre — paprikát, paradicsomot és néhány gyümölcsfélét akar vásárolni. — Mennyi ez a paradicsom? — lép oda a legközelebbi rekeszhalmazhoz. — Négy forint — kukkant ki hatalmas kéndője alól az idős parasztasszony. — Ez az apró?! — ször- nyülködik a kereskedő. — Ezt ad.jam én a pesti prolinak 5 vagy 6 forintért ? Ezt, amelyik kettőt se ér? — Annyit otthon is kaptunk volna érte — morogja a fejkendős, és ismét szundikálni kezd. Az üzletnek fuccs, ám a kereskedő még mindig méltatlankodik. — Idejönnek, és ilyen árakat diktálnak. És mindegyik arra hivatkozik, hogy kevesebbért a falujába is átvették volna tőle. A drágaságért meg minket szid a nép! — Meg kell a szívnek szakadni — mondja egy hang az összeverődött társaságból, de az asszony már nem figyel rájuk, ugyanis a szomszédban alkuszik... 3 — Délután öt óra körül kezdődik a forgalom — lát hozzá a meséhez egy dúna- földvári nénike. — Akkor, jönnek meg az első szállítók, lepakolnak és várják az alkuszokat. Akinek a portékája elkel, az foglalót kap, címet cserél, és várja a hajnali három órát. A kolomp- szó után megjelennek a hordárok is elviszik a zöldséget, gyümölcsöt, a kereskedő pedig fizet. —- Mi van akkor, ha a vásárló közben olcsóbb, jobb árura bukkan? — Akkor itt hagyja azt, amit nálunk lekötött. Nekünk 6 óráig tartani kell az egyezséget, utána akár kiló-, jával is szétmérhetjük, amit felhoztunk, és a foglaló is nálunk marad. A piac legnagyobb egyéniségei a hordárok. Van köztük kétdiplomás bölcsészdoktor. lecsúszott sportoló, felemelkedőben lévő csavargó. Legtöbbjüknek megvan a maga állandó kereskedője, némelyiküknek több is. Előfordul, hogy éjszakánként 800 forintot is megkeresnek, de az se ritka, hogy egy fillér betvételük sincs. A piac területén lévő ivókat szinte valamennyien gyakran látogatják, s ha jókedvük kerekedik, nótákat rendelnek a kocsma előtt hegedülő, egykor konzervatóriumot végzett zenetanárnőtől. A pálinkát decizők tehát igazán nem panaszkodhatnak a bevételre, annak ellenére, hogy olyan szeszt lehet kapni, amely nyugodtan felveheti a versenyt bármelyik gyomirtóval. A lángossütöde előtt is mind.ig ácsorog legalább két-három ember. Mikor megéheztünk mi is beálltunk a sorba, és megkérdeztük az ablak mögött tüsténkedő termetes asszonyságtól. hogy mennyi haszna van éjszakánként. — Maguk megmondanák?! — dörrent ránk a serpenyő mellől. — Csak nem a tanácstól jöttek megint? Kolompolnak — vasdarabbal megvernek egy csövet. Három óra van. Az eddigi csendes szemlélődést hirtelen olyan nyüzsgés váltja fel, hogy még az egész éjszaka le-fel cirkáló rendőrségi autónak is ki kell állnia a sorból, különben összetörnék. A kereskedők rendelkeznek, a targoncások pedig futva húzzák maguk után ormótlan járműveiket. Bekopogunk a piaci felügyelőhöz. — Valóban kihat ez a piac az egész országban a zöldség- és a gyümölcsárakra? — Feltétlenül! — hangzik a válasz. — Igaz eredetileg Budapest és környéke nagybani élelmiszereDlátására hozták létre,, de most már nemcsak a fővárosi piacok és magánkereskedők vásárolnak itt, hanem a Nyírségtől a Dunántúlig mindenki idejár. Telente 3—20. nyaranta 50—160 vagonnyi áru cserél gazdát éjszakánként. A maszekoknak megéri feljárni, mert itt egy helyen mindent megtalálnak, és a kistermelők sem járhatnak rosszul, mert különben nem jönnének ide. Braun Ágoston így gondolják ezt a Nagy- alföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalatnál, ahol tavaly 280 újítással pályáztak a dolgozók. Ebből három szabadalomszintű megoldás. A CSOPORTMUNKA HASZNA Idén az év első felében nyolcvannégy újítást nyújtottak be, s mintegy 448 ezer forint újítási díjat fizettek ki. S hogy mennyi e mögött a haszon, az eredmény? Több mint 26 millió forint. A szabadalmak, s az újítások között találni olyat, amelyet egy személy dolgozott ki, de a megoldások nagy részét együttműködve többen munkálták ki. Van olyan csoport, amelyben üzemvezető, s munkás együtt dolgozott az újítás életre keltésénél. Hasznos ez. hiszen a műszakiak — rajzolók, technikusok, mérnökök segítségével, közreműködésével még több munkás ötletéből lesz valóság. (A tavalyi 424 javaslattevőnek több mint fele Befejezés előtt áll a túrke- vei Háziipari Szövetkezet rekonstrukciója. A mintegy 2,2 millió forintos beruházással megújuló kis üzemben négy évvel ezelőtt még csupán három-négyféle népművészeti termék készült, meglehetősen elavult módszerekkel és eszközökkel. A termelési érték 1973 óta csaknem megduplázódott (7,9 milliió forintról az idén meghaladja a tervezett 15 milliót); a szolgáltató tevékenység évente 13 százalékkal nőtt, a bérszínvonal négy év alatt 32 százalékkal emelkedett. A Könnyűipari Minisztérium pótkeretéből kapott 800 ezer forintos bankhitel és a 400 ezer forintos KISZÖV- támogatás segítségével, az 1976-ban elkészült új festőüzem mellett tavaly felépí- I fizikai állományú dolgozó voit.) Hogy a szabadalmak száma megszaporodott a vállalatnál, az nemcsak a nyereséget növeli, hanem az NKFV hírnevét ds. Példa erre annak az eljárásnak az esete, amely olajkutak vezetékeinek tisztításával foglalkozik. (A szakemberek rugós görényadagoló berendezés néven ismerik.) Az eljárást évek- óta használják a vállalatnál, bevezetése eddig 24 millió forint hasznot hozott. S a hírnév: ez a műszaki megoldás osztrák és NSZK szabadalmi védelem alatt áll. JEGYZÉK az Ötletekről Az újítómozgalom fellendítése nemcsak abban merül ki az NKFV-nél, hogy szorgalmazzák az újítói csoportok — teamek — alakulását, hanem a beadott pályamunkákat összefoglaló jegyzékkel elősegítik azt is: minden üzem megismerje a vállalat különböző munkahelyein született ötleteket. így nem dolgoznak azon, amit mástették a szociális épületet. Ebédlőt, házi büfét is létesítettek és az idén elkészül a teljes üzem központi fűtése. Megszűnik a tűzveszély, meggyorsul az előkészítők termelése és végre megfelelő munkakörülményeket teremtenek a dolgozóknak! Csaknem ötezer óra társadalmi munkát végzett az üzemi közösség — kubikol- tak, betonoztak — hogy mielőbb befejeződhessen a korszerűsítés. Megkezdték a termelő berendezések rekonstrukcióját is. A termelés biztonságossá tétele mellett ez az év egyébként is jelentős mérföldkőnek számít a Háziipari Szövetkezet életében, hiszen most lépett a fejlődés intenzív szakaszába. Termékei kivétel nélkül gazdaságosak. A szocialista export mellett hol már „kitaláltak”, nem beszélve arról, hogy jóval több területen hasznosíthatják a javaslatokat. Mielőtt az újítások bevezetéséről döntenének a vállalatnál, kikérik a szakemberek véleményét. így előfordul, hogy egy-egy újításhoz több helyről, esetleg intézettől kell beszerezni a bírálatot. Ez persze időnként azt jelentheti, hogy a kormányrendeletben meghatározott hatvan napos „átfutási idő” az előírottnál több, ami azonban nem feltétlenül károsítja az újítói mozgalmat. Egy-egy újítás — mint említettük — több millió forint eredménnyel, haszonnal jár, bevezetéséhez viszont sok esetben százezrek kellenek. Érthető hát. miért húzódhat el a döntés két hónapnál tovább. I BÍRÍLAT BLRPOSSÓGB S még valamit. Ha a vélemény felületes — az idő híja miatt — s nem megalapozott, úgy az újító fellebbezhet. összegyűlhet így az aktákban egész csomó beadott javaslat. Az újítót érvekkel kell meggyőzni, az elutasítást szakszerűen kell indokolni. Hogy mennyit érnek a megalapozott bírálatok, arra bizonyítéknak csak annyit: évről • évre csökken a fellebbezések száma. H. J. ebben az évben behatoltak a tőkés piacra is. A próbaszállításokat — Svédországba, Hollandiába, Norvégiába, Dániába — a második félévben kezdték meg. Remélik, termékeik megnyerik a megrendelők tetszését, és állandó üzleti kapcsolat alakul ki velük. Szerényen félmilliós tőkés exporttermelést terveztek az idén, amit jövőre szeretnének megduplázni. Elészült az 1979-es új gyártmánykollekciójuk is, amelyet Debrecenben, a városi sportcsarnokban mutattak be az elmúlt héten. A tegnap zárult kiállításon többek között zsúrgamitúrákkal, műszálas anyagból szőtt bor- dűrös népművészeti szoknyákkal, különleges száda- függönyökkel. férfi gézingekkel, strandruhákkal. „öltöző- zsákokkal” mutatkoztak be. Még ebben az évben szeretnének egy új termékkel is „kirukkolni” a piacon: szivárványfüggönnyel szép gyermekszoba-garnitúrát terveznek. — rónai — Befejeződik a rekonstrukció Évi húsz százalékkal nőtt a termelési érték A szövetkezetben gyártott termékek alapanyagát is maguk készítik a túrkevei asszonyok. Képünkön a szádafüggöny anyagát szövi Kovács Lajosné (Fotó: T. F.) lökés exportra is termel már a lúrkeveí Háziipari Szövetkezet
