Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

© SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 2: o ULPOLITIKAI o ORKEP A KELET-NYUGATI KERESKEDELEM ALAKULÁSA 1977-BEN 12,7 3e 9.3®'*»,« 4,5 + 15.7 4*4 ^TléÍ>rv44l« 7,7 ^-^F^81'1 14,1 7,2 BULGÁRIA CSEHSZLOVÁKIA LENGYEL- MAGYAR­ORSZÁG ORSZÁG 19,8 . .8,2 U.2x^r-x**'2 8,«%^^*».* 9,2 ,7'3 g,«i —--TTL.1 NDK ROMANIA SZOVJETUNIÓ A KGST-ORSZÁGOK KÖZÖS PIACI EXPORTJÁNAK ÁRUSZERKEZETE (%) A KGST-ORSZÁGOK KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK ÉRTÉKE AZ OECD- ORSZAGOKKAL/(millió dollár)::: 4,1 0,3 6,3 “ ' '••• | | Élelmiszerek,italok, dohányok fjjjjjjjj Vegyipari cikkek Energiahordozók Gépek, szállítási eszközök . Egyéb ipari cikkek □ Alapanyagok 45S Export 773 Import n kelet—nyugati kereskedelem alakulása A tőkés nyugat és a szocialista kelet gaz­dasági együttműködése a hatvanas évek második felétől 1975-ig rendkívül dinami­kusan bővült. 10 év alatt a forgalom meg­hatszorozódott, s elérte a 36 milliárd dol­lárt.’ 1975-ben a kereskedelem korábbi dina­mikus fejlődése megtört. Ez részben kon­junkturális okokból, részben fizetésimér­leg-problémák miatt következett be. A tő­kés világgazdaság lanyha konjunkturális helyzete, a nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése miatt keletkezett külgazdasági egyensúlyhiány tovább élezte a versenyt a nyugati piacokon, s ezáltal a szocialista or­szágok exportja különösen nehéz helyzetbe került. Ugyanakkor importjukat tőkés fi­zetésimérleg-problémák fékezték. Ily mó­don a KGST-országok az utóbbi időben igen jelentős passzívummal zárták tőkés relációjú kereskedelmüket. Ezért 1977-ben a szocialista országok törekvése kettős jel­legű volt. Egyrészről a tőkés piac felé irá­nyuló export ösztönzése, másrészt az onnan visszafelé irányuló import erőteljes visz- szafogása volt a cél. A visszafogottabb im­porttevékenység következtében a kereske­delmi mérlegek összesített hiánya csaknem 2,5 milliárd dollárral volt alacsonyabb az 1976. évinél. Csak Magyarország és Romá­nia nagyobb mérvű tőkés importja okozott — e két országnál — mérleghelyzet-rom- lást. Az export-import áruszerkezet-változá­sok is a javuló mérleghelyzet irányába ha­tottak. Kiemelkedő ebből a szovjet és len­gyel energiahordozó-szállítások bővülése, a lengyel, NDK gépexport és a román, bol­gár, magyar iparcikkexport jelentős növe­kedése. Ezzel párhuzamosan a lengyel, bol­gár, NDK gépimport jelentős csökkenése, és a szovjet gabonavásárlások nagy visz- szaesése figyelhető meg. Az árucsere-for­galom növekedési ütemének mérséklődése, időszerűvé teszi a kelet-nyugati együtt­működés formáinak és lehetőségeinek mély­rehatóbb és előremutatóbb felülvizsgálását, annak érdekében, hogy a nemzetközi mun­kamegosztásban mindkét fél számára rej­lő előnyök, mind teljesebb mértékű kihasz­nálása és a kapcsolatok további fokozása perspektivikus realitás legyen a jövőben is. — TERRA — Atomdinasztia születik A szovjet atomerőművek ta­valy 35 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. Az atomerőművek egyre je­lentősebb mértékben hozzá­járulnak az ország népgaz­daságának energiaellátásá­hoz, megbízhatóan és stabi­lan működnek. Az atomerőművek nem ma­radnak el a szerves tüzelő­anyaggal működő nagy erő­művek mögött. A villamos­energia önköltségét tekintve is versenyképesek. Az atom­erőművek építésének üteme gyorsul. így 1978-ban 3 „mil­liós” atomerőmű üzembehe­lyezése szerepel a tervben: Novovoronyezsben, Kurszk­ban és Csernobilben. Három millió kilowatt kapacitás egy év alatt — ilyen ütemet ed­dig még nem ismert a szov­jet atomenergetika. A csa­tornás típusú reaktorokkal felszerelt energiablokk, épí­tésében jelentős tapasztalat gyűlt össze. Az ebbe a csa­ládba tartozó blokkok már mind a kísérleti, mind a gya­korlati ellenőrzésen túljutot­tak. Más dolog a víz-víz tí­pusú — WER—1000 — reak­torral felszerelt novovoronye- zsi atomerőmű energiablokk­ja. Ez vezető helyet foglal el a milliós energiablokkok új családjában. A WER—1000 reaktorok folyamatos előállítását szol­gálja a volgodonszki „Atom- mas” gyár is. Első ütemének építését most fejezik be. Míg a jelenlegi ötéves terv­időszakban 13—15 millió ki­lowatt atomerőművi kapaci­tást kell üzembehelyzeni, ad­dig a következő ötéves terv­ben éz mintegy kétszeresére emelkedik és ez kétségtele­nül minőségi és mennyiségi változásokat tesz szükségessé. A szocialista országok közöt­ti megállapodások alapján Csehszlovákia a WER—440 típusú reaktorokhoz szüksé­ges berendezést, gőzgeneráto­rokat, a fő cirkulációs körbe tartozó csővezetékeket, az NDK speciális aramturátoro- kat, ’Magyarország víztisztító berendezést gyárt. A bolgár és a jugoszláv vállalatok szintén hozzájárulnak a kö­zös ügyhöz. A termelési kooperáció, a szállítás és a műszaki segít­ségnyújtás céljából létrehoz­ták a KGST keretében az Interatomenergo nemzetközi gazdálkodó egyesülést. Csillagváros flz űrhajósok iskolája 0 mongol (öld kincsei Mongólia földjének mélyé­ben a Mengyelejev táblázat majd minden eleme megta- lálható.*Napjainkban, amikor a Mongol Népköztársaság fejlődésének abba a fontos szakaszába érkezett, hogy megteremtse a szocializmus anyagi-műszaki bázisát, az ország ásványi kincseinek fel­kutatása és hasznosítása el­sőrangú jelentőséget nyert. E feladat megoldása érde­kében a mongol szakemberek a KGST-országok szakembe­reivel együtt aktív geológiai kutatásokat folytatnak. Az a feladatuk, hogy feltárják az ásványi anyagok, az összes lehetséges építőanyagok, drá­gakövek lelőhelyeit. Már át­adtak a bányászatnak szén, arany-, ón- és wolframtelepe- ket, amelyek fontos szerepet játszanak az energiaipar és az építőanyagioar fejlődésé­ben. A szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja a geológiai együttműködés új szakaszát nyitotta meg. Külö­nös figyelmet fordítanak a KGST-országok Mongólia so­kat ígérő területeinek tanul­mányozására. 1976 óta egy nemzetközi expedícióban nyolc KGST-ország: Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia képviselői vesznek részt a kutatásokban. Eddig feltárták egy sor értékes ás­ványi nyersanyag — réz, mo- libdén, polimetallikus ércek, barna- és kokszolható szén, foszfor — lelőhelyeit. Né­hánynak ezek közül már a kiaknázását is megkezdték. Mongólia ásványi kincsei­nek feltárásához .ezen a közös expedíción túl is jelentősen hozzájárulnak a szocialista országok geológusai. így pél­dául bolgár szakemberek ha­talmas kaolin és gipsztelepe­ket, tűzálló és magas olva­dáspontú anyagok lelőhelyeit derítették föl. Közös mon­gol—magyar expedíció tárta fel és készítette elő a kiakná­zásra a Szalhit melletti gaz­dag polimetallikus érclelő­helyet, a réz, molibdén és wolframtelepeket. ­Környezetvédelmi együttműködés A KGST-tagországok és néhány fejlődő állam fontos együttműködési területe a környezetvédelem. A legfon­tosabb t-udományos kutatá­sok: nagyhatékonyságú gáz- és víztisztító berendezések, ellenőrző-mérőműszerek ki- fejlesztése és alkalmazása; a környezet állapotának meg­határozására szolgáló mód­szerek egységesítése. Példa­ként említhető India, Algé­ria, Törökország és Irán —a légtérnek és a víztárolóknak a vaskohászat káros mellék- termékeivel szembeni meg­óvására irányuló közös kuta­tásai. Folyamatban vannak a kohászati üzemek vízfelhasz­nálásának csökkentését cél­zó intézkedések is. Az idei év különösen ne­vezetes az űrhajózás törté­netében: megkezdődtek a nemzetközi repülések az interkozmosz program alap­ján. Márciusban szovjet— csehszlovák legénység — Alekszej Gubarev és Vla­dimir Remek — dolgozott a világűrben, most Pjotr Klimuk és a lengyel Mi- roslaw Hermaszewski. Ezen­kívül Bulgária. Magyaror­szág, az NDK, Kuba, Mon­gólia és Románig képviselői is készülnek a startra. Az APN szovjet hírügynökség munkatársa a második nemzetközi repülés alkal­mából kereste fel Georgij Beregovoj altábornagyot, űrhajóspilótát, a Szovjet­unió kétszeres hősét a Ju- rij Gagarin nevét viselő űr_ i hajóskiképző központ vcze- tőjét. — Tudjuk, hogy Vladimir Remek, az első csehszlovák űrhajós sugárhajtású repülő­gépeket vezetett. Milyen szak­mák vannak még képviselve a szocialista országok jöven­dő űrhajósainak csoportjá­ban? — A többség a szuperszo­nikus sugárhajtású gépeken végzett repülésben jelentős tapasztalatokkal rendelkező repülömérnök. S ez nem vé­letlen. Az űrhajók irányítása, a repülés dinamikájának, az új technika lehetőségeinek, sajátosságainak megértése és érzékelése könnyebb az olyan kozmonauta számára, ak't er­re a szuperszonikus repülő­gépek irányításában szerzett ismeretei, tapasztalata; alap­ján készítettek fel. Nemcsak arról van szó. hogy az űrha­jónak és a reoülőgépnek ha­sonló az irányítási rendszere. A pilóták gyakran kerülnek olyan helyzetekbe, amelyek megkövetelik a figyelem ope­ratív átállítását egyik rend­szerről a másikra. Ez gyors gondolkodásra és reagálásra tanít: edzi az akaratot, a ki­tartást, az állóképességet és az önuralmat. Volt idő, ami­kor lelkesedéssel fogadtunk minden űrrepülést. Most arra törekszünk, hogy a befekte­tett eszközök a lehető leg­nagyobb hasznot hozzák a tudománynak, a technikának, a népgazdaságnak. — Egy-egy repülés sok em- • bér munkájára teszi fel a koronát. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia több mint 200 intézete és más kutatóköz­pontok vesznek részt a Szal- jut—Szojúz orbitális kom­plexum fedélzetén végrehaj­tandó tudományos progra­mok kidolgozásában, és a szerzett információk feldol­gozásában. Az űrkorszak éveiben eddig 86 fér­fi és egy nő együttvéve mint­egy öt esztendőt töltött a föld határain túl. Jártak a kozmoszban köztük mérnö­kök, tudósok is. Előzőleg azonban valamennyiüknek meg kellett tanulniuk a mo­dern repülőgépek vezetését, meg kellett ismerkedniük a túlterhelésekkel és a súlyta­lansággal. Mindezek az .is­meretek beletartoznak a mai pilóták szakmai tevékenysé­gébe. Következésképpen ter­mészetes, hogy Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Magyarorszá­gon. az NDK-ban, Kubában, Mongóliában és Romániában sugárhajtású repülőgépek pi­lótáit és mérnököket sze­meltek ki jelölteknek az első űrrepülésre. — Hogyan szervezték meg a szocialista közösséghez tar­tozó országok űrhajósainak kiképzését? — Szokás szerint három fő irányban. A kozmonautákat először is megtanítják az űr­hajók és űrállomások irányí­tására, valamint a fedélzeti rendszerek helyes üzemelte­tésére. A programban fontos szerepet kap az űrtechnika megismerése, kipróbálása és a tudományos kísérletek vég­rehajtása során felhaszná­landó kutatói készségek ki- fejlesztése. Végül nagy fi­gyelmet fordítunk a fizikai edzésekre. A gyakorlatban az űrhajóskiképzést két fő sza­kaszra osztjuk. Az űrhajósok először tanulmányozzák a Szojuz és a Szaljut konstruk­cióját, fedélzeti rendszereit. Repülőgépeken edzőrepülése­ket, ejtőernyős ugrásokat vé­geznek, általános fizikai, spe­ciális és orvos-biológiai fog­lalkozásokon vesznek részt. A kiképzés második — befeje­ző — szakaszában a kozmo­nauták már együttesekben és a küszöbönálló repülés konk­rét programja alapján dol­goznak. A szocialista közös­ség országaiból érkezett űr­hajós-kutatók az fnterkoz- mosz program alapján vég­rehajtandó nemzetközi űrre­pülésék keretében mintegy másfél év alatt elegendő is­meretet és gyakorlatot sze­reznek a kozmikus tudomány és technika számos területén. Azt js tudni kell, hogy az űr­hajósok másféléves terhelése — a felsőoktatási programok szokásos „földi" mércéivel mérve — öt-hat évi egyetemi tanulásnak felel meg. — Az 1960-ban létesített ki­képző központ fejlett oktató­edző laboratóriummal és re­pülőbázissal, a gyakorlóbe­rendezések egész rendszeré­vel. kvalifikált tudósokkal, mérnökökkel, módszertani szakértőkkel, repülőoktatók­kal. orvosokkal rendelkezik. Az elmúlt 17 esztendőben a központban több mint 30 űr­hajó legénysége részesült ki­képzésben, köztük hat Vosz- tok, két Voszhod. valamint a Szojuz űrhajók kozmonautái. Eddig a Szaljut típusú hat orbitális tudományos űrállo­más fedélzetén kilenc expe­díció teljesítette programját. A központ fennállása óta el­telt idő alatt személyekre le­bontva több mint 50 űrhajóst képeztek ki. Közülük 43-an jártak a világűrben: ketten három alkalommal, tizenha­tan két alkalommal. Vlagyi­mir Kovaljonok és Alek- szandr Ivancsenkov a Szo­júz—29 legénysége jelenleg eredményesen dolgozik a Szaljut—6 űrállomáson. Hoz­zájuk csatlakozott most az új nemzetközi legénység: Pjotr Klimuk és Miroslaw Her­maszewski lengyel űrhajós­kutató. (APN—KS) A régi egyiptomiaknál a macska szent állat volt, még saját istennőt is szült neki a képzelet. A kö­zépkorban megkapták a macskát az ördögök és mint boszorkányt az emberek nem egyszer megégették. Most pe­dig úgy tűnik, legalábbis az NSZK-ban, behízelegte ma­gát a szívekbe. A Német Szövetségi Köz­társaságban — minden jel arra vall — hamarosan Jel- küzdhéti magát az első hely­re a kedvelt háziállatok kö­zött és alaposan lefőzi még a kutyát is. Három és fél mil­lió NSZK állampolgár tart macskát. Számuk különösen az utóbbi nyolc esztendőben emelkedett meglepően nagy mértékben. Nem kell okvetlenül meg­lepetésről beszélnünk — han­goztatják hírneves profesz- szorok —, mert hiszen a „macska az egyik legtöké­letesebb lény a világon. E- mellett jámbor, okos és hű­séges — igazán szeretetre­méltó”. A macskák hívei kü­lönösen kiemelik azt a tulaj­Istennő a nappaliban ­donságát, hogy nem kell az emeleti lakásokból naponta háromszor levinni sétálni. Az utóbbi időben mind ka- pósabbak az NSZK-ban a macska szakkönyvek, leg­alább 50 cím van forgalom­ban. Sűrűn rendeznek macs­kakiállításokat. Árusítanak macskaöltözeteket és hálóhe­lyeket. Különben az amerikai mű­vészvilág sok kiemelkedő személyisége is nyilatkozik az utóbbi időben a macska ed­dig elég kevésbé hangoztatott rendkívüli erényeiről, ame­lyek vetélkednek a kutyáéi­val, sőt talán túl is szárnyal­ják ezeket. Azokban a lapok­ban, amlyekben eddig csak — hihetetlennek tűnő — ku­tyatörténetek láttak nap­világot, most elképesztő his­tóriákat olvashatunk, ame­lyekből a macskák rendkívü­li intelligenciája válik nap­nál világosabbá. Ami érzékelésüket illeti, hatszor élesebben látnak az embernél, jelentékenyen job­ban is hallanak. Állítólag tudnak védekezni a zajárta­lom ellen, ami az embernek csak mesterségesen és rend­kívül költségesen sikerül. A jellemzésből ne feledjük ki azt sem, hogy a macska — nem ugat. Nem csoda tehát, hogy az oroszlán és tigris kis nővérkéje lesz a jövő házi­állata. Az ember a kutya számára vezérállat és neki magát alá­rendeli; a macska az ember partnere és hozzá legfeljebb — alkalmazkodik. Ezt a kap­csolatot a francia költő Coc­teau értelmezte a legvilágo­sabban. Macskája nyakába szalagot kötött és ezen a kö­vetkező felirat volt olvasha­tó: „Cocteau — hozzám tarto­zik”. Összeállította: Hajos László

Next

/
Thumbnails
Contents