Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILtá PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az országgyűlés elfogadta a kormány beszámolóját Törvény az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta ta­nácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfőbb tör­vényhozó testületünk ülésén megjelent Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság tikárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés. Majd Lázár György zárszavával ért véget az országgyűlés első napirendi témájának vitája. Ezt követően az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat előterjesztése, majd vitája kezdődött. Az expozét Falu­végi Lajos pénzügyminiszter tartotta, s a téma vitájában többen kifejtették véleményüket a beterjesztett törvényjavas­latról. A vitát a pénzügyminiszter zárszava rekesztette be, végül a nyári ülésszak befejezéseképpen a szokáshoz híven képviselők interpelláltak különböző közérdekű kérdésekben. A vita folytatása m.) a detki Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnöke, Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei tanács elnöke, Szigeti István (Somogy m.) nyugdí­jas, Boza József (Bács-Kis- kun. m.), az MSZMP Kalo­csai Járási Bizottságának el­ső titkára, Tóth Géza (Sza- bolcs-Szatmár m.), a Szak- szervezetek megyei tanácsá­nak titkára, Marjanek Jó­zsef (Fejér m.), a móri nagy­községi tanács elnöke, Orlo- vácz György (Tolna m.), a nagydorogi általános iskola tanára. Felszólalt Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, aki beve­zetőjében hangoztatta, hogy a 15 éves lakásépítési terv végrehajtásának eredménye­ként több mint egymillió új otthon készült el, korszerű körülményeket teremtve a beköltözőknek. Beszédes szá- moik jelzik az elmúlt két esztendőt is: 260 milliárd fo­rintnyi építési, szerelési munka és 20 befejezett nagy- beruházás szerepel a mérle­gen. Az idei feladatok is szá­mottevőek; az építők 41 nagyberuházáson dolgoznak, és ez év végéig 150 milliárd forint értékű munkával szá­molnak. A miniszter több pontban foglalta össze azokat a fel­adatokat, amelyek megoldá­sához az egész . társadalom támogatását kérte. Az egyik, hogy változtatni kell a túl­zottan beruházásközpontú szemléleten. Az igények megfogalmazásában ugyanis valósággal professzorok va­gyunk, ami nem olyan nagy baj. De arra lenne szükség, hogy ugyanilyen energiával dolgozzunk a beruházások megteremtésén, a hatékony megvalósításon is. A másik fontos feladat az építésügyhöz kapcsolódó más ágazatokkal való együttmű­ködés javítása, egymás köl­csönös segítése. Az építőipar tevékenységét ugyanis nagy mértékben meghatározza az anyaggyártók, de a gépipiar, a könnyűipar, az alumínium- ipar, a vegyipar és a kohá­szat termelésének színvonala is. Sürgető feladat — foly­tatta Ábrahám Kálmán — az ágazati irányítási munka színvonalának emelése. Erő­inket koncentrálni kell, hogy természetesebb együttműkö­déssel lehetőséget teremt­sünk közös géppark létreho­zására és szakemberek cse­réjére. A miniszter hangsúlyozot­tan szólt arról is, hogy az eddiginél nagyobb mértékben hívjuk segítségül a tudo­mányt, s amikor ezt • tesz- szülk, vigyázzunk arra. hogy figyelmünket ne csupán a határidős, a mindennapi munkában közvetlenül je­lentkező kérdésekre irányít­suk. Kutatóinktól nagy hord­erejű feladatok megoldását is várjuk. Igen fontos az is, hogy munkánkban a korábbinál nagyobb mértékben kama­toztassuk tervezőink tudá­sát, szakértelmét. Nagyobb teret kell biztosítani a ta­pasztalatoknak, a helyi kö­rülmények ismeretéből adó­dó tudásnak. Az építészektől nagyon sokat várunk. Mert minden épület, s annak kör­nyezete nagy hatással van az emberre, a kulturált élet­mód, a szépérzék formálásá­ra, kiteljesedésére. Napja­inkban az építészet kettős gonddal küzd. Egyrészt meg­határozott mennyiségi fel­(Folytatás a 3. oldalon.) Romány Pál, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter az agrárviszonyok alakulásáról elmondotta: be­szédes számok jelzik, hogy meghatározó a szocialista nagyüzemi rendszer, amely a mezőgazdasági tgrmelés egészét átfogja. A szocialista agrárviszonyok megszilár­dultak, az árutermelés bővü­lése kedvezően hatott a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar kapcsolatára. Törekvé­seink arra irnáyulrrak, hogy valamennyi forma — szö­vetkezet, gazdaság, társulás — a szocialista mezőgazda­ság haladását segítse, meg­feleljen a hazai adottsá­goknak. s a társulások, együttműködések jól szolgál­ják agrárviszonyaink fejlő­dését, a lenini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazását. Ez tekinthető a fő útnak a termelőerők és a termelési viszonyok összehangolásában. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztés fő irányairól szólva rámutatott, hogy már évek óta csak az intenzív fejlesztés 'útját jár­hatjuk. Ennek lényege a ha­tékonyság fokozása. A kö­vetkező évek feladatainak, s a termelési szerkezetnek a meghatározásánál fontos ki­indulási pont — folytatta —, hogy a magyar mezőgazda­ság termelési többletének mind nagyobb hányada ke­rül külföldi piacokra. Élel­miszer-exportunk jövője mindenekelőtt attól függ, hogy a minőség, a korszerűség, a gazdaságosság, egyszóval a versenyképesség terén mek­kora változást tudunk elér­ni. Terveinkben megjelölt cél­jaink eléréséhez nélkülözhe­tetlen tehát a mezőgazdasá­gi termelés, a feldolgozás, a tárolás, az értékesítés és fel­tételeinek arányos, komplex fejlesztése, az élelmiszer- ipar viszonylagos elmaradá­sának mielőbbi megszünte­tése; a termelés és a kap­csolódó ipari alapok folya­matos fejlesztése, a nemzet­közi együttműködés lehető­ségeivel való összehangolá­sa; a termelés üzemi és te­rületi szakosodása, a gazda­ságközi együttműködés elő­nyeinek fokozott kihasználá­sa, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztése, továbbá mindezek elősegítésére a vál­lalati és az ágazati irányí­tás, valamint a tervezés színvonalának emelése. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban a miniszter elmondta: az idén a múlt évinél később, több gonddal és nagy várakozás­sal látunk az aratáshoz. Az aratási feltételek rosszab­bak, a gabona jelentős ré­sze ledőlt, a talaj felázott. Ez segítheti majd a tarló­vetést, de nehezíti a gépi munkát. A hivatalos becslé- sek most arról szólnak, hogy az idei terv, a 40 mázsa kö­rüli termés a földeken, a bú­zatáblákon „ott van!”, más kérdés, hogy a viharkárok után, a betakarítás során mennyit lehet majd tényle­gesen learatni, elcsépelni, magtárba helyezni. A leg­újabb kombájnok napi 15— 20 vagon búza aratására, cséplésére is képesek. Mind­ez — úgy gondolom — nem egyszerűen a gép, hanem az ember fontosságát növeli. A kombájnok és a többi gép — legyenek bár a legtökéle­tesebbek — parancsnokai az emberek, kormánykerekeik­nél a kombájnosok vigyáz­nak. Egyszóval: az idén sem a kombájn, hanem a kom- bájnos arat! A továbbiakban felszólalt Nagy Miklós (Pest m.), a külügyi bizottság titkára, Szépvölgyi Zoltán (Budapest), a fővárosi tanács elnöke, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Szabó Imre (Hevés Folytatta munkáját az országgyűlés Romány Pál Évente 125 ezer köbméter Szovjetunióból érkező fűrész­árut tárolnak, továbbítanak és osztályoznak az Érdért Vál­lalat szolnoki telephelyén. Képünkön vagonokból rakják ki az árut A Járműjavító dolgozóinak Korszerű étterem, fürdő es oltozo Pihenőház a Tiszaligetben A korszerű járműjavítás megváltoztatta a dolgozók élet- és munkörülményeit a Járműjavító üzemben is. Egy­re több képzett, a modern technikához értő, igényesebb munkát is ellátó szakmun­kásra lett szükség. Ez a tény szükségszerűen újszerű bére­zést követelt. 1978-tól új lehetőséget ka­pott a Járműjavító a bértö­meg felhasználására, ezzel — üzemi szinten — rugalma­sabban, a munka minőségé­nek javítására ösztönözhetik a képzett szakembereket. A teljes részletezés igénye nél­kül a bérfejlesztésre — vég­ső soron — mintegy 10 szá­zalékos alapbéremelésre ke­rülhet sor az üzemben. A „borítékon kívüli” jutta­tásokról: az üzem korszerű éttermében egyidejűleg két­száznegyvenen étkezhetnek, naponta több mint ezernégy- százan veszik igénybe a ked­vezményes étkezést. A köte­lező védőétel, és -ruha biz­tosításán kívül a Járműjaví­tó munkásai utazási kedvez-- ményben részesülnek. A vá­rosi átlaghoz viszonyítva .kedvező a bölcsődei és óvo­dai ellátás, az üzem saját gyermekintézményekkel ren­delkezik. Kevés intézmény, vállalat dicsekedhet azzal, hogy egy i _____________________________ e sztendő alatt több mint ezer- kétszáz embernek teremtett korszerű fürdőt és öltözőt. A Járműjavítóban tavaly olyan korszerű szociális létesít­ményt avattak, amely — re- mélhethőleg — több eszten­deig megold minden ilyen irányú kérést, annál is in­kább, mert úgy tervezik, hogy egy régebbi öltözőt is felújí­tanak. A pihenő és szabad idő hasznos felhasználására is gondoltak. A vállalat tiszali- geti üdülőjében lévő harminc­ágyas pihenőházban az igé­nyeknek és a lehetőségeknek megfelelően kikapcsolódhat­nak a járművösök. Az idei tervek alapján ki­lencen részesülnék kamat­mentes lakásépítési kölcsön­ben, a vállalat több mint 553 ezer forint támogatást nyújt. A sok évtizedes hagyomá­nyoknak megfelelően a Jár­műjavító dolgozóit gazdag sport-, kulturális és művelő­dési program várja. A „saját” művelődési központ számta­lan lehetőséget biztosít min­denkinek — kiemelve a szo­cialista brigádok közös prog­ramját —, de rendszeres és hagyományos a sportegyesü­let tömegeket megmozgató tavaszi-nyári-őszi program- sorozata is. — t. szűcs — AZ NSZK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSAI A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi parla­mentjének hazánkban tartóz­kodó küldöttsége Karl Cars­tens professzornak, a szövet­ségi parlament elnökének ve­zetésével tegnap Győrbe, a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyárba látogatott. A győri program után a bábolnai mezőgazdasági kom­binátot kereste fel az NSZK szövetségi parlamentjének küldöttsége. JAMAICA ÁLLAMMINISZTERE BUDAPESTRE ÉRKEZETT Huszár Istvánnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására teg­nap hazánkba érkezett Ri­chard Fletcher, Jamaica ál­lamminisztere, pénzügyi és tervezési miniszter. Itt tar­tózkodása során megismer­kedik tervezési rendszerünk­kel és módszereinkkel, be­szélgetéseket folytat a két or­szág gazdasági együttműkö­désének lehetőségeiről. SZOLIDARITÁS DÉL-JEMENNEL Tegnap a Magyar Szolida­ritási Bizottság- ülést tartott Belgrád-rakparti székházá­ban. Megvitatták a bizottság előtt álló aktuális feladato­kat, majd állásfoglalást hoz­tak nyilvánosságra a dél-je­meni helyzettel kapcsolat­ban. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság elnöksége egész szo­lidaritási mozgalmunk nevé­ben, a jelenlegi súlyos hely­zetben további támogatásá­ról és aktív szolidaritásáról biztosítja a baráti dél-jemeni népet. EGY MONDATBAN — Magyar—csehszlovák tár­gyalásokról érkezett haza Ba­kos Zsigmond könnyűipari államtitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents