Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-28 / 229. szám

I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 28. Napirenden Agitációs és propaganda bizottságok szervezése Néhány héttel ezelőtt megalakult a megyei polgári védel­mi agitációs és propaganda bizottság. Annak mintájára a városokban és községekben most van folyamatban az ilyen irányú munka. A bizottsági tagok kivá­lasztásánál ügyelni kell arra, hogy olyan emberekre essen a választás, akik egyrészt megfelelően felkészültek, másrészt munkakörükből adódóan nagyobb tömeggel van állandó kapcsolatuk. Ezért jó például, ha ilyen megbízást kap a tanács mű­velődésügyi osztályának va­lamelyik dolgozója, a műve­lődési ház igazgatója, az MHSZ egy aktivistája, s az iskola honvédelmi felelőse. Persze, van más járható út is. Egyik városunkban példá­ul úgy döntöttek a vezetők, hogy a pártbizottság mellett működő agit-prop. bizottság feladatkörét bővítik egy újabb bizottság létrehozása helyett. A forma tehát lehet változatos. A feladat viszont egyértelmű és állandó: a polgári védelmi feladatok se­gítése, maradéktalan végre­hajtása. Az agitációs és propaganda bizottságoknak ezért kell — többek között — odahatni, hogy a művelődési házak programjában is kapjon he­lyet a polgári védelmi mun­ka. A közművelődési szak­emberek kiállítások szerve­zésével (mint például a kis­újszállási ligeti napokon és a tiszaligeti napokon), a véde­lem témakörébe vágó filmek, diafilmek vetítésével, vetél­kedők szervezésével sokat segíthetnek. A filmek, kiál­lítási anyagok biztosításában bármikor támogatja őket a megye és a városi-járási pol­gári védelmi parancsnokság. Hatásosabbá kell tenni az iskolákban — a honvédelmi nevelés témakörében — a polgári védelmi ismeretek el­sajátítását. Ennek alapvető feltétele, hogy a honvédelmi nevelés mindig konkrét le­gyen, gyakorlati ismeretekre is irányuljon. El kell érni például, hogy a polgári vé­delem eszközrendszerét gyor­san tudják kezelni a tanu­lók. Ezért az oktatás mellett célszerű a gyakorlás, a ve­télkedők, a versenyek, a gya­korlatok szervezése. Takarmányvédelemtöl a kényszervágásig Polgári védelmi gyakorlat Mezőtúron Politikai munka a polgári védelemben A polgári védelemben — ugyanúgy, mint társadal­mi-gazdasági életünk vala­mennyi területén — rendkí­vül nagy jelentősége van a politikai munkának. Ezen a területen ugyan nincsenek még kellően kimunkálva a pártpolitikai munka mód­szerei, a területileg illetékes pártszervezetekkel együtt­működve mégis eredményes lehet az ilyen irányú erőfe­szítés. Mindez a gyakorlatban ko­rántsem látványos akciókat, sokkal inkább nagyon is hét­köznapi tetteket követel. A munka alapját a parancsno­ki elhatározás képezi. Azt kell a politikai munkának érvényre juttatni. Politikai­lag, katonailag egyaránt nél­külözhetetlen tevékenység ez. A politikai hangulat ked­vező hatása láthatóvá, érzé­kelhetővé válik a feladatok megoldásában. Ezért az ilyen irányú munkát csak a szak­mai ismeretek birtokában le­het hatásosan irányítani. A polgári védelemben ki­fejtett pártpolitikai munká­nak a szakmai feladatok megoldásának segítése mel­lett fontos része a lakosság meggyőzése a védelem szük­ségességéről, az esetleges ne­hézségek elviseléséről. Ilyen vonatkozásban sok jó ta­pasztalattal szolgálnak az eddigi gyakorlatok. A politikai munkások sok vonatkozásban segíthetik a parancsnoki állományt. így például mindenekelőtt ab­ban, hogy a szervezett erők mielőbb cselekvőképesek le­gyenek. A személyi állo­mány szakmai és politikai képzése mellett a párt és ál­lami szervekkel való jó kap­csolat ápolásával érhetik ezt él — természetesen az elöljáró parancsnoksággal is együttműködve. A politikai munkások fon­tos feladata az is. hogy rendszeresen ellenőrizzék a személyi állomány felszere­lését, ellátását, pihenőjének biztosítását. Csakis így, tudatformálás­sal, képzéssel, a beosztot­takról való gondoskodással érhető el, hogy a szervezet normaidőn belül oldja meg feladatát, s esetleges vész­helyzetben a tőle telhető maximumot nyújtsa. Takarmányvédelem. A kazalra tíz perc alatt felkerült a fólia Látogatás Örményesen A poltikai helyettesek to­vábbképzésén részt vevő csoport az örményesi me­zőgazdasági termelőszövet­kezetbe látogatott^ ahol a tsz pv-parancsnoka, Pillió Zol­tán (tsz-elnök) jelentéstétel után beszámolt a tsz meg­alakulásától napjainkig el­telt időszak eredményeiről és az 1979. évi gazdálkodás helyzetéről. Büszkék arra, hogy a faluvá válásuktól — ami 1949-ben történt — a termelésben és életkörülmé­nyekben milyen nagy utat tettek meg. A beszámoló után a tsz-re szervezett állat- és növény­védelmi szakszolgálat egyik szakaszának gyakorlati fog­lalkozását — egy istálló her- metikus lezárását, az állat- állomány rádióaktív szehy- nyezettségénék ellenőrzését, továbbá kényszervágást — tekintettek meg a résztvevők. Kitűnt a parancsnokok ka­tonás, határozott intézkedé­se, de a beosztottak lelkes —• már majdnem összeszo­kott — munkája. is dicsére­tet érdemel. A gyakorlati foglalkozás megtekintéséről a politikai helyettes elvtársak elisme­réssel nyilatkoztak. zőnyílásokra pedig csapóajtó szerű ablakkereteket szerel­tek. A folvamatos szellőzte­tést két nagy teljesítményű ventillátor szolgáltatta, amely túlnyomásos szűrt levegőt juttatott a belső térbe. Az ál­latgondozók zsiliprendszerein keresztül juthattak be mun­kahelyükre — természetesen a kötelező egyéni mentesítés után. A gyakorlat következő fá­zisa állatmentesítés volt. A feltételezés szerint a szabad­ban legelő szarvasmarhákat különböző mennyiségű rádió- aktív szennyeződés érte. A feltételezett atomrobbanás távolabbi zónájában tartóz­kodó kevésbé fertőzött állo­mány a mentesítés után újra a legelőre került. Az állatok másik csoportját olyan szeny- nyeződés érte, hogy életben maradásuk kétséges, de hú; suk még emberi fogyasztás­ra alkalmas lehet. A gyakor­lat során az állatmentesítést és a kényszervágást egyaránt bemutatták. Az alig másfél órás gyakorlat alatt a gazda­ság polgári védelmi szakaszai bizonyították, hogy az elmé­letben tanultakat gyakorlat­ban is jól alkalmazzák, gyor­san, hiba nélkül hajtják vég­re feladataikat vészhelyzet esetén. Vegyi és sugárfelderítésre alkalmas páncélkocsi. Zászlókilövő segítségével jelzi a szennyezett terület határát Katonák közreműködésével Megrongálódott épület ideiglenes megerősítése A z ÁFOR szajoli bázi­sán a telepek törzspa­rancsnokai, polgári vé­delmi szakemberei számára a néphadsereg egyik mű­szaki alakulatának részvéte­lével bemutató gyakorlatot tartottak a közelmúltban. A résztvevőik a megron­gálódott épületek egyszerű eszközökkel való megerősí­tése, a baleseti veszély el­hárítása . mellett megismer­kedtek a rádióaktív sugár­zás jelenlétét és hatásfokát mérő. valamint a vegyi mér­gező anyagok kimutatását szolgáló műszerekkel. A gyakorlat során bemu­tatták a vegyi szennyezett­ség felderítését, a földmin­tavételt, a fegyver, az út, az anyag és a gépjárműmente­sítés különböző módozatait. Ez a polgári védelmi be­mutató jól szolgálta az ön­védelmi alegységek kiképzé­sét. Bizonyára eredménye­sebb lett volna azonban ak­kor, ha a munka oroszlán - részét nem a katonákra bíz­zák. Földmintavétel Allatmentesítés Sós tanyán a mező­túri Állami Gazda­ság majorjában ren­dezte meg. a városi törzsparancsnok­ság a gazdaság polgári vé­delmi századának idei gya­korlatát. A bemutatón a ven­dégeken kívül megfigyelő­ként részt vettek a város me­zőgazdasági üzemeinek pol­gári védelmi alegységei is. Délután két órakor Bende Béla százados városi törzs­parancsnok jelére az alegy­ségek megkezdték a négy részből álló gyakorlat végre­hajtását. Első feladat: takar­mányvédelem a radioaktív porszennyeződés ellen. A polgári védelmi szakasz tag­jai macskaügyességgel indul­tak a termetes kazalhoz tá­masztott létrákra, vállukon a műanyag fóliák kötegeivel. Gyors munkájuk eredménye­ként a szénakazalt tíz perc múlva szoros fóliaburok véd­te a levegőből várható rádió- aktív por ellen. Az állatállomány védelmét a major egyik istállójában mutatták be a gazdaságiak. Az épület ablakainak nagy részét szalmabálákkal falaz­ták el, a megmaradt szellő-

Next

/
Thumbnails
Contents