Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-26 / 174. szám
1978. július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gyulai Húskombinátban Sikeres próbaüzemelés flz ember csak irányít A sertéseket szállítószalag hozza. Megkapják az elektromos sokkot, és egy villanás után már a kés alatt vannak. Forró víz, perzselés, darabolás, és máris töltik belőle a kolbászt... A Gyulai Húskombinátban úgy megy minden, mint a karikacsapás: a gyár egyik végén belép a sertés és a -szarvasmarha, a másik végén a szállítójárművek sorakoznak a kész áruért. A csupa csempe, patyolat tiszta épületben a legtöbb műveletet okos gépek, praktikus szerkezetek segítik, az emberek dolga többnyire csak az irányítás. A próbaüzem alatt lévő kombinát 1800 dolgozójából csak töredék a régi szakmunkás, a többségüket úgy kellett felvenni szinte az utcáról. S ennek még nincs vége, mert augusztusra, amikor már teljes kapacitással dolgozik a gyár, és elindul a - második műszak is, kétezer embernek kell lennie a kombinátban. Miért éppen Gyulára került ez az egymilliárd 340 millió forint értékű beruházás? Azért, mert az ország sertésállományának 14 százaléka Békés megyében van, és az ott meghizlalt körülbelül egymillió sertést még így se tudják teljes egészében saját megyéjükben levágni, feldolgozni. A kombinát építése mellett szólt a tradíció is: a gyulai és a csabai kolbász szinte az egész világon keresett árucikk, s a korábbi 320—340 vagon terméknek csaknem a duplájára van kereslet. Az 1974-es minisztertanácsi döntés után egy évre kezdődött a tervezés, s tulajdonképpen ugyanabban az időben hozzáláttak az építkezéshez is. A beruházást az idén év elején adták át, így a próbaüzemet is beleszáVersenytárgyalást nyert a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat Abu Dhabiban. Az olajsejkség elektromos műve városi transzformátorán omásoknoz szükséges 400 voltos kapcsolóberendezések komplett szállítására írt ki versenytárgyalást. A pályázaton 27 cég vett részt, köztük az EAG, a Siemens és a Generáli Electric. A Transelektro, a magyar erősáramú iparvállalatokkal együtt ösz- szesen 4 millió dollár értékű ajánlatot tett. A versenybizottság a magyar vállalat árajánlatát tarmítva 1978-ban várhatóan 400—420 vagon termék hagyja el a gyárat. Most még csak 1300 darab sertést és 60 darab szarvasmarhát dolgoznak fel naponta, de a két műszak bevezetése után 2500 sertés és 200—250 marha lesz a napi teljesítmény. A kombinát tervezett árbevétele 1979-től 3,2, a termelési értéke 1,8 milliárd forint körül alakul. A „klasz- szikus” termék változatlanul a gyulai és a csabai kolbász lesz. mellettük viszont még vagy negyvenféle áru hagyja el a gyárat. A kombinát főként Békés megye és Budapest jobb ellátásáért dolgozik, de a mennyiségi növekedés mellett a minőségi változást az ország többi részén is érezni lehet majd. A gyulai hentesmesterek nyomdokain haladva a bőven paprikázott és fűszerezett kolbászfélék mellett 1979-től újabb termékek jelennek meg a piacon. Figyelembe veszik a külföldi vevők ízlését is: három, nemrégiben bemutatott készítményüket, amelyeket főleg a bors különböző fajtáival, illetve a vásárló által javasolt fűszerekkel ízesítenek, már nyugaton is elfogadták. Az se mellékes viszont, hogy mi mire számíthatunk. Nos, erre a kérdésre ifj. Klaukó Mátyás, a húskombinát kereskedelmi igazgatója azt válaszolta, hogy az idén egyelőre a mennyiségi felfutásra törekednek, jövőre azonban már a magyar vásárlókat is új ízekkel kívánják megörvendeztetni. S ebben része lesz Szolnok megyének is, hiszen a nagy súlyú, 160—180 kilós sertések egy részét innen szállítják Gyulára. Ennek azért van különös jelentősége, mert ezeknek az állatoknak van a legjobb minőségű húsa — felhasználásukkal készülhet a legfinomabb termék. B. Á. tóttá a legkedvezőbbnek, s most kétmillió dollár értékű megrendelést adott fel. A többi, körülbelül ugyanilyen értékű megrendelést megosztotta több külföldi vállalat között. A megrendelés alapján több mint 2000 kapcsolóberendezés-készletet szállít a külkereskedelmi vállalat Abu Dhabiba a következő egy év alatt. A vállalatnak ez az eddigi legnagyobb megrendelése e távoli országból. A berendezéseket a VBKM kaposvári gyárában állítják elő. Nélkülük sincs aratás Hogy mi minden kell ma a gyors és sikeres gabonabetakarításhoz, nehéz lenne felsorolni. Elsősorban jó kombájnos, száraz idő, műszakilag rendben tartott gépek — és strapabíró gumik. Az utóbbiak legismertebb „doktorai” Tiszafüreden Kulcsár Zsigmond és Takács Gyula, a Hámán Kató Termelőszövetkezet gumijavító műhelyének szakemberei. A helyiség előtt mindig áll két-három, orvoslásra váró teherautó, vontató, kombájn. — Jó külső és belső gumi nélkül nincs aratás, hiszen a betakarító és szállító gépek manapság már gumikerekeken gördülnek. — A forgalom... — Nyáridőben óriási. Reggel 6-tól este 6-ig vagyunk nyitva. A várakozó járművek 90 százaléka defektes, de mi végezzük a pótkocsik, rakodóterek nyílásainak a szivacsragasztását is, így nincs szemveszteség. — Mennyi id,ő kell egy defektes gumi rendbehozatalához? — Ha csak sima ragasztás szükséges, húsz perc múlva már roboghat a jármű. Egy kombájnkereket 9 perc alatt ki- és beszerelünk. — A pénzük... — Teljesítménybéresek vagyunk, ezért iparkodunk. Nem siettetjük, de az interjú nem számít bele... D. Szabó Októbertől termel Üj propaklór üzem építését kezdték meg a fűzfői Nitrokémiánál a vállalat és a Nehézvegyipari Kutató Intézet technológiája alapján. Az évi 1200 tonna kapacitású gyár várhatóan októbertől termel majd és termékéből, az értékes hatóanyagból, kiváló hatású gyomirtószert készítenek. A kísérleti terméket egyébként már jó eredménnyel vizsgáztatták a kukoricatermesztő rendszerek. A szakmai vélemények szerint nagy hatékonysággal irtja azokat a gyamokat is, amelyek az utóbbi években nagyüzemi táblákon elterjedtek, mert a közismert szerek hatástalanaknak bizonyultak. Velük szemben mentesíti a kukoricatáblákat többek közöt az ama- rantus (disznóparéj)-tól is. Ugyanakkor a vegyszer egy év alatt teli es egészében elbomlik, nem marad sem a talajban, sem a növényzetben. A tervek szerint a következő évben a Nitrokémiánál már mintegy negyedmillió hektárnyi terület gyomirtására elegendő popaklór hatóanyagú gyomirtószert gyártanak. Ebből a hatóanyagból kizárólag a Nitrokémia készít növényvédő szert, ezért a jövőben jelentős exportra is számítanak. II Transelektro sikere Mindössze tizenegy asszonyt leány dolgozik Kunm adarason a tiszafüredi Kosárfonó HSZ tizemében. Jelenleg patkászéket készítenek - külföldi gyermekeknek - mivel a székek többsége exportra kerül Előregyártott, hatméteres betonlapokból készítik a villamossínek aljzatát a fővárosi útépítéseken: ezzel lerövidül az útfelbontások ideje. A sinszálak befogására szolgáló acél- vályúkat a kőtelki Ady Tsz csataszögi nfelléküzemében gyártják, ebben az évben közel 12 kilométernyit Paksi atomerőmű 1979-ben 7 milliárdos program A paksi atomerőmű építkezésén megkezdték az I-es reaktorboxot körülzáró, falcellák összeállítását. Ezek alkotják majd az üzemi főépület legkényesebb része, a hermetikus térség oldalait. 18—20 tonnás, előregyártott szerkezetekből óriás „acéldoboz,, alakul ki, amelybe a reaktor és a reaktort közvetlenül kiszolgáló segédberendezések kerülnek. Az esemény kapcsán Nagy Zoltán, a paksi atomerőmű beruházás létesítményi főmérnöke adott tájékoztatást az MTI munkatársának az építkezés helyzetéről. Elmondta: az eddigi eredmények alapján teljesítik az idei 3,8 milliárdos programot, jóllehet bizonyos műszaki problémák adódtak elsősorban azoknak a teljesen új technológiáknak a tömeges jelentkezéséből, amelyekkel a magyar kivitelezők eddig még nem találkoztak. A hagyományos technológiával készülő létesítmények műszaki kivitelezése a tervnek megfelelő. Ez év végén minden valószínűség szerint megkezdődhet a vízlágyító részleges üzembehelyezése. Túrkevén ismét parlamentre készülnek Fiatalok között a Vörös Csillag Tsz-ben Ai ifjúsági törvény szerint kétévenként ifjúsági parlamentet kell összehívni, ősszel a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet fiataljai is összegyűlnek, hogy számvetést készítsenek az előző parlament határozatainak végrehajtásáról, és választ, orvoslást kapjanak a tsz vezetőitől a felmerülő újabb kérdésekre. — Nem sokkal a három túrkevei tsz egyesülése után, 1976-ban tartottuk az ifjúsági parlamentet. Ezt a fórumot azzal zártuk le, hogy a határozatai nyomán intézkedési tervet kell készítenünk, és megvalósítani a javaslatokat, kijavítani a hibákat — mondta Szabó Lajos, a tsz KISZ-bizottságának titkára. — Miről esett a legtöbb szó 1976 őszén? — Először néhány adatot mondok. Az ifjúsági parlamenten a szövetkezet akkori, mintegy négyszázhúsz, harminc éven aluli tagjából mindössze százhárom jelent meg, holott mindenki hivatalos volt. összesen tizenketten kértek szót, és ezek a felszólalások is három nagy témaköri érintettek: a dolgozók képzettségi szintjének emelésével, a bérezéssel és a szociális ellátással kapcsolatos kérdéseket. — Milyen intézkedéseket tettek a feladatok megoldására? — Az intézkedési terv alapján folyamatosan próbáltuk orvosolni a gondokat. Igyekszünk segíteni abban, hogy minden fiatalunk befejezze az általános iskolát. Évről évre itt a téeszben indítjuk a 7—8. osztály kihelyezett tagozatait, sőt külön előadó foglalkozik a „házi iskolával ” A fiatalok között már csak tizenhármán nem fejezték be az általános iskolát. — Ez mind nagyon szép lenne — szól közbe Kádas Antal, a juhászati és halászati ágazat vezetője —. de a dolgozók iskolájának ezt a módját többen is kifogásoljuk. Bár tudjuk, hogy mi a cél, önmagában nagyon szép, de ne akarjuk a statisztikát mindenáron javítani. Eddig egy évben csak egy tanév anyagát lehetett elvégezni, negyedévi beszámolókkal, félévi, évvégi vizsgával. Most egy kétszer tizenhat hetes periódusban elvégzik a 7—8. osztályt, és még csak vizsgáz- niok sem kell a hallgatóknak. Dolgozóinknak ingyen adjuk a tankönyveket, munkaidő- és egyéb kedvezményben részesülnek. Ügy gondoljuk, jó lenne, ha magasabb követelményeket állítanának velük szemben. — A másik feladatunk a szakmunkásképzés biztosítása volt, — veszi át a szót Szabó Lajos. — Nagyon örülünk, hogy a szövetkezetünkbe jövő fiatalok szakmunkás- bizonyítvánnyal, szakközépiskolai érettségivel rendelkeznek. Különösen jó a helyzet a gépműhelyben. A mai korszerű technika megköveteli a magas fokú ismereteket. Ősztől megoldódik a „fűzüzem” problémája is. Sajnos az országban csak két iskola képez kosárfonó szakmunkásokat, ígv ebben az üzemünkben sok a betanított munkás. Ősszel osztályt indítunk a szakemberek pótlására. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szövetkezet vezetői szociális kedvezményekkel is igyekeznek megtartani a gazdaságban a fiatalokat. Az elmúlt időszakban hat szakember kapott tanácsi értékesítése. a szövetkezet által vásárolt lakást. Mindenkinek ad a téesz lakásépítéshez, vásárláshoz tizenötezer Torint kamatmentes hitelt. Az ifjúsági alapból különböző kedvezményeket kapnak a fiatalok. Jelenleg is kilenc saját ösztöndíjasa van a téesznek a különböző intézetekben. o — Az előző parlamenten többen kifogásolták a bérezést. — Valóban, néhány jogos bírálatot kapott emiatt a gazdaság vezetése. Ezt a gépműhelyben dolgozók tették szóvá. Igyekszünk orvosolni ezt a problémát is. Az a célunk, hogy egyforma munkáért egyforma bért kapjon mindenki. A fiatalok mostani órabére megközelíti vagy eléri az iparban dolgozókét. A törzsgárdatagság elismerésére is megvannak a megfelelő módok. Ügy érezzük, hogy fiataljaink többsége elégedett a helyével, amit mi sem bizonyít jobban, mint az hogy a harminc éven aluliak kilencven százaléka több mint hat éve dolgozik nálunk. — Többen panaszolták 1976-ban, hogy nincs üzemi étkeztetés a szövetkezetben. — Nagy örömünkre ez a helyzet megváltozón- —• mondta Pabar Mária adminisztrátor. — A három téesz egyesülése után egy ezeradagos konyhát alakítottunk ki, így most már minden dolgozónk kaphat 10 forintos áron ebédet. o — Hogyan látják a fiatalok érdekképviseletét a szövetkezetben? — Ezen a területen nem állunk rosszul, hisz a huszonegy választott vezetőből kettő és a száztizenhat kinevezett vezetőből harmincöt (29 százalék!) harminc éven aluli. Mindennél többet mond az a tény, hogy mindhárom kerületi vezetőnk ebből a korosztályból kerül ki. Ettől az évtől kezdve a küldött- gyűlés hivatott a dolgozók érdekképviseletére. Segít az is, hogy egyre gyakrabban hívjuk meg a téesz vezetőit a KISZ-taggyűlésekre — mondta Nagy Jánosné, a IV. alapszervezet KISZ-titkára. — Vizsgálták annak okát is, hogy a négyszázhúsz fiatalból miért csak százhárom jelent meg a legutóbbi parlamenten ? — Sajnos ezek a fórumok nem az igaziak — jegyezte meg Kádas Antal. — Néhány kérdés, rövid válaszok, mintha mindenki sietne haza ... Nem vagyok benne biztos, hogy ebben a téeszben, ahol a dolgozók egyharmada harminc éven aluli, csak ennyi lenne a gond. Az igaziak el is sikkadhatnak. Talán az az érzés, hogy mindenünk megvan már, egyfajta közönyösséget von- maga után. A szövetkezet pedig igyekszik mindent megadni, hogy elégedett legyen az ifjúság. Mehetnénk kirándulni, mert saját buszunk van, de a negyven helynek fele szinte mindig ünes. Túrkevén ismét parlamentre készülnek. Reméljük ezúttal a fiatalok is érzik felelősségüket, és nem maradnák üresen a parlamenti széksorok. Sánta Zoltán
