Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1978. július t. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Várják az új termést a Gabonaipari Tröszt átvevőhefyei. Az előkészületek során az átve­vőkből, műszakiakból és minőségellenőrökből szervezett komplex brigádok ellenőrizték a fertőtlenített tárolókat és az anyagmozgató gépeket. Képünk a törökszentmiklósi gabonatá­roló hidszállitó szalagjának felújításáról készült K. I. Megyei program készül Küldöttközgyűlés a MESZÖV-nél (Folytatás az 1. oldalról) lett szorosan kötődik a szö­vetkezethez értékesítésével is. Ugyancsak kapcsolódik a kü­lönböző kis- és középüze­mekhez, amelyek mezőgazda- sági terményeket és termé­keket dolgoznak föl. A szak­csoportok létszámának és számának növelése elsősor­ban az általános fogyasztási szövetkezetek termelést segí­tő és szervező tevékenységén, az áruértékesítés, a szerződé­ses termelés biztonságán ala­pul. Ezért a fogyasztási szö­vetkezetek fontos feladata ezek erősítése, terjesztése lesz a következő időben. A termelési és értékesítési biztonság fokozásáért a szer­ződéses viszonyok folyamatos szélesítésére van szükség. A kistermelőkkel az áfészek a jövőben minden háztájiban termelt termékre kiterjesztik a szerződéses kapcsolatokat. Az éves szerződések mellett mindinkább előtérbe kerül a hosszabb időre, — több évre — kötött megállapodás, amely az ellátás és a termelés­értékes >,tés biztonságát egy­formán szolgálja. A zöldség-, burgonya- és gyümölcsterme­lés a szerződések alapján az utóbbi két esztendőben jó kí­nálatot biztosított, ezért eze­ket az áruféleségeket hasz­nos hosszabb távra is bizto­sítani. Az áfészek eddig is segítet­ték a kistermelőket. A zöld­ségtermelő szakcsoportoknak palántát juttattak, gyümölcs­fa- és szőlőoltványokat adtak a kertészeknek, vetőmagokat, kisgépeket és eszközöket az igénylőknek. Mindezeket most program szerint teszik az általános fogyasztási szö­vetkezetekben. Azt is, hogy a termelőkhöz hasonlóan kös­senek szerződést a nagykeres­kedelmi szervezetekkel az áru értékesítésére. A megyei program előírja azt is, hogy a szakcsoportok számát, a tagság létszámát is növelniük kell a szövetkeze­teknek. A megyei lehetőségek ismeretében a program ki­mondja, hogy 1980-ig 25 új szakcsoport szervezhető Szol­nok megyében. Az új társulásokat főleg gyógynövénytermesztők, ba­romfi- és tojástermelők, va­lamint juhtenyésztők körében kell szervezni. A felvásárlásban a prog­ram célul tűzi ki a lakosság egyre jobb minőségű és meg­felelő minőségű ellátását zöldségből, gyümölcsből, bur­gonyából és húsfélékből. Ez­ért fejleszteni kell, — amennyiben lehetséges kor­szerűsíteni és bővíteni — a helyi felvásárlótelepeket, ja­vítani a bolti kínálatot. Kü­lön figyelmet érdemel, hogy a program több exportcikkre is meghatározza a szövetke­zetek feladatait. A program és az előterjesz­tés alapján a küldöttközgyű­lés érdemben megvitatta és elfogadta a megyei terveze­tet. Mint Szentesi László, a szövetség elnöke elmondta, a megyei okmány alapján va­lamennyi általános fogyasz­tási szövetkezet saját műkö­dési területére alkalmazza és pontosan meghatározza a párthatározat, valamint az országos tanács és a küldött- közgyűlés anyagát. A tanácskozáson még egy témában foglaltak állást, hoz­tak határozatot a küldöttek. Mint ismeretes, a Miniszter- tanács újra szabályozta a szövetkezetek belső ellenőr­zését. A rendelet alapján a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa irányelve­ket tett közzé. Második na­pirendként az irányelvekről tárgyaltak. A küldöttközgyű­lés megállapította, hogy az irányelvek minden részlete a belső ellenőrzés fejlődését segíti elő, ezért azt elfogad­ja és kötelezi a szövetség ügy­intéző apparátusát a felada­tok végrehajtására. Javasolta a megye fogyasztási szövet­kezeteinek is, hogy legköze­lebbi küldöttgyűléseiken tár­gyalják meg és fogadják el az irányelveket. A belső ellenőrzés javítá­sa érdekében intézkedési ter­vet dolgoznak ki a megyei központban, amely kiterjed a szövetkezeti munka minden részére, s módszerekben, szakmai útmutatókban is se­gítséget nyújt az ellenőrzés­ben dolgozóknak. A program megvalósításáról egv év múl­va beszámolót kér a küldött- közgyűlés az elnökségtől. A küldöttközgyűlés jóvá­hagyta a megyei szövetség 1977. évi költségvetési gazdál­kodását, valamint meghall­gatta Szentesi László beszá­molóját az elnökség munká­járól. A Rába sikere Visontai gyorsmérleg Szép sikerrel zárult az idei első félév június utolsó nap­ján, tegnap a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár üzemeiben. A gyáróriás több mint 20 ezres kollektívája az idei év első felében 8,2 mil­liárd forint értékben gyár­tott különböző termékeket. A múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 12,2 száza­lékkal emelkedett a terme­lés, a növekedés forint ér­téke 1,9 milliárd. A terme­lésemelkedést kizárólag a termelékenység fokozásával érték el. A nagy értékű termékek­nek több mint felét közvet­lenül exportálta a gyár. Túlteljesítette első féléves tervét Visonta két ipari óriá­sa. A munkasiker jelentősé­gét aláhúzza, hogy a Thorez bányaüzem a hazai szénter­melés mintegy 27 százalé­kát adja, s annak felhasz­nálásával a hazánkban elő­állított villamosenergia csak­nem egynegyedét fejleszti a Gagarin Hőerőmű. A tegnap elkészült gyors­mérleg szerint a visontai bányászok hat hónap alatt 3 580 000 tonna szenet ter­meltek, 130 ezer tonnával többet a tervezettnél. Ez a teljesitmény országos szén­termelési rekordnak számít, ekkora mennyiségű szenet fél év alatt hazánkban még egyetlen bányában sem ter­meltek. A. Gagarin Hőerőmű hat hónap alatt több mint két­milliárd kilowattóra villa­mos energiát fejlesztett, 120 millió kilowattórával többet, mint az előző év hasonló időszakában. A visontai bá­nyászok többlettermelése azt is lehetővé tette, hogy az erőmű az első félévben 3000 tonna importból . származó tüzelőolajat takarítson meg. „Magvetés“ a Tiszán Halásznyelven szólva: az idén jól sikerült a tiszai „magvetés”. A tavasszal hosszú ideig, másfél hónapig borította víz a Tisza árterü­letét, ahol a zöld növényze­ten, a cserjéken, bokrokon, kedvező körülmények között ívhattak a pontyok, a csu­kák, a harcsák. A lassú apa­dást követően a kikelt iva­dék a kubikgödrökből. a holt ágakból megerősödve, élet­képesen került az élő vizek­be. Ígéretes az állomány gyarapodása, nem lesz hiány utánpótlásban. Termelési szempontból is biztatóan kezdődött az új idény. A Tisza Alpártól a déli országhatárig terjedő 70 kilométeres szakaszán a halászok csaknem 800 má­zsa zsákmányra tettek szert tavasszal és a nyár elején. Sok év óta az idén fogtak ismét óriás harcsát, mégpe­dig kapitális példányt, ' 72 kiló súlyút. A 80 centiméter­nél hosszabb vízi ragado­zókra nincs halászati tila­lom az ívási időszakban s^m. Az óriás harcsák ugyanis nagy kárt okoznák a halál­lományban. Pálya­rekonstrukció Az ország vasúthálózatján a Budapest—Cegléd közötti szakasz a legterheltebb; évente mintegy 47 millió tonna szállítmány gördül át rajta. A vasútvonalat utoljá­ra 18 évvel ezelőtt újították fel. Ez idő alatt a pálya meg­lehetősen elhasználódott s így Albertirságig csökkentett se­bességgel közlekedhetnek a vonatok. Tekintettel az ország egyik legfontosabb gerincvonalára, ezen szakaszon nagyarányú pályarekonstrukció kezdődött a múlt napokban. A MÁV budapesti építési főnökség szakemberei jelenleg Pestlő­rinc és Vecsés között bontják a régi 48 kilós síneket, he­lyettük majd jóval erősebb 54 kilósakat raknak le. Ez azt jelenti, hogy nagyobb tengelynyomásra lesz alkal­mas a pálya, és a korábban megengedett 70—80 helyett 120 kilométeres sebességgel ro­boghatnak a vonatok. Ha­zánkban itt alkalmazzák elő­ször, hogy az ágyazat alá ma­gyar gyártmányú, úgyneve­zett Terfil műanyag szőnye­get helyeznek, s ez megaka­dályozza a vízzsákok kelet­kezését. kérdések­Lényeges ről bajo­san állít­hatja nálunk bárki: nem tudok róla. Hiszen párt- és állami határozatok gondos­kodnak róla, hogy minden­ki, minden szinten megkap­ja a"zt a tájékoztatást, amelyre szüksége van nem­csak a munkája jó elvégzé­séhez, hanem az általános gazdasági, politikai tájéko­zódáshoz is. Persze, nem tökéletes a tájékoztatásunk. S akadnak még, akik szán­dékosan befogják a fülüket, vagy azt vallják: amiről nem beszélünk, az nincs. A tájékoztatás kötelessége azonban kapcsolódik a tájé­kozódás felelősségéhez. Az utasítások módszerének el­vetése egyúttal feladattá és kötelességgé teszi az állan­dó és folyamatos tájékozó­dást, hiszen akinek nincse­nek naprakész, friss és meg­bízható értesülései, nem fog­lalhat állást, nem dönthet önállóan. A folyamatos, egymást ki­egészítő tájékoztatás és tá­jékozódás kötelességének tel­jesítéséből példamutatóan veszik ki részüket vezetőink. Szinte naponta kapjuk a hí­reket arról, hogy a Politikai Bizottság tagjai, a Közpon­ti Bizottság titkárai, a mi­niszterek és államtitkárok melyik megyébe, városba, üzembe vagy intézménybe látogattak. A hírekből azt is megtudjuk, hogy a láto­gatók elbeszélgetnek a dol­gozókkal, brigádvezetőkkel, meghallgatják a párt- és ál­lami tisztségviselők beszámo­lóit. Utána pedig aktivaér- tekezleteken, üzemi gyűlé­seken vagy más fórumokon tájékoztatót tartanak. A látogatásokról szóló be­számolók az érintett megyei, üzemi lapokban bővebbek, a központi sajtóban, a rádió­ban, tévében rövidebbek. Terjedelmüktől függetlenül azonban azt bizonyítják, hogy ezek a látogatások nem formális protokoll jellegűek, hanem a nagyon alapos; lé­nyegbevágó tájékozódás, és a tájékoztatás rendszeres, lelkiigmertesen fölhasznált és örömmel, megelégedéssel fogadott eszközei. Ezt or­szág-világ elenőrizhette-ta- pasztalhatta legutóbb Kádár János debreceni látogatása alkalmából. A debreceni látogatásból — a többi látogatáshoz ha­sonlóan — újból megbizo­nyosodhatott mindenki ar­ról, hogy vezetőink türelem­mel, figyelemmel, őszinte érdeklődéssel hallgatnak meg mindenkit, s ugyancsak őszintén, nyíltan, felelősen tájékoztatnak. Ez nem is lehet nálunk másként. Felelős vezető — a párt első titkárától a műve­zetőig — nem dolgozhat jól, ha nem ismeri alaposan a rábízott területet — és ehhez szüntelenül tájékozódnia kell, mindenről tudnia kell. Ugyanakkor semmiféle posz­ton, még az automata gép kezelője sem dolgozhat jól, ha nem tájékoztatják kielé­gítően, nemcsak a rábízott feladatokról, hanem arról a kisebb-nagyobb területről is, amelynek nélkülözhetetlen része az ő munkája, az ő személye is. Ma, a szocialista demok­rácia szélesítésére és haté­konyságának növelésére tö­rekedve, különösen fontos a tájékoztatás és a tájékozó­dás. Demokrácia nincs őszin­te és nyílt tájékoztatás nél­kül. A demokratikus jogo­kat viszont, nem gyakorol­hatja tájékozatlan ember: akinek nincsenek kielégítő információi, nehezen ejthet érdemleges szót bármilyen kérdésben. Nem követelhetjük meg mindenkitől persze, hogy tudós értője legven a legbo­nyolultabb társadalmi-gaz­dasági, politikai kérdések­nek is. Alapvető tájékozott­ságra azonban mindenkinek szüksége van. sorában H látogatások Debrecen is bizonyí­totta: teljesen őszinték, nyíl­tak vagyunk, mert nincs tit­kolni, rejtegetni, elhallgatni valónk, nincsenek leplezett céljaink. Hiszen a céljainkat a dolgozó néppel folyamato­san szót értve, az egyes em­bereket és szószólóikat meg­hallgatva, a milliók vágyai és törekvései alapján tűzzük ki, lehetőségeinket és képes­ségeinket okosan számba véve. — homoródi — így ismerik: mankógyár Kisújszálláson a tanács­háza előtti főtéren a pádon három nyugdíjas sütkérezik. — Elnézést kérek, a Gyó­gyászati Segédeszközök Gyá­rát keresem. — Mit kérem? — A Gyógyászati Segéd­eszközök Gyárát... A fejüket ingatják, hüm- mögnek... — Ilyen gyár itt nincs. 74 éve kisúji lakos vagyok, de ezt nem ismerem — mondja az egyik. A többiek bólogatnak. — Mankógyárnak is neve­zik — bátorkodom. Felde­rül az arcuk. — Miért nem evvel kezd­te? Az állomásnál forduljon jobbra, és az első sorompó­nál meglátja, túl a vasúton! Az irodában Üjvári Pál üzemvezető mosolyogva hall­gatja a történteket. — 1971. január óta dolgo­zunk, de az az igazság, a lakosság csak mankógyár­nak nevez bennünket. Pedig csak jövőre lesz találó a ti- tula, mivel tényleg meg­kezdjük a fémvázas, össze­szerelhető mankók gyártását is. Jelenleg nem ez a profi­lunk. Kétszázhúsz dolgozónk havonta 150 ezer pelenkázó és csípőficam-megelőző bé­binadrágot, átlagban 1200 ortopéd cipőt, 11—12 ezer pár speciális női-férfi-gyer­mekpapucsot, 8—10 ezer lúd­talpbetétet, 100 tolókocsit készít. A nadrágocskákat, to­lókocsit, papucsokat Ma­gyarországon egyedül csak mi gyártjuk. Legújabb és régóta várt termékünk a há­rom változatú tolókocsi: az egyik összecsukható önhaj- tós, a másik csak önhajtós, és jövőre kezdjük az utcai rokkantkocsik készítését. Mellettük az ország kórhá­zai részére évi 100—150 ta­karító, szemétgyűjtő kocsit is szállítunk. Az asztalokon megrendelő- lapok sorakoznak, mellettük a már postázott küldemé­nyek dossziéja. — Évről évre emelkedik az igényjogosultak - száma. Kitolódik az életkor, s ezek a tolókocsik a világot, az életet jelentik az ágyhoz kö­tötteknek. Fura helyzet, hogy az emberek alig tudják, az orvosi vényre majdnem azonnal küldjük a rokkant- kocsikat. Hozzáteszem, ren­geteget segít az állam, hi­szen egy 1200 forintos or­topéd cipő mindössze 280- ba, a közel négyezer forintos önhajtós kerekű kocsi alig 600-ba kerül a' betegeknek. Köszönőlevelek között la­pozgatok. Kusza írás, meleg sorok Székesfehérvárról. Ök­rös Irén Szegedről ír, eddig ágyhoz volt kötve, s a gyár dolgozóinak, a rokkantkocsi­nak köszönheti, hogy újra emberek közé mehet. „Már nemcsak a falak között élek, így örvendetes javulás állt be szomorú sorsomon”. — vallja Takás Pálné Szarvas­ról. — Huszonegy, munkaver­senyben lévő brigádunk van, 141 dolgozóval, közöttük öt a szocialista kollektíva, több mint félszáz taggal — foly­tatja Üjvári Pál üzemvezető. — Ezek az emberek tavaly tizenhétezer óra többletmun­kát végeztek. Rengeteg az igény, a kérelem, mégis ál­landó raktárkészletünk van, s elsősorban az ő érdemük, hogy a várva várt rokkant- kocsikat postafordultával küldeni tudjuk. Ezt az erőfe­szítést forintértékben soha­sem számoljuk, mivel nem ez a döntő. Sokkal fonto­sabb, hogy ágyhoz kötött be­tegeknek adjuk vissza újra a külvilág, az élet örömét. Mankógyár. Jórészt csak így ismerik a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát Kis­újszálláson. Ez a jelképes név egyben találó is, hiszen évente sok ezer rászoruló embernek nyújtanak tá­maszt, vigasztalást, teremte­nek mozgási és társas lehe­tőséget az üzem termékei. D. Szabó Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents