Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

1978. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Jaj, de fáj a derekam! Töltött zsemle Különösen a középkorúak és az idősebbek sóhajtanak fel sokszor, hogy jaj, de fáj a hátam, jaj, de fáj a derekam! A hátfájás, illetve a derékfájás valóban a legkellemetlenebb fájdalmak közé tartozik, nemegyszer szinte elviselhetetlen­nek tűnik, s az sem ritkaság, hogy hosszabb-rövidebb idő­re munkaképtelenséget is okozhat. A hátgerinc csontvázunk ■gfontosabb része, ez bizto- tja testünk egyenes tartá- it. Ezen kívül a csigolyák iontburkolatában fut végig legrendszerünk fontos ré­se, a gerincvelő. A gerinc- elő csupa iáegsejtből áll, melyek a különböző ingere- et két irányban továbbít- ik, amolyan adó-vevő ké­mlékként: egyrészt az in- sreket — így a fájdalmat is - a megfelelő agyközpontba ezetik, másrészt az agyból iindutó ingereket továbbit- ik az izomzat idegsejtjeibe. . hátgerinc stabilitását s gyúttal hajlékonyságát a ágolyák közötti puha kötő- sövetű porckorongok teszik íhetővé. A gerincvelőbe futó ideg­sálaknak aránylag szűk satornán kell keresztüliha- idniuk, amelyek a csigo- /ák mellett helyezkednek 1. Ha ezeket a kényes pon- >kat bármilyen nyomás éri, kkor az egyúttal az ideg- zálakat is ingerli. Mi okoz­at nyomást? A csontok is „öregszenek”, gyeseknél korábban, mások­ul későbben indul meg a sontok elöregedésének fo- yamata. Egyik fő tünete, logy a csontokon néhol ki­növések keletkeznek. Minél közelebb van egy-egy ilyen kinövés ahhoz a ponthoz, ahol az idegpálya a gemicbe torkollik, annál nagyobb nyomás keletkezik. Ez okoz­za a fájdalmat. Ám nem­csak a csontok öregszenek, hanem szervezetünk puha kötőszövetei is. A hátfájás gyakori oka lehet tehát az is, hogy a csigolyák közötti puhább porcok kisebb vagy nagyobb mértékben megla­zulnak, eltolódnak az ideg­pályák irányába, és nyomást gyakorolnak rájuk. A hátfá­jások harmadik oka az ideg­pályák körüli szövetek gyul­ladása. Ilyenkor elég egy kis duzzadás az idegpályák men­tén vagy végződésénél ahhoz, hogy fájdalomérzet keletkez­zék. Egy és ugyanazon ok több helyütt többfajta fájdalmat okozhat. Ha a hátgerinc fel­ső, nyak körüli részén ke­letkezik nyomás, akkor nem­csak a fájdalom jelentkezik, amely kisugározhat egészen a tarkóig, hanem szédülések is fellépnek. Ha a nyomás lejjebb van, a fájdalom ki­sugározhat egészen a vállba s még tovább a karcsontba is. A deréktáji fájdalmak viszont fájdalomérzetet kelt­hetnek a medencecsontban és lehúzódhatnak végig a combon. A fájdalomérzet nagyságától függően az érin­tett testrész izomzatába ref­lexív görcs állhat, ami szin­tén rendkívül fájdalmas, sőt fájdalmas izommerevedés is beállhat. Ha a deréktáji fájdalom hirtelen és nagy hevességgel jelentkezik, akkor valószínű hogy a csigolyák közötti porckorong patologikus el­változása okozta. De ha a fájdalom gyengébb s hosz- szabb-rövidebb időközökben jelenkezik, akkor valószínű a gyulladásos megbetegedés. Természetesen a laikus legfeljebb erre vagy arra az okra gyanakodhat, ha fáj a háta, a dereka vagy a válla, karja. A diagnózis megálla­pítása az orvos dolga, amint­hogy a gyógykezelés is az orvos, kezébe való. De azért a beteg is tehet egyet s mást addig, ameddig az orvos a gyógymódot, esetleg gyógy­szert előírja. Óvakodjon a megfázástól, nem árt, ha a fájós helyre meleg kendőt, termofórt tesz, meleg fürdő­ket vesz s a puha ágyat ke­mény fekhellyel cseréli föl. S még valamit, akármennyi­re is ajánlja jó ismerőse, né keressen föl semmilyen „cso­datevő” csontkovácsot! Mint minden bajnál, beteg­ségnél, a hát-l és derékfájás­nál is jobb a megelőzés, mint a gyógykezelés. Sok mozgás, rendszeres torna — ez az, ami elodázhatja a csontok idő előtti elöregedé­sét. Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg sertéscomb vagy la­pocka darálva (15,— Ft), S db zsemle (3,20 Ft), 1 deci tej­föl (2,50 Ft), 3 deci tej (1,50 Ft), 2 evőkanál olaj, 1 db közepes nagyságú paradi­csom, petrezselyem, kevés gyömbér, só, bors (kb. 4,— Ft), 1 db húsleveskocka (3,— Ft) vagy maradék húslé. A zsemlék tetejét levág­juk, kivájt belüket egy tál­ba téve meglocsoljuk 1 de­ci sós tejjel, majd összeke­verjük a darált hússal, vá­gott petrezselyemzölddel, borssal, sóval. Adjuk hozzá a kevés vízben felforralt le­veskockát vagy a húslét is. Ezzel a keverékkel töltjük meg a zsemléket, azután a levágott tetejét mindegyikre visszahelyezzük. A zsemlé­ket kivajazott tűzálló tálba téve az alábbi keverékkel öntjük le: összeforraljuk a maradék tejet, a tejfölt és a fűszereket, a paradicsomot is lag távolítsuk el, húsát nyomkodjuk szét). A mártással leöntött zsem­léket elömelgitett sütőben 10 percig — lefedve! — sütjük Nyári vegyes salátát (papri­ka, paradicsom, uborka) ad­junk hozzá. ízletes vacsora, alig 30 forintból. R. Gyuláné Szolnok Lusta, mint a lajhár Kötény edényfogóval Ennél a köténynél nem cell a törlőruha után kap- codni, mert két fogókesz- yűkónt — zsinórral a kö- ényhez van erősítve. Ha a cötényt pvc-ből vagy nylon- jói szabjuk, nem ázik át. A líszítésit (paszpól) elütő jzínből gépeljük rá. A kesz- yűket vastagabb anyagból — düftin, filc, szövet — ké- izátsük, és színes fonálból ;réfás ábrázatot is hímezhe- ;ünk rá. Lusta, mint a lajhár, szok­tuk mondani, ha valaki ugyancsak ráér ősén, komó­tosan dolgozik, vagy arra a diákra, ciki háromszor is meggondolja, míg végül nagy nyögések közepette ne­kifog házi feladata elvégzé­séhez. De vajon honnét ez a mondás? Hol élnék, milye­nek és valóban olyan lusta állatok-e a lajhárok? Ezek a különös, valóban nem mindennapi állatok Dél- Amerika párás őserdeiben élnek. Nagyságuk 70—80 cm. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg, a két- és a háromujjú lajhárokat. Ez utóbbi abban különbözik valamennyi emlősállattól, hogy 9 nyakcsigolyája van, s ennek következtében a fe­jét 180 fokkal el tudja for­gatni. A lajhárok ujjai nagy, hajlított és hegyes karmok­ban végződnek, melyeket Légy szemfüles! leginkább talán egy jókora kampóhoz lehetne hasonlíta­ni. Első látásra ezek a „szer­számok” bizonyára furcsá­nak hatnak, de ha megis­merjük a lajhárok életét, nyomban rájövünk arra, hogy bizony nem véletlenül fejlődtek ilyenekké. Míg ugyanis a szárazföldi emlő­sök általában négy lábon járnak, a lajhárok a közle­kedésnek egészen sajátos formáját választották. Lefe­lé fordulva lógnak az ága­kon, közben lábukkal, he­lyesebben kampós karmok­kal kapaszkodnak. Méghoz­zá olyan erősen, hogy a lőtt példányok még holtuk után sem esnek a földre. A lajhárok valóban rend­kívül lassú -mozgású, ha úgy tetszik, lusta állatok. Ké­nyelmesen másznak végig az ágakon, közben a leveleket és a rügyeket csipegetik. A földön teljesen tehetetlennek Vége a mérkőzésnek, győzött a közönség kedvenc csapata. Az aranylábú fiúkat éppen most fényképezik a fotóriporterek. Az ám, de ha jói szemügyre ve­szitek a játékosokat, kicsit fur­csa dolgokat tapasztalhattok. Ál­lapítsátok meg. melyek ezek? bizonyulnák, érdekes módon azonban viszonylag jól úsz­nak. Ha tehát egy lajhár alatt éppen akkor törik el az ág, amikor a folyó felett tartózkodik, nem esik két­ségbe, hanem szépen kiúszik a partra és a nála megszo­kott lassúsággal ismét a ko­ronába tornássza fel magát. A lajhár azonban akkor sem mozog gyorsabban, ha ellen­ség bukkan fel a közelében. Inkább teljes mozdulatlan­sággal igyekszik segíteni magán. A lajhárok szőrzete hosz- szú és éppen életmódjuk kö­vetkeztében a többi emlő­söktől eltérően a hasoldalról a hátoldal felé. nő. A lefelé csüngő szőrzet többek között megakadályozza azt is, hogy az eső a bőrhöz jusson, és a víz két oldalon lecsorog­va szabadon csepeghet a földre. Schmidt Egon xumsmsi 1SOX91 -?f Sí JiaAjaij II -9 -útja «fje* moiyq xvusoj(?J<?f xipaauaiix V 'S ’útja epqupiajaAa ^Sa uaqgz -all sndc3j v ’» uq?| nsq sauju 3J3U31!P3/Íaau v ’S ’3103|IS3 TJ 3JUUUTJA ucqszssoq uyfpqij» pri? auQSoui v 'Z ’gdp sauju uos -03(3131 gs<3 TV ’I .’saifajSam Amíg korábban a divatban csak ritkán alkalmazták a népi motí­vumokat, napjainkra a modem divatirányzat meghatározója lett. Szinte az urbanizáció elleni tiltakozásként vonult be a divatba a „falusi” stílus — a vinágmintás anyagból készült bő ruhák, szok­nyák, kötényruhák, a csipkével, hímzéssel díszített blúzok. A tallinni Divatház idei nyári kollekciójának tervezői is ezekből a motívumokból merítettek. Fiataloknak tervezték a modellek többségét, amelyek egyesítik magukban a klasszikus, népi és spor­tos stílus jegyében. Fent: Klasszikus stílusú, csipkedíszítésű blúz. farmeregyüttessel. Lent: Pamut alapanyagból készült szabadidő-ruhák. (Fotó: APN—KS, J. Vendelin felvételei) 10 jó tanács ZELEI MIKLÓS: Sípot faragok Mit kérsz Kódorgó? Nem neked dönt a hordó. Le is út, Fel is út, hátadra egy jó nagy púp! Van-e hát vízinád, síp termő náderdő? Sípot faragok, síp szaván is l i elvágyók,.,. . J 1. Vas és levert zománcú edényt ne használjunk zöldség, burgonya, gyümölcs készítésére, mert tönkremegy a C-vita- min tartalma. 2. Hogy a gyökérzöldség ne fonnyadjon meg, tegyük földbe vagy homokba. 3. A fejes saláta tovább friss marad, ha a levágott ré­szével a vízbe állítjuk. 4. Ha a retket keresztbe bevágjuk és néhány percre sós vízbe tesszük, tulipánformát kap. 5. A héjában főtt burgonya nem repedezik meg, ha ké­szítés előtt megsózzuk. 6. Ha a burgonyát héjában főzzük, mindig egyforma nagyságúakat tegyünk a vízbe, hogy egyszerre főjenek meg. 7. A krumplistészta készítéséhez a burgonyát mindig hé­jában főzzük meg. 8. A burgonyástésztát gyorsan készítsük, mert lággyá válik. 9. A burgonyát a tavaszi hónapokban ne főzzük héjá­ban és a burgonya levét te használjuk fel, mert a csirák mérgező anyagot tartalmaznak. 10. A zöldség- és húslevesnek szép színt kölcsönöz a zsí­ron megpirított reszelt sárgarépa.

Next

/
Thumbnails
Contents