Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
1978. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában sorozatban készülnek a Rába 180-as nagy teljesítményű erőgépek. A képen Lendvai Ferenc és Mándi Imre ellenőrzi szállítás előtt az erőgépeket Alma-Atában és Minszkben Magyar gazdasági és műszaki napok Magyar gazdasági és műszaki napok lesznek szeptember végén és október elején a Szovjetunió két nagyvárosában, Alma-Atában és Minszkben. A Szovjetunióban ezúttr1 harmadízben megrendezésre kerülő magyar gazdasági és műszaki napokról a magyar Kereskedelmi Kamarában elmondták, hogy fő céljuk a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további lehetőségeinek feltárása, fejlődéséneic előmozdítása. Tíz esztendeje szervezünk hasonló rendezvényeket a világ különböző országaiban. A Szovjetunióban először 1973-ban — Moszkvában, Novoszi birszkben és Taskentben —, másodszor pedig 1976-ban — Irkutszkban és Bakuban — voltak magyar műszaki és gazdasági napok. E rendezvények sikerét tapasztalva a szovjet partnerek kérték, hogy ezentúl kétévenként rendezzük meg ezeket a Szovjetunió különböző köztársaságaiban. így ezúttal szeptember 26-a és 29-e között Kazahsztán fővárosa, Alma-Ata, október 3-a és 6-a között pedig a belorusz főváros, Minszk ad otthont az eseménysorozatnak. A mostani napok újdonsága lesz, hogy az előadásokat tartó magyar szakemberek visszatérnek több olyan kérésre, javaslatra, amelyek a legutóbb szovjetunióbeii redezvényen hangzottak el, például az új autóbusztípusok kifejlesztésével, az általunk szállított világító információs berendezések tökéletesítésével, az önkiszolgáló rendszerű kereskedelemben alkalmazót^ berendezések és módszerek kipróbálása során szerzett tapasztalatokkal kapcsolatban. A rendezvénysorozat megnyitására mindkét városba magyar küldöttség utazik. Ezeregyszáz kiváló logyasztási cikk flz Országos Piackutató Intézet tájékoztatója Huszonnégyezer család mintegy nyolcvanezer tagjának közreműködésével végzi, a vásárlók érdekeit szolgáló vizsgálatait az Országos Piackutató Intézet, amelynek tevékenységéről, szolgáltatásairól, terveiről számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó László igazgató a MUOSZ-ban. Az intézet olyan bel- és külföldi információkkal látja el az ipari vállalatokat, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a gyártmányfejlesztéshez, a termeléshez, az értékesítéshez, a jó hazai ellátáshoz és a hasznot hozó exporthoz. Évente 50—60 tanulmányt készítenek. Ezek fele a fogyasztási cikkek, fele a termelőeszközök piaci helyzetével foglalkozik. Az intézet interker-szolgálata havonta 1500 megbízójának ad részletes áttekintést az ü:cmek, a kereskedelmi vállalatok termelőeszköz- és árukínálatáról. Ugyancsak rendszeresen tájékoztatnak 50C vállalatot és szövetkezetét a szabad termelőkapacitásokról. A kiváló áruk fórumának megszervezése óta, 11 év alatt csaknem 4000 terméket minősítettek, közülük 1835 nyerte a KÁF-védjegy viselésének jogát. A termékek cserélődése és önkéntes visszavonása miatt jelenleg mintegy UOO kitüntetett fogyasztási cikk van forgalomban. Az intézet érdekes szolgáltatása a reklámlevél is. Csaknem másfélmilliós hazai és külföldi címtáruk van, amelynek alapján a teljes hazai kereskedelmet és ipart, ezenkívül külföldi szakembereket, hazánk üzleti partnereit is tájékoztatni tudják a termelők ajánlatairól. A magyar gyógyszeripar megbízásából körülbelül 25 000 szovjet orvosnak évente többször küldenek szakmai ismertetőket új gyógyszer- készítményekről. NÉGY ÜRES TÁNYÉR Hogy miért volt érdemes négy üres tányérról cikket írni, az csak a végén derül ki. Történt,' hogy az egyik nagyvállalatnál úgy döntöttek az emberek: megküzdenek a szocialista brigád címért. Meg is alakították a brigádot, megtették a vállalásokat, brigádnaplót nyitottak, és abba minden jelentősebb eseményt beírtak. Bekerültek a fényképek is. A brigádtagok rendszeresen részt vettek a kommunista szombatokon, külön társadalmi munkát vállaltak az egyik megyeszékhelyi iskolában, rendszeresen megtartották brigádgyűléseiket, kirándulást szerveztek, hogy megismerjék a hazai tájakat, sőt, egyszer külön autóbusszal külföldre is elmentek. Kirándultak patronált iskola gyerekeivel is. Kisebb és nagyobb formátumú képek is bizonyították a naplóban: jól érették magukat a szocialista brigád tagjai. Volt köztük, aki színjátszó csoportban szerepelt, kollektív színház- és mozilátogatásokon is részt vettek. Segítettek egymásnak a lakásépítésben, a szőlőművelésben, az autójavításban, vigasztalták az elkeseredett brigádtagot, tanácsot adtak annak, akinek problémája adódott. Igyekeztek megismerni egymást. Sőt, nemcsak egymást, egymás családját is. Hogy közelebb kerüljenek a családok is — rendszeresen összejöttek, hol kirándulás keretében, hol egy jó halászlét enni. Minden rendben levőnek látszott, csak egy valami hiányzott ahhoz, hogy a brigád közérzete valóban jó legyen. Ez a-va- lami: ismerjék meg ők jobban a vezetőket, a vezetők pedig őket. Egy-két alkalommal meghívták a feletteseiket: szívesen látnák őket a brigádgyűléseken, lássák, mi foglalkoztatja őket, miben kérik a segítséget, hogy teljesíteni tudják vállalásaikat. A vezetők nem mentek el egyszer sem a brigádgyűlésre. Kirándulásra is hívták őket, de elfoglaltságukra való hivatkozással azt is lemondták. Miután egyetlen kísérlet sem sikerült, ■ már-már lemondtak a brigádtagok és a vezetők közötti találkozóról. Hogy végül is újabb kísérletet tettek, annak oka: elnyerték a szocialista brigád címet. És, mint ilyenkor lenni szokott, a jól végzett munka, az elismerés örömében valaki elkiáltotta magát: „Fiúk, ezt meg kell ünnepelni!” És megszületett a döntés: az ünnepséget az egyik vendéglő különtermében tartják. Az ünnepségen ott lesz minden brigádtag férje, illetve felesége és meghívják a két vezetőt is: ünnepeljenek ők is velük és hozzák magukkal a feleségüket is. A vezetők hímeztek, hámoztak: „Fehér asztal mellett nem illik termelési és üzemi problémákról beszélni”, meg, ha: „Elfogadjuk a maguk meghívását, akkor más brigádokhoz is el kell menni...” Ilyen és hasonló mentséget kerestek, de a brigádvezető a brigád nevében ismételten kijelentette: „Várjuk a kedves családjukkal együtt.” Elérkezett a szombat délután. Három órakor megállapodtak a brigádtagok: várnak még egy negyedórát, és csak akkor kezdik el az ünnepséget, amelyre pontosan megérkezett 'minden brigádtag. Negyed négykor már nagyon feszélyezetté vált a légkör. Három óra húszkor megkezdődött a házastársakkal kibővített brigádgyűlés, amelyen a brigádvezető értékelte: miként is érték el a szocialista brigád megtisztelő címet. A beszámoló tartalmas volt. A vezetők és feleségeik még a végére sem értek oda. Sőt, a tálalást is elhalasztották miattuk egy negyedórával, de tovább nem vártak. A halászlét elfogyasztották, a tányérokat elvitték. Utoljára azt a négy tiszta tányért, amely üresen maradt. A brigádtagok és hozzátartozóik úgy érezték: a halászlé egy kicsit keserű volt, pedig a szakács váltig állította: nem lehetett keserű, hisz minden pontynak kiszedték a keserű fogát. Szalai János Erősödő alapszervezetek, színesebb pártmunka „ . , megyéSzolnok ben eredményesen folyik a Politikai Bizottság 1972. december 14-i — a pártalapszervezeti munka fejlesztésére hozott állásfoglalásának végrehajtása. Minden területen nagy figyelem irányul az alapszervezetek munkájára. Fontos, hogy a párt szervezeti élete, minden láncszemének rendeltetés- szerű működése — így az alapszervezetek szervezeti élete, tartalmi. munkája — magas színvonalú, kiegyensúlyozott legyen. Az alapszervezetek politikai jelentőségét s egyben felelősségét fokozza az a követelmény, hogy a megnövekedett helyi és vállalati önállósásnak összhangban kell állnia a népgazdasági érdekekkel, elvárásokkal, azok érvényesítésével. Feladatuk, hogy időben felismerjék a környezetükben keletkező ellentmondásokat és azok helyes megítélésével, a helyi döntések érdemi kialakításával, azok gyakorlati végrehajtásával biztosítsák megszüntetésüket, a párt helyes politikai elveinek érvényesítését . Az alapszervezetek politikai munkája így segíti elő a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének megteremtését és szüntelen fejlesztését. Az alapszervezeti pártmunkával kapcsolatos megkülönböztetett figyelem időszerűsége a szocialista építés mai viszonyaiból származik. Ebből az alapállásból értékelve az alapszervezeti munkáról megállapítható, hogy a párt XI. kongresszusát követően tartalmasabbá, igényesebbé vált. A tervszerűbb és következetesebb irányító munka eredményeként emelkedett a színvonala, javult konkrétsága, operativitása. A Szolnok megyében működő pártalapszervezetek túlnyomó többsége eredményesen mozgósítja a párttagságot a párt határozatainak és az erre alapozott helyi célkitűzéseknek a megvalósítására ; fegyelmezettebb a munka, a párttagság aktívabb, mint néhány évvel ezelőtt. A párttagok döntő többségének tevékenységében, szemléletében erősödtek a kommunista emberre jellemző vonások, amelyben a párttagsági könyvek cseréjét megelőző és az azóta is érezhető élénk politikai munkának döntő szerepe van. Az alapszervezetekben folyó kiegyensúlyozott munka szervezésére és irányítására kedvezően hatott a vezetőségek összetételében végbement változás. A titkárok és a vezetőségi tagok politikai és általános műveltségének gyarapodása, a pártmunkában szerzett tapasztalatok elősegítették a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség növekedését, a reszortmunka színvonalának javulását. A demokratikus centralizmus elvének érvényesülése mind hatékonyabban érezteti hatását. A vezetőségek minden lényegi kérdésekben kikérik a párttagok véleményét. Az alapszervezetek életében meghatározó szerepe van a taggyűléseknek. A feladatmeghatározás, az ellenőrzés és a tájékoztatás legfontosabb fórumának a taggyűlést tekintik. E rendezvényeken rendszeres a határozatok és az abból adódó tennivalók ismertetése, az időszerű politikai feladatok összehangolása. A párttagság testületi munkájára mindinkább a kollektivitás jellemző, amely kifejezésre jut a tagság taggyűlési megjelenésének arányában és vitakészségének fejlődésében egyaránt. A javuló alapszervezéti munkát a tervezés korszerűsítése is elősegítette. Középtávú tervekkel rendelkeznek, amelyek a gazdaságpolitikai célokat, a párttagság ideológiai felkészültségének fejlesztését, a párttaggá nevelés feladatait rögzítik. A konkrét tennivalókat pedig féléves tervekben jelölik meg. Az alapszervezetek túlnyomó többségében eredményesen tevékenykednek a pártcsoportok. Munkájuk középpontjában az alapszervezeti feladatok megvalósítása, a végrehajtásra való mozgósítás áll. Hozzájárulnak a párttagság neveléséhez is, mivel rendszeresen értékelik az egyes párttagok tevékenységét, magatartását, pártmegbízatásaik teljesítését. A gazdasági feladatok végrehajtásában többségük kezdeményező, példamutatóan élen járnak a szocialista verseny- és brigádmozgalomban. A tagkönyvcsere politikai tapasztalatai arra is felhívták a figyelmet, hogy a határozatok végrehajtását és a tagság nevelését nagy mértékben segítik a pártmegbízatások. Ez a felismerés arra ösztönzött minden alapszervezetet, hogy céltudatosabban végezze a pártmegbízatásak kijelölését, végrehajtásuk segítését, ellenőrzését és számonkérését. Tovább növekedett, — s jelenleg több mint 80 százalékos— az állandó pártmegbízatasókkal rendelkező párttagok aránya, nőtt a párthatározatok végrehajtását célzó megbízatások száma. Az alapszervezetek politikai munkájának egyik legfontosabb alkotó eleme a párttaggá nevelő, tagfelvételi tevékenység. A párt utánpótlásának nevelése érdekében alapszervezeteink számba vették a párttagságra alkalmas pártonkívülieket, megjelölték párttaggá nevelésük feladatait. Az új párttagok közösségi munkájukkal bizonyítják, hogy a párt politikáját magukénak vallják, készek annak megvalósítására. három évutóbbi ben megvalósult tagfelvételek kedvezően befolyásolták a párt szociális és kor szerinti összetételének alakulását. Gond azonban, hogy az alapszervezetek égy részénél a párttagságra való felkészítés nem folyamatos, és az új párttagok nevelése is elmarad a követelményektől. A termelő jellegű pártalapszervezetek alapvető feladatuknak tekintik a párt gazdaságpolitikai határozatainak helyi megvalósítását. Cselekvési programjaik alapján rendszeresen értékelik a gazdasági helyzetet, a gazdálkodás feltételeit, szervezettségét, eredményeit. A gazdasági tevékenység értékelésével párhuzamosan szervezik és ellenőrzik a termeléssel összefüggő propaganda- és agitációs munkát. Néhány üzemi pártailapszerve- zetnél azonban továbbra is tapasztalható, hogy az elemző munka, az érdemi feladatmeghatározás, a termelésben jelentkező nehézségek leküzdésére való mozgósítás alacsony színvonalú. Megállapítható pá fLderpolitikai elveinek gyakorlati érvényesülése a XI. kongresz- szus határozatainak megfelelően az alapszervezeti munka szerves részévé válik. Alapvető feladatuknak tekintik a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény érvényesítését. Tervszerűbb a káderképzés, javult a politikai és szakmai képzés összhangja. Ugyanakkor az is tény, hogy néhány alapszervezetnél nincs kellő következetesség a kádermunka gyakorlati végrehajtásában. Az alapszervezetek az ideológiai munka területén is egyre hatékonyabban betöltik irányító és szervező szerepüket. Tovább javult a pártoktatás szervezettsége és gazdagodott tartalma. Magas létszámmal és eredményesen működnek a politikai Vitakörök. A párt politikája egves kérdéseinek ismertetésére az alapszervezetek többsége jóil használja fel a párt éí társadalmi rendezvényeket. Nagyobb figyelem irányul környezetük politikai hangulatára, egyre rendszeresebben adnak választ a párttagságot foglalkoztató kérdésekre. Ezek ellenére néhány alapszervezetnél bátortalanság tapasztalható a lakó- és munkahelyi környezetben előforduló helytelen politikai és ideológiai nézetek és gyakorlat bírálatában, megvitatásának önálló kezdeményezésében . Pártunk Központi Bizottsága 1978. április 19—20-i ülésén értékelte a XI. kongresszusi határozatok végrehajtásának időarányos teljesítését. A végzett munka tárgyilagos megítélése mellett megjelölte a pártszervek, az alapszervezetek soron levő tennivalóit is. Egyben kötelezte az alapszervezeteket arra, hogy a Központi Bizottság határozatának féldolgozása során értékeljék saját helyzetüket, a megtett utat, s jelöljék meg további tennivalóikat. Ezeket a taggyűléseket a kritikus önértékelések jegyében rendezték meg. A taggyűlések hangulata, a kialakított vélemények, a párttagság aktivitása azt bizonyítja, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy a párt politikáját az allapsizervezetek magas színvonalon végrehajtsák, eredményesen hozzájáruljanak a XI. kongresszus határozatainak maradéktalan teljesítéséhez. Szűcs János a megyei pártbizottság titkára Szedik a komlót Megkezdődött a komló betakarítása a Hevesi Állami Gazdaságban, ahol ötvenöt hektáron termesztik a sörgyártásnál nélkülözhetetlen növényt (MTI Fotó - Manek Attila felvétele- K SJ
