Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-20 / 196. szám
1978. ougusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MEZŐTÚRON Ünnepi gyűlés az új óvoda udvarán Mezőtúr új, korszerű óvodája Szokatlan, de a város lakóinak összefogását nagyszerűen jelképező helyet választottak a túriak, az alkotmánynapi ünnepségük színhelyéül: az új óvoda udvarát. A szónoki emelvény a lépcső volt, s az ünneplő közönség többsége (kinek már nem jutott hely a frissen festett kerítésen belül) az utcán hallgatta végig Barta Lászlónak, a megyei tanács elnökének alkotmánynapi megemlékezését. Mellette álltak a ven-; dégek, köztük Török Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője és a város párt, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, valamint a tervezők és épitök képviselői. „A magyar népnek szép, régi és új hagyományokban egyaránt gazdag ünnepe augusztus 20-a. Megemlékezünk az országalapító István királyról, e napon ünnepeljük hazánk alkotmányát, s az alkotmány napját az új kenyér ünnepeként is számon tartjuk” — kezdte ünnepi beszédét köszöntő szavak után a megyei tanács elnöke, majd így folytatta: „A kenyér az életet jelképezi népünk gondolkodásában: Nem mulaszthatjuk el, hogy ezúttal is köszönetét mondjunk mindazoknak, akik igen nehéz körülmények között megtermelték kenyerünket.” Ezt követően Barta László beszélt a gazdasági munkáról, amely megteremti az életszínvonal növekedésének anyagi alapjait. Szólt a mezőtúriak örömeiről és gondjairól, élenjáró üzemeikről, a város fejlődését fémjelző új létesítményekről. Az ünnepi beszéd ufán Nagy Lajos, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke átadta Barta Lászlónak a nemzeti színű szalaggal átkötött, az új kenyér ünnepét szimbolizáló Újsütésű kenyeret, majd dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztály- vezetője lépett a mikrofonhoz, hogy ebből az ünnepi alkalomból jelképesen megnyissa a kétszázszemélyes, szép, korszerű új óvodát, • amelynek a falába elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy ez a gyermekintézmény a város lakosságának közös összefogásából épült. A kétszáz személyes óvoda építéséhez szükséges 24 millió forint felél, a még hiányzó 12 millió forintot a mezőtúriak bérükből, nyugdíjukból. a kommunista szombatok és társadalmi munkaakciók bevételéből gyűjtötték össze. Mindenki erejéhez mérten gyarapította az óvoda csekkszámláját. A kórház dolgozói például 190 ezret, az állami gazdaságiak 150 ezret, a gyárak, üzemek, ipari és mezőgazdasági üzemek,« összesen 9 millió forintot adtak. Az építkezés ideje alatt összesen 51 kommunista szombatot tartottak. Több mint négyszáz mezőtúri háziasszony, nyugdíjas járult hozzá az óvoda költségeihez, volt, aki 50 forinttal, de akadt olyan is, aki 15 ezerrel. így történhetett meg, hogy az eredetileg december végére tervezett átadás helyett, tegnap felavatták az új mezőtúri óvodát. Közművelődési dolgozókat tüntettek ki Nagyné Labáth Valéria, a szolnoki zeneiskola tanára átveszi a Szocialista Kultúráért kitüntetést Népművelőket, könyvtárosokat, közművelődési dolgozókat tüntettek ki tegnap Szolnokon, a megyei tanácson. Az ünnepségen — amelyen részt vett Majoros Károly, az MSZMP megyei Bizottságának titkára és a megye párt-, állami vezetői, a tömegszervezetek képviselői — Tari Kálmán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Elismeréssel szólt közművelődési dolgozóink munkájáról, megállapította, hogy aktívan részt vállalnak a köz- művelődési törvény végrehajtásában, a megyében élők kulturális felemelkedésében. Az ünnepi beszédet követően Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese tizenhét közművelődési dolgozónak átadta a Kiváló Munkáért kitüntetést, a Szocialista Kultúráért elismerő oklevelet és jutalmat pedig huszonnégyen vehették át. A kitüntetések átadása után d,r. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, s továbbra is jó munkát kívánt a megye közművelődésében élen járó népművelőknek, könyvtárosoknak. művelődésügyi dolgozóknak. Ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap ÍRTÁTANDRIKÓ MIKLÓS A megyei pártbizottság 1978. május 18-i ülésén arról tárgyalt: hol tartunk az öt évre megszabott megyei feladatok végrehajtásában, mennyire jutottunk a XI. kongresszus óta eltelt három esztendőben. Ezt a vizsgálódást — mint ismeretes — a Központi Bizottság is elvégezte áprilisban. Rendkívül jelentős, hogy tapasztalataink a munka fő területein egybeestek a Központi Bizottság megállapításaival, ami egyben utal arra is, hogy pártunkon belül megvan a szemléleti és cselekvési egység, mely nélkül sikeres munka nem képzelhető el. Az elmúlt időszakban a megyei párt szervek döntően gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoztak, s a jövőben is ez jellemzi majd tevékenységüket. Há abból indulunk ki, amit Lenin tanított a politika és a gazdaság összefüggéséről, akkor a pártmunkában sem eshetünk az egyoldalúság hibájába. Az utóbbi három esztendő munkájának elemzése — pártbizottságunk határozata — a társadalmi és gazdasági fejlődést kölcsönhatásában igyekezett feltárni. Ma és a jövőben is meghatározó elve a politikai munkának, hogy a szocializmus társadalmi viszonyai széles körű lehetőséget biztosítanak a gazdaság optimális fejlődésének, ugyanakkor dinamikus, nagyobb feszültségektől mentes gazdaság az alapja a konstruktív társadalmi légkörnek. Ügy tapasztaltuk, hogy ez a kívánatos egység megvolt a XI. kongresszus óta eltelt időszakban, s egyik legfőbb törekvésünk, hogy a jövőben is fenntartsuk. Van-e megfelelő biztosítékunk ehhez? — Immár történelmi tapasztalatunk, hogy a legfőbb garancia a párt vezető szerepének érvényesítése, a következetes politikai munka, eszméink tisztasága. Ezért került első helyre pártbizotságunk ülésén is a pártmunka kérdése, párttagságunk felkészültsége, tömegbefolyása, akcióképessége fejlődött, amit tervszerűbb irányítással értünk el. A pártmunka lényeges területéin általában több évre szóló, testületi állásfoglalással rendelkezünk, melyek megszabják a korábban megjelölt feladatok végrehajtásának ellenőrzését is. A megyei pártbizottság középtávú feladatterve képezi az irányító és ellenőrző munka alapját. Hasonló fontosságú dokumentum az V. ötéves terv megyei cselekvési programja. A tervszerűség azonban nem jelenthet merevséget a munkában. A kongresszus óta eltelt időszakban is a politikai célok és a változó körülmények mérlegelésével döntöttük el. hogy milyen kérdések kerüljenek a párt vezető testületéi elé. Az éves munkaprogramok és féléves munka tervek nemcsak a feladatokról való rendszeres beszámoltatást, ellenőrzést biztosítják, hanem lehetővé teszik az időszerű, új kérdések megvitatását, a végrehajtás folyamatos javítását. A pártmunka gyakorlata tehát a kongresszus célkitűzéseinek megfelelően fejlődik, fokozódik operativitása. A párt vezető szerepének következetesebb érvényesülését elősegítette a pártszervezetek ideológiai, politikai, szervezeti erősödése. Elmondhatjuk, hogy jól működő alapszervezeteink vannak, s a megye kommunistái fegyelmezetten helytállnak. Mégsem lesz felesleges — még a legjobban dolgozó pártszervezetekben sem — újra foglalkozni olyan kérdésekkel, mint a taggyűlés ösztönző szerepe a párthatározatok végrehajtásában, a pártdemokrácia erősítése, kisugárzó hatásának fokozása, a párt csoportmunka színvonala, illetve a pártmegbízatások teljesítése. Ugyancsak fontos és sohasem befejezett teendőnk a párttaggá nevelés, a párttagok nevelése, ideológiai 1 képzése. Tapasztalataink arra utalnak, hogy szükség van már kezdetben tisztázott dolgok ismételt megvilágítására, vagy éppen politikánk változatlan alapelveinek folyamatos magyarázatára. A változó körülmények ugyanis mindig új módon vednek fel politikai, társadalmi kérdéseket —akár a nemzetközi, akár hazai viszonyainkról van szó. A kongresszusi határozat végrehajtásához szükséges egységes szemlélet, alkotó légkör fenntartása, erősítése érdekében elsősorban'az alapszervezetekre összpontosítva kívánjuk emelni a pártmunká színvonalát. Jövőbeni fejlődésünk bázisát az eddig elért eredményeink képezik, ugyanakkor azt is tudnunk kell. hogy amit ma teszünk vagy éppen elmulasztunk, továbbgyűrűzik a következő időszakban. Ahogy ma dolgozunk, úgy élünk holnap. Nagy felelősség hárul tehát megyei pártbizottságunkra, de hadd bővítsem a kört: a politikai és gazdasági irányítás különböző szintjein tevékenykedő testületekre, vezetőkre, a maga posztján a megye minden dolgozójára. Közismert, hogy népgazdaságunkra a belső és külső körülmények együttesen hatnak. A szükségszerűen fokozódó nemzetközi munkamegosztás és gazdaságunk nyitottsága miatt egyre szélesebb körben kell számításba vennünk a külgazdaságban uralkodó ellentmondásos tendenciákat, azok jelenlegi és várható hatását. Felelősségünket éppen az növeli, hogy meghatározni csak belső folyamatainkat vagyunk képesek, a tőkés és a szocialista világpiac viszonyaihoz pedig inkább alkalmazkodnunk kell. Ezért a tegnapinál nagyobb bűn ma a szűklátókörűség, a magasabb rendű érdek figyelmen kívül hagyása. Ezért lett naponta megújuló kérdés, hogy mit termeljünk, mennyi ráfordítással, mire használjuk fel a rendelkezésre álló munkaerőt és munkaidőt, földterületet, be tudjuk-e kapcsolni időben a termelésbe gz új beruházásainkat — és folytathatnánk tovább a feladatok sorát. A pártbizottság ülésén áttekintett néhány év eredménye biztos alapját jelenti megyénk gazdasági fejlődésének. Eredményesebb lett a termelőegységek piaci tevékenysége. Több üzemünk — Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár, a jászberényi Műszeripari Szövetkezet, a Karcagi KÁTISZ például új, korszerűbb termékkel jelentkezett a bel- és külföldi piacon. A szövetkezeti iparban a tervszerű koncentráció elősegítette a termelési profilok egyesítését. A megye élelmiszeripari üzemeiben 1975-höz képest 26 százalékkal növekedett a termelés. Cukorrépát, dohányt 75 százalékkal, tejet 18 százalékkal többet dolgoztak fel 1977- ben, mint 1975-ben. A feldolgozóipar tervezett beruházásai közül épül a martfűi Növényolajgyár, a PHYLAXIA karcagi gyáregysége. Karcagon. Tiszafüreden bővült a tejfeldolgozó kapacitás, megkezdődött a jászberényi tejüzem korszerűsítése. A célunk az, hogy tovább csökkenjen a megyéből feldolgozatlanul kikerülő mezőgazdasági termékek aránya. A mezőgazdasági termelést — a megye kedvező adottságai alapján — a népgazdasági tervben előírt ütemnél dinamikusabban kívántuk növelni, s ez lényegében sikerült is. Kialakultak a modern gazdálkodás feltételei. Hozzá kell tenni azonban, hogy a további intenzív fejlesztés, a termelés dinamikus növelése érdekében elengedhetetlen a szellemi és anyagi erőforrások javítása, a szakosítás, a koncentráció, a gazdasági együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása, a tárolás és az értékesítés tervszerű, arányos fejlődése. Mindezeket ezért is hangsúlyozom, mert a mezőgazdaság fejlesztésében felelősségünk nagyobb, mint más népgazdasági ágazat esetében Az eddigi tapasztalatok alapján a megyei pártbizottság megállapította, hogy jól összpontosítottunk a gazdasági feladatok megoldására, hozzájárultunk népgazdaságunk, nemzeti vagyonunk gyarapodásához, a lakosság jólétének növeléséhez. Megyei elemzésünk és a Központi Bizottság ülésén megnyilvánuló szemléletmód példát ad arra is. hogy gondolkodásunkban állandó megújulásra van szükség, s nem elegendő az esetleg eddig jól bevált sémák szerint vizsgálni dolgainkat. Az ismert kérdések is időről id,őre új megközelítési módot igényelnek. Hadd idézzek fel néhány példát. Eddig elsősorban a vállalatokon belüli munkaerő-felhasználásra fordítottunk figyelmet. Nem mintha itt nem lennének további feladatok, de a jövőben a vállalatok közötti ésszerű átcsoportosításért is többet kell tenni. Természetes, hogy már nem hagyatkozhatunk a vállalatok kezdeményezésére, hanem jól átgondolt, koncentrált megyei intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy ebben is az össztársadalmi érdek érvényesüljön. Az ésszerű munkaerő-gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme a dolgozók képzettségének növelése. A nagyobb feladatok, a korszerűbb termelési eljárások egyre jobban felkészült dolgozókat igényelnek. Tehát többet és alaposabban kell foglalkoznunk e „szellemi befektetés” kérdésével, a legkvalifikáltabb munkaerő biztosításával. Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy egyes területeken, egyes szakmákban hagyományosan nem állunk nagyon jól a felsőfokú képzettségű szakemberek létszámát, megtartását illetően. A hatékonyság követelménye a beruházásokra is érvényes. Ahhoz, hogy valóban a beruházási egyensúly irányában fejlődjön gazdaságunk, mindent meg kell tennünk a most folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezése érdekében. Előre tekintve viszont új feladatként áll előttünk, hogy a tervezett beruházások úgynevezett építési hányadát jelentősen csökkentsük. Nagyon alapos elemzésnek kell megelőznie minden további döntést az újabb beruházásokról. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy már most hozzákezdünk a következő ötéves terv megyei koncepciójának kialakításához. Kölcsönösen felelősségteljes mozzanata ennek a munkának a népgazdaság, illetve a megye lehetőségeinek és igényeinek az optimális egyeztetése. Ugyancsak ilyen „érdekes” kérdés a racionális földhasználat. Amikor néhány éve beszélni kezdtünk a dologról, természetes módon az kapott hangsúlyt, hogy minden művelhető területet vonjunk be a mezőgazdasági termelésbe. Aki azonban még ma is csak itt tart a gondolkodásban és a cselekvésben, az késlekedik. A földterület racionális felhasználása ugyanis többet jelent ennél: azt vessük, ami biztonsággal és a legnagyobb hatásfokkal — vagyis viszonylag kevés anyagi ráfor-' dítással — megterem, amire a népgazdaságnak a legnagyobb szüksége van. A lehetőségek fokozottabb kihasználása szempontjából nagyobb figyelmet érdemel a háztáji gazdálkodás is. Segíteni kell a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló háztáji gazdálkodás korszerűsítését, szakosodását, és gondoskodni kell a termelési és értékesítési biztonság feltételeiről. Ezért hoztunk és hozunk átfogó intézkedéseket a kisárutermelés támogatására. Üres szólam marad az újszerű feladatok hangoztatása, a nagyobb követelményekre való hivatkozás, ha nem rendelkezünk elegendő jól felkészült politikai vezetővel, szakemberrel: vagyis nem mindegy, milyen a kádermunkánk. Úgy vélem, sikerült pártbizottságunknak megszívlelnie és magáévá tennie a központi Bizottság ülésének azt a gondolatát, hogy az élet diktálta igényekhez, a munka követelményeihez igazodva kell eljárni káderkérdésekben, s hogy a helyesen értelmezett stabilitás és az organikus, folyamatos csere, megújulás egymást feltételezi. Nyilván mind szélesebben ezt a gyakorlatot akarjuk- és fogjuk is követni. De tudjuk, hogy maga a kinyilatkoztatás nem elég, a kádermunka egész folyamatát kell javítani. Eredményként könyvelhetjük el például a káderutánpótlási és kéderképzési tervek elkészítését. Ellentmondás viszont, hogy a kádercserék alkalmával még ritkán támaszkodunk ezekre a tervekre. Többet és folyamatosabban kell tehát foglalkoznunk a káderutánpótlás kiválasztásával, felkészítésével, amellett, hogy a konkrétan szükséges kádercserék lebonyolításában is körültekintőbben járunk el, képviselve a társadalmi érdekeket, kiküszöbölve a szubjektivizmust, esetlegességet, érvényesítve a humanitást. ........................... Ideológiai és kulturális életünk fejlődéséről Kádár Janos elvtársi a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i ülésén a következőket mondta: „Teljes felelősséggel állapíthatjukme'g, hogy előre haladtunk a kulturális területen, még ha a fejlődést — természete és jellege miatt — gyakran nem is lehet statisztikai számokban kimutatni.’ Megyénkben is tapasztaljuk, hogy nemcsak az anyagi javakban, de a szellemiekben is gyarapodtunk. Szembetűnő az a változás, ami az ideológiai munka és a művelődés társadalmi szerepének megítélésében bekövetkezett. A marxista leninista eszmék a közgondolkodás meghatározó tényezői. Miben nyilvánul ez meg? Végső soron a jól végzett munkában. Konkrétan említhetnénk a jubileumi munkaversenyt, de általában szólhatnánk a megye lakosságának növekvő politikai aktivitásáról, cselekvőkészségéről. Mind többen ítélik el a haladást fékező negatív társadalmi jelenségeket, magatartási formákat. Megnőtt az érdeklődés a szocialista életmód és erkölcs kérdései iránt. Fokozottabban irányítottuk a figyelmet a közösségi szemléletre, a szocialista hazafiságra és proletár-internacionalizmus eszméjére. A szocialista társadalom fejlődésének ellentmondásai, valamint a nemzetközi ideológiai harc fokozódása kötelességünkké teszi, hogy hatékonyabban küzdjünk ideológiai nevelő- munkánk fogyatékosságai ellen. Rendkívül fontos feladatunk a felnövő nemzedek nevelése. A XI. kongresszust követően a társadalmi érdeklődés előterébe került a művelődés ügye. A legfontosabb feladatok végrehajtásában előbbre léptünk. A tankötelezettségi törvény teljesítésében, az egyenlő művelődési feltételek biztosításában számottevő eredményeink vannak. A közművelődésben több hasznos kezdeményezés született a munkásság és az ifjúság művelődésének előmozdítására. Erről tanúskodik az „Alkotó emberért” és az „Olvasó munkásért” pályázat sikere, a munkás-dalfesztiválok, a hagyományt teremtő kulturális rendezvényeink. A megye művészeti élete is élénkült és egyre erősebb szálakkal kapcsolódik a közművelődéshez. A m ____í._________élet a megye adottságaival összl uaomanyos hangban fejlődött. Jelentős sze-——---------------------------------repet töltenek be a tudományos t ársaságaink. A megye tudományos életének képviselői részt vesznek a Debreceni Akadémiai Bizottság valamennyi szak- és munkabizottságának tevékenységében. A Központi Bizottság 1978. április 19—20-i ülésén hozott határozatának végrehajtásakor abból kell kiindulnunk, hogy sikeresen folyik a XI. kongresszus célkitűzéseinek megvalósítása. Nincs tehát szükség feladatok lényeges módosítására. A megyei pártbizottság értékelése munkánk egészét te- kinve pozitív. Ez biztonságérzetet ad a politikai munkában. Augusztus 20-a van, Alkotmányunk napja, az új kenyér ünnepe. Ilyenkor, a nyári betakarítás után. elvégezve á szokásos számvetést, az idén is megállapíthatjuk: megtermett a iövő évi kenyerünk. Ma már azonban a kenyér csupán szép és kifejező jelkép, hiszen régóta nem a betevő falatért aggódunk. Az ünnepi számvetés ma azt jelenti, hogy megvan minden feltétele annak, hogy nyugodtan éljünk, munkálkodjunk, s bizalommal tekintsünk a jövőbe.
