Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-17 / 193. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 17. Irán A zavargások háttere AZ UWiuui liiv/iuxjfc/vuvLrcui özúju­te nem múlik el hét, hogy a nemzetközi hírügynökségek ne jelentenének összetűzése­ket Iránból. A tüntetések, kisebb-nagyobb lázadások hulláma kiterjedt az ország nagyvárosaira. A rendszer Az egyes tüntetések okát utólag nehéz kideríteni. Az mindenesetre tény, hogy Iránban, ahol az iszlám siita ága az uralkodó felekezet, a vallási vezetőknek lényege­sen nagyobb befolyásuk van az emberek életére, tevé­kenységére, mint a muzul­mán világ más országaiban. A siita vezetők a korábbi években már többször az ut­cára vitték híveiket, amikor kifejezésre akarták juttatni szembenállásukat a sah re­formjaival. Ismeretes, hogy Irán császára, Reza Pahlavi sah, az utóbbi tizenöt évben nagyszabású korszerűsítése­ket hajtott végre. Országának növekvő olajjövedelmeit arra használta fel, hogy az évszá­zados feudális struktúrákat megtörje. Földhöz juttatták a parasztok nagy részét, s a földbirtokosokat arra kész­tették, hogy a földjeikért ka­Korábban a sah kormánya a haladó gondolatokat egész egyszerűen törvényen kívül helyezte, a marxizmust „be­tiltotta”, s a kommunista párthoz tartozókat szigorú börtönbüntetéssel, sőt halál­lal sújtják. (Ennek ellenére az iráni kommunisták pártja, a marxista-leninista Tudeh Párt /Néppárt/ a szigorú il­legalitásban tovább tevékeny­kedik.) Iránban korlátozták a rendszer „mérsékelt”,'polgári ellenzékét is, egypártrend- szert vezettek be, amivel az erősödő burzsoázia elégedet­lenségét is kiváltották. Idő­közben mind több iráni fia­tal utazott Nyugat-Európa országaiba és az Egyesült Ál­trif c 11 iaji i itt ív idLUAici írnumvui széles: az egyházi vezetők be­folyása alatt levő városi kis­polgárok, baloldali diákok, értelmiségiek egyaránt fel­lépnek a teheráni kormány­zat ellen. pott összegeket az iparba fek­tessék. Kiterjesztették a vá­lasztójogot a nőkre is, s igye­keztek minden tekintetben modem tőkés állammá vál­toztatni Iránt. A nagyszabá­sú reformok gazdasági alapja az olaj. A sah és kormánya számítva a kőolajforrások ki- apadására az országot fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari hatalommá kívánta vál­toztatni. A fejlődés azonban nem ment és megy simán. Többek között a szakember- hiány miatt. Igaz, Iránban az utóbbi két évtizedben jelen­tős erőfeszítéseket tettek az ími-olvasni tudás elterjeszté­séért, s megsokszorozódott a főiskolai hallgatók száma is. A diákság körében azonban csak úgy, mint az erősödő munkásosztály soraiban, egy­re többen vannak, akik ki­állnak az ország valódi tár­sadalmi haladásáért. lamokba. Az iráni diákok tíz­ezrei szintén az ellenzékiek számát szaporítják. A sah va­lamennyi látogatását Nyuga­ton tüntetések kísérik. (A tüntetők azonban többnyire álarcot viselnek. Tudják, az Iránban oly mindenható tit­kosrendőrség, a SAVAK em­berei mindenütt ott vannak.) A rendszer ellenzéke tehát igen vegyes. A sah nyilatko­zataiban azt hangoztatja, hogy csupán a vallási fanati­kusok és a „kommunista ügy­nökök ’■ elégedetlenek abszo­lút uralmával. A látszat azon­ban mást mutat. Hiszen csu­pán az elmúlt hetek tünteté­sei több százezer embert vit­wn u/j UIAXU.U, xx ilUfógUKKiaS leverésére a teheráni kor­mány bevetette a hadsereg alakulatait, s a sah kijelen­tette: liberalizálni fogja rend­szerét. Az utóbbi kijelentés­ről sokan azt tartják, nem is annyira az irániaknak szól, mint az „emberi jogok vé­delme” ürügyén kampányt folytató amerikai adminiszt­rációnak, amelynek időnként kellemetlenné válhat a ter­ror eszközeit alkalmazó kö­zép-keleti szövetséges. Regionális nagyhatalom Az Egyesült Államok szá­mára ugyanis Irán az utóbbi időben a legfontosabb szövet­ségesekkel egy sorba került. A sah egyik bevallott célja: országát a térség, s az Indiai­óceán regionális nagyhatal­mává tenni, döntőbíróvá vál­ni a Közép-Kelet és Afrika észak-keleti részének bel- ügyeiben. Irán a CENTO tag­jaként az Egyesült Államok katonai szövetségese, s az iráni hadsereget és légierőt az USA ellátta a legfejlettebb harcitechnikával, sok ezer amerikai katonai kiképző és egyéb szakember tartózkodik az országban. A belső elégedetlenség hul­láma tehát újra meg újra fel­csap. A teheráni kormányzat azonban mindezért külső erő­ket okol. Legutóbb az afga­nisztáni haladó fordulat után utaltak arra, hogy Irán haj­landó beavatkozásra is a Kö- feépJíeleten. (Ezt korábban már megtették az ománi szul­tán mellett, s segítséget nyúj­tottak Szomáliának is az Etió­pia elleni agresszióban.) Az iráni haladó ellenzék képviselői a kormány állítá­saival ellentétben a nyugta­lanság okát az országon be­lül keresik. Az El Mudzsahid című algériai lap szerint a „válság valódi oka az ellenzé­kiek szerint Irán társadalmi­politikai légköre, valamint a gazdasági helyzet roszabbo- dása, amelyeknek okát sokan abban látják, hogy az ural­kodó mindent a hatalmas hadsereg létrehozása eszmé­jének vetett alá.” M. G. Előtérben a síiták Tilos a marxizmus Az egyik legmagasabban fekvő botanikus kert Tádzsikisztánban, Horog városa köze­lében, 4000 méterrel a tengerszint felett te­rül el. A Himalája, a Hindukus és a Pamir flórájának mintapéldányai mellett itt más kontinens növényvilágának képviselői is megtalálhatók. A pennsylvániai zelnice- meggy, az osztrák fekete fenyő. A Pamirt nem kényeztette el a természet, a Gorno-Badahsani Autonóm körzet 95 szá­zalékát gleccserek, sziklák és meredek hegyoldalak borítják, a napsugárzás a Pa­mir hegységben ötvenszerese az európai­nak. A nagyszerű klimatikai adottságokra alapozva a tudósok kidolgozták a legelők, kertek létesítésének, a zöldségfélék hegyvi­déki viszonyok közötti termesztésének módszereit. Képünkön a pamiri botanikus kert. A virágkertészet egy részlete. A Duna pártján fekvő Ruszében van Bulgária egyik legrégibb gépgyára, a Georgi Dimitrov- rol elnevezett mezőgazdasági gépgyár. Termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba ex­portálja. A gyár 1977-ben 30000 KIR-1,5 B típusú silókombájnt exportált a Szovjetunióba. A képén: szerelik a KSS-100 típusú silóxombájnokat My Laiban újra mosolyognak a gyerekek Phoung Gianh, My Lai polgármestere mondja: — Megépítettük az új) ön­tözőberendezést. A régi gá­tat szétbombázták az ame­rikaiak, hogy tengervízzel árasszák el földjeinket. Az új töltés időközben elkészült. Tavaly, a vérfürdő kilence­dik évfordulóján tudtunk először egy évben kétszer is rizst aratni. Az idén jó (ter­més ígérkezik. Új iskoláit épí­tettünk és egy kis épületet, orvosi rendelőnek. Saját or­vosunk gyógyít benne. Ez az első saját orvos a falu tör­ténetében. El tudják képzel­ni, hogy ez mit jelent? A falu, amelynek csaknem egész lakosságát tíz évvel ez­előtt kiirtotta a 11. amerikai gyalogos dandárhoz tartozó és William Calley hadnagy parancsnoksága alatt álló USA-zsoldos-szakasz, egész Vietnam felszabadulása után új életre kelt. A felszabadu­lás után a környékbeli, a betolakodók által „stratégiai falvaknak” nevezett koncent­rációs táborokból kiszaba­dultak közül mintegy hét­ezren választották új lakó­helyükül a világszerte is­mertté vált falut. S haza­tértek azok a kevesek is, akik az 504 áldozatot köve­telő vérfürdőt túlélték. A legidősebb, a vérengzés túlélői közül az akkor 76 éves Nguyen Thi DÓc pa­rasztasszony, ma már köze­lebb van a ki lene venhez, mint a nyolcvanhoz. De ar­ra a napra emlékszik, hogy­ne emlékezne. Remeg a hangja: — A család, tagjai éppen az asztalnál ültek. Csak a legidősebb fiam nem, ő a kertben dolgozatit. Zöldsé­R vietnami fain 10 évvel a vérfürdő után [ get ültetett. Három ameri­kai tört be a kertbe. Mielőtt a fiam valamit is mondha­tott volna, agyonlőtték. Az­tán bejöttek a kunyhóba. Szó nélkül kezdtek tüzelni géppisztolyaikból. Hatan ül­tünk az asztalnál: csak én maradtam életben. Mikép­pen? Magam sem tudom. Va­lószínűleg az egyik unokám, aki félelmében belémka- paszkodatt, amikor őt lövés érte, rántott a földre. Ké­sőbb, amikor magamhoz tér­tem, több sebből véreztem Sikerült elbújnom, így él­tem túl a borzalmakat... A néni egyik lánya négy unokájával egy mintegy száz méterre levő kunyhóban élt. őket is legyilkolták a ban­diták. Az áldozatok között 170 gyerek volt. Ma a falu utcái ismét hangosak a gye- rekzsivalytól, s az új iskolá­ban gyermekdalokat tanul­nak éppen a kicsinyek, az első osztályosok. Ok még pem is élitek akkor, amikor a borzalmak történtek. Phoung Gianh: — Amilyen fontos, hogy eltüntessük a betolakodók okozta pusztítás minden nyomát, olyan, fontos, hogy népünk, az utánunk követ­kező nemzedékek sora, so­hasem felejtse el, ami tör­tént. Kegyetlen, gyilkos el­lenséggel szemben vívtuk ki a szabadságunkat Falunk valamennyi lakója volt már a kis emlékmúzeumban, de messzi földről is jönnek a látogatók, köztük sokan a szocialista országokból be­jegyzik nevüket az emlék­könyvbe, így is kifejezést átí­rnák együttérzésüknek. A falu vezetőségének ha­tározata alapján emlékmű­veket emelték ott, ahol az amerikai katonák kioltották az ártatlan áldozatok életét. Így a két rizsföld közötti úton, ahol az éppen földe­ken dolgozókat kaszabolták le és a víztárolóknál, ahol több, mint 100 összeterelt embert, főként nőket és gyermekeket lőttek halóm­ra. A falu 'bejáratánál, a látogatóit fogadó kapu fel­irata: „My Lai — itt gyil­koltak meg az amerikai ka­tonák 504 lakost.” Emlékeztetőül: jóllehet a nemzetközi közvélemény fel­háborodása nyomán William Calley hadnagyot először hadbíróság elé állították, sőt életfogytiglani börtönre ítélték, végül megsemmisí­tették az ítéletet és a tö­meggyilkos éppúgy „meg­becsült polgárként” él az Egyesült 'Államokban, mint azok a magasabb rangú tiszt­iek, akik a vérengzésre a parancsot kiadták. Calley — becslések szerint — félmil­lió dollárt keresett külön­böző nyilatkozatokkal, tele­víziós fellépésekkel, maga­zinokba int cikkekkel. De: My Lai falu határá­ban, a rizsföideken ezentúl évente kétszer aratnak. Az élet legyőzi a gyilkosokat. Vietnam népe diadalmasko­dott. <-r -n) A vasút korszerűsítése Illír szokások Évek óta folynak az ása­tások a jugoszláviai Stola- cától nem messze fekvő ősi illír város, Daonsana kör­nyékén. A feltárt leletek alapján sikerült rekonstruál­ni a város egykori képét, lakóinak életét, szokásait. Nemrég érdekes tárgyak kerültek elő a föld mélyé­ről: az i. e. II. századból kalapácsok, laposfogók, kör­zők — vagyis ugyanolyan szerszámok, amilyeneket ma is használnak a kovácsok és az ékszerészek. A feltárt 150 lelet között megtalálhatók az illír mitológiai alakok megmintázásához használt, bronzból készült öntőfor­mák is. Kubában 650 millió pesót fordítanak ebben az ötéves tervben a vasúthálózat fej­lesztésére. Jelenleg 5100 ki­lométert tesz ki a vonalak hossza. Folytatódik az országot keletről nyugatra átszelő, a Santiago de Cubat Havan­nával összekötő legfonto­A márvány Kuba legje­lentősebb exportcikkei közé tartozik. A legjobb lelőhe­lyek egyike az Isla dePinos- szigeten levő Las Cunas hegységben van. Havonta 500 tonna márványt fejtenek ki. A szigetről származó már­sabb vasútvonal fejlesztése és korszerűsítése. A munká­latok még néhány évig tar­tanak. Nemrégiben 120 kilo­métert adtak át a forgalom­nak. Kuba új vonatszerel­vényeket vásárolt a Szovjet­uniótól és Argentínától a jobb, gyorsabb közlekedés érdekében. gai metró falát is. A szige­ten egyébként gazdag kao­lin-lelőhelyek is vannak. A csehszlovák szakemberek se­gítségével a múlt évben korszerűsítették a kaolin­feldolgozó üzemet. Márványexport ványkockák díszítik a prá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents