Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
e SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 20. HÉTKöznnpjflt A Duna barnás vize friss fodrozással fogadja tört tükrében a Steindl Imre rajzasztalán fogant neogótikus, ekletikus palota, a magyar Parlament, jó nevén az Országház díszes épületét. E hullámok most látják először, hiszen szakadatlanul továbbsodródnak és újak jönnek. Az ember ihletés elfogódottsággal mégis azt érzi: a történelem öröklátó hömpölygése csattog és árad a parti köveknél, a tornyos ház Rábánál. A méretek országosan egyedülállók. Hossza 268, szélessége 118, magassága a felső rakpart járdájától a kupola tetejéig 96 méter. Tíz belső udvara, huszonhét kapuja, huszonkilenc lépcsősora van, 691 termet és szobát, :250 irodát fogad magába. A csúcsián három méter átmérőjű vörös csillag. Mégsem a külsőségek azok, amelyek megfogják a gondolkodó embert, ha belép a Házba és a folyosón szembetalálkozik a hétköznapi tennivalója ügyében siető országgyűlési elnökkel, Apró Antallal; az Elnöki Tanács elnökével, Losonczi Pállal, vagy Lázár Györggyel, a kormány elnökével. Az ő hivatalaik, apparátusaik működnek a Parlamentben, s itt dolgoznak még a miniszterelnök-helyettesek, Aczél György, Borbándi József, Marjai József, Szekér Gyula. Kivétel csak Huszár István, aki a Tervhivatal elnöke is, székhelye az Országos Tervhivatalban van. A szemtanú és átélő hitelével tanúsíthatom, hogy nem a szőnyegek pompája, az ornamentika csillogása, a sokezer lám- pájú csillárok ragyogása az, amely itt áthatja az ember szívét. Biztosan hatásosak ezek is, de végül is csak díszletek. , Az Országház rangos napja kétségkívül az, amikor összeül az országgyűlés. Ilyenkor tűzik ki az épületre a legnagyobb lobogót. Az országgyűlés a legmagasabb rangú állami intézményünk: a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi, nép- képviseleti szerve, az egyedüli törvényalkotó, a legfőbb állami politikai ellenőrző szerv — a nép alkotmányának őre. Megkérdeztem egy parlamenti köztisztviselőt, a hétköznapokon benndolgozó körülbelül négyszáz ember egyikét, mit mondana, ha csak néhány szóval kellene jellemeznie a Házban folyó hétköznapi hivatali, kormányzati munkát. — Jó és igazságos törvényeket alkot az országgyűlés. A hétköznapi munka dolga elérni, hogy az országban ezek a jó és igazságos törvények uralkodjanak, hogy maradéktalanul érvényesüljön az alkotmányosság. Ebben a válaszban van némi filozófia, van némi jogtudomány, államelméleti nézőpont. Alkotmányosság 'Jeszenszki Gábor, a fiatal építőmunkás, a Nyírség egyik országgyűlési képviselője más közelítéssel, személyesebb megjelenítéssel beszél arról a történelmi valóságról. amely szerint az ország Háza ma egyet jelent a nép, a teljes nemzet Házával, amely szerint az alkotmány többé nem díszmagyaros fikció, hanem élő és érvényesülő jelenvalóság. s — A legfontosabb jogokat mondhatom magaménak és velem együtt az ország minden állampolgára. Élni tudok es munkám van. Azok a családok tudják ezt igazán átérezni, akik az orsaúg korábbi történetében háborúban, és békében mindig csak közkatonák voltak, először haltak meg és először vesztették el a kenyerüket. Élet és munka nélkül mit ér az ember? Semminek, feleslegesnek tarthatja magát, és minden más joga, vagy állítólagos joga csak hazugságra épülhet. — Régen azt mondták volna rám, hogy kőműves vagyok, aki varjúból főzi a levesét. Most építőmunkás vagyok. A legnagyobb emberi jég, az élethez és a munkához való jog az én nyelvemre lefordítva azt jelenti. hogy házakat építek. Ezekről mi döntünk és ezeket a házakat mi rendezzük be. Hol jól, hol rosszul. De a hiba és a felelősség is a miénk. Erre is azt mondom: erre is jogunk van, ez is a mi jogunk! A kormányzati munka Egy házban — a Parlamentben — székel az ország- gyűlés és tartja üléseit a Minisztertanács. Az egyik a legfőbb államigazgatási szerv. Mi a viszonyuk egymáshoz? Van-e valami közük egymás munkájához? Mindkét intézmény ülésterme a fő emeleten, egy szinten van, de az államélet lépcsőjén a magasabb, a legmagasabb fokon az Ország- gyűlés áll. Ez elvileg azonnal áttekinthető ha, valaki elolvassa az Alkotmány sorait: az országgyűlés megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, teljesítéséről beszámoltatja a miniszterelnököt, részterületeiről a minisztereket, meghatározza a kormányzás követendő irányvonalát. Meghatározza a nép- gazdasági tervet, megállapítja az állami költségvetést és jóváhagyja végrehajtását. Nemzetközi szerződéseket erősít meg. Megválasztja a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, minisztériumokat létesít vagy szüntet meg. Az országgyűlés ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szegeknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő .rendelkezését. És a gyakorlátban? Igen sok érvényesülési formája vanMost tekintsünk csak az egyikre. Az élet valóságát állandóan vizsgáló, az élet sűrűjében élő és dolgozó képviselő, aki maga is munkás, termelőszövetkezeti tag, orvos, jogász, vagy tanár, a tapasztalatait összegyűjtve szólásra emelkedik a parlamenti ülésén. Ne gondolja senki, hogy ott hájjal ke- negetik egymást és a kormányzatot a képviselők. Olvassunk csak bele a legutóbbi ülésszak jegyzőkönyvébe! Cservenka Ferencné, Pest megye: — Jó néhányszor tapasztalható, hogy fontos, a népgazdaság egészére is hatást gyakorló döntések végrehajtása, minisztériumi egyeztetések, újabb és újabb vizsgálatok címén elhúzódnak. Az egyik tárca észrevételétől a másikig olykor sok hónap telik el. Hatékonyabb ügyintézést kell megkövetelni a vezetőktől minden szinten! Juratovics Aladár, Csong- rád megye: — Gyorsítani kell az új szénhidrogén-mezők üzembe helyezését, és nem szabad előfordulnia, hogy két-három évet vegyenek igénybe a különböző engedélyezési, tervezési, pénzügyi, kivitelezési munkák! Szigorú határozat Az országgyűlési tanácskozást követő minisztertanácsi ülés minden esetben kormányhatározatot fogad el a képviselői javaslatok, észrevételek megvizsgálására, intézésére a javaslatok lényegének és a felelős miniszter nevének megjelölésével. Erről a- határozatról a sajtó is tudomást szerez. A Rádiónak szinte állandó rovata: mi teljesült a képviselő javaslatából ? Nagyon fontos országgyűlési intézmények az úgynevezett bizottságok. Tíz hivatalos bizottsága van a parlamentnek, átfogják az élet teljes területét. Erős jogaik vannak: beszámoltathatják a minisztereket is. A bizottsági üléseken — amelyeken a világon 'egyedül nálunk vehetnek részt és tudósíthatnak szabadon az újságírók — .mondom, e bizottsági üléseken még hevesebb, szenvedélyesebb a vita, mint a némileg ünnepélyesebb nagy ülésszakon. Itt emberek szemtől szembe, tények tényekkel ütköztetve vitáznak arról: hogyan lehetne jobban, eredményesebben, hatékonyabban dolgozni az ország javára. Egyetlen dologban nincs vita: hogy az ország javára kell cselekedni. S az országon mindenki hazánk népét érti már. Maga a tervező, Steindl Imre sem gondolt arra, hogy az Ország Háza egyben a munka háza is lesz. Soltész István Honfoglalók a múlt nélküli városban A rendezetlenségnek is van szépsége, főként ha a leendő rend és harmónia benne rejlik. A kevés fantáziával megáldott ember is továbbálmodja a ma még csak körvonalában élő, szerkezetében álló házat... a hepehupás sáros dűlőt, a törmelékkupacot majdan felváltó aszfaltutat, a fás, virágos parkot is elképzelheti. Mert már „élnek" a házak, mozog a környék. A szolnoki Széchenyi lakótelep eleven kis város a városban. Ma még múlt nélküli, jövőt váró. A jelen csupán másfél éve kezdődött, amikor az első nyolcvanhat lakás kulcsát átadták. Az akkor beköltözők az őslakok büszkeségével tartják számon a napot, amikor honfoglalóként' érkeztek a még mészszagú falak közé. A Ragó Antal út 4-es számú lépcsőházban az Öllé család is az elsők között vette birtokba a háromszobás otthont. Sándor, a családfő és Erzsébet asszony öröme határtalan volt: hatévi albérlet után három pici gyerekkel igazi otthont kaptak. Hogy érzik magukat másfél év után Olléék? — csöngetünk be hozzájuk egy hétköznap este. Apró kis emberke nyit ajtót, a család két és fél éves Marikája, mögötte az ötéves Erzsiké és a hétéves Gyuri, majd előkerül a konyhából a mama is. Szívesen fogadnak, bár nem vártak vendéget, főként nem hívatlanokat. Mire leülünk a szobában, beköszön a férj is: — „Csináld magad” — mozgatom? — kérdezem. —■ Ért hozzá. A férjem kőműves a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Inkább csak kiigazít, bántotta a szemét. — Megszokták már az új környezetet, a lakást? — Már az első napokban ... tartós az örömünk. Nem tudok — és nem is akarok — nagy szavakat mondani, hogy mit éreztünk, amikor beköltöztünk, mit jelentett nekünk az önálló lakás, ahol nem kell alkalmazkodni, ahol végre igazi család lehetünk. — Akadnak elégedetlenkedők is a lakótelepen; a buszon említették a várostól való nagy távolságot, az ellátás, a szolgáltatás "hiányát. .. — Inkább türelmetlenek. Szerintem négy-öt év múlva meglesz itt minden: ABC, iskola, óvoda, orvosi rendelő és minden olyan szolgáltatóüzlet, amely a település lakóinak igényét kielégíti. Én nem mennék el innen semmi pénzért! A férjem egy időben „alkudozott” velem, hogy jó lenne bentebb a városban ... mondtam neki, hogy ő mehet, de a gyerekek és én egy tapodtat sem! — Még mindig emlegeted?! — nyit be Öllé Sándor békés mosollyal. — Én sem mennék, tudod jól. Ez az otthonunk, itt élünk. — Hogy telik egy nap az Öllé családban? — Gyermekgondozási segélyen vagyok — válaszol Olléné —, egyébként én is az építőiparnál dolgozom, mint segédmunkás. Egy nap? Reggel ötkor, fél hatkor megszólal a „kis vekker” — Marika, a férjem munkába indul, mi megreggelizünk. Mire rendbetesszük a lakást, indulhatok bevásárolni az ebédhez, legtöbbször a városba. Mindennap főzök. A délután állandó programja a „kismosás”, a stoppolás, szóval családi „szolgáltatás”. — Ne felejtsd el, hogy „földbirtokos” vagy! —szól közbe férje, majd magyarázatként hozzáfűzi,: — A feleségem keresetkiegészítésként Szandaszőlősön vállalt hagymaföldet, azt is gondozza. Én is keresek alkalmat munkaidő után, hogy több jusson a családi kasz- szába. — Mennyi pénzből gazdálkodhatnak egy hónapban? — Én háromezer forintot keresek — mondja Öllé Sándor, a feleségem ezer forint segélyt kap, ezer a családi pótlék. Ölezer — ötfelé. TTa sikerül valahol vasár- és munkaszüneti napon valami munkát vállalnom, félre is tesszük. Szeretnénk egy használt autót venni, hogy kimozdulhasson a család .. . — Szórakozás, kikapcsolódás? — A férjem sportoló volt, a MÁV-ban birkózott annak idején. Most nagy futball- drukker. Egy-egy meccs, ez a kikapcsolódása (egyelőre. Nekem — és a gyerekeknek — egy-egy közös séta, televízió. Nem is kívánkozom el, itthon a legjobb. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, talán ... és ha igaz lesz az autó... — Kívánságuk, vágyuk? — Egészség mind.enekelőtt. És hogy ilyen kiegyensúlyozott családi életet élhessünk még sok évig... T. Szűcs Etelka Kinevezési ünnepség a Kilián főiskolán Tegnap délelőtt kinevezési ünnepséget tartottak a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, amelyen megjelent Stadler János vezérőrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes is. A honvédelmi miniszter parancsának felolvasása után Brassói Tivadar vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka tartott ünnepi beszédet. Többek között arra kérte a főiskola végzős hallgatóit, hogy most, tisztté történt előléptetésük után a szó igazi értelmében szolgálják hazánkat. • A főiskola parancsnoka elismerését tolmácsolta á párt-i- és KISZ-szervezetek-. nek, valamint a tanári karnak azért, hogy ilyen jól felkészült, a korszerű technikai ismereteket kiválóan elsajátító, a párt ügye iránt elkötelezett tiszteket neveltek. A végzős hallgatók nevében Mikola István tett ígéretet arra, -hogy esküjük szellemében végzik további munkájukat. A főiskola most végzett hallgatóit ünnepi külsőségek között ma avatják. Budapesten, az Országház előtt. (Képünkön ünnepség után váll-lapra kerülnek a csillagok.)
