Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-07 / 158. szám
1978. július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Havonta 450 négyzetméternyi szőnyeget szőnek Nagykörűben, a Mezőtúri Szőnyegszövő és Fonalnemesitő Htsz kihelyezett üzemében. A harminchárom szövőnő részére most szociális helyiségek kialakítását tervezik Társadalmi munkáért Kitüntetés a kisújszállásiaknak (Folytatás az 1. oldalról.) az erők koncentrálására, a jobb előkészítésre, a gyorsabb kivitelezésre, nagyobb szervezettségre, a takarékosabb megoldásokra ösztönöz. — Gazdasági életünk fontos területe, ahol átfogóbb és mélyrehatóbb javulást kell elérnünk, a munkaerőgazdálkodás. Változatlanul az a helyzet, hogy népgazdasági szinten több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Emellett szervezetlenség és más okok, többek között a munkafegyelem megtűrt lazaságai miatt jelentős a kieső munkaidő, kihasználatlanul maradnak nagy értékű termelő berendezések, tetemes veszteségek érik a népgazdaságot. Számos tény mutatja: gazdasági vezetőink nagy része még mindig nem érti, vagy nem hajlandó tudomásul venni, hogy gazdasági fejlődésünkre mindinkább meghatározó befolyása van annak, hói és milyen módon használjuk fel a munkaerőt, ezt a legértékesebb erőforrásunkat. Ezért tovább kell lépnünk, központi és vállalati intézkedésekkel, műszaki fejlesztéssel, hatékonyabb munkaszervezéssel, a munkakörülmények, a munkavédelem további javításával, az Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában kiemelte: — A Központi Bizottság átfogóan megvizsgálta, hol tartunk a XI. kongresszus határozatainak megvalósításában. E mérlegkészítés méltán került egész társadalmunk figyelmének középpontjába, hiszen a nép érdekeit kifejező, a nép által támogatott politika valóra- váltásától függ gazdasági, szociális, kulturális előrehaladásunk üteme, az életszínvonal alakulása. — A párt számvetése reális. bevált politikájához híven nem a vágyainkon, óhajainkon, hanem életünk valóságán nyugszik. Központi Bizottságunk nagy elismeréssel állapította meg, hogy a kommunisták és a párton- kívvliek együttműködéséből együttes erőfeszítéseiből jelentős eredmények születtek, de munkánk gyengéi felett sem hunyt szemet. — A párt és a kormány számontartja a jogos igényeket. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén megerősítette, hogy a jelen ötéves tervidőszak második felében lehetőségeinkkel összhangban sor kerül az alacsony nyugdíjak, valamint három- és többgyermekesek családi pótlékának indokolt növelésére. Tudjuk — és ezt mindenkinek tudnia kell — hogy az igények kielégítésének feltételei a jövőben is csak jobb, fegyelmezettebb munkával teremthetők meg. Pártunk és kormányunk következetes abban, hogy a szocializmus építésével együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelkedésének. Népünk több mint két évtizede tapasztalja, hogy ez nemcsak elv, hanem megvalósuló gyakorlat. Soha nem maradtak el az életszínvonalnövelő intézkedések, amikor azok anyagi alapjait megteremtettük. S ez a jövőben is így lesz. Németh Károly ezután arról szólt, hogy hozzá kell igazítanunk gondolkodásunkat, munkánkat a magasabb geinket, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat itthon és nemzetközi kapcsolatainkban egyaránt. Továbbra is abból kell kiindulnunk, hogy országunk adottságai miatt intenzíven részt kell vennünk a nemzetközi gazdasági együttműködésben, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon és népünk, országunk számára előnyös leösztönzés, de ha kell, a fegyelmezés eszközeivel is el kell érnünk a munkaerőgazdálkodás tartalékainak feltárását és hasznosítását. A miniszterelnök a lakosság életkörülményeiről szólva elmondta, hogy minden fontos területen növekedett a fogyasztás, bár az ötéves terv időarányos előirányzataitól kissé elmaradtunk. Több fontos intézkedést hajtottunk végre a bérarányok és egyes foglalkozási ágak kereseti viszonyainak javítására. Az áruellátás 1976. évi ismert gondjai nagyrészt megszűntek, az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kiegyensúlyozott és választékosabb az árukínálat. Az ötéves terv első két évében 187 000, a tervezettnél mintegy 17 000-rel több lakás épült fel. — Miként a társadalom más területein, úgy a tudományban is megérlelődtek a feltételek és a szükségletek arra, hogy a mennyiségi fejlődést még inkább az intenzív fejlődés váltsa fel — folytatta beszámolóját Lázár György. — A tudománypolitikai irányelvek hatásának elemzése azt mutatja, hogy ezen az úton megtettük az első lépéseket. Ahhoz azonban, hogy az erőket jobban összpontosíthassuk, folytatni gyen, hazai munkánkat sokkal jobban kell végeznünk. — Anyagi és szellemi erőink ismeretében elmondhatjuk: képesek vagyunk nagyobb és jobb teljesítményekre. A jogos igények teljesebb kielégítésének gazdasági alapjai fokozatosan megteremthetők. A meglevő adottságaink kihasználásával, a tervszerűbb, szervezettebb munkával eleget tudunk tenni a magasabb minőségi követelményeknek is. Ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra vonatkozik, hanem a tudomány, az oktatás, a közművelődés, az egészségügy — szóval életünk minden területére érvényes. Hiszen a társadalom együttes teljesítménye határozza meg a fejlődés általános ütemét, minőségét, azt, hogy miképpen boldogulunk, hogyan alakul népünk, hazánk sorsa. — Gyakran szólunk gazdálkodásunk tartalékairól. Bárhol, bármilyen munkahelyen nézünk körül, azt látjuk, mindenütt vannak. tartalékok az adottságok jobb kihasználásában, a munka szervezettségében. Az emberek túlnyomó többsége becsülettel dolgozik, de jobb munkafeltételek mellett többet is tenne. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy bizony nem mindenki dolgozik képességei szerint, sőt akadnak olyanok is, akik többet szeretnének elvenni az ország asztaláról, mint amennyi munkával gazdagították azt. Ez nem engedhető meg! S ha követelmény, hogy igazodnunk kell a szigorúbb gazdasági feltételekhez, akkor az is követelmény, hogy minden szinten és az élet minden területén szigorúbb mércével mérjük a munkát. És követelmény az is, hogy ne egymásra várva, hanem ki-ki a maga területén felelősséggel oldja meg feladatát. Ehhez tovább kell Ezt követően Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke. Szabó István (Hajdú- Bihar m.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Rujsz Lászlóné (Vas m.), a Szabaria Cipőgyár osztályvezetője kapott szót és nyilvánította véleményét a témával kapcsolatban. Szekér Gyula, a Miniszkell az ésszerű, de bátor szelektálást, mert a jövőben még kevésbé járható út, hogy minden fejlesztési feladatot saját kutatási eredményeinkkel oldjunk meg. Lázár György ezután a kormány külpolitikai tevékenységéről szólt, A törekvések az elmúlt két és fél évben is arra irányulták, hogy kedvező nemzetköi feltételeket biztosítsunk népünk békés, alkotó munkájához. Az elmúlt időszakban még szorosabbra fűztük testvéri kapcsolatainkat a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Kormányunk aktív részt vállal az enyhülésért folytatott küzdelemből. A Minisztertanács elnökének nagy tapssal fogadott expozéja után az elnöklő Apró Antal köszöntötte az ülésen részt vevő Karl Carstens professzort, az NSZK szövetségi parlamentjének elnökét és a vezetésével hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttség tagjait. A vitában felszólalt Cser- venka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Juratovics Aladár (Csongrád m.) üzemvezető mérnök, Salamon Hugóné, a Komárom megyei pártbizottság titkára. Majd Németh Károly következett.. javítanunk a munka, feltételeit. A csoport és az egyéni érdeket a társadalmi érdek alapján még összehan- goltabban kell a hatékonyság, az építőmunka szolgálatába állítani. — Az, hogy terveink megvalósuljanak, nagy mértékben függ a vezetőktől. A vezetők többsége képességei szerint dolgozik, becsülettel helytáll, megérdemli a társadalom elismerését. Közülük nem kevesen erejüket is meghaladó munkát végeznek, s képletesen szólva egy nap alatt két műszakot teljesítenek. S ha őket arra intjük, hogy a maguk és a társadalom érdekében is szervezzék meg jobban a munkát, arra is gondoljunk, hogy ne legyen egyetlen vezető sem. aki — az előbbi hasonlatnál maradva — két nap alatt sem teljesít egy rendes műszakot. Mindenütt első a munka, alapvetően a közösség érdekei, ebben nem tehetünk engedményeket. — A párt határozataiban s a kormánybeszámolóban körvonalazott teendők világosan mutatják munkánk irányát. Nem kevés, amit elvégeztünk s nem kevesebb a munka, ami ránk vár. Megnövekedtek a feladatok, sok nehézséget kell még legyűrnünk, de a tapasztalatunk is több, és nagyobb az erőnk is, mint amennyit eddig az építőmunka szolgálatába sikerült állítani. A szocialista építés sok-sok esztendeje van már mögöttünk. Ennek az időszaknak a jövőbe is mutató legfontosabb tapasztalata: a párt, a kormány, a nép egysége, egyetértése mindig úrrá lett a nehézségeken. Meggyőződésem, hogy így lesz az a következő években is. és sikeresen haladunk tovább az eddigi úton — hangoztatta felszólalásának végén Németh Károly. tertanács elnökhelyettese felszólalásában elmondta, hogy az utóbbi néhány évben a világpiaci árarányváltozások, valamint az azokat kísérő, illetve követő válságjelenségek kedvezőtlenül hatottak és hatnak ma is a magyar gazdaságra. Az V. ötéves terv végleges elkészítésekor már számoltunk a kedvezőtlenné vált gazdasági feltételekkel. Csaknem három év tapasztalata alapján sajnos azt mondhatjuk, hogy a gazdálkodás feltételei nehezebbek annál, mint amit a középtávú tervben megterveztünk. Ebből a helyzetből a kivezető út. hogy a népgazdaság minden területén még szervezettebben és tervszerűbben kell dolgozni. Jelenlegi gazdasági és termék- szerkezetünk mellett is még sok kihasználatlan tartalékkal rendelkezünk, amely lehetőséget nyújt a racionálisabb gazdálkodásra, az importtal való takarékoskodásra és az export növelésére. — A termelési és a termékszerkezet korszerűsítése olyan hosszú időre szóló feladat, amely magas színvonalú kutató-fejlesztő és gyártásszervező követelményeknek csak úgy tudunk eleget tenni, ha energiánkat olyan területekre — olyan gyártási ágakra, termékekre és termékrendszerekre — összpontosítjuk, ahol a legkedvezőbbek a magasabb színvonalú, korszerű, minden piacon eladható termékek előállításának hazai és nemzetközi feltételei. Tehát nagyfokú szelektivitásra van szükség, ezzel szemben korlátozni kell, és bizonyos esetekben tervszerű előkészítés után meg kell szüntetni azoknak a termékeknek a termelését, amelyeknél sem emberi, sem anyagi feltételeink nem kedvezőek a gazdaságos termeléshez és exporthozSzekér Gyula a továbbiakban kiemelte, hogy az élelmiszergazdaság szelektív fejlesztésének gerincét a kenyér- és takarmánygabona, a takarmányfehérje, a takarmányfeldolgozás, az állattenyésztés, a hústermelés és -feldolgozás képezi. Mindehhez bővíteni kell a hazai fehérjetakarmány-bázist, bővíteni és korszerűsíteni kell a keveréktakarmány-gyár- tást. A gépiparban a jövőben a fejlesztés súlypontjai között szerepelnek a többi között a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek egyes termékcsoportjai. Törekednünk kell arra, hogy az egyedi gépek exportján túl mindinkább képessé váljunk komplett gyártósorok, kulcsrakész berendezések, valamint komplex termék- és szolgáltatásrendszerek exportjára, mindenekelőtt a szocialista és a fejlődő országokba. A vegyipart továbbra is szelektíven, a szocialista nemzetközi munka- megosztásban illesztve kell fejleszteni, és folytatni kell a könnyűipari rekonstrukciót is. A továbbiakban elmondta, hogy elkészült a következő másfél évtizedre szóló energiapolitikai koncepciónk. Ennek alapvető tézise, hogy energiahordozó és villamosenergia hiánya nem korlátozhatja sem a termelés, sem a lakosság igényeinek kielégítését. Gorjanc Ignác (Szolnok m.) a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, elmondta, hogy a gyorsan megtérülő, gazdaságos exportlehetőséget teremtő fejlesztéseket szolgáló 45 milliárd forintos hitelkeretből 2,6 milliárd került Szolnok megyébe. Ügy számítják: az anyagi eszközök helyes felhasználásával 58 millió dollár exporttöbbletet sikerült elérniük. A beruházások szervezettségét illetően általában javulás tapasztalható a megyében, de a helyzettel korántsem elégedettek. Jelenleg a Tisza- menti Vegyiművek nátrium- tripolifoszfát üzemének beruházásában a féléves lemaradás csökkentésén fáradoznak. Részt vett a téma vitájában a továbbiakban Weisz- böck Rezsőné {Győr m.), a soproni Szőnyeggyár igazgatója, Pethő István (Veszprém m.), a Mezőgép Vállalat zirci gyáregységének géplakatosa, Tollár József (Zala m.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója. Az országgyűlés csütörtöki ülése Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők ma folytatják tanácskozásukat. A társadalmi munka végzésében kiemelkedő lakosoknak és kollektíváknak tegnap délután kitnütetéseket adtak át Kisújszálláson, a városi tanács dísztermében. A „Társadalmi munkáért” kitüntető plakettek és jelvények ünnepélyes átadását Vona László, a HNF városi bizottsága elnökének szavai vezették be, majd a HNF városi bizottságának titkára, Tóth Endre méltatta a közösségért végzett önzetlen munka jelentőségét, szerepét a nagykunsági város gyarapításában, szépítésében. Ezt követően Po- nyokai Bálint, a városi tanács elnöke kitüntetéseket adott át. A „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvény arany fokozatát húszán, ezüst fokozatát tizennégyen, bronz A vadászok paradicsoma ez a környék. Magasba szökő fák tömege áll az áthatolha- tatlannak tűnő bokrok övezetében. Kondor István, a Simon Ferenc vadásztársaság fővadásza mégis elégedetlen. — Ki akarnak túrni bennünket innen. Parkerdő készítését tervezik. Mi viszont abban bízunk, hogy a kutya se jön majd ide. Társai — Molnár Péter és Raksa Ferenc — egyetértőén bólintanak. — Hiába van közel Kengyel, meg Martfű is, mégse jött eddig senki — legfeljebb néhány fiatal pár. Pedig kikapcsolódásra ideális hely ez az Erzsébet-majo- ri kastélypark. Még így, gondozatlanul és megcsonkítva is az. Nemcsak területéből vettek el, hanem a nyolcvan éves szép platánjait is tönkretették a repülőgépes növényvédő szolgálat emberei. — Lesz még ezekből valami? A kastélypark rendbe tételét előkészítő tervező csoport egyik tagja felel a kérdésre: — Hogyne. Tűzifa. Nagy kár. — Minden facsoportot kiszednek a határban, — méltatlankodik a fővadász. — Néhány szeles esztendő hiányzik a mezőgazdaságnak, akkor majd megtanulnák becsülni a fát. Szó ami szó, kevés a búvóhely a vadak számára. Pedig népes állomány található itt. ■— Körülbelül négyszáz őz él a környéken, — magyarázza Kondor István. — Fácán meg rengeteg van. Háromezer csibét vettünk most is. fokozatát nyolcán kapták. Arany plakettet kapott négy, ezüstöt három, bronzot egy termelő egység. Kisújszálláson 1977-ben csaknem 12 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek, egy lakosra ebből 876 forint jutott; A társadalmi munkaakciókban 4 ezer 233 lakos vett részt, s koordináció útján 3 millió 300 ezer forintot fizettek be a közös városfejlesztési célokra az üzemek és szövetkezetek. Ezek az eredmények a városi tanácsok területi fejlesztési versenyében a második helyezést jelentették a kisújszállásiaknak, s az ezért járó vándorzászlót, elismerő oklevelet és pénzjutalmat is a tegnapi ünnepségen vették át. Nyolchetes korukig nevelik itt a fácánokat, aztán elvadítják őket. — Kell az ijesztésük, mert hozzászoknak az emberhez, úgy követik, mint a kutya. Márpedig nem mindenki közeledik hozzájuk barátságos szándékkal... — Ezt éppen a fővadász mondja? — Tény, hogyha felnőnek, barátjukból ellenségükké válunk. A vadászat jól jövedelmező. Tizenkét forintba kerül egy fácántojás, huszonnyolcba egy csibe. Egy fácán le- lövéséért viszont 85 forintot fizetnek a külföldiek. S akkor még a hús itt marad. — Kár, hogy sok a meddő tyúk a fácánok között — mondja a fővadász. — Lehet, hogy a kemizálással van ösz- szefüggésben, de az is lehet, hogy jobban elő kellene segíteni náluk is a fészekraká- si akciót. A külföldiek szívesen vadásznak ezen a környéken. Májusban 11 őzet lőttek ki a nyugatnémetek. Augusztusban golyóérett bakokat selejteznek. — Sok szép hatos agancsú őzünk van — örvendezik Kondor István. — Aranyérmes agancsú bakot is ejtettek már. Augusztusban olaszok jönnek gerlére vadászni. A fővadász bazsalyog: — Egyszer megkérdeztem tőlük; igaz-e,, hogy szeretika macskahúst? * Azt felelték, hogy nem igaz. De a gerlét biztosan szeretik, mert haza- viszik amit lőnek. Simon Béla Németh Károly: Képesek vagyunk nagyobb és jobb teljesítményekre Szekér Gyula felszólalása Csibenevelő vadászok
