Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-19 / 168. szám

4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 19. Bútorálmok, álombútorok Kereskedőket képeinek Mezőtúron Bács-Kiskun. Békés, Szol­nok, Pest és Szabolcs-Szat- már megyéből jelentkezhet­nek diákok a mezőtúri Ke­reskedelmi Szakmunkáskép­ző Intézetbe. Július 2-án hetvenhat végzős növendék vehette át a vegyesbolti el­adó szakmunkásbizonyít­ványt. Heti két órában pénz­tárgép gyakorlati oktatásban vesznek részt a tanulók. Így sikeres vizsga után a vegyes­bolti eladó szakmunkásbizo­nyítvány mellé önkiszolgáló pénztárosi oklevelet is kap­nak. Az intézetben 1977-ben még turnusos rendszerben történt az oktatás. Első-má­sodéves korukban a lakóhe­lyükön gyakorlati oktatás­ban részesültek a tanulók, majd a harmadik évben — már az intézetben — az el­méleti képzés dominált. 1978-tól fokozatosan térnek át az új tantervnek megfe­lelő oktatásra, amely szerint a tanulók már az első évet az intézetben töltik. Az iskola nem szűkölködik szemléltető eszközökben. A város 600. évfordulója tisz­teletére 640 ezer forint érté­kű felújítást végeztek a kül­ső homlokzati részen. Sor került az ajtók, ablakok cse­réjére, felújítására is. A diákok 81 százaléka la­kik tanulóotthonban. Mind­mind lány, a tanulóknak ugyanis csupán két százalé­kát fiú. Az iskola és a tanu­lóotthon szorosan összetarto­zik. Mivel konyha- nincs, az étkeztetést az áfész étterme szolgáltatja. Az ételek meny- nyisége és minősége jónak mondható. Az otthon felsze­reltsége ugyancsak minden igényt kielégít — kényelmes. Minden hálóban van rádió. Magnetofon, hűtőszekrény áll a lányok rendelkezésére. A kézimunka-szakkört Ta­kács Józsefné igazgató veze­ti. Nagy becsben tartják a varrógépet, segítségével ma­guknak és társaiknak ruhá­kat alakítanak, sőt újak „al­kotására” is vállalkoznak. Könyvtár, olvasóterem te­szi kellemessé a szabad időt. Sántha Gyuláné vezetésével eredményesen működik az irodalmi színpad. A Dózsa György Mezőgazdasági Szak- középiskolával kö/ös fenn­tartású énekkarba járnak azok. akik a közös éneklés hívei. Kávási Sándor kar­nagy vezetésével a kórus évekre visszamenően szép sikereket könyvelhet el. 1976-ban tömegsport-jelleg­gel sportkör alakult. 1977- ben a város szépítéséért vég­zett társadalmi munka el­ismeréseként ezüst fokozatú oklevelet kaptak az intézet diákjai. A város és az intézmény minden lehetőséget biztosít arra, hogy az itt végzett ta­nulók megállják helyüket a munkahelyükön és a köz­életben egyaránt. K. J.-né Mezőtúr Játék, móka, pihenés Többéves hagyományunk_ hoz híven úttörőcsapatunk részére ezen a nyáron is tá­borozást szerveztünk, ezút­tal a Dunántúl egyik leg­szebb vidékén, a Vértes— Bakony találkozásánál fek­vő Pusztavámon. Július 10- től 22-ig ötvenkét tiszader- zsi gyerek tölti itt napjait. A tábori tanács a prog­ram összeállításánál arra tö­rekedett, hogy a pajtások megismerkedjenek a kör­nyék nevezetességeivel. Az egyik kirándulást összeköt­jük az Ikarus gyár látogatá­sával. Két balatoni túra is szerepel a programban; az autóbuszút külön élmény. A Velencei-tó partján dől el az Edzett Ifjúság mozgalom ke­retén belül, hogy ki a tábor legjobb úszója. A túrákon kívül őrsi pöt­tyük, éjszakai „rókavadá­szat”, tábori olimpia, kultu­rális vetélkedők biztosítják, hogy a gyerekek ne unatkoz­zanak. Természetesen pihe­nésre is marad idő, s ezt elő­Hozzászólás Amire saját erőből tellett Cserke'szőlőn Június 25-i lapunkban munkatársunk „Lavórt a vendégeknek" című riport­jában a cserkeszölői vendég­látásról adott képet. A terü­letet ellátni illetékes áfész vezetői; Kovács Tivadar, a Kunszentmárton és Vidéke Áfész elnöke, valamint Pász­tor Lajos kereskedelmi fő­osztályvezető írtak levelet a cikk megjelenését követően melynek tartalmát kivonato­san közreadjuk. „... 1976. január elsejével öt áfész egyesülésével jött létre ez a járási kereskedel­met összefogó nagy áfész, amely elsődleges feladatá­nak az elhanyagolt üzlethá­lózat rendbetételét, korsze­rűsítését és fejlesztését tűz­te ki célul. Az V. ötéves tervre tervezett fejlesztések és fenntartási munkálatok végrehajtása várhatóan már ez év végére befejeződik. A tervezetten felül a szüksé­gesség miatt körülbelül plusz 15 millió forint nem tervezett fenntartást és fej­lesztést kellet elvégeznünk. Ezek között kiemelten a cser- keszőlői elhanyagolt, korsze­rűtlen vendéglátó egységek rendbe hozatala is szerepelt, természetesen figyelembe kellett venni a rendelkezé­sünkre álló pénzügyi fede­zetet, mivel a gondjaink nemcsak az üdülőterületre, hanem 13 településre is ki­hatnak ... Konkrétan Cserkeszőlőről megírhatjuk, hogy építettünk egy presszót, egy húsboltot. A belkereskedelmi minisz­ter a 11/1978. BkM, számú rendeletével az áruk házhoz szállításának rendjét szabá­lyozta. Az új rendelet sze­rint a házhoz szállítás idő­pontjáról — legalább a nap és a napszak megjelölésével — a vállalat és a vásárló ál­lapodik meg. A házhoz szál­lítást a vállalat maga végzi, vagy más gazdálkodó szer­vezettel kötött szerződéssel szervezi meg, A vásárlóval szemben az áru minőségéért ez utóbbi esetben is a keres­kedelmi vállalat a felelős. (Megjelent a Magyar Köz­löny 40. számában.) Az 5/1978. IM—EüM szá­mú együttes rendelet az al­koholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. számú törvényerejű rendelet végrehajtásának legfontosabb szabályait ha­tározza meg. Kötelező inté­zeti gyógykezelés elrendelé­sét az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint il­letékes tanács egészségügyi feladatot ellátó szakigazga­tási szerve javasolhatja az eljárni jogosult ügyésznél. Ha az ügyész a javaslattal segíti a Vértes—Bakony er­dejének ózondús levegője. Beviz László csapatvezető Pusztavám cikkeinkhez Bővítettük az éttermet — és konyháját —, kicseréltük a teljes berendezést. A fürdő területén levő pavilonokat korszerűsítettük, létesítet­tünk egy zöldségboltot, egy lángossütő pavilont, könyv_ és hírlapárusító pavilont. A szentesi Sütőipari Vállalattal közösen egy péksüteményt, tejterméket árusító boltot nyitottunk. Átvettük a ko­rábban a Körösmenti Tsz által üzemeltetett büfét, és azt is korszerűsítettük. A 44-es főútvonal mellett levő elhanyagolt iparcikk-, élel­miszer- és ruházati boltból két egységet alakítottunk ki, és még az idén megnyílik egy 300 négyzetméteres élel­miszerbolt is. A fenti felsorolásban nem szerepelnek azok a fenntar­tási munkálatok, amiket so­ron kívül, a közegészségügyi követelmények miatt kellett házilagos kivitelezéssel elvé­geznünk ...” A továbbiakban arról ír nak, hogy szeretnék jobb munkaszervezéssel biztosíta­ni a zökkenőmentes, jobb ellátást. Égetően szükség vol­na egy új étteremre, ezt azonban saját erőből nem tudják megvalósítani. Az Idegenforgalmi Hivatal szállás hiányában sokszor el­küldi a vendégeket — írta munkatársunk. Cserkeszőlö- től 7 km-re, Tiszaugon az idén készült el a Pegazus szálló, nyolc szobájában ti­zenhatan pihenhetnek. A hideg-melegvizes szállodá­ban étterem is van — ír­ják az áfész vezetői. Majd így folytatják a tájékozta­tást: A fürdő melletti büfét va­egyetért, a járásbírósághoz indítványt nyújt be. A já­rásbíróság az intézeti keze­lés elrendeléséről népi ülnö­kök közreműködésével hatá­roz. A jogszabály meghatá­rozza az intézeti kezelés fel­függesztésének és megszün­tetésének feltételeit is. A jogszabály teljes szövege az Egészségügyi Közlöny 16. számában olvasható. A Minisztertanács 35/1978. számú rendelete a tartós fo­gyasztási cikkek alkatrész- ellátásáról és javítószolgála­táról szól. A kötelező jótál­lással árusított, továbbá a rendelet mellékletében fel­sorolt termékek alkatrészel­látásáról és javítószolgálatá­nak megszervezéséről, ha az áru fogyasztói ára az 5000 fo­rintot nem haladta meg, legalább 6 évig, ha megha­ladta, 8 évig kell gondoskod­ni. Az időtartamot az el­adástól kell számítani. Meg­tiltható azoknak a termé­keknek forgalomba hozata­la, amelyekhez az alkatrész- ellátást vagy a javítószolgá­latot nem biztosították. A jogszabály a Magyar Köz­löny 42. számában jelent meg. lóban magasabb osztályba sorolták. De nemcsak sorol­ták, hanem többet is nyúj­tanak ezért. Hűtőberendezé­seket szereztek be, megszűnt az állófogyasztás, leterített asztalok, új napernyők, gom­bák várják a vendégeket. Bővült az ételválaszték. A büfé környékére majd száz­ezret költöttek. A cikkben szó volt egy elhanyagolt italboltról, amelynek vezetője „könyör.. gött": legalább a homlokza­tot csinálják meg. Az épület­ben az áfész csupán bérlő, a karbantartás nem az áfé- szen múlott, hanem a tulaj­donoson. A sörellátás ugyan­csak szóba került az írás­ban. Cserkeszőlő kiemelt sörellátásban részesül — ál­lítják a levél írói. A fürdő területén mindig kapható magyar sör. Másutt? Import sör ran korlátlanul, akár. csak a megyeszékhelyen. * * * Az áfész vezetőinek leve­léből kitűnik, hogy Cserke­szőlő számukra nem egy a tizenhárom település közül, hanem üdülőjellege miatt ki­emelten kezelik. De azt is hangsúlyozzák, hogy saját erőből képtelenek minden problémát megoldani, erre nincs elegendő anyagi fede­zetük. (A szerk.) Szerkesztői üzenetek Nagy Károly, Szolnok: Aki tüzet vesz észre, vagy énnek közvetlen veszélyét észleli, illetve tudomást sze­rez róla, köteles késedelem nélkül jelezni. A tűzjelzés­hez az állampolgárok kötele­sek ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. A tüzet lehe­tőleg az állami tűzoltóság­hoz kell jelezni. Ha ennek akadálya van, akkor a rend­őrségre, a tanácshoz kell fordulni, amely továbbítja a hírt az állami tűzoltósághoz, és riasztja a helyi önkéntes, vállalati tűzoltóságot is. M. B. Törökszentmiklós: A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik a temetések (hamvasztások) lebonyolítá­sán kívül a temetéshez szük­séges kellékek és cikkek ér­tékesítése. eszközök kölcsön­zése, továbbá a helyi és tá­volsági halottszállítás. Az el­temetés módjára nézve (sír­ba vagy hamvasztásosan) az elhaltnak életében tett ren­delkezése az irányadó. En­nek hiányában az eltemetés módját az választja meg, aki az eltemettetésről ténylege­sen gondoskodik. Ugyanezen közlönyben ol­vasható a lakásépítő szövet­kezetek biztonsági alapkép­zéséről és lakásfelhasználá­sáról szóló 10/1978. PM szá­mú rendelet. Az egészségügyi miniszter a 4 1978. EüM sz. rendeleté­vel az élelmiszerek ártalmas vegyi szennyeződésének el­hárításáról rendelkezett. . A jogszabályban előírt határ­értéket meghaladó vegyi- anyag-maradékot tartalmazó élelmiszert forgalomba hoz­ni nem szabad. Bejelentés, valamint ellenőrző vizsgálat alapján a meg nem enge­dett mértékű maradékot, il­letőleg szennyeződést tar­talmazó, vagy arra gyanús élelmiszert zárolni kell. Ha az élelmiszerben a jogsza­bályban meg nem jelölt ve- gianyag-maradék fordulhat elő — például új növényi eredetű nyersanyagok fel- használása vagy új termelési műveletek következtében —, a forgalomba hozatalhoz be kell szerezni az egészségügyi miniszter engedélyét is. (Megjelent a Magyar Köz­löny 39. számában.) Országjáráson Szövetkezetünk gazdasági és társadalmi vezetősé­ge minden évben szervez a dolgozók részére ország­járó kirándulást. Már tavaly is nagyon sok jelentke­ző volt; az idei, szekszárd—gemenci túrára három autóbusz telt meg az érdeklődőkkel. A kirándulást kétnaposra terveztük. Három egy­mást követő szombat-vasárnap vesznek részt rajta munkavállalóink, hogy elmehessenek a kétműszakos boltok és a többszemélyes üzletek dolgozói is. A ki­rándulás költségeihez az áfész jelentős összeggel já­rult hozzá a részesedési alapból. Debreceni Andrásné Mezőtúr Két hét jogszabályaiból Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelése I tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátása és javítószolgálata anapság bárminemű kiállításnak, vásár­nak, amelyen búto­rokat mutatnak be, eleve biztos a látogatottsága, valóban jó bútorok esetében a népszerűsége is. Még a di­vatbemutatók se számíthat­nak ekkora sikerre. Pedig a jelenlegi bútorkínálat, mind a mennyiség, mind a válasz­ték, alig hasonlítható a nyolc —tíz évvel ezelőttihez. Az élénk kíváncsiság, sőt hely- lyel-közzel „bútoréhség” te­hát mégis csak valamilyen kielégítetlenség jele. Lényegében ilyesfajta kö­vetkeztetésekre jutottak azok az országgyűlési képviselők is, akik — a törvényhozás ipari bizottsága tagjaiként — nemrég Nagykanizsán, az or­szágos rekonstrukció kereté­ben korszerűsített bútorgyá­rak egyikében tanácskoztak. A nagyarányú fejlesztés mennyiségi eredménye meg is haladta a terveket — ál­lapították meg —, bizonyos választéki igényeket azonban még sem tud az ipar kielé­gíteni. És ha mégis, úgy gát- lólag hat a kereskedelem, amely jelentős bővülése elle­nére sem tartott lépést a gyártás fellendülésével. Ma­gyarán: még ma sem tudja a lakberendezési cikkeket kellő környezetben és módon az érdeklődők elé tárni. Hasonló következtetésre jutott a minap a belkereske­delmi tárca is. Egy szakmai tanácskozásukon hangzott el: a kínálat nem felel meg a vásárlói igényeknek, hiá­nyos például a kisbútorok és kiegészítő bútorok, vala­mint a gyermek- és a kony­habútorok választéka. Részrehajlás volna ezeket a hibákat mindenestül a ke­reskedelem nyakába varrni. Nemcsak azért, mert a bútor­áruházak hálózata tekinté­lyes mértékben nőtt, s hogy nem még dinamikusabban, azért nem feltétlenül a ke­reskedelmet érheti szemre­hányás. Gondoljuk csak meg: a képviselők egyebek közt azt javasolták, hogy a kereskedelem a minta utáni árusítás bevezetésének álta­lános elterjesztésével enyhít­sen raktározási gondjain. Teljesen helyénvaló kíván­ság. Csakhogy a bútorkeres­kedők tudják, mennyi gondot okoz ez a módszer, mert a gyárak, ami a felületkezelést az árnyalatokat, a kárpito­zást illeti, bizony nem szállí­tanak azonos sorozatokat, a túlságosan gyakori minőségi hibákról, sérülésekről nem is szólva. Ez pedig bizalmat­lanná teszi a vevőt és bátor­talanná a kereskedelmet. És ha már a kárpitozásról szót ejtettünk — a képvise­lők jogos megjegyzéseit föl­erősítve —, hadd tiltakoz­zunk, nem utolsósorban íz­lésbeli, pontosabban ízlésne­velési okokból is, a hozzáfér­hető bútorok java részének szövete, huzata ellen. Ami­lyen bútor-kárpit párosítá­sokat nemhogy a kereskede­lemben, de némelykor akár az Otthon-kiállításokon is láthat az ember, elárulja, hogy a bútorgyárakban gyak­ran küzdenek elemi textil­hiánnyal, s örülnek, ha egyáltalán akad mivel be­borítaniuk az ugyancsak megsokszorozódott kárpitos­bú tor-sorozatokat. Ezen a helyzeten azonban a bútor- textil-gyártás fejlesztésével és behozatallal sürgősen vál­toztatni kellene, különben a kárpitozással teszik tönkre továbbra is értékes bútorok egész sorát és — sokak ízlé­sét. A hibák, sőt ízlésbeli elté­velyedések egy része azon­ban személyi okokra vezet­hető vissza. Gyárak és -szö­vetkezetek sorában nem al­kalmaznak kellő számú kép­zett, tehetséges bútortervezőt tehát művészembert, s ha mégis, gyakran mellőzik munkájukat. Amivel koránt­sem állítjuk azt, hogy amit diplomás iparművész tervez, az eleve üdvözítő. Annál ke­vésbé, mert éppen napjaink­ban meglehetősen nagy a ta­nácstalanság a bútorterve­zésben. A sima, elsőrendűen a célt szolgáló, úgymond „funkcionalista” és a mind erősebben stilizált, díszes, sőt „puccos” bútorok kibékíthe­tetlenül ellentmondanak egy­másnak, hogy csak a két vég­letet említsük. Elfeledkezve a köztük bizonytalankodó, számtalan divatáramlatról árulkodó darabokról. Ráadá­sul jó ideje újra jussát köve­teli a stílbútor, sőt a „stíl”- lel sem rendelkező „koló­niái”. Ebben a sokszínű vá­sárban, berendezkedő legyen a talpán, aki eligazodik. isztességes, mérték­tartó kiállításokra lenne szükség, ahol az új (és a régi) la­kástulajdonosok tízezrei megtanulhatnának ízlésesen, célszerűen és viszonylag ol­csón berendezkedni. Ám hiá­ba sok a gazda, ez a feladat mégis gazdátlan. Pedig van már, ha nem is elég, de egy­re több lakás is, bútor is, egyéb holmi is, és pénz is akad rá. Van már mivel, de nem igen tudjuk: hogyan? Pedig a válasz, a mindig megújuló, naprakész válasz már nem késhet sokáig. Balog János Nézelődő!« Fotó: Kőhidi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents