Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-28 / 229. szám
1978. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Harminc év a lakosság szolgálatában Ünnepi választmányi illés a KlOSZ-nál Városnézés, üzemlátogatás Szolnokkal ismerkedtek bolgár vendégeink 1 VEZETÉSRŐL MINDENKINEK Döntés és tekintély A Kisiparosok Országos Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap ünnepi választmányi ülést tartottak a KIOSZ Szolnok megyei szervezetében. A tanácskozáson * többek között megjelent és felszólalt Török Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője és Farkas Miklós, a KIOSZ főosztályvezetője. A választmányi ülésen Varga István, a KIOSZ megyei titkára méltatta a szövetség háromévtizedes múltját, a, kisiparosok megyei eredményeit. Többek közölt elmondta, hogy jelenleg megyénkben 4005 kisipari műhely van, ebből 1415 városokban, 2590 pedig falvakban, illetve kisebb településeiken. Működésük előnye, bogy jellegüknél fogva rugalmasan igazodnak az igényekhez, viszonylag rövid idő alatt elvégzik a vállalt munkát. A szolgáltatások közül megyei szinten a lakáskarbantartási munkák emelkednek ki, amelyekből a kisipar részaránya 75 százalék, és a megye területén épült családi házak felét kisiparosok építették fel. Megemlítette azt is, hogy a szolgáltatási tevékenység javítását segíti elő a Kisiparosok a lakosság szolgálatában mozgalom, amely gyorsítja, kedvezőbbé teszi a szolgáltatásokat. A megyében a hétvégeken kétszáz- húszan tartanak ügyeleti szolgálatot; autószerelő, rádió-televízió javító és egyéb szakmákban, valamint tizenhárom településen kétszázti- zennégyen vesznek részt gyors szolgáltatásban. Ezenkívül tervbe vették egy új szolgáltatóház építését Szolnokon, amely kedvező döntés esetén még 1979-ben elkészül. Farkas Miklós, a KIOSZ főosztályvezetője jó munkájuk elismeréseként kitüntetéseket és emlékplaketteket adott át néhány kisiparosnak. Troznai Béla kisújszállási autószerelő kisiparos a KPM Kiváló Szervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát, Kiss Sándomé, szolnoki KIOSZ-tag a Kiváló Kisiparos jelvény arany fokozatát, Kiss Kálmán szolnoki asztalos és Tarr Miklós kunszentmártoni kovács a Kiváló Kisiparos jelvény bronz fokozatát kapták. Huszonöt éves jó munkájuk elismeréséül ezüst gyűrűt és oklevelet adott át Antal Sándor jászszentandrási férfiszabónak és Pálfi János karcagi bognárnak, 30 éves a KIOSZ emlékplakettet tizenkét KIOSZ-tag vette át, akik jelentékenyen hozzájárultak a mozgalom eredményeihez. A kitüntetettek nevében Szabó Imre, a tiszafüredi alapszervezet alapító tagja mondott köszönetét. A zsúfolt keddi program után tegnap hasonlóan gazdag, tapasztalatokban bővelkedő nap várt kjusztendili vendégeinkre. Andréj "Sza- vov, a Kjusztendil megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és a delegáció tagjai már reggel kilenc órakor a szolnoki városi tanácshoz érkeztek, ahol a megye- székhely vezetői, Sándor László, a városi pártbizottság titkára és Kukri Béla, a városi tanács elnöke fogadták őket. Kukri Béla tájékoztatta a bolgár delegációt Kjusztendil testvérvárosának, Szolnoknak a fejlődéséről, gondjairól, a nagyvárossá válás nehézségeiről. Tizenegy órától már városnézésen ismerkedtek vendégeink az épülő megyeszékhellyel. Ebéd után üzemlátogatás következett a Cukorgyárban: itt a város és a gyár vezetői fogadták a kjusztendili delegációt. Dr. Zelrnan András, a gyár igazgatója tájékoztatót tartott a nagyüzem életéről. A nap további részében Szolnok kereskedelmi egységeivel ismerkedett a bolgár delegáció. Ma Jászberénybe utaznak vendégeink, ahol megtekintik az Aprítógépgyárat és a Jászsági Állami Gazdaságot, majd látogatást tesznek a jászkiséri Nagyközségi Tanácsnál és a Lenin Tsz-ben. Az abádszalóki Lenin Tsz-ben befejezéséhez közeledik a központi géptelep több éves beruházásban készülő, mintegy 3600 négyzetméternyi betonút-hálózatának építése. A két- millió forint értékű munkát a téesz épitőbrigádja végzi képünkön a géptelepet az Abádszalók-Kunhegyesi úttal összekötő útszakaszt betonozzák {T. F.) .Nehézipar” a Szolnoki állami Gazdaságban Növekvő tejtermelés Száztizenöt településen fűiének gázzal ló ütemben halad a gázprogram végrehajtása Ez év végéig még több mint háromezer lakást látnak el vezetékes gázzal, ezzel az idén az országban megközelítően 37 ezer háztartás kapcsolódik be a gázhálózatba. A Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél elmondták, hogy a gázprogram sikeres végrehajtása nyomán már 115 település háztartásai kapnak vezetékes gázt. Ez évben az országos gázvezeték-rendszer hálózatának több mint 100 kilométeres bővítésével egész sor további városban, községben térhetnek át erre a korszerű energiaforrásra, így Hajdúnánás, Gyöngyös, Gödöllő és Főt új lakásaiba vezetik vagy vezették már be a gázt, Kiskunhalas pedig a közelben tavaly feltárt új gázmezőből kapja az energiát. Ezzel együtt az év végétől mintegy 388 ezer lakásban fűlhetnek vezetékes gázzal. Befejezéshez közeledik a városi gázról a magasabb fűtőértékű földgázra való átállás is. Az év hátralevő szakaszában Dunaújváros, Győr és Szombathely háztartásaiba térnek át a földgázra. Jelentősen gyarapodott — az idén eddig mintegy 92 ezerrel — a palackos gázzal ellátott háztartások köre is. Így most már néhány ezer híján kétmillió háztartásban használják a palackos gázt. Az idén több mint száz új cseretelepet kapcsolnak be az ellátásba, ezek között legnagyobbak a békéscsabai, a fóti, valamint az év végéig átadásra kerülő albertirsai, edelényi és ibrányi telepek. Ezzel több mint 2500 cseretelep működik majd az országban, s megszűnnek a korábbi sorbanállások, várakozások a gázpalackok cseréjénél. A tervek szerint 1990- ig valamennyi, 500 lakosnál nagyobb településen kiépítik a cseretelepeket. Fejlesztik majd a házhoz szállítást is. A szarvasmarha-ágazatot a szakemberek a mezőgazdaság nehéziparának nevezik, amely kettős hasznosítása révén hússal és tejjel látja el a lakosságot. Megyénkben 1977-ben 120 millió liter tejet adtak át a kereskedelemnek az üzemek. Az egyik legnagyobb szállító a Szolnoki Állami Gazdaság volt, ahol tavaly 750 tehénnel, több mint 4 ezer 500 literes átlaghozammal, 3 millió litert állítottak elő. Az üzemben az intenzív tejtermelés 11972-ben indult meg, amikor egy 640 férőhelyes szakosított telepet építettek a MÉM és az ÁGOK közös kísérleteként. Azóta bebizonyosodott, hogy a beruházás technikailag nem a legtökéletesebb, a gépek és berendezések minősége a vártnál kevésbé jó. Az, hogy ilyen kiemelkedő eredményeket érnek el, csak a telepen dolgozók tenniakarásának és szaktudásának köszönhető. Az idén a gazdaság a tervezettnél ismét jobb hozamokkal büszkélkedhet. Az ötödik ötéves terv végére teljesítendő termelést gyakorlatilag már 1978-ban elérik, és várhatóan 300—400 ezer liter tejjel többet adnak el mint tavaly. Az állatlétszám ugyancsak megközelíti az 1980-ra betervezett 850-et. Ez a növekedés csökkentette az önköltséget is, amely a szakosított telepeken igen magas. így tavaly egy liter tej előállításához 5,60 forintot használtak fel, ugyanakkor az értékesítési átlagár 5,70 volt. Az érvényben levő gazdasági szabályzók a termelés dinamikus fejlesztésére ösztönöznek, ezeknek a gazdaság eleget tett, prémiumban is részesültek, az ágazati eredmény pedig 1977-ben több mint négymillió forint volt. Természetesen a gazdaságosság és nyereség még tovább fokozható, hiszen az üzemben használt fajta, — a holland fekete lapály és Holstein Friz keresztezése — tejtermelő képessége lényegesen jobb, de eddig hatékony szelektálásra nem volt lehetőség, mert a létszám- fejlesztés miatt csak a kiöregedett és beteg állatokat tudták lecserélni. A módosított tervszámok szerint 1980-ra 5 ezer literes tehenenkénti tejtermelést kívánnak elérni, és így a gazdaság több mint négymillió liter tejjel járul majd hozzá hazánk és megyénk egészséges táplálkozásához. H, V. Vezető-beosztott a mechanikus gondolkodásban két egymást kizáró pólus. Valójában azonban egynémely beosztottnak is lehetnek vezetői kvalitásai, és így tud hatni társaira. Megfigyelhető, hogy a beosztottak — a vezetőkhöz hasonlóan — tekintélyük és befolyásuk arányában hatnak a kollektívára. A befolyás, a tekintély — a hatalom e forrása — nyilvánvalóan kétféle: lehet intézményesített, kinevezéssel, választással szentesített, és lehet kizárólag a személyiségből fakadó. A „hivatalból”, illetve a személyiségből táplálkozó tekintély és befolyás ritkán esik egybe. Mert még a szerencsés helyzetű és adottságú vezető is csak nehezen tudja kiharcolni a maga számára a legnagyobb szakmai és emberi tekintélyt a kollektívában. A kétféle tekintély és befolyás elkülönülése pedig konfliktusok forrása. Az ellentmondás feloldása a vezetői személyiség próbája. A hiú vezető féltékeny, s a tekintélyek megtépázására, elszigetelésére törekszik, s olyan emberekkel veszi magát körül, akik közt ő lesz a kizárólagos tekintély. Az ilyen álmegoldás nyomán a légkör feszültséggel telik meg, a vezetés folyamata zaklotottá válik. A bölcs vezető viszont nem félti tekintélyét, befolyását másöktól, rivalizálás helyett együttműködésre törekszik a tehetséget szövetségesévé teszi, kibontakozását, érvényesülését személyes ügyének tekinti. Ahol így megszüntetik a „kettős hatalmat”, a torzsalkodás, a klikkezés forrását, ott a légkört a nyíltság, a kádermunkát a természetes kiválasztódás, a vezetőt a növekvő személyi vonzerő jellemzi. Némely vezető viszont mérlegeli lépéseit, hogy mi erősíti, mi gyengíti saját pozícióját. Ez a módszer rövidlátó, ellentmondásos, és visszaüt. Önmagára, egzisztenciájára is az ad igazán, aki az ügyre, az eredményre összpontosít. így sem mindig sikerül a kívánt, a szándékolt hatást elérni. Az persze nagyobb baj, ha nem vesszük észre ezeket a spontán folyamatokat, nem kívánatos következményeket. Gyakran a szándékokat, a törekvéseket úgy kezeljük, mint tényeket. Vagyis összekeverjük a realitást ázzál, amit szeretnénk. így a legritkább esetben elemezzük azokat az okokat, körülményeket, amelyek a nem várt következményekre vezettek. Helyzetelemzés, a tények, az összefüggések értelmezése, következtetések, alternatívák készítése, döntés és végrehajtás. És kezdődik az egész elölről: helyzetelemzés — döntés — végrehajtás. A vezetés folyamata végtelen, az átfedések, a párhuzamosságok természetesek. Az egyik téma az előkészítés, a másik a döntés, a harmadik a végrehajtás stádiumában van. A döntés a legjellegzetesebb vezetői tevékenység. A fantázia és a bátorság a döntésnek olyan alkotó eleme, mint amilyen a lézernek a fény. Csak összeforrott- sággal és jó célzással képvisel átütő erőt. Az elmélet próbája a gyakorlat, a döntésé a végrehajtás. A jó döntés már az elemzés, az előkészítés szakaszában magába foglalja a szervezés, a végrehajtás bizonyos elemeit, garanciáit. A döntés egyben a vezetés legkritikusabb művelete. Napjainkban a pályamódosítások, a szerkezeti átalakításók időszakában különösen az. Érdemes tehát legalább az ismétlődő problémákra, a típushibáikra felhívni a figyelmét. Az információk megbízhatóságát és egyben értelmes hasznosítását a különböző torzító szűrők veszélyeztetik. Torzíthat az információ adója, és torzíthat annak vevője egyaránt. Az úgynevezett önvédelmi szűrő például. ha nem is tudatosan, de működik, akadálytalanul átengedi a kedvező információkat, a zavaróakat, a nem- kívánatosakat viszont visz- szafógja, bagatelizálja. Az információkezelés másként is lehet célzatos. Gyakran megtörténik például, hogy a döntést egyetlen változatban készítik elő. Merő véletlen, ha így az optimális megoldást találják meg. De ha már előre elköteleződtek. akkor csak az egyetlen helyesnek vélt megoldást bizonyító adatokat, tényeket gyűjtik csokorba, a mások mellett szólókat pedig elvetik. Vagyis kizárnak minden más alternatívát és nem teszik lehetővé, hogy versenyben az érvek és ellenérvek pergőtüzében győzzön a jobbik megoldás. Egy másik, az előbbivel rokon típushiba, hogy a döntés előkészítése során kizárólag csak a kedvező prognózisokat, a pozitív érvanyagot veszik figyelembe, s így nem készülnek fel esetleges negatív hatásokra. Ez az egyoldalúság — a célzatos információkezelés, a mindenáron való bizonyítás —■ azzal a veszéllyel jár, hogy a végrehajtás során óhatatlanul felbukkanó akadályok, amelyekre reális, sokoldalú elemzéssel. tárgyilagos prognózissal előre fel lehetne készülni, várat--» lanul, esetleg kivédhetetlen vismaj őrként hatnak. A döntés lehet alkotó jellegű és rutinszerű. Az alkotó jellegű döntés sajátos, egyedi megoldás, alapos elemzés előzi meg, és így nem mentes a kockázattól. A rutinszerű döntésnek van létjogosultsága a hatósági, a hivatali munkában, túlhajtása, indokolatlan alkalmazása esetén pedig mindent a típusok, szabályok kereteibe akarnak préselni. A szocialista demokrácián azt értjük, hogy a közügyek nyilvánosak, a dolgozók nagy számban és aktívan vesznek részt az irányításban, a döntésekben. De hogyan kapcsolódhatnak be a tömegek a döntések bonyolult folyamatába? A közvetlen, személyes, vagy a közvetett, képviseleti demokrácia fejlesztése-e a célszerű? Ele- gendőek-e az üzemi demokrácia régi formái és fórumai, szükség van-e újakra? E kérdések megválaszolása már a következő témába torkollik. Kovács József (Folytatjuk.) Még mindig kísérleteznek A Néplap január 29-i számában Egy találmány kálváriája címmel riport jelent meg arról, hogy egy kiválónak tűnő ötlet mennyi nehézség után juthat el oda, hogy végre valami érdembeli történjék vele. A növényi fehérjét és karo- tint szinte teljesen megőrző feldolgozási módszer az egyébként is szűkében lévő energia megtakarítására is alkalmas, úgyhogy bevezetése után az ország milliárdokat spórolhatna meg vele. Olcsón csaknem teljes aminósavgarnitúrájú fehérjékhez — amelyek az állatok táplálásához, fejlődéséhez nélkülözhetetlenek — és jóval több karotinhoz jutni — amely az A-vitamin pro- vitaminja és így a szaporodásban van elévülhetetlen szerepe — egyszóval ennyi előny megcsillanása után mégse érdekelne senkit a találmány? Az írás reménykedő befejezéséből úgy tűnik, hogy sínre került az ügy: a mezőtúri Dózsa Tsz, amely a találmány egyik gazdája, felépít egy kísérleti üzemet, ahol július tájékán lesz annyi termék, amennyi az etetési kísérletekhez kell. Ezután „már csak” a technológiai lánc gépeit kell megtervezni és bezsebelni a nagy pénzt, mert a piacon megjelenő áru amúgy is biztos siker. Mi történt azóta? A termelőszövetkezet félmillió forintért felépítette a kísérleti üzemet és elkészítette a mintákat. Ám ezzel a gazdaság nagyjából ki is merítette azt a keretet, amelyet erre a célra felhasználhatott, úgy hogy a további munkához a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnál kérvényeztek az országos műszaki fejlesztési alapból. A MÉM elküldte Mezőtúrra az Országos Állattenyésztési Felügyelőség képviselőjét, aki elvitte magával a mintákat és további kísérletekre biztatta az üzemet. Ám időközben a téesz vezérkarában egyre szaporodtak a kétkedők: az első gép beszerzése óta több mint egy év telt el, vajon érdemes-e további pénzt és energiát befektetni a találmányba, hiszen az eredmény, nem beszélve a haszonról még mindig odébb van? Kapóra jött a Szolnok megyei Tanács és az AGRO- COOP — a megye állattenyésztési rendszere — szakembereinek látogatása, akik megnyugtatták az elbizony. talanodottakat, hogy az eljárásban valóban hatalmas lehetőség rejlik. A Dózsa Tsz tehát tovább dolgozott, és a legutóbbi kísérletnél például előállított egy tíz százalék nedvességtartalmú fűlisztet, amely 22,7 százalék fehérjét, és kilónként 146 milligramm karotint tartalmazott. Mohos Árpád, a termelőszövetkezet főmérnökének tájékoztatása szerint a termék a forrólevegős szárító ;1000—1200 fokos hőmérséklete helyett 100 fokos levegőn szárad be. s ha a találmánynak semmi más előnyét nem néznénk, akkor már csak ezért érdemes lenne alkalmazni az ország ösz- szes mezőgazdasági üzemében. Tudniilik a 16 százalékos fehérjetartalmú áru már exportképes, az előállítási költségek pedig összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak. Itt tartunk most. A mezőtúriak a fagy beállta előtt — amely az összes növényi zöldanyag feldolgozását leállítja — még elkészíthetnének annyi lisztet, amely az etetési kísérletekhez szükséges, ám előbb szükségük lenne a vizsgálat végeredményeként 'megítélt másfél millió forintra. Az eredmény késik, a lehűlés viszont bármikor bekövetkezhet. Márpedig ha az idén nem lendülnek túl ezen a ponton, akkor legközelebb jövő májusban, júniusban indulhat el a szárító, ugyanis addig nem lesz feldolgozásra alkalmas fű vagy lucerna. A gondolat 1972-ben született meg, a találmányt 1977. február 28-án fogadták el szolgálati szabadalomnak ... Braun Ágoston
