Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-26 / 201. szám

1978. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővülnek kapcsolataink Finn vendégek a megyében A Magyar Közgazdasági társaság Szolnok megyei Szervezetének meghívására egy hétig tartózkodtak ha­zánkban a finn riihimäki- hyvinkäi Kereskedelmi Ka­mara küldöttségének tagjai. A delegáció augusztus 18-án érkezett Budapestre, 21-én Szolnok megyébe, s tegnap indult haza. Vezetője Timo Rentto, a kamara elnöke el­utazásuk előtt interjút adott lapunknak. — Milyen céllal érkeztek Szol­nok megyébe, s milyen a kül­döttség összetétele? — Tizenöten jöttünk a szervezet meghívására, dele­gációnkban található gyár­igazgató, faipari és kereske­delmi szakember, s községi vezető is. Kettős céllal jöt­tünk Önökhöz: egyrészt meg­ismerkedni Magyarországgal népük kultúrájával, másrészt erősíteni a kamara, s a köz- gazdasági szervezet közötti kapcsolatokat, ezzel javítani a finn—magyar kereskedel­mi együttműködést. Nem ez az első alkalom, hogy keres­kedelmi kamaránk tagjai Szolnokra látogatnak. A kap­csolat szép hagyományokra tekint vissza, mi is fogad­tunk már például Szolnok megyei szakembereket. — Beszélne legjelentősebb be­nyomásairól? — Érdekes volt, hogy elő­ző látogatásunk óta Szolnok mennyit épült, szépült — örömmel figyeltem a sok-sok új épületet. Persze, az a vé­leményem: fontos, hogy a ré­giekből is maradjon, meg­őrizni egy-egy kor emlékét. Jártunk Tiszakürtön, az ar­borétumban, s Kecskeméten például, a fogathajtó világ- bajnokságon. Láthattuk, ho­gyan vigyáznak a természet szépségeire, s hogyan, őrzik meg hagyományaikat. Mi is erre törekszünk Finnország­ban, habár városaink álta­lában fiatalabbak, mint pél­dául Szolnok megye szék­helye. Mielőtt tárgyalásaink­ról beszélnék, megemlíteném, hogy néhány napot eltöltöt- tünk Budapesten is, ahol gyönyörködhettünk — s nagy hatással volt ránk — az augusztus 20-i ünnepségben. — Üzemekben jártak-e? — Igen, megnéztük a Szol­noki Cukorgyárat, a fehér asztal mellett tárgyaltunk a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. Kicserél­hettük véleményünket a me­gye, a város vezetőivel is. Szóba került például meg­beszéléseinken, hogy Haus- járvi község Szolnok megyei testvérközséget kereS. Az­után küldöttségünk egy tag­ja előadást tartott az MKT Szolnok megyei Szervezete elnökségének ülésén. — Miről? — Városunk főépítésze a közigazgatás, az ipar és a ke­reskedelem fejlődő kapcso­latrendszerérői beszélt. Fon­tos téma ez nálunk, hiszen régebben nem volt kellő összhang a városok, az ipari üzemek, gyárak vezetői kö­zött bizonyos kérdésekben. Most már, amikor a tervek készülnek, a döntések elő­készítésénél kicserélik véle­ményüket, a tapasztalatokat, s ismertetjük a lakossággal is ezeket az elképzeléseket. — önök jártak Budapesten, Egerben. Jászberényben, hogy programjuk állomáshelyeiből csak néhányat említsek. Meg­ismerkedhettek a magyar kultú­ra néhány szépségével — üzleti szempontból viszont, hogyan ér­tékelik itt tartózkodásukat? — Igaz, Szolnok megyei vállalattal üzletet nem kö­töttünk, de tudjuk, milyen gyárak dolgoznak itt, miben számíthatunk, ha kell, rájuk. Én egy nagy gyár igazgatója vagyok. Régebbi látogatásom eredménye, hogy a székes- fehérvári KÖFÉM-mel vásá­rolunk egymástól terméke­ket. Azt hiszem, hogy a miénkhez hasonló látogatá­sok előbbre viszik a magyar —finn kereskedelmi kapcso­latok javulását. H. J. KGST-tanácskozás Összhang a bútorgyártásban Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetemen ülésezett a KGST faipari állandó munkacsoportja. A tegnap befejeződött 15. jubileumi ülésszakon fontos témákban foglaltak állást. Az ülésszak munkájának középpontjában bútoripari kérdések szerepeltek. Ki­emelten foglalkoztak a stíl­bútorok gyártásának össze­hangolásával. Foglalkoztak a faanyagok takarékos, célsze­rű felhasználásával is. Bár a KGST-országok jelentős fa­anyaggal rendelkeznek, an­nak célszerű felhasználása, az erdőgazdálkodás és a fel­használó ipar érdekeinek összehangolása rendkívül fontos, csakúgy, mint a fa­ipar korszerűsítése, komplex gépek, gyártósorok alkalma­zása. A KGST-tanácskozáson részt vett delegációk veze­tői és tagjai megismerkedtek a soproni Erdészeti és Fa­ipari . Egyetemen folyó okta­tással, a fa ipari felhasználá­sával összefüggő kísérletek-- kel, s ellátogattak több fa­ipari üzembe. flMájusi Ruhagyárban Kommunista műszak Az idén második alkalom-- mai szervez kommunista mű­szakot hét végére a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregy­sége. A szeptember máso- dikai szabad szombaton dol­gozók annak érdekében áll­nak a szalagokhoz, hogy az első félév végén magasnak minősített vállalati készlet 50 százalékos csökkentését elősegítsék. Az első kommu­nista műszak munkabérét a vállalati sportpálya kialakí­tásának költségeire fordítják a dolgozók, a mostani mun­kabérrel az óvodai létszám- bővítést segítik elő, a városi tanács számlájára utalják át keresetüket. Tessék lehelni! Reggel fél hat. A szolnoki Lenin Termelőszövetkezet központjához vezető bekötő- útón kismotorokon, kerékpá­rokon érkeznek a gazdaság gépműhelyének munkásai, a szállító és rakodógépek veze­tőd. Ébred a környék. Az éj­jeliőr átadja helyét a nappali portásnak, majd akkurátusán elköszön. Minden a megszo­kott ... Vagy mégsem? A gépjár- iműtelep bejáratánál két ren­dőrségi autó, mellette a me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának egyenruhás ellenőrei. A „be­jelentetlen” vendégek szoká­sos, tervszerű munkájukat végzik: ellenőrzik a géptelep­ről útnak induló gépjármű­vek műszaki állapotát, a ve­zető engedélyét, esetenként feltesznek néhány közleke­déssel kapcsolatos rutinkér- dést, majd előkerül a szonda is. Az első, a telepről kigördü­lő IFA-pótkocsi teherautó volánjánál Balogh Ferenc ül. Készségesen mutatja vezetői engedélyét, a menetlevelet, előkeresi a kötelező egészség- ügyi dobozt, kapcsol, index­el, fékez... Ügy tűnik, minden rendben. A Mezőtúr­ra irányított vetőmagborsót szállító jármű indulhat. A felfedezett apróbb hiányossá­gokat — piszkos a rendszám- tábla — részben a helyszínen korrigálja, részben feljegyzi. Ez utóbbi: kopásálló festék­kel fel kell tüntetni a kere­kek fölé a karosszériára, mennyi a kerékben lévő lég­nyomás. Csényi Ferenc — a másik IFA-vezető — is javában tö_ rölgeti a megkopott rend­számtáblát, majd újabb fel­adat vár rá: bele kell fújnia a szondába. A fiatalember teljes nyugalommal tesz ele­get a felszólításnak, tiszta a lelkiismerete — s a lehelete is. Mégsem indulhat a géppel útjára, ugyanis nem szól az autó dudája. Irány a javító­műhely. Egyre-másra érkeznek a járművek, szinte dübörög a föld a lóerők felszabadult energiájától. Mégsem kerüli el az ellenőrök figyelmét egy „kertek alatt” érkező pótko­csis Zetor. Félrehúzódva megáll. Cserbenhagyták. A nyúltempóval eltűnő vezetőt azonban hamar előkerítik. Nem kis derültséget okoz a hallgatóság körében a „cser­benhagyó” — Nagy László — válasza: — Ivott ma szeszes italt? — kérdi a rendőr. — Még nem! — vágja rá lelkesen. — Kérem a vezetői enge­délyét! — Hát, az nincs ... — Vezette a vontatót... — Én!!? Én csak itt eljöt­tem" vele a földúton ... tud­ja megkért rá a vezető, mert meghalt a sógora, aztán utaz­nia kellett... A rendőrök figyelmeztetik őt is, a telepvezetőt is. Már § sokadik IFA túrá­zik, amikor Nagy János lép le a vezetőfülkéből. Kipihent, jókedvű fiatalember. — Mivel töltötte a szabad idejét? — Este a saját kocsimat bütyköltem, majd egy kiadós fürdő után jót aludtam. — Szórakozás? — Csak szombaton. Azután vasárnap következik ... Fél nvolc és nyolc között már csak a használaton kí­vüli teherautók, munkagépek állnak a telepen. A rendőrök az útra és a földekre induló járművek többségét ellenő­rizték. Kirívó hiba, szabály­talanság nem volt. A korri­gálni való, apróbb hiányossá­gokról beszámoltak az illeté­keseknek. A felhasznált szon­dák tanúsága szerint jó­zan hajnalt köszöntöttek a Lenin Termelőszövetkezet gépjárművezetői. — t. szűcs — flz Úttörőtől a Kunság Népéig Termelőszövetkezeti kiállítás Kunhegyesen Látványos és rendkívül ta­nulságos kiállítás kezdődött alkotmányunk ünnepének napján a nagyközségben, a volt Vörös Október Terme­lőszövetkezet irodaházának udvarán, tanácskozótermé­ben. Az egy hónapig tartó gép- és dokumentumtárlat a tele­pülés harmincéves termelő­szövetkezeti történetét mu­tatja be. Az iskolák, tanintézetek ifjú látogatói ma már mo­solyogva szemlélik a hőskor lóvontatású ekéit, kormos traktorait. Helyet kapott az udvari kiállításon a legen­dáshírű, egyhengeres G 35- ös Hoffer, mellette a hírne­ves Vlagyimirec az ötvenes évek elejéről. De ugyanígy felsorakoztak az MTZ-k, a zetorok népes és egyre mo­dernebb típusai, és nem hiányzik a sor végéről a 240 lóerős, mindentudó Rába- Steiger gépóriás sem. Hasonló néznivaló fogadja az érdeklődőket a tanácsko­zóteremben is. A falakon dokumentumok, az asztalo­kon földosztási, belépési nyi­latkozatok, kimutatások. Ar­ról, hogy a háború élőt a helyi mezőgazdasági „gép­parkot” 1225 ló képviselte, 24 jó-rossz traktor társasá­gában. A földnélküli hely­beliek zöme zsellérmunkára kényszerült, vagy más vidé­keken keresett megélhetési lehetőséget. így nem vélet­len. hogy a községben 1945 tavaszán összesen 638 föld­igénylő családot tartottak nyilván, de közülük mind­össze 214-en lehettek újgaz­dák. A többiek csak 1948- ban jutottak az emberöltők óta áhitott rögökhöz, ami­kor megalakult az első szi> vetkezet Kunhegyesen: gz Üttörő nevű társulás. Az asztalokon belépési nyilatkozatok 1950-ből. Pl. ifj. Apostol Imre földnélkü­li, helybeli lakos két lóval, lószerszámokkal, kocsival, egy vetőgéppel, ekekapával, vend,égoldallal és nagykö­téllel járult hozzá a közös vagyon gyarapításához. Mel­lettük kimutatások arról, hogy huszonnyolc éve az át­lagos évi kereset három­négyezer forint között volt a téeszekben. A teljesített munkaegység arányában a tagok több-kevesebb gomo­lyát, tejet, kenyeret, zöldba­bot, olajat, lisztet, cukrot, csirkét, rizsát, pálinkát is kaptak zárszámadás után. (Ma az átlagkereset a hely­beli termelőszövetkezetben 36 ezer forint). Sokatmondó tabló arról, hogy az első traktort az egykori Vörös Október Tsz 1957-ben vásárolta. Ma a jogutód, a Kunság Népe 10 ezer 981 hektáros területét 83 traktor (közülük 69 uni­verzális) műveli. Az idők változását mi sem érzékelteti jobban, hogy a jelenlegi 1160 tag termelő­szövetkezeti vagyona meg­haladja a 230 milliót, és a harmincöt évvel ezlőtti 1225 ló mindössze 36-ra apadt. Helyüket átvették az erősebb társak, a traktorok, zetorok, s részben nekik, részben a kemizálásnak köszönhető, hogy a huszonöt évvel ez­előtti hektáronkénti búza­termés 12 mázsáról 43 má­zsára emelkedett. A kiállítás bemutatja a múltat, a kezdeti évek ne­hézségeit, buktatóit, ugyan­akkor a jelenlegi megoldás­ra váró feladatokra is (pl. a tejtermelés fokozása) fel­hívja a figyelmet. Megismerhetjük a község három évtizedes termelőszö­vetkezeti múltját, azt a rö­vid, történelmi korszakot, amíg a közös gazdaság a 18- vontatású ekétől eljutott a modern, szocialista mező- gazdasági nagyüzemig. D. Szabó Miklós Melléképületet bérelnénk „Baktárat bérelne közület — hosszabb időre — Szolnokon. Bármilyen megoldás érékéi. Bér­leti dij megegyezés szerint. = Sürgős = jeligére”. „Kivitelezőt keresünk gazda­sági épület — raktár — létesí­tésére szolnoki munkahellyel. Ajánlatokat = Megbízható = jeligére kérünk. Érdemi tár­gyalások esetén vidéki ügyfe­leinknek fedezzük utazási költ­ségeit. Emellett bérelnénk — biztonságos körülmények között — bármilyen melléképületet át­meneti időre. Cím ugyanaz.. A napi hirdetések gyakori szereplői az idézettek. Az újságolvasók, a rádióhallga­tók, a televíziónézők túlnyo­mó többsége átsiklik ezek fölött, holott némely intéz­mény, üzem, vállalat, szö­vetkezet, lerakat, kirendelt­ség a legszívesebben öt fel­kiáltójelet „biggyesztene” kérése után. Joggal. Gondoljunk arra: egyes hi­vatalnak, intézménynek kö­telező öt-tíz-tizenöt évig megőrizni egy-egy év terme­lési. gazdasági személyi és egyéb dokumentációs anya­gát ... (Helyenként több mázsa dosszié, papírtömeg!) Máshol: ..mindössze” egy szezon kisebb-nagyobb áru­készletét kell tárolni. Igen- ám, de évről évre több és más burkolatú a tárolandó cikk. Például évek óta' té­ma a magyar ipar egyik „gyengéje”, a csomagolás, ha úgv tetszik, a burkolat, az utóbbi időben az áruk vi­lágversenyének feltételei. A cipőioar — megszívlelve az „intelmeket”. — újszerű do­bozokba csomagolja termékei egy részét, ám a reprezenta­Kevés a tív burkolatok jóval nagyobb helyet foglalnak el a polco­kon és a raktárakban, mint a hagyományosok. Az amúgy is szűkre szabott tárolási hely ezáltal jelentősen zsu­gorodott. A városi tanács igazgatási osztályán érdeklődtünk: mi a helyzet jelenleg raktározá­si ügyben? Mint megtudtuk, csaknem nehezebb jelenleg Szolnokon egy raktárhelyiséghez jutni, mint egy lakáshoz. Átmeneti megoldásként az új lakótele­peken kijelölnek — a leg­szükségesebb és legindokol­tabb esetekben — a szerelő szintekén raktárnak egy- egy kihasználatlan termet. A városi tanácsnak legalább annyi „fejfájást” okoz a sza­nálandó épületekben lévő ki- rendeltségek, lerakatok, rak­tárak elhelyezése. Nincs megfelelő hely. A régi Cent­rum Áruház bontását már régen megkezdték volna, ha el tudnák helyezni az épen maradt épületrészekben „la­kozó” kereskedelmi irodát, üzletet, klubokat, egyéb fiók­üzemet, lerakatot. Néhány „főfoglalkozású” raktározási vállalatnál ér­deklődtünk: ők hogyan old­ják meg raktározási gomb­jaikat? A Tiszántúli Cipő Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki egysége jelentős fejlesztés előtt áll: a hat megyét képviselő kereske­delmi vállalat kecskeméti egysége megszűnik, ezáltal újabb árukészlettel, ellátási területtel gyarapodik a szol­noki. Házilag, átszervezéssel, ár Szolnokon Megoldás lehet a felfújható sátor gyakoribb szállítással — az áru forgási sebességének növelésével — enyhítenek a gondokon. A Kelet-magyarországi Rö­vid- és Kötöttáru Nagyke­reskedelmi Vállalat évek óta raktározási gonddal küzd. Bár 1975-ben elkészült egy új, raktárépület terve, meg­volt rá az anyagi fedezet is, de nem találtak kivitelezőt. Néhány hete kezdték meg az alapozását, egy kisiparos vállalkozott építésére. Raktároznánk, de hol? Egyre több a tárolandó, megőrzendő áru, eszköz, anyag, fél- és késztermék, — filléres (de hasznos) és ez­reket érő cikk, amelyek he­lyet. biztonságot igényelnek. A korszerű raktárelemek al­kalmazása, az ésszerű áru­rendezés sokat segíthet. A nagyüzemek udvarán felállí­tott grabolán — felfújható, leereszthető — sátorraktá­rak is elszaporodtak, jó megoldások. A hely- és anyagi fedezet nélküli kis­üzemek. lerakatok, kiren­deltségek raktározási gond­ja egyre nő, ugyanakkor számos városrendezési terv végrehajtásának is akadá­lyai. A déli ipartelep meg­építésével minden bizonnyal változik a helyzet, adóig is ésszerű helykihasználással, ha lehet egymás kisegítésé­vel, enyhíthetnek a gondo­kon. — t. szűcs —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents