Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 8. Kevés eredmény a közös piaci tanácsülésen Olasz einiinaiasztás Salamon-szigetek Döntőnek Ígérkező fordulat Uj független állam Kevés kézzel fogható ered­ményt hozott a Közös Piac kormányfői tanácsülése, amely tegnap délután Hel­mut Schmidt kancellár saj­tóértekezletével fejeződött be Brémában. A kilencek, francia—nyu­gatnémet kezdeményezésre, főként a közösség pénzügyi egyensúlyának helyreállítá­sát szolgáló intézkedéseket hoztak. Kétéves folyamat ke­retében újra összehangolják a nemzeti valuták árfolya­mait, a fennálló európai el­számolóegységet, majd „európai valuta alapot” te­remtenek. Ehhez meg akar­ják erősíteni a különösen ne­héz helyzetben levő orszá­gok gazdaságát is: összehan­golják pénzügyi politikáju­kat harmadik országok valu­táival szemben is, főként a dollárral szemben. A brémai tanácskozás két Egy hét súlyos harcai után — a libanoni jobboldal mi­líciái és az arab békefenn­tartó erők között — Bejrút első nyugodt éjszakáját töl­tötte. Szünetelt az ágyúzás, a rakétatűz. A helyi rádió­adók szerint csupán a mes­terlövészek törték meg a csütörtök délután három óra óta tartó tűzszünet. A feszültség változatlan. Az izraeli gépek csütörtöki berepülése után fennáll a lehetősége annak, hogy a je- ruzsálemi vezetés légitáma­dásra szánja el magát. Ko­moly nyugtalanságot keltett Szárkisz elnök lemondási szándékának híre is. Csü­törtökön a késő esti órákban is tartottak még az elnöki palotában a megbeszélések. Szárkisz elnök telefonon Lélegzetvételnyi szünet sincs a szovjet űrkutatás­ban. Az Interkozmosz prog­ram keretében végrehajtott második nemzetközi, szovjet —lengyel űrkísérlet sikeres befejezését követő második napon, tegnap, moszkvai idő szerint 14 óra 26 perckor, a Szovjetunióban felbocsátot­ták a Progressz—2 jelzésű automatikus vezérlésű te­herűrhajót. A Progressz—2 teherűr­hajó, amely fedélzetén is­mét üzemanyagot, tudomá­nyos berendezéseket, műsze­napját a nemzeti ellentétek jellemezték. A „kis” orszá­gok hangot adtak elégedet­lenségüknek és aggodalmuk­nak amiatt, hogy a két nagy — az NSZK és Franciaor­szág számos kérdésben kész tények elé akarja állítani őket. Az NSZK-nak, amely jú­lius 13-tól Carter amerikai elnököt, 16-tól pedig a fran­cia, a brit, az olasz, az egye­sült államokbeli, a kanadai és a japán vezetőket látja vendégül Bonnban, az első jelek szerint csak részben si­került közös álláspontot ki­dolgozni Brémában a leg­fontosabb gazdaságpolitikai kérdéseket illetően. Schmidt kancellárnak — politikai megfigyelők szerint — nem lesz könnyű dolga, ha Euró­pa tekintélyét meg akarja erősíteni Washingtonnal és Japánnal szemben. kapcsolatba lépett Hafez Asszad szíriai államfővel is. A megosztott Libanonban pillanatnyilag egy dologban van egység: valamennyi po­litikai erő — a baloldaltól a szélsőjobbig — az elnök maradását kívánja. Csütör­tökön késő este egy meg nem nevezett kormánytag Szárkisz libanoni elnök szó- vivőjeként nyilatkozatot adott a libanoni lapoknak: „A helyzet holtpontra ju­tott. Az elnök úgy véli, hogy lemondása esetleg se­gíthet a stagnálás megszün­tetésében”. Izrael továbbra is kato­nai erő bevetésével fenye­getőzik. A támadás célpontjai az arab békefenntartó erők Bejrutban állomásozó egy­ségei lennének. reket, a tartós űrtartózko­dáshoz szükséges „közszük­ségleti” cikkeket, élelmiszert és friss ivóvizet szállít, elő­reláthatólag vasárnap csatla­kozik a Szál jut—6 Szojuz—29 űrkomplexumhoz. A teher­űrhajó viszi az űrpostát is Kovaljonoknak és Ivancsen- kovnak, köztük a legköze­lebbi hozzátartozóktól kül­dött válaszleveleket is. A Progressz—2 fedélzeti berend.ezései a telemetrikus adatok tanúsága szerint ki­fogástalanul működnek. Döntőnek ígérkező fordulat következett be tegnap az olasz elnökválasztáson. A Kereszténydemokrata Párt (DC) vezetősége állást fog­lalt egy szocialista-párti je­lölt mellett. Az erről szóló bejelentés ugyan csak köz­vetve utal az érintettekre, de vezető olasz politikai kö­rökben bizonyosra veszik, hogy Alessandro Pertiniről van szó. A kommunisták nevében Alessandro Natta, a képvi­selőházi csoport elnöke „na­gyon pozitívnak” nevezte Pertini újrajelölését. Az elnökválasztás tegnap esti 15. fordulója sem hozott még eredményt. Ingrao, a képviselőház kommunista­párti elnöke ma délelőtt 10.00 órára rendelte el a 16. menetet, amelytől a Monte- citorio köreiben eredményt várnak. Moszkvában Kulturális miniszterek értekezlete Tegnap Moszkvában meg­nyílt a szocialista országok kulturális minisztereinek ki­lencedik tanácskozása. Az értekezleten, amelyen Bul­gária. Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Koreai NDK, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam kép­viseltette magát, Pozsgay Imre kulturális miniszter ve­zetésével magyar küldöttség vesz részt. Pjotr Gyemicsey, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kul­turális minisztere a tanács­kozást megnyitva az SZKP KB, a szovjet kormány és személyesen Leonyid Brezs- nyev nevében üdvözölte a résztvevőket. Waldheim a leszerelési Ülésszakról Megelégedéssel nyilatkozott az ENSZ-kögyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszakáról Kurt Waldheim a világszer­vezet főtitkára Bernben tar­tott sajtóértekezletén. Mint mondotta, megítélé­se szerint a tanácskozás eredményesen zárult. 85 évi gyarmati uralom után július 7-én függetlenné válik a mintegy kétszázezer lakost számláló, több mint 900 szigetből álló, csendes­óceáni brit protektorátus, a Salamon-szigetek. A körülbelül 30 ezer négy­zetkilométer nagyságú és je­lenleg 200 ezres lélekszámú szigetcsoportot Mandana Spanyol hajós fedezte fel 1568-ban. és mivel aranyat sejtett rajta, a mesés gaz­dagságú bibliai királyról ne­vezte el. A valóság nem iga­zolta a sejtést. A Salamon-szigetek 1976- ban önkormányzatot kapott. Fővárosában Honiarában 38 tagú parlament ülésezik. Az új állam a függetlenség el­„A barátság és a gyümöl­csöző együttműködés jegyé­ben” címmel közölt cikket tegnapi számában aScinteia, az RKP központi lapja a Szovjetunió és Románia kö­zött fennálló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötésének 8. évfordulója alkalmából. A román—szovjet kapcso­latok fejlődésében döntő szerepe van az RKP és az SZKP közötti szolidaritás­nak és testvéri együttműkö­désnek, a két ország állami és pártvezetői közötti kap­csolatoknak. Ebből a szem­pontból különösen fontosnak tekintendők Leonyid Brezs- nyev és Nicolae Ceausescu találkozásai, a közöttük foly­Az NDK külügyminiszté­riumának szóvivője tegnap határozottan visszautasította az utóbbi időben nyugati sajtóforrások által ismétel­ten hangoztatott rágalma­kat, amelyek céltudatosan hamis színben tüntetik fel a Német Demokratikus Köz^- társaság afrikai és közel-ke­leti politikáját, külpolitikai tevékenységét. Legutóbb a Jemeni Arab Köztársaság elnökének meggyilkolásával kapcsolatban röpítették- fel NDK-ellenes hazugságokat. A szóvivő rámutatott, hogy az NDK-ról terjesztett leg­újabb hazugságok és rágal­mak „részei a Szovjetunió és nyerése után is tagja ma­radt a brit nemzetközösség­nek, államfője II. Erzsébet. Peter Kenilorea főminiszter ezenkívül elsősorban Auszt­ráliával és Üj Zélanddal ke­res kapcsolatokat. A függetlenné váló sziget­állam új vezetésének súlyos társadalmi és gazdasági problémákkal kell szembe­néznie. A Salamon-szigetek természeti kincseit majdnem száz évig kihasználó brit gyarmatosítók nem fordítot­tak nagy figyelmet az or­szág gazdasági életének fej­lesztésére. A gazdasági élet döntően a kopra- és a fa- exportra épül, s így nagy mértékben függ az árak vi­lágpiaci ingadozásától. tatott véleménycsere és az elért megállapodások. A Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu által 1976 novemberében az RKP, va­lamint Románia és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről aláírt egyezményt még értékeseb­bé teszi a két párt, a két ország és nép mindenoldalú együttműködése. Az évforduló alkalmából a román nép forró testvéri üdvözletét küldi és további sikereket kíván a szovjet népnek a kommunizmus épí­tésében, a haza felvirágozta­tásában, valamint a béke és haladás magasztos céljainak megvalósításában-, fejeződik be az RKP központi lapjának cikke. a szocialista közösség más államai ellen irányuló meg­erősödött imperialista ideo­lógiai aknamunkának, amelynek célja, hogy aláás­sa a szocialista országok sa felszabadult nemzeti álla­mok és nemzeti felszabadító mozgalmak közötti antiim- perialista szövetséget”. Hoz- záfűzte: „Az NDK-ban cso­dálkozással és felháborodás­sal tapasztalták, hogy a Szovjetunió, az NDK és más szocialista államok elleni legújabb rágalmazási kam­pányba bekapcsolódtak né­hány arab állam sajtószer­vei is”. BÉCS Dr. Bruo Kreisky osztrák szövetségi kancellár meghí­vására tegnap délután hét­napos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett Anvar Szá­dat egyiptomi köztársasági elnök. Tervek szerint az egyiptomi államfő vasárna­pig Bécsben marad — ha a tárgyalások elhúzódnak, esetleg hétfőig is — majd néhány napot pihenéssel tölt Salzburgban. —- A kilenc­ven főnyi kísérettel érke­zett Szadat elnök hat hónap leforgása alatt immáron má­sodízben jár Ausztria föld­jén. Sor kerül majd — ter­vek szerint vasárnap — Brandt és Szadat, illetve Peresz hármas megbeszélé­sére is. SZÓFIA Várnában tegnap befeje­ződtek a bolgár—görög hi­vatalos tárgyalások. Todor Zsivkov, a bolgár államta­nács elnöke és Konsztantin Karamanlisz görög minisz­terelnök a nap folyamán szí­vélyes légkörben folytatta a véleménycserét a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. To­dor Zsivkov és vendége a tárgyalások során hangsú­lyozta: a két ország között nincsenek megoldatlan kér­dések, így nincs akadálya a kapcsolatok továbbfejleszté­sének a politikai, a gazda­sági, a tudományos élet te­rületein. PEKING Tájékozott pekingi forrá­sok szerint a Kínai Népköz­társaságban tartózkodik Eugene Rostow volt ameri­kai külügyminiszter-helyet­tes, „az Egyesült Államokat fenyegető veszélyek kérdé­seivel foglalkozó bizottság” elnöke. Rostow pekingi tar­tózkodása során találkozott Teng Hsziao-pinggel, a KKP KB első alelnökével, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnökhelyettesével. NEW 'YORK A világűr kutatása és bé­kés célokra történő felhasz­nálása az egész emberiség érdeke és elősegíti annak mindenoldalú fejlődését — ezt fejtették ki egyértelműen az ENSZ világűr bizottság 31. ülésszaka tegnapi ülésé­nek szónokai. Változatlan a feszültség Libanonban Progressz-2 Teherűrhajó a világűrben II szovjet—román egYüttműködés méltatása NDK tiltakozás nyugati rágalmak ellen Adnan Khalik rövid fél év alatt nyolc kilót fogyott. Aligha mérték bárhol is, bármikor is a munkásosz­tály kialakulásának gondjait-kínjait, elvi és gyakorlati buktatóit — kilók­kal. Adnan Khalik kilói azonban rendhagyóak és mint ilyenek na- gyonis alkalmasak annak illusztrálá­sára, hogy Szíriában sem megy más­ként, mint szépséges kínnal és kínos verítékkel az ipar megteremtése, a munkásosztály kialakulása. Adnan Khalik fiatal ember. Magyarorszá­gon tanulta meg a konfekciógyártás, a szalagtermelés titkait. Hazatérve művezetője lett az itteni, a damasz­kuszi ruhagyárnak — még a nevét is most keresik, hogy szép is legyen, ki­fejező is legyen, mármint a gyárnak persze —, s egyben „gazdája” vagy kétszáz nőnek és néhányszor tíz fér­finak. A ruhagyári látogatást megelőzően már sikerült valamelyes, de általá­nos képet kapni, hogyan alakul a szír munkásosztály, hogyan fejlődik az ipar, vannak és, ha igen milyenek az állami szektorok, mi a szerepük a szír gazdaság egészét illetően. Aki a tájékoztatást adta: Audé Kaszisz a Szíriai Munkások Általános Szövet­ségének egyik titkára volt. — Fő feladatunk megteremteni a szír munkás emberi élet, és munka- körlüményeit. Alapvetően persze az egész nép ügyeivel is törődnünk kell mint ahogyan törődünk is, mert csakis együtt lehetséges a gyoreabb fejlődés a szocializmus felé. Viszony­lag könnyebb a helyzetünk az álla­mi tulajdonban lévő vállalatoknál, ez a szír ipar 70 százalékát jelenti, na­gyobb gond már a szervezés és a szervezettség a magántulajdon szfé­rájában, elsősorban a kereskedelem­ben és a városi közelkedésben. A mi szervezetünk 300 ezer. munkást tö­mörít, ez a nagyüzemi munkások 90 százaléka... Szíria összes munkásai­nak a száma, beleértve a magánszek­torokat is, eléri az egymilliót. Úgy gondolom és a beszélgetésünk is azt rögzítette, hogy a modem fo­galmak szerinti munkások számának jobban megfelel a háromszázezer, mint az egymillió. A hatmilliós, job­bára paraszti országban tehát ma­napság már háromszázezres munkás­gárda van. Heterogén ez még, persze, hogy az. Gondoljunk csak bele, hogy nálunk, Magyarországon is még min­dig érezhető a kisparaszti múlt, pe­dig manapság már a harmadik ge­neráció nyit utat a negyedik mun­kásnemzedéknek. Nos, a ruhagyár felépítése — ezer munkásnő és munkás dolgozik itt —, nemcsak egyszerűen egy újabb lé­pést jelentett az ország iparosításá­ban. Azt is, természetesen. — Szíriának nem volt konfekció- ipara. Ezzel a gyárral megteremtet­tük ennek az iparágnak az alapját — mondja a bemutatkozás után és be­szélgetésünk elején, az NDK-ban végzett textilvegyipari mérnök G. Zakhour, a gyár igazgatója. — A ma­gyar segítséggel felépült 16 ezer négyzetméteres üzem egyben maj­dani káderutánpótlását is jelenti a továbbiakban felépítésre kerülő üze­mek számára... Dehát addig van itt is gondunk éppen elég... Fiatal em­berekből, lányokból, fiúkból szervez­tünk munkásgárdát, vagy hogy in­kább szervezzük őket még mindig és jó ideig azzá. .. Kovács László főszabász, a buda­pesti „anyavállalattól”: — Akik a gépnél ülnek, azokkal nincs már kü­lönösebb baj. Megtanulták a munkát, a szalag rendjét és fegyelmét. A kö­zépvezetők gyengék még, de hozzá kell tennem, hogy egy-egy ilyen nagy szalag irányítása nálunk otthon, a be­gyakorlottaknak sem gyerekjáték. Van itt olyan kérem, aki nyolc kilót fogyott néhány hónap alatt, de a sza­lagot megszervezte. Adnan Khalik a fiatal részlegve­zető az, aki kilóival fizetett a gyár indulásáért, a helybéli munkásosz­tály kialakításáért. — Ha visszagondolok, Allah csak a megmondhatója, hogyan is jutot­tunk el idáig. De eljutottunk. Azt hit­tem, hogy könnyű a dolog. Addig hittem, amíg haza nem jöttem és be nem álltam a szalaghoz egyedül... Dehát itt olyanok dolgoznak, mert most már dolgoznak, akik soha még üzemet se belül, se kívül nem is lát­tak, akik számára az első napokban •Kínzással felért a szalag legkisebb fe­gyelme is. Elaludtak például. Ott a gép mellett. így kezdtük... A gyár most már a tervezettnek megfelelően, kapacitásának nyolcvan százalékát termeli, a felfutás egyen­letes és a minőség... — Nem túlzók, esküszöm nem, ott­hon is elfogadnám... — mondja Ko­vács László igazolván, hogy azért nem veszett kárba az a bizonyos nyolc kiló. * * * Homszk, hatalmas ipari város, már lassan eléri a félmilliót, Aleppó sem csak a kereskedelméről nevezetes már, mint ahogyan a fél évtized alatt háromszorosára, kereken kétmillióra duzzadt Damaszkusz sem a keres­kedelem, a kultúra és az iszlám egyik központja csak. Velük együtt, sok más település környékén is épülnek az új üzemek, műhelycsarnokok. Nemcsak a csehszlovák segítséggel felépült hömszki olajfinomító, s álta­lában az olajipar jelenti a szíriai gazdaság „másik lábát” amin jó erő­sen megvetheti magát, de a foszfát, a fém és a bőrfeldolgozás, a televízió szerelés is ad munkát és egyre töb­bet Szíria lakóinak. Gazdag ország. Már ami a hol­napi lehetőségeit illeti. Fejlődő or­szág, ha jelenéről van szó. És elszánt ország, ha a közvetlen múltjának tör­ténetéről, az immáron történeimmé formálódott évtizedes harcáról van szó. Nem kétséges, hogy ettől a múlt­tól, elválaszthatatlan a jövő. * * * Nézem, amit eddig írtam, nézem a jegyzeteimet: hát bizony, aki a Kelet romantikáját kereste volt írá­somban, az jócskán csalódhatott. Nem írtam például a híres damasz­kuszi bazárról, nem szóltam a Hari- ka negyed varázsáról, az Azem pa­lota ezernyi történetéről, mit sem mondtam a legendás Szalahadin sír­járól, meg hegycsúcsra épített várá­ról, arról a színpompás képről sem, amelyet száznyi husseyniéi asszony ezernyi színű ruhája festett elém, amint esküvőre vonult a vad sárga sziklák között. Mit sem mondtam Palmyra csodálatos romjairól, Basra óriási római színházáról, vagy az aleppói fellegvárról. Semmi ősi, semmi misztikus, sem­mi varázsos... Csak Szíria. Ma. Szíria, amely ke­reken háromezer kilométerre feszik tőlünk Keletre, de amely mégis kö­zel van hozzánk. Mert közel van Ke­let. És minden égtája is a világnak, ahol az emberek emberségükért har­colnak. Gyurkó Géza (VÉGE)

Next

/
Thumbnails
Contents