Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 2. Nyitás 10-kor Sokat olvasunk-hallunk a megyeszékhely változásá­ról. Magunk is láthatjuk, hogy valóban épülnek, szé­pülnek az utcák, terek, há­zak, üzletsorok. Ez utóbbi­val van nekünk bosszúsá­gunk. Nem is annyira az üz­letsorokkal — azoknak örü­lünk —, mint azok nyitási idejével. Megszoktuk, hogy a kör­nyező községekből, falvak­ból többnyire a korai autó­busszal, vonattal utazunk Szolnokra, ha dolgunk akad ott. És itt van bosszúságunk forrása. Vegyük például az Ofotért-szaküzletet. Tíz óra­kor nyit! Meg kell várnunk, ha egyetlen tekercs filmet akarunk vásárolni, ha ugyan­ezt feldolgozásra akarjuk át­adni. Filmet még a Cent­rum Áruházban sem lehet kapni, holott érzésem sze­rint ezt a nagyon keresett cikket nagyobb trafikokban is árusítani kellene. Érde­mes lenne keresni a megol­dást arra is, hogy filmet fel­dolgozásra ne csak egyetlen helyen vegyenek át Szolno­kon. Dr. F. Sz. Tiszavárkony Gyors segítség A csépai Nagyközségi Kö­zös Tanács vb szakigazgatási szervének a közelmúltban azonnali állami gondozásba vételt kellett elrendelnie. Nyolc gyermeket emeltünk ki ezzel az intézkedéssel az életveszélyből. Nekünk gépjárművünk nincs, ezért a környező gaz­dasági egységektől kértünk segítséget. Végül a kunszent­mártoni Beton_ és Vasbeton- ipari Művek gyáregysége állt készséggel rendelkezésünkre, amelyet ezúton is megköszö­nünk. Hegedűs Jánosné vb-titkár Csépa Kiránduló volánosok A Volán 7. sz. Vállalat Vöröskereszt-alapszervezete július 22—23-án Pécsre és Harkányba vitte kirándulni az önkéntes véradókat és a vöröskeresztes aktívákat. A kétnapos úton negyvenen ve­hettek részt. A cél az ön­kéntes véradók kapcsolatá­nak kialakítása volt. A prog­ramból nem maradt kí> Pécs, Harkány nevezetességeinek megtekintése, kulturális ren­dezvények látogatása. A ki­ránduláson jó volt a hangu­lat, a dolgozók elégedetten tértek haza. A vállalat gazdasági és politikai vezetése a mun­kásőröknek és családtagja­iknak szerevezett négyna­pos jutalomkirándulást jú­lius végén Csehszlovákiába, Lengyelországba. Előre meg­határozott, közös program várta a nyolcvankét részt­vevőt. A költségekhez hoz­zájárult a vállalat is. Eddig „kamatozott” az a pénz, amelyet a munkásőrök ta­valy az őszi csúcsforgalom­ban társadalmi munkával kerestek — tájékoztatta szerkesztőségünket Palotay László. Lavórhajszán . .. Van már három hónapja is, hogy zománcos lavórt ke­resek, a legnagyobb mére­tűt. Nem találok. A megyét járó ismerősöket is „Tiadóz­tattam” már, hozzanak va­lahonnan, ha kapnak, ök sem jártak eddig szerencsé­vel. A szolnoki szaküzletben gyakran érdeklődöm. ígérik is: a héten vagy a jövő hé­ten kapunk ... Biztosan nem ök tehetnek róla, hogy a vá­sárlót félreinformálják. De valahogyan mégis csak kel­lene kisebb és nagyobb la­vór is az üzletekbe, ha van fürdőszobája valakinek, ha nincs. Ahol nincs, ott lét- szükséglet a nagyobb mére- tű lavór. Nem tudom, más zomán­cozott árunál mi a helyzet. Egyik ismerősöm ugyancsak hónapokig keresett Szolno­kon ebédhordót. Nem kapott sem zománcozottat, sem alu­míniumot. Debrecenbe uta­zott valamiért. Az első üz­letben kapott, ahová bement. R. I. Szolnok A Csanádi körút és környéke Májusban nagy izgalom volt a szolnoki Csanádi kör­út 2—4-es számú ház első­második emeletén lakók kö­rében. Értesítést kaptak: a ház előtt építkezéshez kezde­nek. Ismét „befalazzák” a lakókat? — töprengtek. Hisz korábban arról volt szó: nem ismétlődik meg a Már­ka, Volán-iroda, bizományi tervezése kapcsán felmerült hiba, vagyis: nem veszik el a lakók elől a kilátást. Má­jus 25-én megkezdték a cö­löpök leverését... Már ez is benne volt a panaszoslevél­ben, amelyre a legilletéke­sebb, Kukri Béla, Szolnok Város Tanácsának elnöke válaszolt: „ ... A 4. sz. főút (József A. út), a MÁV-terület és a Beloiannisz út által határolt terület a József Attila úti lakóterület, melyet a Csaná­di körút két részre oszt. A József Attila út és a Csaná­di körút közötti rész beépí­tési terv szerinti, végleges kialakítása — az OTP-fiók és üzletház építésével, a tömbbelső parkosításával — rövidesen megtörténik. A Csanádi körút nyugati ol­dalán az állomási előtér „íves”, F+10 szintes és a Jósika utcában korábban megépült F+4 szintes lakó­épületek folytatásaként to­vábbi F+4 szintes (225 la­kás) lakóépületek építésére kerül sor. A terület lakóterület, ahol biztosítani kell a lakások­hoz tartozó alapfokú közin­tézményeket (óvoda, bölcső­de, általános iskola), üzlete­ket, szolgáltató helyeket, szabad és zöldterületeket. A József Attila úti lakóte­rület szerves része a Jubi­leumi tér, melynek építésze­ti kialakítása általában elis­merést, megelégedést váltott ki, néhány lakó részéről azonban különböző felveté­sek történtek. A nagy for­galmú állomási előtér a vá­ros gerincét alkotó közleke­dési hálózat jelentős része, ahol naponta kb. 22 ezer, vasúton érkező és távozó utas halad keresztül, a vá­ros egyik fontos kapuja. Mint ilyen, alapvetően be­folyásolja az érkező utasok­nak a városról alkotott ké­pét, benyomását, ezért eszté­tikus kiképzése elengedhetett len követelmény. Ennek fi­gyelembe vételével élő és lüktető teret kellett létre­hozni, nem lakótelepi pihe­nőparkot. Ez utóbbi funk­ciót a lakóterület lakóépüle­tei közötti tömbbelsőkben ki­alakított, i illetve kialakuló zöldterületek látják el. Az élő, lüktető tér alkotó­eleme az üzlet. Indokolt volt tehát a városrendező elkép­zelése, amikor a nagy for­galmú állomási előtér mind­három térfalának földszint­jén ellátást, szolgáltatást nyújtó üzletek, üzletsorok kialakítását tervezte. A tér­falakat három oldalon több­szintes, többlakásos lakó­épületek alkotják. A töme­ges lakásépítés ma már csak házgyári technológiával való­sítható meg, illetve volt megvalósítható. A házgyári technológia — szerkezet — nem tette lehetővé, hogy az épületek földszintjén ala­kuljanak ki az üzletek. Az üzletek a kivitelezői kapa­citás függvényeként csak elő­regyártott szerkezetekből épülhetnek. Ezért ezeket kü­lön épületben kellett a lakó­épületek elé helyezni. A Csa­nádi körút keleti oldalán megépült lakóépületek föld­szintjét már eleve úgy ala­kították ki, hogy eléjük üz­let vagy üzletjellegű épüle­tek épülnek. \ Az épülő OTP-fiók mögöt­ti, állami tulajdonban levő lakóépület Országos Építés­ügyi Szabályzat szerint szük­séges benapozási mértéke az OTP-fiók megépülte után is biztosított. A kilátás csak részben akadályozott, hiszen az átlagos szemmagasságban (1,5 m) átlátni a tető felett a térre. A korlátozott kilá­tás miatt az érintett első emeleti két lakás bérlőinél 10 százalék bérletidíj-csök­kentést alkalmaz az IKV. A Jubileumi tér Szolnok egyik színfoltja, az ott meg­valósított és tervezett létesít­mények a tér, az egész vá­ros és környéke lakóinak alapvető ellátását hivatottak kielégíteni. A tér végleges kialakításához szükséges az OTP-fiók megnyitása és mű­ködése is.” „Lehűtött" vásárlók .. . Nagy Mátyás jászágói la­kos a Néplapban olvasta, hogy a szolnoki Bizományi Áruházban hűtőgépvásár lesz ... július 28-án... amíg a készlet tart... Régen sze­rettek volna már ők is ven­ni, de a kis nyugdíjból nem telt rá. Gondolták, itt az al­katom ... Korán reggel út­nak is indultak a jelzett na­pon. Hétkor már Szolnokon voltak. Tízkor nyitott a bi­zományi. Akkor már vagy hatvanan vártak, majd min­denki hűtőszekrényre . -. To­lakodás-tülekedés, s mi lett a vége? Egyáltalán nincs hűtőszekrény — hangzott a felvilágosítás. ,.,Ez a kijelen­tés nagyon lesújtott bennün­ket, és bizony, a levelembe nem illő megjegyzést tettek azok, akik vidékről mentek be hűtőgépet vásárolni...” sérelmezte olvasónk. Mi is történt tulajdonkép­pen? Július 26-án, 27-én va­lóban megjelent lapunkban a hirdetés, amelyben nem volt szó az árusítás kezde­téről. Július 26-án azonban egy hír is megjelent. Ebben többek között ez állt: jú­lius 28-tól... hűtőgépek el­adását kezdik meg. Németh Antalné, a Bizo­mányi Áruház helyettes ve­zetője elmondta, hogy Bu­dapestről küldték a hűtő­szekrény-szállítmányt, amely július 27-én érkezett meg. Terjedelmük miatt az eladó­térbe is raktak belőle. Akik aznap' bementek az üzletbe, természetesen mindjárt válo­gatni kezdtek a meglehető­sén olcsó hűtőszekrényekben. Az áruház dolgozóit is meg­lepte a nagy érdeklődés, öt óra leforgása alatt elfogyott a készlet. Tavaly egy hónap alatt sem adtak el annyit. Hűtőszekrény egyébként mindig kapható náluk, csak kevesebből lehet válogatni. Honnan került elő most ilyen sok? Tavaly volt a hűtőgép­csereakció. Az akkor „be­gyűjtött” ■ készletet vásárolta meg a BÁV-központ, s dob­ták most piacra, raktározási gondok miatt a szokásosnál is olcsóbban. A Tisza sikere a Folklór Centrumban „FOLKLÓR CENTRUM” — hirdetik a fényes neon­betűk Budapesten, a Fehér­vári úton a Fővárosi Műve­lődési Ház homlokzatán. Itt vengédszerepelt estéről esté­re a szolnoki Tisza tánc- együttes. A Folklór Centrum több mint tízéves múltra tekint­het vissza. Célja: a Magyar- országra látogató külföldi vendégeknek (IBUSZ-cso- portoknak és egyéni turis­táknak egyaránt) színes és reprezentatív előadásokon bemutatni hazánk jellegze­tes néptáncait, népviseleteit, népzenéjét. A főszezon a nyári hóna­pokra esik: május közepé­től szeptember végéig min­den este 21 órakor műsorral várja vendégeit a Fehérvári úti intézmény. Az elő- és utószezonnal együtt az idén csaknek kétszáz néptáncelő­adást rendeznek, várhatóan közel nyolcvanezer külföldi vendég számára. A színpadon a legjobb hi­vatásos és amatőr együttesek ropják a táncot. A progra­mok zömét az idén is az évek óta nagy sikerrel sze­replő fővárosi együttesek al­kotják, vidéki csoportok kö­zül — a dunaújvárosiak mel. lett — csupán a szolnoki TISZA kapott meghívást, bemutatkozási lehetőséget. Miért nem többen? Ennek két oka is van. Egy­részt ők azok, akik képesek arra, hogy a kéteszer 45 per­ces folklórprogramot minden alkalommal újabb színekkel, tájellegű táncokkal, zenével és népviseletekkel gazdagít­sák. Ezért esik rájuk a Folk­lór Centrum szervezőinek vá­lasztása. Másrészt a tánco­sok határtalan lelkesedése, akaratereje is szükséges a vendégszerepléshez. Hiszen ezek a fiatalok, akik estén­ként mosolyogva, dalolva- táncolva vigasságot, mulat­ságot, tüzes táncot vará­zsolnak a színpadra — ama­tőrök. Az egész napi munka után ülnek be a buSzba, hogy este Budapesten meg­mutathassák tudásukat, s aztán pedig — gyakran éj­félkor — indulnak vissza, hogy kora reggel ismét rriun- kába állhassanak. S mindezt önzetlenül, „csupán” a tánc szeretete miatt teszik. * Persze a siker, a vastaps is hozzájárul ehhez. Ebben pedig soha nincs hiány! A tapsból kijut mindenkinek: éppoly nagy tetszést arat a lányok szép éneke a Tardo- nai katikázóban, mint a fi­úk pásztorbotolója vagy ver­bunkja. No, és biztos siker­szám a Kállai János vezet­te zenekar Széki muzsikája és Pacsirtája is. A TISZA — az előzetes tervek szerint — a napok­ban már befejezte volna idei vendégszereplését a Folklór Centrumban, de már megér­kezett az újabb meghívás: az ősszel még négy-öt alka­lommal várják az együttest Budapesten. így végülis mintegy huszonöt előadáson tízezernél is több külföldi gyönyörködhet a Tisza tánc­együttes produkciójában. Si­kerük titka a magas szintű tánctudás mellett a Kunság és a Jászság gazdag tánc­kultúrájának ápolásában, az alföldi pásztorok, a pusztán élő egyszerű emberek életé­nek, szórakozásának megje­lenítésében rejlik. Bosnyák Péter Budapest AatuinzsGAurr Melyik autó a jobb és mennyiért? Személygépkocsi vásárlás­nál az ár és a költségek egy­aránt igen sokat nyomnak a latban. Ezért, hogy a Nagyító júliusi számában megjelent autó-„tesztben” egyebek kö­zött az árakat és a költsége­ket hasonlítják össze. Ter­mészetesen a várakozási idő is befolyásolja döntésünket. Ám ettől a vizsgálódás alkal­mával el kellett tekinteni. Autók „tesztje”. Miért az idézőjel? A nálunk kapható 11 gépkocsi alaptípus össze­hasonlító értékelése sok te­kintetben eltér a megszokott árutesztektől. Egy személy- gépkocsi értékelésében ugyanis igen nagy szerepük yan az olyan nem számsze­rűsíthető fogalmaknak, mint az utazási kényelem, a veze­tési kényelem, a menetstabi­litás és így tovább. Ezek vo­natkozásában azonban nem mérésekre, hanem szakértők értékelésére alapozódik a teszt. Az első szempont tehát, hogy funkcionális szempont­ból mennyit nyújt az autó. És — mindezt mennyiért te­szi? (S itt nemcsak áráról, hanem fenntartási, javítási stb. költségeiről is szó van.) Végülis e két szempont együt­tes figyelembevételével ér­tékelhetők a személygépkocsi típusok. Használat: 1. Lada 1500, 2, Polski Fiat 125 p. 3. Dacia. A funkcionális értékelés alkalmával kellett meghatá­rozni, hogy az egyes típusok mennyire felelnék meg a műszaki követelményéknek (stabilitás, teljesítmény és menetdinamika stb.) a hasz­nálati követelményeknek, (ké­nyelem, megbízhatóság, stb.), de itt vették figyelembe az esztétikumot (mennyire „szép” az autó), vagy hogy milyen megbízható a márka vevőszolgálata stb. A szakértők pontozása alapján kialakuló funkcioná­lis rangsor (a legjobbtól a legrosszabbig): Lada 1500 — Polski Fiat 125 p — Dacia — Lada 1300 — Lada 1200 — Trabant — Wartburg — Moszkvics — Skoda 105 S — Polski Fiat 126 p — Zaporo­zsec. A rangsor első helyeit tel­jesen érthetően a műszaki és használati szempontból korszerűbb, nagyobb kocsik foglalják el. A sorrend érde­kessége a Trabant előkelő „helyezése”. A Moszkvics és a Zaporozsec típusok elsősor­ban gyengébb műszaki jel­lemzőik miatt szerepeltek rosszabbul. Költségek: 1. Tra­bant, 2. Polski Fiat 126 p, 3. Skoda 105 S A „mibe kerül” kérdésnél lényegében kétféle költséggel kellett számolni: a vásárlás­kor kifizetendő összeggel, mint egyszeri beruházással, majd a folyamatos fenntar­táshoz szükséges költségek­kel. Az értékelés során a gépkocsitípusok várható át­lagos élettartama (12 év) alatt felmerülő költségeket kellett felbecsülni (átlagos évi 15 000 km-es futással számolva), figyelemmel ai időszakos műszaki vizsgákra, a gumik kopására, pótlására, de az olyan „apróságokra” is, mint a korrózióvédelemre fordítandó összeg, illetve a kocsi biztosítása és adója. Ami a költségadatoknál a legfeltűnőbb: még a „legol­csóbb” Trabanttal számolva is 40 fillér híján 130 Ft-ba kerül egy 100 km-es út! összesítve: 1. Trabant, 2. Wartburg, 3. Polski Fiat 126 P­A műszaki-használati szempontok és költségadatok típusonkénti együttes figye­lembevételével alakul ki az értékességi rangsor, amely tulajdonképpen arra a fo­gyasztói-vásárlói alapkérdés­re felel: melyik a jobb — és mennyiért? E sajátos értékelésben a Trabant kerül az első hely­re. E kocsi minden közis­mert hátrányát (nem éppen dinamikus autó, a bennülők- nek nem nyújt nagy kényel­met, illetve biztonságot) el­lensúlyozza az, hogy a Vizs­gáltak közül messzemenően a legolcsóbb fenntartani — s ehhez képest viszonylag so­kat nyújt. A további „érté­kességi” sorrend: Wartburg, a kis Polski, majd a Lada 1200, a Dacia, a Skoda 105 S, a Lada 1500, a Lada 1300 tí­pusok következnek, és kissé „leszakadva” zárják a sort a Moszkvics, a Zaporozsec és a Polski Fiat 125 p. Sokakban talán felmerül a kérdés: vajon hogyan lehet „értékesebb” autó a Skoda 105 S, mint a „nagy” Lada, és többszörösen értékesebb, mint a Polski Fiat 125 p? Bármennyire is hihetetlen, az ilyen összehasonlításban ez a végeredmény. Ami legaláb­bis — elgondolkoztató. Sz. I. n kereskedelmi dolgozók műszakpótléka II kisiparosok vásári árusítása A 'belkereskedelmi minisz­ter a 14/1978. Bk. M. sz. ren­deletével a kereskedelmi dol­gozók műszakpótlékának fo­lyósítási feltételeit határoz­ta meg. A kereskedelem há­lózatában a délutáni és éj­szakai műszakban, valamint a folytonos munkarendiben végzett munka után a fizikai foglalkozású és a jogszabály mellékletében felsorolt nem fizikai munkakörben dolgo­zóknak műszakpótlékot kell fizetni, ha a heti nyitvatartá­si idő. a 44 órát meghaladja. Nem jár műszakpótlék arra az időre, amelyre a dolgozó munkahelyi pótlékban része­sült. A kulturális miniszter a 31978. KM. sz. rendeletével a sajtóval kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jogszabályt módosította. Az új szabályo­zás bővíti a tárgyuknál fog­va engedélyhez nem kötött sajtótermékek körét. Nem kell továbbra sem engedély a szokásos családi jellegű érte­sítés, a névjegy, és az elő­nyomott magánlevélpapír előállításához és terjesztésé­hez. Mindkét jogszabály tel­jes szövege a Magyar Köz­löny 43. számában olvasható. A kisiparosok vásári áru­sításáról szól a könnyűipari miniszter 4/1978. számú ren­deleté. A kisiparos a vásároh saját előállítású (új) termé­két árusíthatja. Nem hozhat forgalomba olyan árut, amit készen vásárolt. Használt cikket még akkor sem, ha azt saját maga javította vagy tette használhatóvá. Az áruk minőségét a kisiparos is kö­teles igazolni. Kisipari mű­ködési engedéllyel rendelkező kisiparos vásáron nem áru­síthat. Árusítási helyén kö­teles jól látható helyen elhe­lyezni a vásárlók könyvét, továbbá köteles kifüggeszte­ni egy kisméretű cégtáblát. (Magyar Közlöny, 44. szám.) Az egészségügyi miniszter és a munkaügyi miniszter az 5 1978. sz. együttes rendeleté­vel módosította az egészség- ügyi dolgozók munkabéré­nek emeléséről szóló jogsza­bályt. A módosítás elrendeli a személyi alapbér három naptári évenkénti kötelező emelését. Ilyen esetben a dol­gozó személyi alapbére a munkaköri bértétel felső ha­tárát is meghaladhatja. Az így megállapított személyi alapbér nem minősül szemé­lyi fizetésnek. A hároméven­kénti kötelező alapbéremelés azonban a személyi fizetés­ben részesülő dolgozókra nem vonatkozik. A jogsza­bály teljes szövege a Magyar Közlöny 45. számában jelent meg. A Minisztertanács a 39/1978. számú rendeletével részlete­sen szabályozta a vállalati felügyeleti ellenőrzés, vala­mint a belső ellenőrzés rend­jét. A felügyeleti ellenőrzés célja, hogy teljeskörűen és átfogóan értékelje a vállalati tevékenységet, annak szer­vezettségét és gazdaságossá­gát. Értékelni kell a munka­feltételek alakulását, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit, a dolgozók vállalaton belüli szociális és kulturális ellá­tottságát, valamint az üzemi demokrácia fórumainak mű­ködését, hatáskörük érvénye­sülését. A felügyeleti ellen­őrzés kezdetéről és időtar­tamáról, valamint az ellen­őrzést végzők tartózkodási helyéről tájékoztatni kell a vállalat dolgozóit. Vállalati belső ellenőrként általában egyetemi, főiskolai végzettsé­gű és megfelelő szakképesí­téssel rendelkező személy foglalkoztatható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents