Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-07 / 158. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 7. A Legfelsőbb Tanács ülésszakán Törvényt fogadtak el a nemzetközi szerződésekről Tegnap délelőtt 10 órakor a nagy Kreml palotában a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács együttes ülé­sével folytatódott a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának 9. ülésszaka. Az ülésen Leo- nyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfel­sőbb Tanács elnökségének el­nökével az élén részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter terjesztette elő a nemzet­közi szerződések megkötésé­nek, végrehajtásának és fel­mondásának rendjéről szóló törvénytervezetet. Az előterjesztett törvényja­vaslat lényege az, hogy a nemzetközi szerződések meg­kötése a lehető legnagyobb mértékben segítse elő az új alkotmányban rögzített szov­jet külpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az előterjesz­tett javaslat a szovjet állam külpolitikai tevékenységének igen fontos részét szabályoz­za. A hasonló célú és a mos­tanáig hatályos törvényt még 1938-ban fogadták el, s az azóta eltelt csaknem négy év­tizedben a világban rendkí­vül nagy változások követ­keztek be. Akkor, negyven évvel ezelőtt még gondolni sem lehetett olyan nemzet­közi megállapodásokra, mint amelyeknek a világűrjogot vagy a tengerfenék térségé­nek jogi kérdéseit kell szabá­lyozniuk. A legfontosabb azonban az, hogy alapvetően megváltozott a Szovjetunió partnereinek társadalmi, osz­tályösszetétele, ennek meg­felelően a szerződések jelle­ge is. A háború előtt a Szov­jetuniót teljes egészében ka­pitalista környezet vette kö­rül. Most gyökeresen megvál­tozott a helyzet: a Szovjet­Olasz elnökválasztás Pertini visszalépett unió külkapcsolataiban a ve­zető helyre a testvéri szoci­alista országok kerültek. A Szovjetunió külügymi­nisztere rámutatott: az or­szág külkapcsolataiban jelen­tős helyet foglalnak el azok az országok, amelyek a gyar­mati rendszer romjain jöt­tek létre és a nemzeti füg­getlenség, a társadalmi ha­ladás útjára léptek. A szovjet állam fennállá­sának hat évtizede alatt azon­ban egy dolog nem válto­zott: a szovjet állam elvi ma­gatartása a nemzetközi szer­ződések, a nemzetközi köte­lezettségek iránt. Mindig ab­ból indulunk ki — hangoztat­ta Gromiko —. hogy a nem­zetközi szerződéseknek a bé­két, a népek biztonságát, az államok egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös együttműködé­sét kell szolgálniuk, azért harcoltunk és harcolunk, hogy a nemzetközi kapcso­latokban a jog és az igazsá­gosság teljesen kiszorítsa az erőszakot, az agressziót, az imperialista önkényt. A bé­kéről szóló lenini dekrétum, a szovjet állam egyik legelső törvénye hírül adta a világ­nak, hogy a nemzetközi élet­ben olyan új külpolitika je­lentkezett, amely a dolgozók érdekeinek és óhajának, a népek békéje és szabadsága érdekeinek felel meg. A szov­jet állam olyan szerződése­ket kezdeményezett, amelyek ismeretlenek voltak a nem­zetközi kapcsolatok történe­tében, s amelyek a nemze­tek egyenjogúságának elvén alapultak. Gromiko beszéde további részében nyomatékosan alá­húzta, hogy a Szovjetunió mindig teljes mértékben meg­tartotta a nemzetközi szerző^ désekben vállalt kötelezettsé­geit, ahogy azt az új alkot­mány is leszögezi. Ezt bizo­nyítja például, hogy az or­szág következetesen megtart­ja annak a megállapodásnak az előírásait, amelyet az Egyesült Államokkal kötött mind a támadó, mind pedig a védelmi jellegű hadászati fegyverekről. Befejezésül Andrej Gro­miko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió elfogadásra ke­rülő új törvénye hozzájárul az enyhülési folyamat és a nemzetközi együttműködés megszilárdításához. A törvényjavaslat vitájá­ban felszólalt Borisz Pono- marjov, az-SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titká­ra, és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának elnö­ke, és szót kértek többen mások, majd a Legfelsőbb Tanács ülésszaka egyhangú­lag elfogadta a nemzetközi szerződések megkötésének, végrehajtásának és felmon­dásának rendjéről szóló tör­vényt. A Legfelsőbb Tanács tag­jainak megválasztásáról szó­ló törvénytervezetet Ivan Kapitonov, az SZKP KB tit­kára terjesztette a szovjet parlament ülésszaka elé. A törvényjavaslat vitájá­ban felszólalt képviselők egy­öntetűen támogatták az új választójogi törvény elfoga­dását, amelynek elvi jelen­tőségű tételei változatlanok. A képviselők egyhangúlag elfogadták a szavazásra fel­tett törvényt. A Legfelsőbb Tanacg ülésszaka megerősí­tette azokat a törvényerejű rendeleteket is, amelyeket az elnökség a parlament leg­utóbbi ülésszaka óta hozott. A szovjet parlament kétna­pos nyári ülésszaka ezzel be­fejezte munkáját. I libanoni jobboldallal szemben Határozott szíriai fellépés Az olasz elnökválasztás tegnapi legújabb fejleménye­ként Alessandro Pertini sze­nátor, a szocialisták első szá­mú jelöltje, visszalépett. A döntést maga a politikus kö­zölte délután. A szocialista nagyválasztók tegnap estig még nem dön­tötték el, hogy kire szavaz­nak majd Pertini helyett. Ha nem ragaszkodnának más szocialista jelölthöz, a köz- társasági párti Ugo La Maifa esélyei megnőnének — vélik római megfigyelők. Alessand­ro Nafta, az OKP vezetőségi tagja, a képviselőházi kom­munista csoport elnöke „ne­mes gesztusként” üdvözölte Pertini visszalépését. Hafez Asszad szíriai ál­lamfő tegnap külföldön élő szíriaiak küldöttsége előtt megerősítette, hogy Damasz­kusz Libanon biztonságának megteremtésére, a normális élet helyreállítására törek­szik. Bizonyos nyugati körök­nek nincs ínyére -a libanoni jobboldallal szembeni hatá­rozott szíriai fellépés. Az AFP párizsi keltezésű jelen­tése szerint a francia fővá­rosban tegnap a külügymi­nisztériumba kérették Szíria párizsi nagykövetét és rajta keresztül felkérték a szíriai kormányt, hogy tanúsítson „nagyobb önmérsékletet” Libanonban. A hírügynökség szerint Franciaország egy­idejűleg Kuvaitot és Szaud- Arábiát is felkérte, intse mértéktartásra Szíriát. Franciaországhoz csatlako­zott Carter amerikai elnök is, aki tegnap nyilatkozat­ban szólított fel valamennyi érdekelt felet, hogy tegyenek meg mindent a vérontás megakadályozására. Az izraeli katonai hírszer­zés főnöke tegnapi sajtóér­tekezletén ugyanakkor arról beszélt, hogy Izrael megíté­lése szerint „veszedelmesen megnövekedett” a szíriai ka­tonai befolyás Libanonban. SZÖUL „Elnökválasztást” tartottak tegnap Dél-Koreában: az or­szág látszatparlamentje és elnökválasztó testületé, az úgynevezett újraegyesítési nemzeti konferencia Pák Csöng Hi diktátort válasz­totta meg ismét államelnök­nek. A választási komédia eredményeképpen a diktátor további hat évre kapott el­nöki megbízatást. BÉCS Tegnap Bécsben N. K. Ta- raszov nagykövetnek, a szov­jet küldöttség vezetőjének el­nökletével megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat 176. plenáris ülését. A tanácskozáson a belga és a bolgár küldöttség vezetője, Luc Smolderen, illetve Todor Dicsev nagykövet szólalt fel. PRÁGA Minden körülmény adott a chilei diktatúra elleni döntő csapáshoz, Pinochet és juntá­ja teljesen elszigetelődött .—, hangoztatja a Szakszervezeti Világszövetség tegnap Prágá­ban kiadott nyilatkozata. A SZVSZ fedlhívja a világ szakszervezeteit, hogy boj- kottálják a chilei fasiszta re­zsimet. Meg kell akadályoz­ni, hogy Chile fegyverekhez és hadifelszerelésekhez vala­mint hitelekhez jusson, véget kell vetni a Chilébe irányuló tőkebefektetésnek. PÁRIZS A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága köz­leményben szögezte le: a párt ellenzi Spanyolország, Portu­gália és Görögország felvéte­lét a Közös Piacba. Az EGK ílymódon történő kiszélesíté­se szögezi le a L’Humanité tegnapi számában megjelent közlemény — szorosan kap­csolódik ahhoz a szándékhoz, hogy Franciaországot integ­rálják egy olyan nyugat-eu­rópai és atlanti konglomerá- cióba, amelyet az NSZK ural és amelyet az Egyesült Álla­mok gyámsága alá helyeznek. LOME Ignatius Kutu Acheampong ghanai elnök váratlan szerdai lemondását és felváltását tá­bornoktársával, WillaimFred Akuffo vezérkari főnökkel megfigyelők úgy értékelik: a ghanai katonai vezetés a je­lenlegi gazdasági és politikai nehézségek közepette erős ember kezébe kívánta adni a hatalmat. flz NSZK parlamenti kiildöttsén programja A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi parla­mentjének hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó küldöttségét — élén Kari Carstens professzorral — a szövetségi parlament elnö­kével tegnap fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. A megbeszélésen részt vett dr. Johannes Balser, a Német Szövetségi Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Az NSZK törvényhozó tes­tületének küldöttségét az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fo­gadta. A küldöttség délután ellá­togatott a Fővárosi Tanács­hoz. A városházán Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtit­kár és az országgyűlés több más tisztségviselője fogadta a vendégeket. Ezután a vendégek sétát tettek a belvárosban, majd a Magyar Nemzeti Múzeum­ban megtekintették a koro­názási ékszereket. Indul a Progressz Kitüntették az ttrpárost Csak rövid pihenőt kapott a Szojuz—30 űrhajó nemzet­közi személyzete, Pjotr Kli- muk és Miroslaw Herrna- szewski a szerdai szerencsés leszállás után: a két űrhajós Bajkonurban átesett az első részletes orvosi vizsgálaton — ennek eredménye kitűnő — és pihenőre tért, de teg­nap kora reggel már repülő­gépre szállt, hogy visszatér­jen Moszkvába. A nemzetkö­zi személyzet tagjai a rövid űrutazásuk után nem szorul­nak hosszas readaptációs időszakra, mint ahogy az a világrekorder-kettős: Roma- nyenko és Grecsko esetében történt, mert szervezetük még nem állt át olyan mér­tékben a tartós súlytalanság­ra, hogy például nehezükre esne a járás is. A Szál jut—6 űrállomáson folytatódott a rendszeres munka: Kovaljonok és Ivan- csenkov visszatért a megszo­kott napirendhez, az űrállo­más a tervek szerint rövide­sen újabb utánpótlást kap a Földről, a Progressz teher­szállító űrhajóval. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke tegnap a Kremlben kitüntetéseket adott át az interkozmosz program második nemzetközi űrrepülése részvevőinek. A szovjet párt- és államfő Pjotr Klimuk ezredesnek, a Szov­jetunió kétszeres hősének, a Szojuz—30 űrhajó parancs­nokának a Lenin-rendet, Mi­roslaw Hermaszewski len­gyel űrhajós-kutatónak pe­dig a Szovjetunió Hőse ki­tüntető címet, a Lenin-ren­det és az ezzel járó arany csillagot nyújtotta át. Magyar vezetük üdvözlete Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táv­iratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszi­gint a Szaljut—6 kiemelkedő jelentőségű űrrepülése és az Interkozmosz-program keretében nemzetközi le­génységgel megvalósított újabb űrsiker alkalmából. A magyar vezetők ugyancsak táviratban üdvö­zölték Edward dereket, Henryk Jablonskit és Piotr Jaroszewiczet abból az alkalomból, hogy az Inter- kozmosz-program keretében sor került az első len­gyel űrhajós űrutazására. gott terület alapjaiban változtatja majd meg Színia mezőgazdálkodását, állattenyésztését, de még település-' szerkezetét is. Sőt: kultúráját is. Az öntözéses gazdálkodáshoz kulturál­tabb, műveltebb ember kell, mint a sivatagi nomadizálásihoz! És mindez annak a gátnak köszön­hető, amely itt magasodik előttem, amely beton testével megfogja és tartja ezt a félelmetes vízmennyi­séget, hogy ne pusztítson az, hanem életet teremtsen. És még 800 mega­watt áramot is termel az erőmű, annyit mint a Gagarin Hőerőmű Vi- f sontán, annyit, amennyi majdnem ' fedezi a jelenlegi szíriai villamos- energia szükségletet. A szoba, vagy hogy inkább iroda, ahol most pálcával a kézben muto­gatja a falra akasztott térképen Ab- Lenn állok a gát „lábánál”: négy- len”, az esős évszakban nyolcezer dúl Razak A1 Haszan, a gát és öntö­ven méter magasból, hét „kapun” ke- köbméter víz zúdult itt le, dehogyis zőrendszer igazgató helyettese, hol és resztül zúdul lefelé az Eufrátesz vize. itt: mindenütt. Óriási területeket ön- mekkora területeket lehet majd ön- Nem is víz ez, habzó, őrjöngő, a tik- tött el vad sodrásával, elvíve a ma- tözni, a helység jó, ha tizenöt négy- kasztó forróságban száz méterekre radék kis termőréteget is, elsorodva zetméter: és belefér 640 ezer hek- üdítő párát permetező, óriási turbi- falut, nyájat, embert, — évről évre. támyi álom... nákat hajtó, vad, zabolátlan ám na- Halált osztó víz, ahelyett, hogy éle- — Miért lenne álom? Majd elme- gyonis zablába fogott természeti erő. tét adna. Nos, a gát mögött az óriási gyünk Araedbe és ott megnézhetik, A gát túloldalán, negyven méter ma- smaragdzöld tó, amely lassan-lassian hogy mi a valóság... Persze még év- gas és több mint 600 négyzetkilomé- már a környék mikroklímáját, okoló- tized kell, hogy kiépüljön a teljes ön­ternyi víztömeg. Ahol most állunk, giáját is kezdi megváltoztatni, soha tözőrendszer, hogy megépüljenek az az odaát, a gát túloldalán, az óriási nem látott madarak érkeznek ide új falvak és földjeiken kialakuljanak tó fenéke. Mögöttünk aztán csende- például, szóval ez az emberalkotta a szövetkezetek, állami gazdaságok, sen bóklászik tovább a biblikus múl- óriási „ékszer” hivatott, hogy a ki- de a dolgok nagyon szépen halad - tú folyó, kanyarogva, szigeteket si- épülő és már épülő gátrendszerekkel nak. —• Mondja Abdul Razak és mu- mogatva, oly csendben és szerényen, újabb 640 ezer hektárt lehessen ön- tatja tovább a térképen, hol dolgoz­mint ahogyan a nyári időben szokott: tözni Szíria északi részén. Ez száz- tak a szovjet, román, bolgár, nyu­száz köbméternyi vizet susogtatva ezer hektárral több, mint amennyit gatnémet, holland, angol szakembe- lapos lapos partjai között. Ám „té- most öntöznek. Ez a termelésre befő- rek. A szovjet segítség visszatérő foga­lom itt az Eufrátesz partján. Hogyne lenne az, amikor számos nyugati tő­kés cég — amerikai, angol, nyugatné­met stb. — önzetlennek aligha nevez­hető ajánlkozása mellett érkezett . a szovjet ajánlat: segítenek felépíteni az eufráteszi gátrendszert. Nem akarnak cserébe semmit. Csak dol­gozni és segíteni akarnak. És ahosz- szú-hosszú évek — talán évszázadok is? — óta folyó vitának pontot téve 1968-ban megjelennek a szovjet szak­emberek, a munkát előkészítendő és 1969 augusztus 19-én megtörténik az „első kapavágás”. És 1978. május 8- án Asszad elnök felavatja a térség legnagyobb vízierőművét és gátrend­szerét az Eufráteszen. * * * A kombájn óvatosan megfordul a hatalmas tábla végén és már dübö­rög is vissza. Porfelhőt húz, csörgő zajt csap, teherautók jönnek, mennek üresen, majd telve gabonás zsákok­kal. A kép megszokott, mintha ott­hon lennénk. Megszokott és mégis más. Nemcsak az európai emberszá­mára agyahforraló hőség, a távoli agyagsárga hegyek miatt, avagy azért mert számunkra kevéssé ismert kom­bájntípusok végzik itt a munkát — nyugatnémet gépek, de később lá­tunk NDK-s, sőt szovjet kombájnt is —. Hanem azért is, mert akik a kom­bájnon ülnek, burnuszbán ülnek a kormány mögött, s tudom, hogy egy­két éve még az öszvér, vagy a teve nyergében ültek, nem pedig egy ilyen bonyolult gép vezérlő fülkéjé­ben. A világ egyik legrégibb és ránk maradt eposza a Gil­games hősi ének. A rettent­hetetlen, a legyőzhetetlen, az örök életű Gilgamesről szóló eposz Mezopotámiában szü­letett. Valahol az Eufrátesz mentén. Mosolyognom kell.: szikár, sovány, egyáltalán nem hősi kinézésű arabok forgolódnak a teherautóval, a már tarlót szántó traktor­ral, kombájnnal, küszködnek a búzás zsákokkal. G il gamesek ? Többek. Ter-i mészetet, tájat átvarázsoló szabad emberek. Gyurkó Géza (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents