Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

1978. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fejér (Kegyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvárott megkezdte a FENFAPLAST tí­pusú könnyűszerkezetes szakipari falak gyártását. Új termékeiket, amelyek alkalmazásá­val az építési idő felére csökken, főként bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek építésénél használják fel. A képen: speciális gépek az új üzemben Növekedett a fiatalok közéleti aktivitása KISZ KB-ülésen a mozgalmi évről Félévi gyorsmérleg Tegnap Maróthy László­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökle­tével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta Deák Gábornak, a KB titká­rának előterjesztésében az ifjúsági szövetség 1977 78. mozgalmi évi akcióprogram­jának végrehajtását, vala­mint a tavaszi taggyűlések' és küldöttgyűlések tapaszta­latait. A napirendhez hoz­zászólt Polinszky Károly ok­tatási miniszter. A szervezeti élet tavaszi eseményeinek tapasztalatait értékelve a KISZ KB meg­állapította: az 1977 78. évi akcióprogram összességében megvalósult. A mozgalmi év eseménydús, politikailag tar­talmas időszak volt, ki­egyensúlyozott fejlődés jel­lemezte a szövetség munká­ját. Növekedett a fiatalok kötelességtudása, közéleti ak­tivitása. A dolgozó KISZ-tagük — idősebb munkatársaikkal együtt — hozzájárultak a ha­tékonyság, a minőség javí­tásához, a munkaszervezés ésszerűsítéséhez, a munka- fegyelem megszilárdításához. E célokat szolgálták a KISZ akciói is. Terjedőben a KISZ Radar-akció. A KlSZ-épít- kezések és az ifjúsági szö­vetség védnökségei jól szol­gálják a nagy beruházások megvalósítását. A diák KISZ-tagok több­sége színvonalasan teljesí­tette alapvető kötelességét, szorgalmasan tanult, jól vé­gezte feladatát. A fegyveres erők és testületek fiataljai felelősséggel teljesítik köte­lességeiket szocialista ha­zánk, államrendünk védel­mében. A fiatalok tetteikkel iga­zolják a szocializmus ügye iránti elkötelezettségüket, bővítik politikai ismeretei­ket. Az 1977 78 mozgalmi év eseményei közül kiemelke­dett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünnep­lése. A fiatalok tömegesen vettek részt a jubileumi munikaverseny-mozgalom- ban. Sikeres rendezvény volt a II. szovjet-rmagyar ba­rátságfesztivál. valamint a forradalmi ifjúsági napok idei eseménysorozata is. A XI. Világifjűsági és Diákta­lálkozó javában zajló hazai előkészítése révén már fia­talok és felnőttek százezrei ismerkednek meg a fesztivál­mozgalom történetével a XI. VIT céljaival és házigazdá­jával, a szocialista Kubával. A KISZ KB megállapítot­ta, hogy hatékony, tartalmas munkát végeztek a tavaszi taggyűléseken, küldöttgyűlé­seken. Az alapszervezetek tanácskozásain értékelték a közösségek tevékenységét, és a KISZ-tagok egyéni fel­adatvállalásainak teljesítését. A fiatalok éretten, felelős­séggel, kellő kritikával és önkritikával vettek részt a vitákban. Körültekintően vá­lasztották meg az új KISZ- vezetőségeket, illetve bizott- ságokjat. A KISZ szervei és szer­vezetei orz9ágszerte elkészí­tették az 1978 79. mozgalmi évre szóló akcióprogramjai­kat. Az elfogadott tervekben jól ötvöződnek az országos célkitűzések a helyi tenni­valókkal. A párt szervei és szerve­zetei a mozgalmi év során felelősen segítették az ifjú­sági szövetség munkáját. Ezért köszönetét fejezte ki a KISZ KB a pártszerveknek, szervezeteknek, a kommu­nistáknak. Eredményes félévet zárt a hazai vaskohászat, a nyers- vastermelésben időarányo­san teljesítették éves tervü­ket, acélból és hengerelt áru­ból pedig a lendületes mun- kaverseny-mozgalom ered­ményeként több tízezer ton­nával termeltek többet. A Magyar Vas. és Acél­ipari Egyesülés gyorsmérle­géből kitűnik, a kohászati üzemek az elmúlt hat hó­napban több mint 1,2 millió tonna nyersvasat termeltek. Az év végéig még ugyan­ennyit kell előállítaniok. Az eredmény értékét növeli,, hogy Özdon a négy kohó kö­zül az egyiket még április­ban leállították, s a nagyol­vasztó felújítási munkái je­lenleg is folynak. A tervedet tnél '23 ezer tonnával több acélt állítot­tak elő a kohászati vállala­tok. Az év első felében ösz- szesen több mint 1,8 millió tonna acélt szállítottak az ipar megrendelésére, ami a múlt év azonos időszakához képest 100 ezer tonnával, az éves terv időarányos részé­hez képest pedig 1,2 száz- lékkal több. Önök hogy csinálták? Zászló, oklevél és félmillió forint — Azt is teszik. Nem is akármilyen eredménnyel. A Falus' Dolgozók XXVII. Spartakiádján elsők lettünk a községek kategóriájában. Az országos döntőn is ott lesz két atlétánk. — Nézzük csak a többi dosziét. Mondjuk azt, ame­lyikre ráírták: járdaépítés. — A tavalyi volt az első olyan év, amikor a tanács­nak csak az anyagot kellett biztosítani, a munkát aszász- berekiek és a rékasiak végez­ték. Hétszázharminc négyzet- méter járda épült így, a felé­re futotta volna, ha munka­díjat is kell fizetnünk. Vagy itt van a körgát. A Középti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság Bánki Donát brigádja vé­gezte a felújítását társadal­mi munkában. Más: öregek napközi otthonának a festé­se. Egy maszek kisiparos vál­lalta, csak anyagot kért, pénzt nem. Így lettek frissen meszeltek a szászbereki mű­velődési ház falai. Társadal­mi munkával újították fel a sporttelepünket is. A szo­kásos ároktisztításról, fásí­tásról. parkosításról nem is beszélek. Tehát így jött össze a szép végeredmény: 7 millió 750 ezer forint értékű társadalmi munka, amelyben a két köz­ség lakóinak 67 százaléka ki­vette a részét. így érték el tavaly, hogy az egy emberre jutó társadalmi munka az előző évhez viszonyítva meg­háromszorozódott és majd a duplája (1482 forint) lett a megyei átlagnak (801 forint). S ezzel az eredménnyel a területfejlesztési versenyt a hasonló községek kategóriá­jában meg is nyerték. A ju­talom: a vörös selyem zászló ott függ a tanácsháza bejá­ratával szemben két oklevél között. Az egyiket az 1974-es, másikat az 1977-es verseny­ben elért első helyezéséért kapta a tanács. Az utóbbi, a zászlóval együtt egy hete ke­rült a falra. Ugyanakkor, amikor a győztesnek járó fél­millió forint egy kis induló tőkeként a tanács fejlesztési alapjára. — Mire fordítják. — Nem tudjuk még, — mondta a tanácselnök — töprengünk, tervezgetünk. Sok minden kellene, orvosla­kás, tágasabb bölcsőde, óvo­da, iskola napközi... De egyelőre ez a díj inkább az újabb feladatokra az újabb társadalmi munkára való buzdítás alaptőkéje még. K. K. Gyorsan és széliében, hosz- szában elterjedt a híre. Nem sokkal utána, hogy felavat­ták, egymásnak adták a ki­lincset a kíváncsi érdeklő­dők a tanácselnök irodájá­ban. Jó néhány dunántúli községből is ellátogattak ta­nácsi vezetők Zagyvarákas- ra. Volt, aki elmondta: — négymillió forintunk volt, és nem mertünk belevágni, at­tól tartottunk, nem futja — Dehogynem, kettőre is elég, nemcsak egyre, — bizonygat­ták a rékasiak. Nem csalás, nem ámítás, így igaz. A zagyvarékasi—szászbereki közös községi tanácsnak írd és mondd két és félmillió fo­rintja volt. Ez valóban kevés • egy korszerű tornateremre, ha nem keresnek vagy nem találnak önkéntes segítőket. — Kell a tornaterem? De még mennyire! Akkor gye­rünk! És mentünk. Sorra fel­kerestük azokat a vállalato­kat, szövetkezeteket, szoci­alista brigádokat, ahol zagy- varékasiak is dolgoznak. (OVIT, Ganz Villamossági Művek,, .szolnoki gyáregysé­ge, a Vasipari Vállalat, a Bé­ke Tsz.) Segítenek, ha kell? Készségesen vállalkoztak a profiljukba vágó munkára. Az ígéret nekünk elég ga­rancia volt. Nem is csalód­tunk, — Zölei Gyula tanács­elnök, a társadalmi munkákat nyilvántartó dossziék egyi­kéhez nyúl. — Tessék, ebben részletesen felsoroltuk, ki mit vállalt és végzett térítés- mentesen. Már a tervezésnél, pontosabban a tervmódosí­tásnál szükség volt rá. A vasszerkezet miatt korrigálni kellett az eredeti tervet. A vasipari vállalat tervezői meg is csinálták. Munkásai pedig az asztalokat, fogaso­kat, ülőkéket. Az OVIT Kan­dó Kálmán Szocialista Bri­gádja, nem is tudom hány hétvégén dolgozott a villany- szerelésen. A tsz segítőkész­ségéről is csak felső fokban beszélhetek. Gépeket adtak a föld kiemeléséhez, a szállí­táshoz. Darut az építéshez és sorolhatnám... De mit mond­jak? Dolgoztak a tornaterem építésén szovjet katonák, diá­kok, szülők, volt olyan rékas' szakember, aki másodmagá­val több mint 15 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. (Vízvezetéket sze­relt.) — És a kivitelező? — Ha hiszi, ha nem, kifo­gástalan munkát végzett az újszászi vegyesipari szövetke­zet. Ráadásul a tervezettnél két hónappal előbb átadták az épületet. — Árulja el nekem, mikor lett volna tornaterme a köz­ségnek, ha legkisebb szögig mindenért fizetni kell? — Nem tudom. Az eredeti elképzelés szerint a tervidő­szak utolsó esztendejére ter­veztük az építését. De aligha hiszen, hogy akkor több pén­zünk lett volna. Miből? Hon­nan vettük volna azt a hiány­zó 1 millió 700 ezer forintot, amü végül is a társadalmi összefogás — az önként vég­zett munka s a rékasiak ön­kéntes hozzájárulása — pó­tolt. — Tavaly nemcsak a tor­naterem építésénél volt így. — Nem. A Kilián György Katonai Műszaki Főiskola hallgatóinak köszönhetjük, hogy az elmúlt évben még egy sportudvart is avathat­tunk. — Most aztán kedvükre sportolhatnak a rékasiak. A DIGÉP által gyártott kábelsodró gépsorokhoz készítenek kiegészítő berendezéseket a tiszafüredi Járási Építő- és Vegyesipari Szövetkezet ll-es telephelyén. A vasipari ágazat 38 millió forint évi termelési értéket biztosit a szövetkezet­nek. Képünkön: szerelik a kábelsodrógép csévekiemelőjét A kohászatban Minőségi szemlélet napirend ajánlása A szerint várhatóan két fontos téma, a kor­mány beszámolójá­nak és a tavalyi költségvetés végrehajtásának megvitatá­sára ma 11 órakor összeül az országgyűlés. A Miniszterta­nács elnöke legutóbb az 1975- ös őszi ülésszakon állt a tör­vényhozó testületünk elé, s — alkotmányos kötelességé­nek megfelelően — megvi­tatásra és jóváhagyásra be­terjesztette a kormány akkor elkészült munkaprogramját. „Tudatában vagyunk annak, hogy magasabbra kell emel­ni a Minisztertanács irányító tevékenységét. A testületi munka erősítésével és to­vábbfejlesztésével javítani szükséges mindenekelőtt a döntések megalapozását,, a népgazdasági és az ágazati érdekek jobb összehangolá­sát, a határozatok végrehaj­tásának ellenőrzését” — kör­vonalazta a mára is érvényes teendőket a miniszterelnöki expozé. A kormányprogram elfoga­dása óta majd három eszten­dő telt el, elérkezett tehát a tapasztalatok összegzésének, a számvetésnek az ideje. Ál- laméletünk fejlődését az eb­ben az időszakban hozott tör­vényekkel az országgyűlés is segítette. Többek között az állami vállalatokról, a köz- művelődésről, a honvédelem­ről, a környezetvédelemről és a belkereskedelemről szóló jogszabályok életünk fontos területeit szabályozták. Az állandó bizottságokban a képviselők rendszeresen éltek ellenőrzési jogukkal, beszá­moltatták a minisztériumok vezetőit, hathatós segítséget nyújtva a kormánynak a döntések előkészítésében és végrehajtásában. A zárszámadási törvényja­vaslatról is a mostani ülés­szakon döntenek a képvise­lők. Az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést az országgyűlés állandó bizottságaiban az elmúlt na­pokban alapos és mélyreható vitákban elemezték. A bevételek és kiadások milliárdjairól, a beruházá­sokról, az anyagok és a gé­pek kihasználásáról, valamint az értékesítésről a tanácsko­zások résztvevői sokoldalú véleményt fogalmaztak meg. Nem csupán a „szikár” szá­mok felsorolásáról és egybe­vetéséről volt szó, hiszen az adatok mögött többek ’között megbújnak a bölcsődei és óvodai helyek gyarapodásá­ról, az egészségügyi ellátás bővüléséről valló tények is. Azok a fejlődést reprezentá­ló tények, amelyek — leg­alábbis a mennyiséget illető­en — osztatlan elismerést váltottak ki az országgyűlési képviselőkben. A terv- és költségvetési bi­zottsági ülésen felszólalók is nyomatékkai hangsúlyozták: több ágazat nemcsak elérte, hanem túl is teljesítette 1977. évi tervét. A külgazdasági vi­szonyaink, mindenekelőtt a cserearányok további romlá­sa azonban gazdaságunk szerkezeti és egyensúlyi prob­lémáira is figyelmeztet. bizottságok képvise­B lőinek felelősségteljes észrevételeiből és ja­vaslataiból kirajzo­lódtak a legfontosabb teen­dők. Az anyaggal, az ener­giával, a géppel és a munka­erővel való hatékonyabb gaz­dálkodás, a kivitelre szánt - áruk versenyképességének növelése, a szervezettebb és ésszerűbb beruházás a köz­ponti irányításban és a ter­melésben dolgozóknak egy­aránt számos feladatot ad a jövőben. A tavalyi költségve­tés végrehajtásáról szólt, és egyben előremutatott Bognár Józsefnek a terv- és költség- vetési bizottság elnökének, valamint Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek az egy­bevágó véleménye: a gazda­sági munkában még mindig erőteljesebben ható mennyi­ségi szemlélettel szemben a minőségit kell erősíteni, mert ez fejlődésünk egyik legfon­tosabb záloga. Búzaszállítmányok A gabonaipar felkészült Az idén a gabonaforgal­mi vállalatok 1100 helyen veszik majd át a termést, s az itt levő gépek kapaci­tása 6 százalékkal nagyobb az elmúlt évinél. Mintegy ezer tonnával nőtt a tisztí­tógépek óránkénti teljesít­ménye, és további 150 anyag- mozgató berendezést helyez­nek üzembe. Jól áll a mező- gazdaság szárítógépekkel is, óránként 30—35 ezer tonna gabonából távolítják el a nedvességet. Idén bővült a minőségi átadás-átvétel köre vala­mennyi megyében, a MÉM országosan 25 átvevőhelyen, egyelőre kísérleti jelleggel elrendelte a béltartalom sze­rinti búzaátvételt. Bővült az ipar tárolótere, mintegy 150 ezer tonnával több gabona fér el a korszerű új silók­ban. Többszázezer tonna ga­bonát azonban várhatóan bértárolással a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben tudnak csak elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents