Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-03 / 181. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 3. A bolsevikok pártjának születése 75 évvel ezelőtt volt az OSZDMPII. kongresszusa . mint po„A bolsevizmus utatni “““““eszmeáramlat és mint politikai párt 1903 óta áll fenn” —írta; Lenin. Az új típusú politikai párt az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának eredményeként és következményeként jött létre. A kongresszus 1903. július 17-én Brüsszel-, , ben kezdte meg tanácskozó*- ' sát titokban. A rendőrség mégis tudomást szerzett róla, és emiatt a küldöttek Londonban folytatták majd fejezték be a munkát augusz. tus 10-én. A kongresszuson 43 küldött vett részt, 26 szervezet képviseletében, 51 szavazati joggal. Az OSZDMP II. kongresszusához hasonló pártrendezvényt nem találhatunk addig az orosz forradalmi mozgalom történetében. Mind a nagyszerű elő. készítés, mind pedig a képviselet teljessége és a megvitatandó kérdések széles köre tekintetében új színt hozott a mozgalomba. Az 1890-es évek közepétől az orosz proletariátus már számottevő politikai erőként szerepeit az ország életében. A párt megalakulásával pedig egyre inkább a dolgozókat irányító-befo- lyásaló erővé vált. A párt programjában a munkásosztály, a nyomorban tengődő paraszti tömegek, de az elnyomott nemzetiségek is megtalálták titkolt vágyaik kifejezését. A munkáspárt arra hívta fel a tömegeket, hőgy döntsék meg a cárizmust, demokratizálják következetesen és folyamatosan az állami és a közéletet. Harcoljanak a szocialista forradalom győzelméért, a proletárdiktatúra megvalósításáért. A társadalmat a szocializmus elvei szerint építsék fel. Mindezen célok és azok következetes képviselete bizonyította, hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt volt az egyetlen olyan párt Oroszországban, amelynek tevékenysége teljes mértékig megfelelt a nép és az ország érdekeinek. Ugyanakkor a párt nem volt még mentes az oroszországi munkásmozgalom korábbi gyermekbetegségeitől, de a századfordulón felerősödött opportunizmus és revizioniz- mus hatásaitól sem. Az OSZDMP II. kongresszusának az volt a legfontosabb feladata, hogy a párt osz- tályharcos folyóirata, az „Iszkra” által megjelölt és kidolgozott elvi-szervezeti alapokon megteremtse a valódi, az igazi forradalmi munkáspártot. A kongresszuson a párt programját a lenini fogalmazásban fogadták el. A program eredeti tisztaságában vette át a Kommunista Kiáltványnak a proletárdiktatúráról szóló tételét. Célul tűzte ki a nemzetiségek (egyen jogúsí.tásáti, a feudalizmus maradványainak felszámolását, a nagybirtok jelentős részének közcélokra történő elkobzását. A párt szervezeti szabályzatának tárgyalásakor két álláspont képviselői csaptak össze a vitában. Lenin azt hangsúlyozta, hogy a pártnak a munkásosztály élcsapatának kell lennie, ezért a párttagságot szigorú feltételekhez kötötte. Trockij, Martov és társaik azzal érveltek, hogy a szigorú pártfegyelem eltaszítja az értelmiséget. Követelték például, hogy minden sztrájkoló a párt tagjának tekinthesse magát, sezt a szervezeti szabályzatban is rögzítsék. A szervezeti szabályzat vitájában az opportunistáknak sikerült megingatniuk az „iszkrások” egy részét, így elérték, hogy a szervezeti szabályzatot Martov fogalmazásában fogadták el. A továbbiakban azonban megváltoztak az erőviszonyok. Mivel két „ökonomista” küldött és a zsidó nacionalista munkásszövetség, az úgynevezett Bund küldöttei elhagyták a kongresszust, Lenin követői kerültek többségbe. A többség megváltoztatta az „Iszkra” addigi szerkesztőbizottságát. Martov lemondott szerkesztőségi tagságáról. A kisebbség a Központi Bizottságban szerzett három helyét átengedte a lenini többségnek. A kongresszus így végeredményben a következetes forradalmi irányzat képviselőinek győzelmével ért véget. A leninistákat ettől kezdve bolseyikoknak, az opportunistákat pedig men- sevikeknek nevezték. (Bol- sinsztvo = többség, meny- sinsztvo = kisebbség.) A bolsevik szó ettől kezdve ejyet jelentett, egyértelmű lett a munkásosztály, a kommunizmus ügyéhez mindvégig hűséges, következetes marxista forradalmár fogalmával. A forradalmi marxista párt, a bolsevik párt megalakítása az OSZDMP II. kongresszusának legfőEb eredménye. Az oroszországi munkásmozgalom hosszú és nehéz utat tett meg, amíg eljutott a mozgalom legmagasabb formájához, az önálló politikai párthoz. Ezt a pártot a lenini „Iszkra” által kidolgozott eszmei és szervezeti elvek alapján hozták létre. Fő káderei harcban megedzett hivatásos forradalmárok voltak, vezetői pedig a lenini bolsevikok. . munkás^ II nemzetközi mozgalom számija is világtörténelmi jelentőségű az OSZDMP II. kongresszusa. Fordulópontot jelent a mozgalom történetében. A Lenin vezette orosz bolsevik marxisták adtak végre helyes választ a korabeli munkás- mozgalom legfontosabb problémáira. így lett a legkövetkezetesebb és legforradalmibb marxista irányzat a bodsevizmus. S ez a Párt volt a szubjektív feltétel, amely döntően hozzájárult a Nagy Október győzelméhez és a szocializmus felépítéséhez a Szovjetunióban. Vida Sándor Mit akar Peking Tokiótól? Peking szavait és cselekedeteit elemezve, nemcsak Japánban, hanem másutt is keresik a választ a kérdésre: vajon a kínai vezetők csakugyan az általánosan elismert nemzetközi jogi elvek alapján kívánják-e megkötni Tokióval a béke és a barátsági szerződést? Nos, a jelek arra utalnak, hogy Pékinget egész más „elvek” vezérlik. Kína minden áron rá akarja erőszakolni a japán félre a „hegemónia közös elítélésérői” szóló tételt, amelynek éle egyértelműen a Szovjetunió ellen irányul. Teszi ezt annak ellenére, hogy a Szovjetunió nemzetközi tevékenységében, az . együttműködés fejlesztéséért, a kölcsönös bizalom erősítéséért száll síkra, fejti ki erőfeszítéseit. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy Kína követelése Japánnal szemben a pekingi vezetés általános szovjetellenes irányvonalának alkotó eleme: Tokiónak olyan szerepet szán, amely teljesen idegen Jápán nemzeti érdekeitől. Kézzelfogható bizonyíték erre, hogy Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes nyugati politikusokkal találkozva nemegyszer két szovjetellenes tengely kialakítását sürgette. Az egyik tengely Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, a másik pedig Kína és Japán lenne. A koncepció földrajzi iránya több mint nyilvánvaló. Ám ez az eszme nem aratott osztatlan 6äkert. A józan gondolkodású washingtoni, tokiói és nyugat-európai államférfiak nem lelkesednek az ötletért, sőt Peking minden „figyelmeztetése” ellenére —, ha nehezen is — folyik a párbeszéd az újabb SALT- megállapodásról a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, tárgyalnak a középeurópai haderők csökkentéséről Becsben és a szovjet— japán kapcsolatok sem torpantak meg. Az enyhülési folyamat nyilván nem elégíti ki a pekingi vezetők igényeit, érdekeit, ezért igyekeznek meggátolni a nemzetközi légkör javulását. Ebből a szemszögből kell vizsgálni a szen- kakui incidenst is, amikor, mint ismeretes, felfegyverzett kínai „halászhajók” jelentek meg Japán parti vizein. Peking ezzel demonstrálta Tokiónak, hogy milyen módszerekre kész a vitás kérdések megoldása érdekében. Tokióban jogosan vetődött fel a kérdés: ha a kínai vezetők most a „barátsági szerződés” megkötése előtt is nyíltan megsértik az ország területi integritását, hogyan fognák viselkedni majd katonai megerősödésük . után ? Érdemes emlékeztetni arra, hogy Peking régóta kacsingat a japán szigetekre. Már Mao elnök utalt arra, hogy Kína néhány év múlva felkészül egy partraszállásra Japánban. Ez a kijelentés nem kerülte el a világsajtó figyelmét, hiszen Mao az Egyesült Államokat és a Fülöp-szi- geteket is az expanzió célpontjaként jelölte meg. Más esetekben — Thaiföldet, Burmát is, vagyis a volt elnök hódító ambíciói nem ismertek határt sem keleten, sem nyugaton. A mai pekingi vezetés el- határólhaitná magát ezektől az elgondolásoktól, e helyett azonban nemzetközi lépéseinek alapját lényegében a saját akarat erőszakolása, és a zsarolás képezi. A thaiföldi kormányfőre például — legutóbbi pekingi látogatása idején — akarták ráerőszakolni a kínai vezetők a három világ elméletét, azt hangsúlyozva, hogy a délkelet-ázsiai országok fő feladaT ta a Szovjetunió elleni harc. A thaiföldi küldöttség azonban ebbe nem egyezett bele, s sok más ázsiai vezető is szembehelyezkedett a Peking által erőszakolt szovjetellenes koncepciókkal. A gyakorlat azt mutatja, hogy Peking — a szovjetellenesség zászlaja alatt — lényegében más népek felett szeretne uralkodni, élezi a nemzetközi élet ellentmondásait és aláaknázza a nemzetközi biztonság pilléreit. A Szovjetunió a közelmúltban Japánt is figyelmeztette erre a veszélyre: Kína a „hegemónia közös elítéléséről” szóló záradék erőszakos elfogadtatásával szovjetellenes és egyúttal haladásellenes irányvonalra kívánja téríteni Japánt. A Szovjetunió nyilatkozatában természetesen határozottan utalt arra is, hogy ha Japán teljesíti Peking követelését, a szovjet fél is kénytelen lesz levonni a szükséges következtetéseket és módosítani politikáját Tokió irányában. A. Fantov Mongóliái kopek Magyar segítséggel épült fel a szonginói biokombinát A számok és a tények tükrében Lengyelország és a többi KGST-tagország között egyre aktívabbak a kooperációs kapcsolatok. Lengyelországnak jelenleg 75 többoldalú és több mint 200 kétoldalú kooperációs szerződése van a KGST-tagországokkal. A jelenlegi ötéves tervidőszakban e szerződések kereteiben Lengyelország áruforgalma több mint négyszeresére növekszik, s ezen belül a szakosított termékek hányada 28 százalékra nő. * * * Jelentősen bővült a licenc- kereskedelem Csehszlovákia és a többi KGST-tagország között. Tavaly Csehszlovákia 20 licencet adott el és 24-et vásárolt. Ezeknek több mint a fele a kohászatot, a vegyipart, a gépipart, az építőipart, és a szállítást érinti. * * * A nyikopoli (Szovjetunió) „Lenin” építőipari gépgyárban önjáró nagyfeszültségű hidraulikus emelők gyártását készítik elő. amelyek újdonságnak számítanak. Az új gépeket teleszkópos emelőszerkezettel látják el, amely 25 tonna súlyt 32 méter magasra tud emelni. Az új gépeket a Szovjetunió és Lengyelország fogja gyártani. A két ország között megoszlanak a feladatok: az emelő- szerkezeteket és az alvázakat a lengyel gépgyártók szállítják a Szovjetuniónak, a Szovjetunióban viszont a platók készülnek és a berendezések egyéb elemei. * * * A Herbert Waraikéról elnevezett erfurti „Umformtechnik” kombinát (NDK) a különböző lemezmegmunkáló aggregátok, technológiai vonalak és berendezések legnagyobb szállítója. Termékeit a világ ötven országába exportálja elsősorban azonban a Szovjetunióba. A Nemzetközi Beruházási Bank a vállalatnak hitelt nyújtott, amelynek segítségével a '-kombinát évi 11 százalékkal növeli árutermelését. A kombinát a KGST-tag- országok 17 kutatóintézetével működik együtt. Ax NDK segítségével építették fel o korszerű Ulánbátor! szőnyeggyárat Magyar közreműködéssel épfiit fel o mongol főváros ruhagyára I A gyerekek korán megtanulnak lovagolni Mongóliában
