Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július Megkezdődött az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekezlete Tárgyalások a KGST és a Közös Piac között Kuba nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata (Folytatás az 1. oldalról.) .Köztársaság külügyminiszte­ri az el nem kötelezettek koordinációs bizottságának soros elnöke nyitotta meg az értekezletet, amelynek első fontos és nagy tapssal foga­dott eseménve Tito elnök üd­vözlő beszéde volt. A 86 éves jugoszláv párt- és államfő a szónoki emelvényről kife­jezte reményét, hogy az érte­kezlet sikerrel vitatja meg az előtte álló problémákat. Mint mondotta, ehhez a részvevő­ket hozzásegítheti az a tény is, hogy az el nem kötelezet­tek mozgalma 17 évvel ez­előtt éppen Belgrádból in­dult el történelmileg nem is oly hosszú megtett útjára. Ti­to nagyra értékelte az el nem kötelezettek első, belgrádi csúcstalálkozója óta elért eredményeket: hangsúlyozta továbbá, hogy a mozgalom­mal ma már minden világ- politikai tényező számol, az el nem kötelezettek törekvé­seit napjainkban már senki sem hagyhatja figyelmen kí­vül. Tito végezetül hangoztatta, hogy az el nem kötelezettek mostani belgrádi értekezleté­nek legfontosabb feladata a mozgalom egységének meg­szilárdítása. Tegnap délután a külügy­miniszteri értekezlet zárt aj­tók mögött bizottságokban, a sajtó képviselőinek kizárásá­val folytatta munkáját. Képünkön: Tito jugoszláv elnök köszönti a résztvevőket a belgrádi Száva palotában Brezsnyev-Honecker találkozó a Krímben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke kedden a Krímben baráti megbeszélést folytatott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnökével, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. A két testvérpárt és állam vezetői tájékoztatták egy­mást azokról az elsőrendű fontosságú feladatokról, amelyek az SZKP-t és az NSZEP-t foglalkoztatják a szocialista és kommunista építőmunka terveinek valóra- váltásában. Erich Honeoker tájékoztat­ta Leonyid Brezsnyevet a Né­met Demokratikus Köztársa­ság megalakulása 30. évfor­dulójának megünneplésére való felkészülésről. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker megállapodták ab­ban, hogy fokozni kell a Szovjetunió és az NDK kö­zötti, 1990-ig szóló termelés­szakosítási és együttműködé­si megállapodás kidolgozásá­nak ütemét a KGST XXXII. (ülésszakán dlfbgadoljt hosz- szútóvú célprogrammal ossz-. hangban. A felek véleményt cserél­tek az olyan főbb nemzetkö­zi kérdésekről, mint a lesze­relés, az enyhülési politika megszilárdítása, az államok­nak és népeknek független­ségük és szabadságuk meg­védéséért folyó harca. Leonyid Brezsnyev és Erich Honeoker rámutattak a kínai vezetők és az agresz- szív imperialista körök egy­re szélesebb és messzebbre vezető szövetségének veszé­lyességére. Határozottan el­ítélték Peking nagyhatalmi provokációit a szocialista Vi­etnam ellen. A baráti, szívélyes légkörű találkozót minden megvita­tott kérdésben teljes nézet- azonosság jellemezte. Tegnap Brüsszelben szak­értői szinten tárgyalások kez­dődtek a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának és az európai közösségek bizottsá­gának titkársága között. A KGST küldöttségét Ászén Velkov helyettes titkár, a Kö­zös Piac delegációját pedig Roy Denman a bizottság kül- kapcsolatokkal foglalkozó igazgatóságának főigazgatója vezeti. A tárgyalások megtartásá­ról Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának és Wilhelm Haferkampnek, az európai közösségek bizottsága alelnö- kének májusi moszkvai talál­kozóján jött létre megállapo­dás. Bejrut Elült a harci za| Kedd reggelre elült a har­ci zaj Bejrut dél-keleti kül­városában az arabközi bé­kefenntartó erők szíriai egy­ségei és a libanoni jobbol­dal milicistái közti összetű­zés színhelyén. Az UPI ame­rikai hírügynökség jelentése szerint már csak jobboldali orvlövészek szórványos ak­ciói jelzik, hogy a miliciß- ták bármikor hajlandók újabb összetűzésekre. Még nem tudják. hogy a kedd reggelig tartott tűzpárbaj- nak hány fegyveres és hány polgári lakos esett áldoza­tául. Az Egyesült Államok — kuvaiti források szerint — figyélmeztette Szíriát, hogy a „libanoni belső helyzet nor­malizálása érdekében” von­ja vissza csapatait Libanon területéről. A hírrel kapcso­latban Abdel Aziz Husszein kuvaiti kabinetügyi állam­miniszter azonnal reagált és „mélységes csodálkozásá­nak” adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok diplo­máciai vonalon ilyen lépésre szánta magát. A miniszter leszögezte: a Libanonban ál­lomásozó szíriai egységek ré­szei az arabközi biztonsági erőknek. Ezek a csapatok az Arab Liga döntése alapján, a libanoni törvényes hatósá­gok hozzájárulásával tartóz­kodnak az országban. Az Egyesült Államoknak nincs joga „szíriai csapatokról” be­szélni, mert nem „szíriai”, hanem „arab erők” — több ország csapatai — tartják fenn a rendet Libanonban. Egyetlen kívülálló állam, le­gyen akármekkora hatalom, sem avatkozhat be a kérdés­be — mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a békefenn­tartó erők kivonása Liba­nonból katasztrofális helyze­tet, újabb általános háborút okozna. MOSZKVA Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának el­nöke, útban Havanna felé, ahol részt vesz a Világifjú­sági Találkozón, rövid láto­gatást tett Moszkvában és ott jelen volt a PFSZ képvisele­te új épületének ünnepélyes felavatásán. — Arafat a TASZSZ és a WAFA Palesz­tinái hírügynökség tudósító­jával folytatott beszélgetése során a Palesztinái arab nép mély köszönetét fejezte ki a szovjet népnek, az SZKP- nak, a szovjet kormánynak és személy szerint Leonyid Brezsnyevnek, a nagyarányú támogatásért. NEW YORK Gustavo Leigh tábornok­nak, a chilei junta egyik tagjának hétfőn történt el­mozdítása nyomán Pinochet tíbornok sürgős tisztogatás­ba kezdett: kényszernyug­díjazta a légierő nyolc tá­bornokát és egy ezredest. A légierő további tíz táborno­ka önként lemondott. Ezzel a haderőnek 21 tábornoka közül 19 megvált tisztségé­től. Ügy tűnik, a junta fő­nöke ilymódon próbál a fel­színen maradni, változatla­nul megőrizni a fasiszta dik­tatúra rendszerét. IYEU EX ■ (e\k 1 |E IN LISSZABON Ramalho Eanes portugál államfő kedden külön-külön megbeszélést tartott Mario Soares miniszterelnökkel, a szocialista párt vezetőjével, valamint a koalícióból kilé­pett demokrata szociális centrum párt (CDS) elnöké­vel, Diogo Freitas do Ama- rallal. A megbeszéléseken a Soares-kormány jövőjéről volt szó. Az államfő dönté­sétől függ ugyanis, hogy idő előtti választásokat írnak-e ki, vagy a szocialisták — bár kisebbségben vannak a parlamentben — változatla­nul kormányon maradnak. HANOI A vietnami külügyminisz­térium és a Kínai Népköz­társaság nagykövetsége kép­viselőinek a Vietnamot el­hagyni kívánó kínai nemze­tiségű személyek kérdéséről folytatott tárgyalásai sem­milyen eredményt sem hoz­tak —, hangzik a Vietnami Szocialista Köztársaság Kül­ügyminisztériumának közle­ménye. TOKIO A tokiói valutatőzsdén teg­nap 195.50 jenire csökkent a dollár ári ally ama,. Emiatt a japán kormány ma tanácsko­zásra ül össze a gazdasági helyzet megvitatására. PEKING Tegnap délután Pekingben megtartotta negyedik ülését a kínai—japán béke- és ba­rátsági szerződés előkészíté­séről tárgyaló szakértői bi­zottság. Megbeszélésen Szato japán nagykövet adott újabb másfél órás magyarázatot a japán kormány nézeteiről. Mivel azonban a japán terve­zetet a kínai fél hétfőn lé­nyegében elutasította, pekin­gi diplomáciai és sajtókörök­ben komolyan számolnak a tárgyalások harmadszori megszakadásának lehetősé­gével. DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének HAVANNA Kedves Fidel Castro Elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a Moncada laktanya elleni támadás 25. évfordulója, a nemzeti felkelés napja al­kalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa. a magyar dolgozó nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Miniszterta­nácsának és az egész kubai népnek. Negyedszázaddal ezelőtt új szakasz kez­dődött a kubai népnek a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért ví­vott évszázados harcában. A kubai forra­dalmi hagyományok és Jósé Marti eszmé­inek nyomdokain járó forradalmár nem­zedék elévülhetetlen érdeme, hogy győze­lemre vitte a nép nemzeti és társadalmi felszabadulásának ügyét, megnyitotta az utat az amerikai földrész első szocialista államának létrehozásához. Kuba ma a szocialista közösség tagjaként a társadalmi haladás élvonalában halad és a kommu­nista párt vezetésével nagy eredményeket ér el a társadalom a népgazdaság, az ál­lamigazgatás szocialista átalakításában, a nép jólétének emelésében, kultúrájának gazdagításában. A magyar nép, a haladó emberek vilái- szerte elismeréssel tekintenek a kubai népnek a szocializmus építésében elért ki­emelkedő eredményeire, a Kubai Köztár­saság internacionalista külpolitikájára, amely példaként szolgál a gyarmatosítás, a neokolonializmus, az imperialista be­avatkozás ellen küzdő népek számára, és jelentősen hozzájárul a szocialista közös­ség nemzetközi tekintélyének, a békéért, r függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erők befolyásának növekedéséhez. Örömünkre szolgál, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága egyre mélyül. A politikai, gazdasági, kulturális és tár­sadalmi élet minden területét átfogó, sok­oldalú együttműködésünk napról-napra erősödik, eredményesen szolgálva a két nép és az egész szocialista közösség ér­dekeit. A forradalmi folyamat e történelmi je­lentőségű eseményének évfordulóján kí­vánjuk önnek és a testvéri Kubai Köztár­saság népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Kubai Kom­munista Párt I. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásában, hazájuk felvirágoz­tatását, a szocializmus és a béke ügyét odaadóan szolgáló munkájukban, a társa­dalmi haladásért vívott közös harcban. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke 25 ÉVE TÖRTÉRT Támadás a Moncada ellen Ha a Santiago de/Cuba-i Hotel Versaillesből végigte­kint az ember a városon, azonnal szembetűnő a kü­lönbség Havanna és Santiago között. Havannában a Mia­mival vetekedő magas épü­letek a jellemzőek, Santia- góban a lágy dombokon a pompás trópusi növényzet és a pálmák csendes villákat takarnak. Végtelen nyuga- Ibm árad el a tájon. 1953. július 25 -ével megkez­dődött Santiago de Cubában a háromnapos Fiesta, a kar­nevál. 25-én délután és este mintegy 130 fiatal forradial- már érkezett a nyugati or­szágrészről a városba, de ez a karneváli hangulat közepet­te nem tűnt fel senkinek. A városba érkezőket azonnal a gyülekezőhelyre, a Siboney farmra szállították, A várostól 17 km-re állít a farmépület. Nem a szó iga­zi értelmében vett farm, in­kább amolyan vidéki lakó­ház nagyobb kerttel. Ábel Santamaria magas deszka- kerítéssel vette körül a há­zat, hogy majdan elleplezze a szomszédok elől a gyüle­kező embereket és gépkocsi­kat. Fidel 25-én este 10-kor ér­kezett. Kiosztották a kútba rejtett fegyvereket, valamint az egyenruhákat, amelyek. pontosan megegyeztek a Ba­tista katonák egyenruhájá­val. Minden egyenruhán őr­mesteri rendfokozat volt. Amikor Fidel bejelentette, hogy a Moncadát, Kuba második legnagyobb katonai erődjét kell megtámadini, egy pillanatra mindenki megle­pődött. A taktika a váratlan meglepetésre és a gyorsaság­ra épült. A támadás a baya- moi figyelemelterelő műve­lettel kezdődött és öt óra tizenötre tűzték ki. Fidel elinduláskor mon­dott rövid beszédét így fe­jezte be: „Ha győzünk, va­lóra váltottuk Jósé Marti ál­mait. Ha legyőznek bennün­ket, amit tettünk, példa lesz Kuba népe számára, és lesz­nek, akik követni fogják.” * * * A farmról pontosan ugyan­azon az útvonalon érkeztem a Moncadához, mint huszon­öt esztendővel ezelőtt Fidél és tánsai. Valami másra szá­mítottam. Csodálkoztam is, amikor kísérőm szólt, hogy szálljak ki a gépkocsiból, hiszen egy frissen festett szép iskola előtt álltunk meg, rajta a felirattal: július 26- ról elnevezett városi iskola. Ott álltam tehát azon a helyen, ahol két és fél évti­zede az előretolt ék parancs­noka a gépkocsiból kiszáll­va elkiáltotta magát: „Nyis­sanak utat a tábornoknak!” Miközben az őrök sápadtan vigyázzba kapták magukat, a gépkocsiból kiszálló harco­sok kivették a géppisztolyba meglepett zsoldosok kezéből. A cél az volt, hogy az ak­ciót lehetőleg harc nélkül hajtsák végre. Az előzetes számításba azonban beleszólt a véletlen. A karneváli han­gulat nyilván a laktanya fe­gyelmére is kihatott, és az őrjárat nem a megszokott időben, hanem később érke­zett. A kavarodásban az őr­ségnek még volt ideje arra, hogy megszólaltassa a riasz­tó csengőt, s néhány má­sodperc múlva a Moncada laktanya folyosói és kapui megteltek félig felöltözött, géppisztolyukat szorongató Batista zsoldosokkal. Időköz­ben a gépkocsik egymásba csúsztak és Fidel gépkocsija használhatatlanná vált Mind­ehhez még az is hozzájárult, hogy a fegyveresek nagyobb részét szállító gépkocsik — tekintve hogy nem ismerték a várost — eltévedtek, és nem érkeztek meg időben. A meglepetésszerű táma­dás adta lehetőség elveszett, a revolverekkel és karabé­lyokkal küzdő forradalmá­roknak semmi esélyük nem volt a géppisztolyokkal, gép­puskákkal felszerelt zsoldo­sokkal szemben. A harc el­szigetelt akciókra morzsoló­dott. Nem volt mit tenni, vissza kellett vonulni. A laktanyánál a harc so­rán a forradalmároknak mindössze három halottjuk volt. A laktanyaudvaron mégis 40 forradalmár holt­teste maradt, legtöbbjük szétzúzott koponyával, ösz- szeroncsolt körmökkel és ki­vert fogakkal. A visszavo­nuláskor és menekülés köz­ben 68 forradalmárt gyilkol­tak meg Batista zsoldosai. Fidel társaival visszaver­gődött a Siboney farmra, majd bevetették magukat a Gran Piedra hegységbe. * * * Gran Piedrát látva ma­gam is meggyőződtem arról, hogy a hegység túl kicsi és kopár ahhoz, hogy hosszabb időre menedéket adjon a bujkálóknak. A forradalmá­rok éppen ezért más megol­dást kerestek. Fidelt és tár­sait — nyilván besúgásra — néhány nappal később aSo- teló tanyán fogta él Sarria néger hadnagy egysége. A zsoldosokkal szemben Sarria hadnagy megvédi a forradal­márok életét. Fidelt egy kórházi szobá­ban hallgatja ki Chaviano ezredes, a Moncada parancs­noka. Castro kifejti a Movi- miento, a mozgalom céljait, és vádolja a rendszert. Az ezredes ideológiailag felké­születlen, nem méltó part­nere Castronak, így jobbnak látja véget vetni a kihallga­tásnak. Fidel perét elkülönítették, társaiétól, azt állítván, hogy egészségi állapota nem teszi lehetővé a részvételt a tár­gyaláson. Az ő perét a pol­gári kórház egy kis termé­ben tartották, a nyilvános­ság kizárásával. Fidel Cast­ro, a fiatal ügyvéd, önmaga látta el védelmét. Az ügyész 25 évi börtön- büntetés kiszabását kérte. Fi­del négy órás védőbeszédet mondott, kegyetlenül lelep­lezve a korrupt Batista dik­tatúra kegyetlenségeit. A tárgyalás alatt nagy hőség volt, a terem ablakát ki kel­lett nyitni s így Fidel hang­ja betöltötte a kórházat. Vé­dőbeszédét sokan hallották. Egy, a mozgalommal szim­patizáló újságírónő jegyze­teket készített, ami néhány nap múlva megjelent a Bo- hémia című, Havannában megjelenő újságban. Fidel beszédében kifejtette moz­galmának célkitűzését, prog­ramját. Itt hangzik el híres­sé lett mondása: „A törté­nelem fel fog menteni!” A bíró szemlesütve olvasta fel az ítéletet, amelyben Fidelt 15 évi börtönre ítélik. Cast­ro az Isla de Pinos börtöné­ben a 4914-es fogoly, ahon­nan két év múlva amnesz­tiával szabadul. * * * Ha a Moncada laktanya megtámadása, tapasztalatok híján, a véletlenek összeját­szása folytán, katonailag ku­darccal is végződött, Fidel pere politikai győzelemmé vált Július 26. sok emberrel megértette, ha egyszerre fog­nak fegyvert, meg lehet dön­teni a Batista diktatúrát Fi­del Castro neve igazán a Moncada megtámadása után lett Havannán túl is közis­mert Kubában. A Moncada elleni támadás fordulat a kubai nép történetében, amely elvezetett az 1959-ben bekövetkezett győzelemhez. Kuba ma Latin-Amerika szabad földje, amelynek né­pe alig 200 kilométerre az Amerikai Egyesült Államok partjaitól azon munkálko­dik, hogy még szebbé, vi­rágzóbbá és erősebbé tegye szocialista hazáját. Boros Béla

Next

/
Thumbnails
Contents