Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-09 / 213. szám
1978. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sokszázan szorgoskodnak ezekben a napokban a mezőgazdasági nagyüzemek gyümölcsöseiben: javában szüretelik a szilvát és megkezdődött az alma szedése is. A törökszentmiklósi Tisza táj Tsz 150 hektáros almásában félezernél többen dolgoznak, a helyi Székács Elemér mezőgazdasági szakközépiskola diákjai segítik a téesztagok munkáját. Hektáronként 200 mázsa almát szüretelnek, a várható mintegy 300 vagon termést a Hungarofruct exportálja. A „szomszédban”, a fegyver- neki Vörös Csillag Tsz-ben az egymillió forintért vásárolt gyümölcsrázó géppel szedik a szilvát. Képünk. Gyorsan telnek a hűtőházi konténerek, a szakközépiskolások szedik az almát a Tiszatájban. (Temesközy) Tizenkilenc gazdasággal Karcagi mentiisäk kit hívás szünetében Verejtékes megnyugvás Ballada a csíkos plédről Papp János keresztapasága lz ország első juhtenyésztési rendszere Az ötödik ötéves terv előírja a juhtenyésztés erőteljes fejlesztését — így az anyaállomány 15—16 százalékos, a vágójuhtermelés 30 százalékos és a gyapjútermelés 15 százalékos növelését. Hogy ezt elérhessék, összehangolt munkára van szükség, amelynek egyik formája lehet a rendszerszerű gazdasági tevékenység. Ezek ismeretében, és a tervek minél előbbi megvalósítása érdekében, dolgozta ki az AG- ROCOOP juhtenyésztési technológiáját, amelyet a MÉM 1978 júliusában hagyott jóvá. Figyelembe vették, hogy a technológia több gazdaság igényének megfeleljen. és alkalmazható legyen eltérő termelési feltételei, nél is. Három változatot d algoztak ki, és attól függően, hogy a rendszerben lévő gazdaság juhtenyésztésének fejlettsége és intenzitása milyen szinten áll, ajánlják a három tenyésztési eljárás valamelyikét. A program tartalmazza a genetikai és takarmánytermelési célokat is, olyan módon, ahogyan azt a gazdaság anyagi és műszaki feltételei lehetővé teszik. Az AGROCOOP vállalja a tenyészállat-kiválasztását, az apaállat-ellátást, megoldja a késztermékek — hús, gyapjú és tej — értékesítését, valamint a társuló gazdaságok juhhodályait olyan belső felszereléssel látja el, amely lehetővé teszi a teljes gépesítést. A tenyésztési technológia az anyák takarmányozását a gyepre alapozza. A rendszer a gazdaságoknak olyan tenyésztési módszereket biztosít, amelyek mindenféleképpen nagy nyereséghez juttatják az üzemeket. Külön előny, hogy a háromféle tenyésztési változat közül a legmegfelelőbbet juttatja el a tenyésztőkhöz, és így nem egy meghatározott formulát kényszerít a gazdálkodókra. A rendszer összefogja a termelőerőket, magas végzettségű szakember- gárdát alkalmaz, nagy állománnyal dolgozik, így a genetikai haladás gyorsabb, jobban tud alkalmazkodni a piaci igényekhez. A rendszerhez jelenleg 19 gazdaság tartozik, mintegy 44 ezres állománnyal, de most tárgyalnak újabb tíz termelőüzemmel, amelyek további negyvenezerrel növelhetik az anyajuhok sz'ámát. Rend, tisztaság, nyugalom. Ez utóbbi megállapítás bizonyára szokatlan egy mentőállomásról, az örökké ugrásra kész em- oerek, a perc töredéke alatt „ötödik” sebességre képes fehér autók birodalmáról. Mégis igaz: a fegyelem, a félszavakból is pontosan értett utasítás, a készenlétiek félig szívott, tovább füstölgő cigarettája biztonságot, nyugalmat áraszt. A karcagi mentőállomáson minden megtalálható, ami szükséges. Ugyancsak kulturált, minden igényt kielégít a szolgálatot teljesítő mentősök pihenőhelye, a ragyogóan tiszta melegítő konyha, a fürdő és öltöző, a társalgó. Korszerű szerelőműhely csatlakozik a négy kocsiállásos garázshoz. Huszonnégy mentőszolgálatot teljesítő ember — teljes értelemben vett — második otthona. Dr. Andics Lászlótól, Szolnok megye mentőfőorvosától a jelenlegi mentőápolói képzésről érdeklődöm. — A régi szakápolói képzést két évvel ezelőtt új oktatási rendszer váltotta fel. Jelenleg az egészségügyi szakközépiskolával közösen, mi mentősök végezzük az úgynevezett alapképzést, amely munka mellett két évig tart. — Az eddigi tapasztalatok? — Hasznos módszernek bizonyult, az eltelt két év alatt a megyében 48 mentős szerzett képesítést. Az alapfokú tudnivalók elsajátítása után következik a 10 hónapos — úgynevezett — ráképzés, amely természetesen már igényesebb, magasabb fokú elméleti és gyakorlati szaktudást ad. Az idén tizennyolcán kezdik szeptembertől ezt a tanfolyamot, számításaink szerint öt éven belül minden mentős elvégezheti. A jelenlegi legmagasabb képesítés a mentőszakápolói. Az Egészségügyi Főiskola mentőtisztképző szakára érettségizett, alapképesítéssel rendelkező embereket vesznek fel. Négy év alatt speciális képzést kapnak a hallgatók, az ott végzettek sürgősségi ellátást tudnak nyújtani. Takács István mentőtiszt a karcagi mentőállomás vezetője. Alig túl a harmincon, tizenegy év szolgálati idő mögötte. — Erre a pályára készült? — Állatorvos szerettem volna lenni, öt félév után családi okok miatt megszakítottam a tanulmányaimat, hazavágytam Túrkevébe. — Egy évig vasutas voltam... Aztán megtudtam, hogy itt, Karcagon mentős lehetek, így kezdődött. Végigjártam minden „lépcsőt”, eközben természetesen állandóan lépést tartok a legújabb kutatásokkal, olvasom a szaksajtót. — Ennyi év után bizonyára már gondolt rá: jól választott? — Szeretem a hivatásomat. Pedig az ember egész nap stresszben él. Megszólal a telefon, tíz, húsz év után is van egy pillanat, amikor az ember megfeszül: mi történt, mi vár rám?! Aztán száguldás a helyszínre, ahol feloldódik minden szorongás. Percek, mozdulatok, emberfeletti koncentráció . . . Később, amikor már elláttuk, kórházba szállítottuk a beteget, végigpörgetjük újbó az eseményt. Latolgatunk: megtettünk-e mindent? Jól csiná]tuk-e? Ezek a verejtékes megnyugvás percei, órái. Papp János huszonhat éve mentős. Az ősz férfit legemlékezetesebb élményeiről faggatom. Tömören fogalmaz, szaggatott előadása akár egy modern ballada: — Talán három éve történt. A négyesről közúti balesethez hívtak. Mondták, súlyos. A ködö6, őszi alkonyban autóroncsok, vigasztalan látvány. Egy fiatalasszony rohant felénk .. . karján egy csecsemő. A tizennyolc hónapos kicsi a halállal küzdött. Lélegeztettem, élesztgettem. Ö lett a csata vesztese ... Letettük az árokpartra, karon- fogtam az asszonyt, elvezettem onnan. Hátranéztem. . . egy autó állt a pici test mellett, és egy férfi gyöngéden bugyolálta a gyermeket... Hogy meg ne fázzon ... AzTanácskozik a gyár Műszaki konferenciával kezdődtek augusztus 28-án a martfűi Tisza Cipőgyár harmadik negyedévi termelési tanácskozásai. A szeptember 18-ig tartó területi termelési tanácskozásokon a gyári kollektíva képet kap a vállalat egészének helyzetéről, és a munkahelyi demokrácia adta lehetőségekkel élve, javaslatokkal, esetleg bírálatokkal segíti a gazdaságosabb munkát. Kertbarátok „tárlata“ Jászberényben a Hazafias Népfront klubtermében tegnap termény- és barkácsú kiállítás nyílt a kertbarátok termékeiből. A kiállításon több mint 150 zöldség- és gyümölcsfélét, számos, a házikertekben használatos, saját készítésű termelőeszközt mutattak be. Nagy elismerést váltott ki a bemutatott „kék szalonna” óriás karalábé, a kosaras bújtású tramini szőlő, a már kivesző félben levő, méreteivel és haragos zöld színével jogosan büszkélkedő, kálinkéi zöldpaprika, az alma nagyságú őszibarack, a kosarat egymagában megtöltő kelkáposzta. A kiállítás szeptember 10-ig lesz nyitva. óta nem tudok a csíkos plédekre nézni ... — Sok emberi tragédiával találkoznak. — Ó, akad vidámabb dolog is. Például máig sem felejtem, miként lettem keresztapa. Az ötvenes évek elején szülő nőhöz hívtak Abádszalókra. A mentő félúton járt, amikor „kopogtatott” a kis emberke. "Rendben levezettem a szülést, elláttam az ilyenkor szokásos teendőket. Pátyolgatom a kisfiút, ám az asszony csak izeg-mozog. Megnézem újból: mit látok? Üjabb kislegény kéredzkedett a világra. Talpraesett volt az asszony, fel is kiáltott: „Erre nem számítottam! Legyen hát mentős bácsi, a maga ke- resztgyereke!” A hivatalos keresztelőre nem tudtam elmenni, idővel el is felejtettem az esetet. Ügy öt év múlva Abádszalókon akadt dolgunk ... Hallom ám egyszer, hogy egy szöszke kisfiút szólongat az anyja: „Gyere fiam, itt a keresztapád ...” >Megismertek,megörültek nekem... — Mennyit változott a mentősök helyzete? — összehasonlíthatatlan a „hőskorral”. Jól felszerelt kocsikkal járunk, kéznél van minden, segélynyújtáshoz szükséges eszköz. Nézzen szét. hogyan élünk, és elhiszi, hogy megnyugtató körülmények között dolgozhatunk. Takács István mentőtiszt kiegészíti: — Jó a kollektíva, sok a fiatal, képzett mentős. Nincs fluktuáció, teljes a létszám. Majd mindenki tanul, szeretne magasbb képesítést szerezni. Itt ragadtak az egészségügyi szakközépiskolások is a gyakorlati idő letelte után. Az idősebb kollégák segítik a fiatalokat, személyes példamutatásukkal valóban hivatási rangot adnak e munkának. Sikeres nyár után nehéz ősz (Folytatás az 1. oldalról) A bevezető után a tanácskozás elnöke, dr. Romány Pál először az aratás eredményes befejezéséért kapott minisztertanácsi köszönetét tolmácsolta a hallgatóságnak, majd a betakarítás rövid értékelését tartotta meg. — Végleges adataink még nincsenek, de az már most sem titok, hogy a búza országos termésátlaga a tervezett fölött van — állapította meg a miniszter. — Az átlagot négy megye hozama haladta meg, s ebben a sorrendben Fejér, Tolna és Győr-Sopron mögött a vendéglátó Szolnok megye a negyedik. Az eddigi elemzések szerint — derült ki a hozzászólásból — igen sokat számított az, hogy a korábbi évek arányaihoz képest a rövid tenyészidejű fajták jóval nagyobb helyet kaptak a vetés- területben. Igaz, a kalászosok a mezőgazdaság termelési értékének kevesebb mint húsz százalékát adják, de ettől függetlenül, már csak a kenyér miatt is, fontosságuk semmi mással nem hasonlítható össze. A történtek áttekintésének, a tanulságok levonásának tehát nagyon nagy a jelentősége. Erről beszélt dr. Soós Gábor államtitkár előadásában is, aki a nyári eredmények elemzésével párhuzamosan az őszi teendőket foglalta össze. Elmondta, hogy aratás idején a gazdaságok a korábbiaknál is szervezettebben dolgoztak, s ennek a tendenciának az erősítésére továbbra is szükség van. Az együttműködésre most is szükség van Az egymás közötti együttműködés most is óriási lehetőséget rejt magában és miképpen aratáskor, olyanképpen ősszel is igénybe kell venni az összes szárítót, ugyanis a korábbi kezdéssel a kampány valamelyest lerövidíthető — hangsúlyozta az államtitkár. A feladat nagyságának érzékeltetésére néhány szám is elegendő. Több mint 1 millió 600 ezer hektáron kell befejezni az ősziek vetését, mélyszántásra 2 millió 300 ' ezer hektár vár. A betakarítandó növények közül a legnagyobb területet a kukorica foglalja el, 1 millió 300 ezer hektárról .kell begyűjteni a termést. A szervezés „magasiskoláját” mégis a 20 millió tonna áru megmozgatása jelenti, amely egyúttal az összes eszköz folyamatos kihasználását iá szükségessé teszi. Az államtitkár felszólalása után dr. Kovács Imre miniszterhelyettes beszélt az 1979- es esztendő megalapozásával kapcsolatos tervezési feladatokról. Az előadásban elhangzott, hogy a népgazdasági helyzet javításáért tovább kell emelni a minőségi követelményeket, és ez ugyanúgy igaz a mezőgazdaságra, valamint az élelmiszeriparra, mint a termelés többi szektorára. A miniszter zárszava A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadása után a hozzászólások következtek, amelyekben a termelési rendszerek jelentőségéről, a zöldség-gyümölcstermesztés nehézségeiről, a felvásárlás gondjairól, valamint a kampánymunkákat segítő összefogásról beszéltek a résztvevők, dr. Romány Pál foglalta össze a vitát. Először néhány mondattal a megjegyzésekre reagált, utána pedig az általánosítható tanulságokra hívta fel a figvelmet. Kijelentette, hogy az üzemek eredményeit mindig az adottságok figyelembevételével kell értékelni, hiszen például a hozamok, költségek nélkül, hamis képet adhatnak. Az őszi teendőkre utalva arról beszélj hogy az idei esztendő ismét a tervszerűség és a szakszerűség vizsgája lesz. Utalt arra, hogy a következetesség és a számonkérés két olyan tényező, amely nélkül sem most, sem pedig a elkövetkezendő időben nem lehet sikert elérni. A tanácskozás időszerűsége mellett szól az is — hangsúlyozta a miniszter, — hogy a mezőgazdaságban hosszabb az „átfutás”, nehezebb az átállás, mint az iparban, és az 1979-es eredmények nagy részét idén ősszel kell megalapozni. A nagyobb hozamokat természetesen csak egyre több befektetéssel lehet elérni, az újabb és újabb költségeket viszont a hatékony munka ellensúlyozhatja. Az egyre pontosabb, szakszerűbb tevékenység feltétlenül meghozza gyümölcsét: a nagyobb gazdasági nyereséget, a népgazdaság hasznát. Dr. Romány Pál zárszava után Bódl Imre, a tiszaföld- vári Lenin Tsz elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a szövetkezetről. A program ebéd után üzemlátogatással ért véNyolcféle zsírzókészülékből 6 millió forint értékben tizenkétezret gyárt az idén az Autóker és több gépgyár megrendelésére a Jászsági Vas- és Faipari Szövetkezet. Képünkön a 100 köbcentis lubzsírzókat szerelik össze az asszonyok a szövetkezet jászárokszállási telepén (T. F.) H. V. T. Szűcs Etelka
