Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

1978. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közgazdászok közössége Pezsgő életű fórum BriBád-védnöfcséBBel Vetőmag­termesztés A Budapesti Nemzetközi Vásáron is nagy sikere volt az új iszapvíztelenítő berendezésnek, amelyet a Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyárában készítettek. A nyugatnémet licence alapján készített gép a szennyvizekből kinyert iszapot földnedvesre szántja, így közvetlenül felhasználható az trágyázásra vagy tüzelőanyagként. Az első berendezések már dolgoznak is Vácott és Balatonfüreden A Kőbányai Gyógyszerára - gyár háromszázhatvan ké- szitménycsaládot állít elő. Termékeinek mintegy nyolc­van százaléka exportra ke­rül, a világ nyolcvannégy országába szállítanak. Ste­ril körülmények között töl­tik az injekciós ampullákat A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szer­vezete a hetvenes évek elején alakult. Nem egyszerűen a közgazdák klubját hozták akkor létre. A baráti találkozók megszel vezésén, a gazdasági szakemberek személyes kap­csolatainak ápolásán túl más szerepet is szántak az új közösségnek. Az alapítók előtt egy pezs­gő életű fórum képe lebegett, ahol a gazdálkodás kérdései iránt érdeklődők vitatkozhat­nak. Az új szervezet egyik legfontosabb célja tehát a korszerű közgazdasági gon­dolkodás erősítése volt. Am nemcsak ez. Az előbbi — na­gyon fontos és hasznos — fel­adatok megoldásán túl más­ra is alkalmasnak bizonyult az MKT. A pártbizottságok, tanácsok például konkrét kér­dések elemzésénél is számí­tanak a szakmájukat szerető közgazdák „külön munkájá­ra”. A megye gondjai A szervezet hat szakosztá­lyában (építőipari, pénzügyi, kereskedelmi, élelmiszergaz­dasági, ipari, mezőgazdasági), a jászberényi önálló csoport­nál és az ifjú közgazdászok körében azok a szakemberek dolgoznak, akik a vállalatok, szövetkezetek, bankok gazda­sági osztályain töltik el a na­pi nyolc órát. A hétköznapo­kon is gazdálkodással foglal­koznak, azonban az MKT- ban végzett munkájuk egé­szen más. E szervezetben fő­leg a megye gazdasági gond­jaira keresnek megoldást, míg máskor saját üzemük kérdéseire próbálnak választ találni. A gyakorlati munká­ban vannak otthon, ezért te­hetnek hasznos szolgálatot az átfogóbb kérdések vizsgálói­nak. A megye távlati fejlesztési terveinek kialakulásakor pél­dául mindig megkérdezik az MKT-ban dolgozók vélemé­nyét is. A megyei szervezet vezetői kiválasztják az adott kérdéshez legjobban értő szakembereket, és ők is részt vesznek a pártbizottság és a tanács munkájában. Az adott terület feltételeinek, lehetősé­geinek jobb megismerése ér­dekében kérte fel az idén a megyei pártbizottság a köz­gazdászokat a Szolnok me­gyei gépipari vállalatokról szóló jelentés elkészítésére, hasonló céllal rendeztek a Szervezési és Vezetéstudomá­nyi Társasággal közösen má­jusban munkaerő-gazdálko­dási konferenciát, ahová hét megye küldöttei jöttek el, és a munkaügyi miniszter is elő­adást tartott. Az építőipari szakosztály pedig a lakás- program megvalósításában egyre nagyobb feladatot vál­laló építőipari szövetkezetek gazdálkodásáról készített ta­nulmányt és szervezett vitát. A látókör bővítése A közgazdasági szempon­tok érvényre juttatását nem­csak a konkrét feladatok megoldásával segíti az MKT Szolnok megyei Szervezete. A szakosztályokban készített ta­nulmányoknál, elemzéseknél talán még hasznosabbak azok a lehetőségek, amelyeket a közgazdászoknak a tájékozó­dásra, az új módszerek meg­ismerésére, a vállalatoknál néha csak csillapítottan érzé­kelhető országos feladatok közötti tájékozódásra nyújt. A Szolnok megyei Szervezet­nek — igaz jelenlegi klubjuk­ban igen mostoha körülmé­nyek között — gazdag folyó­irat- és szakkönyvtára van. A tervhivatal, a minisztériu­mok és a bankok meghívott vezetőitől sok hasznos, mun­kájukat orientáló információt kaphatnak a vállalati szak­emberek. Sőt nemzetközi kapcsolatai is vannak a Szol­nok megyei közgazdászok tár­saságának. A finnországi Rii- himäki kereskedelmi kama­rájától például augusztusban •harmadszor érkezik küldött­ség tapasztalatcserére. Az utóbbi egy-két évben üzemi csoportokat is sikerült alakítaniuk. Az egy vállalat­nál dolgozó közgazdák rend­szeresen találkoznak, hogy közösen oldják meg üzemi gondjait. Van hol találkozniuk A Szolnok megyei szerve'- zetnek 450 tagja van. Nem sok, azonban szűkebb hazánk nem is bővelkedik közgaz­dákban. Egyes vélemények szerint a mai szakemberlét­számnak még a duplája is el­kelne. Főleg az agrárgazdál­kodás avatott ismerőiből dol­gozik kevés megyénkben. A hiányon kívül sajnos további gond, hogy sok vállalatnál a meglévő szakemberek tudá­sát, ismereteit sem képesek a hatékonyabb munka érde­kében felhasználni. A fiata­lok kezdeményező készsége, újat akarása sokszor ütközik érdektelenségbe. Éppen a ma még kárbavesző energiák hasznosítására, az aktivitás őrzésére hivatott az MKT. A „közgazdász-körök” munkájának jó néhány elő­nyéről szólottunk eddig. Egy dolog mégis kimaradt á fel­sorolásból: az összejövetele­ken kialakult személyes kap­csolatoknak a szigorúan sza­bályozott gazdasági életben is kézzelfogható haszna van. VSZJ. Régi hagyománya van a jászapáti Velemi Tsz-ben a hibrid kukorica vetőmagter­mesztésnek. A Törökszent­miklósi Állami Gazdasággal létrejött megállapodás óta a vetőmagszállítás különösen jövedelmező tevékenysége a termelőszövetkezetnek. A tsz az idén 260 hektá­ron termeszti az értékes ve­tőmagkukoricát, az ebből származó árbevétele várha­tóan meghaladja majd a hat­millió forintot. A termesz­tés azonban amellett, hogy jól fizet, rendkívül kézimun­kaigényes. Ezért vállaltak védnöksé­get a tsz szocialista brigád­jai a vetőmagtermesztés fe­lett. A vállalkozásban 43 szocialista brgiád, több mint négyszáznegyven taggal — vagyis a tsz valamennyi kol­lektívája — részt vesz. Vál­lalták, hogy a hibrid kuko­ricaföld nagyobb részén — összesen 250 hektáron — el­végzik az utócímerezést. Tőlük, az utócimerező bri­gádoktól hangos az aratás után egyébként elcsendesült határ. A kései szakaszos érés miatt ötször—hatszor is be kell járni a területet. Szor­galmuk és az, ahogyan az elmúlt évben is teljesítették vállalásaikat, ígéret arra. hogy rövidesen befejezik a nélkülözhetetlenül fontos munkát. Tereprendezés Jászberényben a Kossuth Lajos úton még ebben a hó­napban elkezdődik az ABC- áruház előtti terület parko­sítása, a parkolóhelyek ki­építése. A városi tanács és a Hűtőgépgyár összefogásá­val megvalósuló tereprende­zés 300 ezer forintba kerül. Kisújszállás Befejeződött a sörgyár felújítása Szerdán befejeződött a Kőbányai Sörgyár kisújszál­lási kirendeltségének re­konstrukciója. Az üzempró­ba is sikerrel járt, így teg­nap megkezdhették a Kőbá­nyai világos sör palackozását. A csaknem húszmillió fo­rint értékű beruházást 1977. január 3-án kezdte meg a helyi Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet, a dunaharaszti termelőszövetkezet, a karcagi Aszfaltútépítő Vállalat és a szolnoki ÉPSZER Vállalat. A korszerűsítés idején a ki- rendeltség munkásai folya­matosan dolgoztak, a mosto­ha körülmények ellenére több üdítő italt és sört érté­kesítettek 1977-ben, mint ’76- ban. Eredményeik alapján harmadikok lettek az orszá­gos munkaversenyben. Az idén az első félévben csak értékesítéssel és áruá sítással foglalkozott a kiren­deltség, a tervben meghatá­rozott 36 ezer hektoliter sör eladását 1 ezer 800 literrel túlteljesítették. Az üdítő ita-' lók iránt csökkent a keres­let, ezért e termékből némi lemaradással zárták az eiső hat hónapot A korszerűsítési munkák miatt a leállt fejtőüzem dol­gozói a város különböző ipa­ri szövetkezeteiben dolgoz­tak, de a napokban vala­mennyien visszatértek ere­deti munkahelyükre. A rekonstrukció eredmé­nyeként jelentősen bővült a gépi kapacitás: a régi gép­sor kétezer palackot töltött meg egy óra alatt, az új en­nek háromszorosát. Az új gépsor munkába állásával naponta mintegy 520 hekto­liter sört fejtenek le, a meg- növekedet tmennyiség foga­dására egy új, 63 hektós tar­tályt szereltek fel. Megol­dották a sör hűtését is. kor­szerű berendezést szereltek fel az új üzemben. Paradicsomszüret a „Haladásban“ A szeszélyes időjárás miatt az idén a paradicsomszüret is később kezdődött. Ezért a szokottnál is gyorsabb ütemet diktálnak maguknak a paradicsomszedők és fel­dolgozók a jászszentandrási Haladás Tsz-ben, ahol az idén 307 hektáron termesz­tenek paradicsomot. A hirtelen érő termés be­takarítása július végén kez­dődött. Az első szedésből a tsz teljesítette a Zöldért-tel kötött — hat vagon étke­zési paradicsom szállításá­ról szóló — szerződést. Ezt követte az exportparadicsom szedése, válogatása és cso­magolása. Ebben az évben a termeló- szövekezet tíz vagonnal szál­lít exportminőségű paradi­csomot Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köz­társaságba. Az idei első ex­portszállítmányt a hét ele­jén már útnak indították. Augusztus közepe táján helyezik üzembe a két nagy­teljesítményű — napi 40 va­gon paradicsom feldolgozá­sára alkalmas — léállomást. Ezzel egyidőben kezdődik a paradicsomkonzerv készítésé­re termesztett termény sze­dése. A tsz erre az évre 1200 vagon paradicsom szál­lítására kötött szerződést a Hatvani Konzervgyárral. En a harcot folytatni foBom, amíg élek 80 óve született Ragó Antal B századfordulótál a mun­kásmoz­galom számos bátor, követke. zetes harcost nevelt Szolnok városában s a megyében, olyan embereket akiknek emlékét megőrzi a megye és — ta­lán elmondhatjuk — az or­szág kollektív emlékezete. Közéjük tartozik Ragó Antal is. ' 1898. augusztus 12-én szü­letett Szolnokon. Édesapja földműves volt, édesanyja a háztartásban dolgozott. A család nyomorúságos hely­zete nem tette számára le­hetővé a tanulást: 4 elemit végzett. 1910-ben már ku­bikosok mellett dolgozott. A kíméletlen gyermeki sors és a kubikosközösségben szer­zett tapasz'talaíok, ismere­tek gyorsan énlelték Ragó Antalt. 1912-ben, 14 éves ko­rában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság vé­delmében fegyvert fogott, és 1919. április 28-án belépett a Vörös Hadseregbe a 68. vörös gyalogezred katonája­ként harcolt. A fehérterror idején buj­dosnia kellett. Körözést ad­tak ki ellene. Csak 1921_ben tudott ismét Szolnokon lete­lepedni. A fűrészüzemben kapott munkát. Ragó Antal hamarosan szembekerült az SZDP ve­zetőségének politikájával s a Tisza Antal' vezette szolnoki pártellenzék tagjaként 1925- ben az elsők között lépett át a Magyarországi Szocialista Munkáspártba. 1926 májusától szeptembe­rig a Szolnok-szajoli vasút­vonal töltési munkálatainál dolgozó kubikosok között végzett Tisza Antallal együtt szervező munkát. Emiatt a rendőrség letartóztatta, s kétheti fogházra és kétmillió korona pénzbüntetésre ítél­te. Ragó Antal- a fogházból történt kiszabadulása után részt vett az 1926-os nem­zetgyűlési választások elő­készítésében, amelyen az MSZMP Szolnokon Tisza Antal személyében állított jelöltet. A választási bizott­ságot Ragó Antal vezette. Tisza Antal ajánlási íveire a szükséges ezernél jóval több aláírást gyűjtöttek. En­nek ellenére a hatóságok megakadályozták Tisza An­tal indulását, és aj.ánlási íveit megsemmisítették. 1926 végén napirendre ke­rült a KMP szolnoki sejtjé­nek megalakulása. Ragó An­tal Tisza Antal lakásán ta­lálkozott Mózes Viktorral, a Komunisták Magyarországi Pártjának képviselőjével s Tiszával együtt vállalkoztak arra, hogy megkezdik a kom- 'munista sejtek szervezését, s hogy a leventék körében KIMSZ-sejteket hoznak lét­re. Közvetett adatok egyér­telműen azt látszanak bizo­nyítani, hogy a KMP 1929- ben már működő első, Ti­sza által megszervezett sejt­jének kezdettől tagja volt Ragó Antal is. 1930-ban „... a Kommu­nista Párt utasítására Ti­sza Antallal Szolnokon éh­ségsztrájkot szerveztünk. Az üzemekben működő sejteken keresztül kiadtuk az utasí­tást — egy csütörtöki nap­ra esett — Ki az utcára! Munkát! Kenyeret! jelszó­val. Igen nagy volt... a munkanélküliség. Többszá- zan vonultunk! a városháza elé... Ennek az éhség­sztrájknak, tüntetésnek ko­moly politikai, erkölcsi si­kere volt. A polgármester elrendelte, hogy a nagycsa­ládos munkanélküliek heten­ként két-három napos szük­ségmunkát kapjanak.” Az 1930-as évek elején a Szolnoki Kerületi Bizottság több ízben lebukott, de min­den esetben hamarosan új­jászerveződött, s egyre in­kább megszigorították a szer­vezési elveket a konspirá- ciós szabályokat. Ragó An­tal ezekben az években is lankadatlanul végezte illegá­lis munkáját. 1944 őszén Tóth Ferenccel együtt fegy­veres ellenállás szervezésébe kezdett. Ragó Antal a szakszerve­zetek képviselőjeként — há­rom társával együtt — 1944. december 20-án teherautón utazott Szolnokról Debre­cenbe az Ideiglenes Nem­zetgyűlés ülésére. „Már ak­kor napirendre került a földreform, hiszen sok he­lyen a parasztság már meg­kezdte a földosztást.” 1945. február 4-én Szolnokon 4000 főnyi tüntető küldöttséget választott, hogy Lábát Ist­ván és Ragó Antal nemzet- gyűlési képviselők vezetésé­vel a miniszterelnöknél és a földművelésügyi minisz­ternél adjon hangot a nép földigényének. 1945. március 18-án jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete „A nagy­birtokrendszer megszünteté­séről és a földműves nép földhözjuttatásáról”. A Szol­nok megyei földbirtokrende­ző tanács elnöke Ragó Antal volt. Nem kis mértékben volt munkájának is köszön­hető, hogy Szolnok megyé­ben lényegében már 1945 júliusára befejeződött a földreform végrehajtása. Ragó Antal a földosztás­ban játszott vezető szerepén túlmenően számos más fel­adatot is ellátott, s különfé­le magas tisztségeket töltött be. A felszabadulást köve­tően Szolnok város szakszer­vezeti elnöike volt, 1945-ben a vármegye törvényhatósági bizottságnak ülése az igazo­ló választmány, a vármegyei közgyűlés és a közigazgatási bizottság tagjává választot­ta. Tagja lett az MKP Szol­nok megyei Bizottságának. Az 1945. évi nemzetgyűlési választásokon az MKP lis­táján képviselővé választot­ták, s haláláig Szolnok! me­gye országgyűlési képviselő­je volt. Az UFOSZ megyei elnökeként dolgozott. Ragó Antal előbb a Ma­gyarországi Bércséplők és Géptulajdonosok Országos Szövetségének miniszteri biztosa volt majd 1948. ok­tóber 28-án az MKP Köz­ponti Vezetősége Káder Osz­tálya — a Szervező Bizott­ság határozata alapján — a Cukorrépa Termelő Szövet­ség kormánybiztosának küld­te. 1949. január 11-től a Ma­gyar Országos Szövetkezeti Központ szövetkezeti irodá­jának vezetője, osztályveze­tői minőségben. 1952. január 1 -ével az ÁL lami Mező- és Erdőgazdasá­gok Minisztériuma megbízta az Északmagyarországi Igaz­gatóság vezetésével. 1955. ok­tóber 1-én az Állami Gaz­daságok Minisztériuma Pest és Nógrád megyei Igazga­tóságának vezetője lett e feladatkört látta el az 1957. évi átszervezést követően is, egészen 1964-ben történt nyugdíjazásáig. 1957. február 10-én a párt Szolnokra küldte, s itt kor­mányösszekötőként és az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottsága titkáraként részt vett a rend helyreállításá­ban. .. korában, deres NVBBdiiaS fejjel is fia­talos lendü­lettel dolgozott mint Szol­nok megye országgyűlési képviselője s mint a Köz­ponti Revíziós Bizottság tag­ja. Ragó Antalt 1974. de­cember 29-én ragadta el tő­lünk a halál, de élete — mint minden kommunistáé s általában a progresszió minden harcosáé szerte a vi­lágon — csak látszólagos múlt, valójában a jelenben és a jövőben is ható eleven erő. Dr. Szerény! Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents