Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

1978. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában sorozatban készülnek a Rába 180-as nagy teljesítményű erőgépek. A képen Lendvai Ferenc és Mándi Imre ellenőrzi szállítás előtt az erőgépeket Alma-Atában és Minszkben Magyar gazdasági és műszaki napok Magyar gazdasági és mű­szaki napok lesznek szep­tember végén és október elején a Szovjetunió két nagyvárosában, Alma-Atá­ban és Minszkben. A Szovjetunióban ezúttr1 harmadízben megrendezésre kerülő magyar gazdasági és műszaki napokról a magyar Kereskedelmi Kamarában elmondták, hogy fő céljuk a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés további lehetősége­inek feltárása, fejlődéséneic előmozdítása. Tíz esztende­je szervezünk hasonló ren­dezvényeket a világ külön­böző országaiban. A Szov­jetunióban először 1973-ban — Moszkvában, Novoszi ­birszkben és Taskentben —, másodszor pedig 1976-ban — Irkutszkban és Bakuban — voltak magyar műszaki és gazdasági napok. E rendez­vények sikerét tapasztalva a szovjet partnerek kérték, hogy ezentúl kétévenként rendezzük meg ezeket a Szovjetunió különböző köz­társaságaiban. így ezúttal szeptember 26-a és 29-e kö­zött Kazahsztán fővárosa, Alma-Ata, október 3-a és 6-a között pedig a belorusz főváros, Minszk ad otthont az eseménysorozatnak. A mostani napok újdonsá­ga lesz, hogy az előadáso­kat tartó magyar szakembe­rek visszatérnek több olyan kérésre, javaslatra, amelyek a legutóbb szovjetunióbeii redezvényen hangzottak el, például az új autóbusztípu­sok kifejlesztésével, az álta­lunk szállított világító infor­mációs berendezések tökéle­tesítésével, az önkiszolgáló rendszerű kereskedelemben alkalmazót^ berendezések és módszerek kipróbálása során szerzett tapasztalatokkal kap­csolatban. A rendezvénysorozat meg­nyitására mindkét városba magyar küldöttség utazik. Ezeregyszáz kiváló logyasztási cikk flz Országos Piackutató Intézet tájékoztatója Huszonnégyezer család mintegy nyolcvanezer tag­jának közreműködésével végzi, a vásárlók érdekeit szolgáló vizsgálatait az Or­szágos Piackutató Intézet, amelynek tevékenységéről, szolgáltatásairól, terveiről számolt be tegnapi sajtótá­jékoztatóján Szabó László igazgató a MUOSZ-ban. Az intézet olyan bel- és külföldi információkkal lát­ja el az ipari vállalatokat, amelyek ma már nélkülöz­hetetlenek a gyártmányfej­lesztéshez, a termeléshez, az értékesítéshez, a jó hazai el­látáshoz és a hasznot hozó exporthoz. Évente 50—60 ta­nulmányt készítenek. Ezek fele a fogyasztási cikkek, fe­le a termelőeszközök piaci helyzetével foglalkozik. Az intézet interker-szolgálata havonta 1500 megbízójának ad részletes áttekintést az ü:cmek, a kereskedelmi vál­lalatok termelőeszköz- és árukínálatáról. Ugyancsak rendszeresen tájékoztatnak 50C vállalatot és szövetkeze­tét a szabad termelőkapaci­tásokról. A kiváló áruk fórumának megszervezése óta, 11 év alatt csaknem 4000 termé­ket minősítettek, közülük 1835 nyerte a KÁF-védjegy viselésének jogát. A termé­kek cserélődése és önkéntes visszavonása miatt jelenleg mintegy UOO kitüntetett fo­gyasztási cikk van forga­lomban. Az intézet érdekes szolgál­tatása a reklámlevél is. Csaknem másfélmilliós hazai és külföldi címtáruk van, amelynek alapján a teljes hazai kereskedelmet és ipart, ezenkívül külföldi szakem­bereket, hazánk üzleti part­nereit is tájékoztatni tudják a termelők ajánlatairól. A magyar gyógyszeripar meg­bízásából körülbelül 25 000 szovjet orvosnak évente többször küldenek szakmai ismertetőket új gyógyszer- készítményekről. NÉGY ÜRES TÁNYÉR Hogy miért volt érdemes négy üres tá­nyérról cikket írni, az csak a végén derül ki. Történt,' hogy az egyik nagyvállalatnál úgy döntöttek az emberek: megküzdenek a szocialista brigád címért. Meg is alakí­tották a brigádot, megtették a vállaláso­kat, brigádnaplót nyitottak, és abba min­den jelentősebb eseményt beírtak. Beke­rültek a fényképek is. A brigádtagok rendszeresen részt vettek a kommunista szombatokon, külön társadal­mi munkát vállaltak az egyik megyeszék­helyi iskolában, rendszeresen megtartot­ták brigádgyűléseiket, kirándulást szer­veztek, hogy megismerjék a hazai tája­kat, sőt, egyszer külön autóbusszal kül­földre is elmentek. Kirándultak patronált iskola gyerekei­vel is. Kisebb és nagyobb formátumú ké­pek is bizonyították a naplóban: jól éret­ték magukat a szocialista brigád tagjai. Volt köztük, aki színjátszó csoportban szerepelt, kollektív színház- és moziláto­gatásokon is részt vettek. Segítettek egy­másnak a lakásépítésben, a szőlőműve­lésben, az autójavításban, vigasztalták az elkeseredett brigádtagot, tanácsot ad­tak annak, akinek problémája adódott. Igyekeztek megismerni egymást. Sőt, nemcsak egymást, egymás családját is. Hogy közelebb kerüljenek a családok is — rendszeresen összejöttek, hol kirándu­lás keretében, hol egy jó halászlét enni. Minden rendben levőnek látszott, csak egy valami hiányzott ahhoz, hogy a bri­gád közérzete valóban jó legyen. Ez a-va- lami: ismerjék meg ők jobban a vezető­ket, a vezetők pedig őket. Egy-két alkalommal meghívták a felet­teseiket: szívesen látnák őket a brigád­gyűléseken, lássák, mi foglalkoztatja őket, miben kérik a segítséget, hogy teljesíteni tudják vállalásaikat. A vezetők nem mentek el egyszer sem a brigádgyűlésre. Kirándulásra is hívták őket, de elfoglaltságukra való hivatkozás­sal azt is lemondták. Miután egyetlen kísérlet sem sikerült, ■ már-már lemondtak a brigádtagok és a vezetők közötti találkozóról. Hogy vé­gül is újabb kísérletet tettek, annak oka: elnyerték a szocialista brigád címet. És, mint ilyenkor lenni szokott, a jól végzett munka, az elismerés örömében valaki el­kiáltotta magát: „Fiúk, ezt meg kell ün­nepelni!” És megszületett a döntés: az ünnepséget az egyik vendéglő különter­mében tartják. Az ünnepségen ott lesz minden brigádtag férje, illetve felesége és meghívják a két vezetőt is: ünnepeljenek ők is velük és hozzák magukkal a fele­ségüket is. A vezetők hímeztek, hámoztak: „Fehér asztal mellett nem illik termelési és üzemi problémákról beszélni”, meg, ha: „Elfo­gadjuk a maguk meghívását, akkor más brigádokhoz is el kell menni...” Ilyen és hasonló mentséget kerestek, de a bri­gádvezető a brigád nevében ismételten ki­jelentette: „Várjuk a kedves családjukkal együtt.” Elérkezett a szombat délután. Három órakor megállapodtak a brigád­tagok: várnak még egy negyedórát, és csak akkor kezdik el az ünnepséget, amelyre pontosan megérkezett 'minden brigádtag. Negyed négykor már nagyon feszélyezetté vált a légkör. Három óra húszkor megkezdődött a házastársakkal kibővített brigádgyűlés, amelyen a bri­gádvezető értékelte: miként is érték el a szocialista brigád megtisztelő címet. A beszámoló tartalmas volt. A vezetők és feleségeik még a végére sem értek oda. Sőt, a tálalást is elha­lasztották miattuk egy negyedórával, de tovább nem vártak. A halászlét elfogyasztották, a tányéro­kat elvitték. Utoljára azt a négy tiszta tá­nyért, amely üresen maradt. A brigádtagok és hozzátartozóik úgy érezték: a halászlé egy kicsit keserű volt, pedig a szakács váltig állította: nem le­hetett keserű, hisz minden pontynak ki­szedték a keserű fogát. Szalai János Erősödő alapszervezetek, színesebb pártmunka „ . , megyé­Szolnok ben ered­ménye­sen folyik a Politikai Bizott­ság 1972. december 14-i — a pártalapszervezeti munka fejlesztésére hozott állásfog­lalásának végrehajtása. Min­den területen nagy figyelem irányul az alapszervezetek munkájára. Fontos, hogy a párt szervezeti élete, minden láncszemének rendeltetés- szerű működése — így az alapszervezetek szervezeti élete, tartalmi. munkája — magas színvonalú, kiegyen­súlyozott legyen. Az alapszervezetek politi­kai jelentőségét s egyben fe­lelősségét fokozza az a kö­vetelmény, hogy a megnöve­kedett helyi és vállalati ön­állósásnak összhangban kell állnia a népgazdasági érde­kekkel, elvárásokkal, azok érvényesítésével. Feladatuk, hogy időben felismerjék a környezetükben keletkező ellentmondásokat és azok he­lyes megítélésével, a helyi döntések érdemi kialakításá­val, azok gyakorlati végre­hajtásával biztosítsák meg­szüntetésüket, a párt helyes politikai elveinek érvénye­sítését . Az alapszervezetek politikai munkája így segíti elő a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének meg­teremtését és szüntelen fej­lesztését. Az alapszervezeti párt­munkával kapcsolatos meg­különböztetett figyelem idő­szerűsége a szocialista építés mai viszonyaiból származik. Ebből az alapállásból érté­kelve az alapszervezeti mun­káról megállapítható, hogy a párt XI. kongresszusát kö­vetően tartalmasabbá, igé­nyesebbé vált. A tervsze­rűbb és következetesebb irá­nyító munka eredményeként emelkedett a színvonala, ja­vult konkrétsága, operativi­tása. A Szolnok megyében mű­ködő pártalapszervezetek túlnyomó többsége eredmé­nyesen mozgósítja a párttag­ságot a párt határozatainak és az erre alapozott helyi célkitűzéseknek a megvaló­sítására ; fegyelmezettebb a munka, a párttagság aktí­vabb, mint néhány évvel ezelőtt. A párttagok döntő többségének tevékenységé­ben, szemléletében erősöd­tek a kommunista emberre jellemző vonások, amelyben a párttagsági könyvek cseré­jét megelőző és az azóta is érezhető élénk politikai munkának döntő szerepe van. Az alapszervezetekben fo­lyó kiegyensúlyozott munka szervezésére és irányítására kedvezően hatott a vezetősé­gek összetételében végbe­ment változás. A titkárok és a vezetőségi tagok politikai és általános műveltségének gyarapodása, a pártmunká­ban szerzett tapasztalatok elősegítették a kollektív ve­zetés és az egyszemélyi fe­lelősség növekedését, a re­szortmunka színvonalának javulását. A demokratikus centralizmus elvének érvé­nyesülése mind hatékonyab­ban érezteti hatását. A veze­tőségek minden lényegi kér­désekben kikérik a pártta­gok véleményét. Az alapszervezetek életé­ben meghatározó szerepe van a taggyűléseknek. A feladat­meghatározás, az ellenőrzés és a tájékoztatás legfonto­sabb fórumának a taggyűlést tekintik. E rendezvényeken rendszeres a határozatok és az abból adódó tennivalók ismertetése, az időszerű po­litikai feladatok összehango­lása. A párttagság testületi munkájára mindinkább a kollektivitás jellemző, amely kifejezésre jut a tagság tag­gyűlési megjelenésének ará­nyában és vitakészségének fejlődésében egyaránt. A javuló alapszervezéti munkát a tervezés korszerű­sítése is elősegítette. Közép­távú tervekkel rendelkeznek, amelyek a gazdaságpolitikai célokat, a párttagság ideoló­giai felkészültségének fej­lesztését, a párttaggá nevelés feladatait rögzítik. A konk­rét tennivalókat pedig fél­éves tervekben jelölik meg. Az alapszervezetek túlnyo­mó többségében eredménye­sen tevékenykednek a párt­csoportok. Munkájuk közép­pontjában az alapszervezeti feladatok megvalósítása, a végrehajtásra való mozgósí­tás áll. Hozzájárulnak a párt­tagság neveléséhez is, mivel rendszeresen értékelik az egyes párttagok tevékenysé­gét, magatartását, pártmeg­bízatásaik teljesítését. A gaz­dasági feladatok végrehajtá­sában többségük kezdemé­nyező, példamutatóan élen járnak a szocialista verseny- és brigádmozgalomban. A tagkönyvcsere politikai tapasztalatai arra is felhív­ták a figyelmet, hogy a hatá­rozatok végrehajtását és a tagság nevelését nagy mér­tékben segítik a pártmegbí­zatások. Ez a felismerés ar­ra ösztönzött minden alap­szervezetet, hogy céltudato­sabban végezze a pártmeg­bízatásak kijelölését, végre­hajtásuk segítését, ellenőrzé­sét és számonkérését. Tovább növekedett, — s jelenleg több mint 80 százalékos— az állandó pártmegbízatasókkal rendelkező párttagok aránya, nőtt a párthatározatok vég­rehajtását célzó megbíza­tások száma. Az alapszervezetek politi­kai munkájának egyik leg­fontosabb alkotó eleme a párttaggá nevelő, tagfelvéte­li tevékenység. A párt után­pótlásának nevelése érdeké­ben alapszervezeteink szám­ba vették a párttagságra al­kalmas pártonkívülieket, megjelölték párttaggá neve­lésük feladatait. Az új párt­tagok közösségi munkájuk­kal bizonyítják, hogy a párt politikáját magukénak vall­ják, készek annak megvaló­sítására. három év­utóbbi ben meg­valósult tagfelvételek kedvezően be­folyásolták a párt szociális és kor szerinti összetételének alakulását. Gond azonban, hogy az alapszervezetek égy részénél a párttagságra való felkészítés nem folyamatos, és az új párttagok nevelése is elmarad a követelmények­től. A termelő jellegű párt­alapszervezetek alapvető fel­adatuknak tekintik a párt gazdaságpolitikai határoza­tainak helyi megvalósítását. Cselekvési programjaik alap­ján rendszeresen értékelik a gazdasági helyzetet, a gaz­dálkodás feltételeit, szerve­zettségét, eredményeit. A gazdasági tevékenység érté­kelésével párhuzamosan szer­vezik és ellenőrzik a terme­léssel összefüggő propagan­da- és agitációs munkát. Né­hány üzemi pártailapszerve- zetnél azonban továbbra is tapasztalható, hogy az elem­ző munka, az érdemi feladat­meghatározás, a termelésben jelentkező nehézségek leküz­désére való mozgósítás ala­csony színvonalú. Megállapítható pá fL­derpoliti­kai elveinek gyakorlati ér­vényesülése a XI. kongresz- szus határozatainak meg­felelően az alapszervezeti munka szerves részévé válik. Alapvető feladatuknak te­kintik a vezetőkkel szemben támasztott hármas követel­mény érvényesítését. Terv­szerűbb a káderképzés, ja­vult a politikai és szakmai képzés összhangja. Ugyan­akkor az is tény, hogy né­hány alapszervezetnél nincs kellő következetesség a ká­dermunka gyakorlati végre­hajtásában. Az alapszervezetek az ide­ológiai munka területén is egyre hatékonyabban betöl­tik irányító és szervező sze­repüket. Tovább javult a pártoktatás szervezettsége és gazdagodott tartalma. Magas létszámmal és eredményesen működnek a politikai Vita­körök. A párt politikája egves kérdéseinek ismerteté­sére az alapszervezetek több­sége jóil használja fel a párt éí társadalmi rendezvénye­ket. Nagyobb figyelem irá­nyul környezetük politikai hangulatára, egyre rendsze­resebben adnak választ a párttagságot foglalkoztató kérdésekre. Ezek ellenére né­hány alapszervezetnél bátor­talanság tapasztalható a la­kó- és munkahelyi környe­zetben előforduló helytelen politikai és ideológiai néze­tek és gyakorlat bírálatában, megvitatásának önálló kez­deményezésében . Pártunk Központi Bizott­sága 1978. április 19—20-i ülésén értékelte a XI. kong­resszusi határozatok végre­hajtásának időarányos tel­jesítését. A végzett munka tárgyilagos megítélése mel­lett megjelölte a pártszer­vek, az alapszervezetek soron levő tennivalóit is. Egyben kötelezte az alapszervezete­ket arra, hogy a Központi Bizottság határozatának fél­dolgozása során értékeljék saját helyzetüket, a megtett utat, s jelöljék meg további tennivalóikat. Ezeket a tag­gyűléseket a kritikus önér­tékelések jegyében rendez­ték meg. A taggyűlések han­gulata, a kialakított véle­mények, a párttagság aktivi­tása azt bizonyítja, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy a párt politikáját az allapsizervezetek magas színvonalon végrehajtsák, eredményesen hozzájárulja­nak a XI. kongresszus ha­tározatainak maradéktalan teljesítéséhez. Szűcs János a megyei pártbizottság titkára Szedik a komlót Megkezdődött a komló betakarítá­sa a Hevesi Álla­mi Gazdaságban, ahol ötvenöt hektá­ron termesztik a sörgyártásnál nél­külözhetetlen nö­vényt (MTI Fotó - Manek Attila felvétele- K SJ

Next

/
Thumbnails
Contents