Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 1. Ulül m iMl u Mii Szénhidrogén-kutatás az Alföldön fl fotoszintézis mint energiaforrás Az utóbbi évtizedekben a kőolaj mellett mindinkább a ■napi életet kedvezően befolyásoló földgáz, propán-bután stb. fogalmakkal is találkozunk. Ezeknek a vegyületek- nek van egy közös jellemzőjük, az* hogy szénből és hidrogénből állnak. A szén és hidrogén molekulák igen változatos kémiai kötésben kapcsolódnak egymáshoz). Halmazállapotuk a gáz és folyékony állapot köA szénhidrogének közül a legrégebben ismert és hasznosított anyag a kőolaj, melynek hazai kutatásairól és annak megyei vonatkozásairól szól cikkünk. Hazánkban 1780 óta — igaz kezdetleges módszerekkel — kutatnak és 1860 óta már termelnek is kőolajat. A kutatómunka ilyen hagyományok után elég gyorsan fejlődött, a módszerek változtak. A magyar kutatók alapvető módszerekben is úttörő munkát végeztek. Ezek közül megemlítem Eötvös gravitációs módszerét, amelyet a magyar kutatók alkalmaztak először a gyakorlatban, és innen terjedt el az egész világon. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a magyar kutatók helyzete lényegesen nehezebb volt — és ma is az —, mint általában a Föld más területein. Ennek alapvető oka, hogy hazánk földtörténeti vonatkozásban az újeurópai nagyszerkezet része, és ez a terület földünk egyik legerősebben tagolt övezete, ahol a földtani viszonyok kis területen belül és rendkívüli módon, gyorsan változnak. A XX. század első évtizedében elsősorban a Dráva- medence jelentette az eredményes munkát. Erre az időTöbb sikertelen év következett ezután és ebből néhány gazdasági szakember azt a következtetést vonta le, hogy a Dunától keletre eső országrészben nem érdemes kőolaj- és földgázkutatást végezni. A magyar geológusok egy csoportja élén dr. Kertai György nemzetközileg is elismert szaktekintéllyel, a kutatás továbbfolytatásának szükségességét bizonyították. Az 19.58-as év végérvényesen eldöntötte a vitát, mert a hajdúszoboszlói földgázmező, a pusztaföldvári és battonyai kőolaj- és földgázmezők felfedezése a hazai energiaforrás új, jelentős objektumait jelentették. A több kisebb, de termelésre érdemes kőolaj- és földgázmező megtalálása követte az előbbi eredményeket. A Dél-Alföldön folyó kutatás 1965-ben az ország eddigi legnagyobb kőolaj- és földgázmezőjét eredményezte az algyői szerkezet megtalálásával. A Flis-aljzatú medence középső zónájában két feladat van: 1. Egy mélyebben fekvő perspektivikus, de eddigi ismereteink szerint igen bonyolult földtani felépítésű képződményeket speciálisan erre a célra kialakított szeizmikus metodikával felmérni és ez alapján egy-két alapfúrással részletesen megismerni. 2. A Flis-zóna gázos övezetén belül (Sgandaszőlőstől Tatárüllésig) és annak környezetében még megvizsgá- latlan sávok vannak. A modern szűrési eljárásokkal készült gravitációs térképek u. i. azt mutatják, hogy* bár területileg kis kiterjedésű, de zött változik a hőmérséklettől és nyomástól függően. Ez teszi lehetővé igen széles körű ipari felhasználásukat: tüzelésre, hajtóanyagként és vegyipari alapanyagként egyaránt igen gazdaságosan fel- használhatók. Közös összefoglaló névvei szénhidrogéneknek nevezzük ezeket a természetben előforduló szerves anyagokat. Manapság mindinkább találkozunk e vegyületek gyűjtő fogalmát jelentő szénhidrogén szóval. szakra azonban az jellemző, hogy kis területi egységek kutatását merték vállalni, így a kőolaj megtalálásának valószínűsége is kicsi volt. Nagyobb földtani egység kutatását Zala megyében kezdték el a harmincas évek közepén és itt már komplex földtani és geofizikai módszerek is alkalmazásra kerültek. A Magyar—Amerikai Olajipari Részvénytársaság technikai felszereltségben elérte az akkori világszínvonalat és ez eredményességben is jelentkezett. A budafapusztai és lovászi kőolajtelepek és a hahót — pusztaszentlászlói gáztelep kőolaj- és földgázigényeket figyelembe véve nagyon elismerésre méltó eredményeket szolgáltatott. A felszabadulás után — mivel a MAORT akkori vezetői a kutatásra és beruházásra újabb összegeket nem fordítottak — sor került az üzemek államosítására. Szovjet segítséggel a kutatáshoz szükséges emberi és eszközlehetőségeket megteremtették és 1950-re befejeződött a magyar olajbányászat újjászervezése. Az 1950-es években a Zala megyei Nagylengyel térségében találtak nagy jelentőségű kőolajmezőt. Az elmúlt évek további sikereket hoztak az alföldi szénhidrogénkutatóknak. Nehéz lenne a több mint ötven eredményes szerkezet felsorolása, de annyi mindenképpen ide kívánkozik, hogy Szolnok megye területén is jelentős földgázelőfordulások vannak és, hogy mit várhatunk még a megye területén, — ez röviden a következőkben foglalható össze: Szolnok megye területének központi része: Szolnoktól — Karcag — Nagyivpn térségéig az ún. Flis-aljzatú kutatási tájegységgel esik egybe. Ettől északra van a Jászságimedence, melyből Zagyvaré- kas—-Jászladány—Jászapáti— Jászárokszállás—J ászberény vidéke Szolnok megyei terület. Dél—dél-keleten Öcsöd — Kunszentmárton — Mezőtúr — Túrkeve környéke a Körös—Berettyó-vidék kutatási tájegységből tartalmaz egy kisebb részt. számos olyan indikáció van még, amelyek kutatásra érdemlegesek. Ilyen lehetőségek vannak: Kisújszállás—Kunmadaras— Tatárüllés között. Karcagtól keletre..; Karcagtól délre az ún. karcag—bucsai kutatási területen. Kisújszállástól — délnyugatra Turgony—Kuncsorba vonalában. Nagykörű—Kőtelek környékén. Perspektivikusnak tartjuk mindazon területeket, ahol különböző korú földtani képződmények találkoznak egymással (flis peremet), vagy azokat a helyeket, ahol az üledékekben található rétegek kiékelődve szénhidrogéncsapdaként szerepelnek. A Jászsági-medence Szolnok megyei része, mely földrajzi értelemben a Zagyva- rékas—Nagykörű—Tiszaroff— Tiszafüred közelében, illetve az attól északra lévő közigazgatási területrészeket jelenti, gyakorlatilag még csak az előkutatás stádiumában van. Ennek alapján a szénhidrogénkutatási munkálatoknak itt is két feladata van: 1. A terület szénhidrogén perspektivitásának és a várható szerkezeti indikáció«, földtani alakulatok kimutatását célzó szeizmikus mérések tervezéséhez és értelmezéséhez földtani-geofizikai alapfúrások szükségesek. 2. A szeizmikus mérések eredményeiből készült kutatási programok alapján kezdjük el a felderítő kutatást, amelyek feladata hasonló a flis-zónánál leírtakkal. A kutatásra érdemleges területek helyei így még nem ismertek. A Körös—Berettyó kutatási tájegységnek a megye déli részére eső területe még sok váratlan, de kedvező meglepetést hozhat. Perspektivikusnak ítélt „üres folt” a Martfű—Öcsöd—Kunszentmárton—Tiszakürt—Vezseny községekkel határolt megyei területrész. Itt jelenleg szeizmikus méréseket végeznek, amelyek befejezése után kezdjük el a felderítő fázisú fúrásos kutatást. Mezőtú r—-Túrkeve városoktól nyugatra egy olyan ÉK—DNy-i irányú szerkezetsor körvonalai vannak kibontakozóban, melyről eddig semmit sem tudtunk. Szeizmikus felmérésekre a közeljövőben kerül sor. Konkrét megvalósítás stádiumába jut 1978-ban a Karcag—Bucsa és Túrkeve között kimutatott ecsegfalvai szerkezet felderítése, melynek egy része várhatóan Szolnok megyére fog esni. Hasonló a helyzet az End- rőd-észak (III.) elnevezésű kutatási program megvalósításával, mely — már most is — érinti Mezőtúr környékét. 11 második vonalban A fent vázolt perspektivi- tás és a szénhidrogénkutatás természetéből adódó bizonytalanságok és kockázatok figyelembevételével elkészült a kutatási tájegységek ötödik ötéves és távlati kutatási terve. Ennek alapján a három kutatási tájegységnek Szol,-; nők megyére eső részén várhatóan 1990-ig az ötéves tervperiódusokban kb. 90 ezer méter fúrás lemélyítését tervezzük, amely összesen mintegy 250—300 ezer méter lemélyítését jelenti. Ismerve az alföldi szénhidrogénkutatás eddigi eredményeit és feladatait, elmondhatjuk, hogy az országos szempontokat figyelembe vevő rangsorolásban a Szolnok megyei kutatások nem az elsőrendű feladatok között szerepelnek, de a második vonalba mindenképpen besorolhatók és ezzel hazánk számos megyéjét megelőzik fontosságukban. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a magyarországi szénhidrogénkutatás és feltárás eddigi eredményei az ország lehetőségeihez, területéhez viszonyítva világviszonylatban is kiemelkedőek, még akkor is ha a jelenlegi kőolaj- és földgázigények kielégítését önmagában — adottságaink miatt — kielégíteni nem tudja. A lehetőségeket azonban maximálisan kihasználja. A kutatók munkája minden évben nehezebbé válik azáltal, hogy a könnyen megtalálható szerkezetek nagy része már feltárt. A jelenlegi, úgynevezett megkutatottsági fok elérte az 50 százalékot. Dr. Vándorfi Róbert A növények a napfény energiájának a felhasználásával kis- energiájú széndioxidból és vízből nagyobb energia tartalmú szerves anyagokat - építenek fel. Ebben az értelemben minden zöld növény tulajdonképpen energia átalakító, illetve energiatároló. A növényekben elraktározott napenergia egy része akkor szabadul fel. amikor a növényi anyagcsere-folyamatokban lebontódnak a fotoszintézis során felépült anyagok. De ha a növényt — például a fát — elégetjük, voltaképpen akkor Is napenergiát szabadítunk fel. annak a napenergiának egy részét,' amelynek révén a növény a szerkezetét felépítette, amely ebben az ..építményben” elraktározódott. A zöld növényi felületre érVízzel kevert tüzelőanyag Az energiahordozókkal, a tüzelőanyagokkal való takarékosság igénye egyre újabb ötleteket kelt a szakemberekben. Ezek sorában figyelemre méltó egy angol kutató konstrukciója, az ultrahangos reaktor, amellyel jelentős üzemanyag-megtakarítás ér. hető el. amellett kisebb légszennyeződést is okoz. Köztudomású, hogy a fűtőolaj kazánban való elégetéséhez, a gépkocsimotor robbanókeverékének képzéséhez levegő hozzáadására van szükség. Az angol kutató kísérletei során kiderült, hogy ha az égéshez szükséges levegőt vízzel helyettesítik — amely éppúgy tartalmaz oxigént, mint a levegő —, jobb -hatásfokú égés és jóval mérsékeltebb levegőszennyeződés következik be. Az elképzelést akként sikerült megvalósítani, hogy a laboratóriumban a vizet egy ultrahangos készülékkel mikroszkopikus részecskékre (1) bontva oszlatták el az olajban. Az így keletkezett emulzió 70% olajat és 30% vizet tartalmazott. A tűztérbe került víz- cseppek a felmelegedés hatására kiterjednek (2), majd robbanásszerűen gőzzé válnak (3), s ezzel az olajat még finomabb részecskékre bontják, mint a beporlasztás művelete, miáltal jelentősen megnő az égési felület. A tökéletesebb elégés kevesebb széndioxid- és nitrogénszeny. nyezést, illetve koromképződést eredményez a füstgázban. Autóba alkalmazva is bevált az ultrahangos generátor használata. A “karburátorhoz erősített kis készülékkel a gépkocsi kétszer annyi kilométert tett meg egy liter benzin elfogyasztásával, mint a hagyományos porlasztóval. Ha a tartós használatban is beválik e módszer, forradalmi találmánynak bizonyul majd az új típusú karburátor. kező sugárzási energiának azonban legfeljebb 3 százaléka raktározódik el a növényekben, a fotoszintézis hatásfoka így eléggé kicsi, mindössze 3 százalék. Az elméleti számitásak szerint azonban a fotoszintézis hatásfoka jóval nagyobb is lehetne, mintegv 14 százalékos. amely már komoly technikai lehetőségeket kínálna. Elképzelhetők olyan fotoszintetizáló rendszerek. amelyekben napfény hatására a széndioxidból nagy mennyiségben keletkeznének redukált anyagok, amelyekből később. a felhasználás helyén oxigénnel összehozva — tehát elégetve — az elnyelt energia visszanyerhető. Még érdekesebb lenne a fotoszintézis segítségével történő közvetlen energia-átalakítás. A villamosenergia-termelés • növekedése közvetlenül meghatározza valamennyi nép- gazdasági terület fejlődését. A Szovjetunióban nemcsak ötéves időszakra tervezik, de kidolgozták a következő tizenöt—húsz évre szóló energiafejlesztési programot is. A hosszú távú tervezés fontosságát húzza alá, hogy — becslések szerint — a következő tíz esztendőben a felhasználók igénye megkétszereződik. Ennek megfelelően a Szovjetunió arra készül, hogy az 198ü-as évek közepére az erőművek két trillió kilowattóra villamos energiát állítsanak elő. A hosszútávú energetikai program a szigorú realitásokra épül — hangoztatják a szovjet szakemberek. Az ország európai részén összpontosul az ipari termelőkapacitások mintegy 80 százaléka, itt él a lakosság körülbelül 70 százaléka. Ebben a körzetben viszont az energiakészletek szűkösek. Az Uraitól keletre elterülő földrészen található az energia- tartalékok több mint 80 százaléka. A dinamikus és ‘ ugyanakkor harmonikus gazdaságfejlesztés érdekében két elképzelést kombináltan valósítanak meg. Az újabb termelőkapacitások nagy részét — főleg az energia- és nyersanyagigényes ágazatokat — a Szovjetunió keleti részén létesítik. Tehát a nyersanyag- feldolgozó-, a vegyipar, valamint a gépipar az országos átlagnál gyorsabban fejlődik ezeken a területeken. Ugyanakkor gondoskodni kell az európai rész energiaigényének kielégítéséről is. A nagyhozamú folyók olcsó villamosenergiát adnak, s a több éves elemzési munka szerint gazdaságosabb az energiahordozókból már itt villamos energiát előállítani, így tehát kulcskérdés a nagy- feszültségű vezetékrendszer kikísérletezése és kiképzése. Jelenleg a 'Szovjetunióban általában 750 kilovoltos távvezetékek működnek. Most szerelik az első 1150 kilovoltos feszültségű vezetéket. A következő lépés a 2200—2500 voltos egyenáramot szállító vezetékek megépítése lesz. A tapasztalatok szerint ezeknél a szállítási veszteségek kisebbek, s ezért az építési Mivel a fotoszintézisben a fény- energia elektronokat mozgat, olyan rendszerek kidolgozása Is lehetségesnek tűnik, amelyekben az elektronmozgás külső vezetőkben, tehát áramkörben menne végbe. így a fotoszintézissel közvetlenül nyerhetnénk elektromos áramot. Mindez csak elvi lehetőség, amely nem a közeljövőben valósul meg, hiszen, még a növényekben végbemenő fotoszintézis folyamatát sem ismerjük minden részletében. A fotoszintézis folyamatait tanulmányozzák — nagy technikai felszereltséggel — az NDK Tudományos Akadémiájának Genetikai Intézetében. A biofizikusok analóg számítógépek és matematikai modellek segítségével vizsgálják a fotoszintézis részleteit. többletköltség gyorsan megtérül. A nagyfeszültségű vezeték- rendszerek kiépítése fontos a Szovjetunió egységes energia- rendszere szempontjából is. Napjainkban már nyolc nagy körzet működik összehangoltan. Mivel a csúcsidőszaki terhelések — az időzónák különbözősége miatt — máskor jelentkeznek, az összekap- csoltan működő erőművek termeléséből más területek energiaigényét is ki lehet elégíteni. Ezzel jelentős beruházási megtakarítást érnek el. Az energiatermelő berendezések műszaki továbbfejlesztése hasonlóan nagy feladat. Jelenleg a Szovjetunióban — és a világon is — a legnagyobb működő vízi erőmű a krasznojarszki hatmillió kilowatt kapacitású. A szibériai folyók vízi energiája azonban még ennél is nagyobb teljesítményű erőművek megépítését teszi lehetővé. Fejlődés előtt állnak a hőerőművek is. Az Itati szénmedencére — Szibériában — például 50 millió kilowatt teljesítményű erőművet lehet építeni. Nem marad el az atomerőművek fejlesztése sem a programokból. Eddig ipari méretekben elsősorban 440 ezer kilowattos erőműveket építettek hasadóanyagok felhasználására. Most szerelik a leningrádi erőművet,! amely már egymillió kilowatt kapacitású lesz. De készek a tervek — amelyeknek megvalósítása várhatóan a közeljövőben megkezdődik — négymillió kilowattos atomerőművekre is. Ilyen teljesítményű erőműveket elsősorban a Szovjetunió európai részén érdemes felépíteni. A következő évtizedben változás várható az energiafelhasználásban az ágazatok között. A becslések szerint mindenekelőtt a mezőgazdaság villamosenergia-igénye nő meg. Folyamatosan több millió hektár öntözését oldják meg, s nő a gazdaságokban felhasznált villamos motorok száma is, amivel a nehéz fizikai munka részarányát csökkentik. Ugyancsak az átlagosnál több energiát igényel a szállítás. Faragó András Kétszáz éve kutatják fl Dunától keletre R kutatás lehetőségei Szolnok megyében Tervezés évtizedekre
