Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 16. HÉTFŐ: Mauritániában puccsal megdöntötték a kormányt - Szádot egyiptomi államfő Ausztriában találkozott Waldheim ENSZ-Jőtitkárral <- 'Moszkvában és Kalu- gában három per kezdődött; kettőben hazaárulás és kémkedés, egyben /szovjetellenes agitáció és propaganda miatt emeltek vádat egv-egy személy ellen. KEDD: Moszkvában megkezdődött a Béke-világtanács elnökségének idei ülésszaka - Genfben megkezdte nyári ülésszakát a leszerelési bizottság - Kínai vadászgépek megsértették Vietnam légiterét - Kína beszünteti Albánia támogatását - Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa Khartumban a Közel-Kelet kérdéseit vitatta meg. 1 SZERDA: Megkezdődött Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélése Genfben- Nemzetközi megfigyelők megállapították: Boliviában meghamisították a vasárnapi választási eredményeket- Baszkföldön terjed a nyugtalarság: San Sebastiannál vasútvonalat robbantottak fel. CSÜTÖRTÖK: Carter amerikai elnök Bonnba érkezett hét vezető tőkés ország hétfőn kezdődő csúcsértekezletére — Szódat egyiptomi államfő Ausztriában tárgyalt Weiz- man izraeli hadügyminiszterrel - Hanoiban a kínaiak magatartása miatt eredménytelenül végződtek a viet- nami-kinai megbeszélések a kínai nemzetiségű lakosok dolgában. t PÉNTEK: Andrej Gromiko Genf bői hazaérkezett Moszkvába - Indiai látogatás után Pakisztánba utazott a török külügyminiszter - leng Sarv kambodzsai miniszterelnökhelyettes Thaiföldre látogatott - Ghánában a Legfelső Katonai Tanácsra ruházták a végrehajtó hatalmat. SZOMBAT: Carter amerikai elnök Nyugat-Berlinbe látogatott- Usztyinov marsall finnországi látogatásáról visszaérkezett Moszkvába - Folytatódott az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának ülése. Magyar és bolgár vezetők táviratváltása Két napon át tárgyalt Genfben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és amerikai kollégája, Cyrus Vance. A tanácskozás fő témája a hadászati fegyverkorlátozással kapcsolatos kérdéskomplexum volt, de szóba kerültek általában a kétoldalú kapcsolatok, valamint a közel-keleti válság és röviden az afrikai kontinens problémái is. Vajon miként látja a világ a SALT-tárgya- lások jelenlegi helyzetét? Mauritániában, ebben az észak-afrikai országban a hét elején vértelen puccsal megdöntötték a kormányt. Merre tart most Mauritánia új vezetése? A pekingi külpolitika két területen is fölöttébb aktív volt a héten. Jelentések: számolnak be arról, hogy a tárgyalóteremben is, katonai területen is éleződött Kína és Vietnam viszonya és a pekingi vezetés Európában is fellépett : hivatalosan bejelentették, hogy beszüntetik Albánia támogatását. Mit jelentenek a kínai külpolitika új lépései? A szovjet és az amerikai külügyminiszter megbeszéléseinek már első kommentárjai is azt húzták alá: a SALT volt a tanácskozás központi témája. Ez azért fontos, mert az amerikai héják (az amerikai és a nyugat-európai sajtó egy részének rendkívül hangos támogatásával) azt követelték: Vance inkább a moszkvai kémkedési perekről beszéljen, az „emberi jogokat” emlegesse, azaz a Szovjetunió belügyeibe kíséreljen meg beavatkozni, mintsem a stratégiai fegyverzet korlátozásáról szóló megállapodását készítse elő. Végülis nem a héják elképzelése szerint alakult a genfi tárgyalási program, bár alighanem hiba lenne elhallgatni, hogy erre a megbeszélésre a nemzetközi kapcsolatok ellentmondásos időszakában került sor. Hosz- szú idő óta ez a megbeszélés volt a legbizalmasabban kezelt — a legszemfülesebb amerikai hírlapírók sem állították, higy „pontosan ismerik” a két nap megbeszéléseinek teljes anyagát. Ma már világos: a SALT-egyez- mény végleges megszövegezéséhez és aláírásához további tárgyalásokra, néhány, még vitatott kérdés megoldására van szükség. Gromiko megjegyzése — „Vlagyivosztok óta elég sok idő telt már el, tehát nem azon az egy-két napfelkeltén múlik immár a megegyezés” — a lényeget fejezi ki. Inkább tartson tovább a tárgyalás, de legyen alapos a szerződés. Egyébként mind a két külügyminiszter azt mondta az újságíróknak: remélhető, hogy az idén megkötik a megállapodást. A genfi megbeszélések abból a szempontból is jelentősek, hogy ezúttal mind a két fél új elképzeléseket, új javaslatokat is felvetett. A katonai szakemberek úgy vélik, szó esett az amerikaiak által ..Backfire” néven emlegetett szovjet bombázórepülőgépről, amely közepes hatótávolságú fegyver és szerintük hadihajók és nyugat-európai taktikai célok ellen lenne bevethető. Az amerikaiak előterjesztették azt az elképzelésüket, amely egyetlen rakétasiló helyett egész kilövőbázis-komplexumot használna fel egy-egy rakéta elhelyezésére. A különböző új elképzeléseket a felek részletesen, alaposan tanulmányozni akarják. Ezért újabb külügyminiszteri megbeszélésekre van szükség. Vance és Gromiko — ha előbb nem — az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, szeptemberben újra találkozik. A genfi sajtóértekezleten megkérdezték a szovjet külügyminisztert Brezsnyev és Carter csúcstalálkozójának lehetőségétől. „Bizonyos körülmények között ez lehetséges” — mondta a szovjet külügyminiszter, de hozzátette: a témát nem vitatták meg. Hanoiban bejelentették: eredménytelenül fejeződtek be azok a vietnami—kínai megbeszélések, amelyek az úgynevezett „menekült kínaiak’-’ kérdésében folytak. A vietnami fél a leghatározottabban visszautasította azokat a kínai rágalmakat, amelyek szerint Vietnamban „üldözik” a kínai nemzetiségűeket. Jellemző egyébként, hogy amikor a vietnami fél átadta a megbeszéléseken annak a másfélezer Kambodzsából menekült kínainak a névsorát, akik szeretnének visszatérni Kínába, a pekingi küldöttség még csak a névsort sem volt hajlandó átvenni. Ez a reagálás is mutatja: egyáltalán nem a külföldön élő kínaiak védelme volt a pekingi vezetés célja, amikor a megbeszélésekre elindult. Peking már régóta kísérletezett azzal, hogy a maga oldalára állítsa Vietnamot. Amikor kiderült, hogy az nem lehetséges, — hiszen Vietnam a szocialista közösség országai mellett áll a világpolitika minden kérdésében — Peking szövetségese, Kambodzsa nyitott frontot Hanoi ellen. A legkisebb mértékben sem zavarta a pekingi vezetőket az a tény, hogy a Vietnamra támadó kambodzsaiak kínai nemzetiségű parasztok ezreit tették hajléktalanná és hajtották át a határon, Kína azonnal propagandaakcióba kezdett, amikor a Vietnam déli részében végrehajtott gazdasági intézkedések (a kereskedelem államosítása a pénzreform.) alkalmat adott arra, hogy „a kínai kisebbség támogatásának ürügyén” a meglévő front mellé egy másikat nyisson. Az sem zavarta a szüntelenül „proletár politikáról” szavaló maoista propagandistákat, hogy a vietnami gazdasági intézkedések a közép- és nagyburzsoázia korlátozását célozták és az illegálisan szerzett vagyonok lecsapolására szolgáltak. Bizonyos szempontból a kínaiaknak a Vietnam elleni kampánya segítette vég- kifejléshez a Peking és Tirana közötti szakítást is. Pekingben bejelentették: Kína azonnali hatállyal beszünteti az Albániának folyósított összes gazdasági, pénzügyi és katonai segélyt és visszavonja Albániában levő szakértőit. Ez a már régóta érlelődő és most nyilvánosságra hozott szakítás a tiranai válasz szerint azért következett be, mert „a kínai kormány és annak vezetői nagyhatalmi dölyfükben megszegik a két fél által hivatalosan kötött megállapodósokat, lábbal tiporják a marxizmus—leninizmust és a proletár internacionalizmus elveit”. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az egyébként a szocialista közösséggel is szembenálló tiranai vezetés néhány nappal ezelőtt félreérthetetlenül Vietnam mellé állt a szocialista országot Kambodzsával és Kínával szembeállító súlyos konfliktusban. Ez az albán állásfoglalás érlelte meg Pekingben a döntést a szakítás teljességét és nyilvánosságra hozatalát illetően. A Hanoiban tanúsított magatartás a tárgyalóasztalnál, a Kambodzsának adott fegyveres támogatás, az Albániával történt szakítás ugyanannak a- külpolitikai vonalnak más és más területen történő kifejeződése. Ez a politika nagyhatalmi, szélsőségesen soviniszta és türelmetlenül hegemóniára tör és közös az alapja a szovjetellenesség. Gárdos Miklós Vietnam Kínai koholmányok Hanoiban megrendezték a vietnami Külügyminisztérium konzuli osztálya és a Kínai Népköztársaság nagy- követsége képviselőinek 14. találkozóját. A kínai fél ismét olyan koholmányokkal állt elő, hogy Vietnamban állítólag „üldözött kínai emigránsok” vannak — olvasható a vietnami Külügyminisztérium ezzel kapcsolatos közleményében. Husák és Honecker a Szovjetunióban Az SZKP Központi Bizottságának meghívására tegnap üdülésre a Szovjetunióba érkezett Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke. BUDAPEST A Béke-világtanács moszkvai elnökségi ülésén részt vett magyar békemozgalmi küldöttség, amelyet Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács elnökségének tagja vezetett, tegnap hazaérkezett. VALLETTA A máltai kormány tegnap bezáratta a szigeten működő brit katonai rádióadót. Az intézkedés egy héttel azután történik, hogy a brit újságírókat kitiltották Máltáról. HAVANNA Hirsch Lászlóval, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága gazdasági osztályának vezetőjével az élen pénteken megérkezett Havannába a XI. világifjúsági találkozón résztvevő magyar küldöttség első, előkészítő csoportja. LA PAZ A bolíviai választásokkal kapcsolatban az ellenzék egyik jelöltje, Victor Paz Estenssoro kijelentette: a hamisítás a szavazatoknak mintegy 50 százalékát érinti és az eredmények megmásí- tása nélkül a katonai kormányzat jelöltje egyetlen választókerületben sem győzött volna. OSLÓ A norvég halgazdasági igazgatóság szóvivője közölte. hogy Norvégia az EGK miniszteri tanácsától, amely július 24-én ül össze Brüsz- szelben, kártérítést igényel azért a veszteségért, amely a norvég halászatot érte amiatt, mert az angolok megtiltották Skócia nyugati partja közelében a halászatot. NEW YORK Donald Mchenry amerikai diplomata az ENSZ székhelyén bejelentette, hogy a világszervezet biztonsági tanácsa hétfőn megkezdi konzultációit a namíbiai rendezésre vonatkozó nyugati tervezet ügyében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a magyar—bolgár barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási Az évforduló alkalmából Todor Zsivkov és Sztanko To- dorov ugyancsak táviratban Jimmy Carter, amerikai elnököt, aki tegnap délután Cyrus Vance külügyminiszter és Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó kíséretében Nyugat-Berlinbe érkezett, látogatásának első állomásán, a légihíd terén Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár üdvözölte. Helmut Schmidt és Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere különgép- pel utazott Nyugat-Berlinbe. A légihíd terén Carter elnök beszédében többek között hangsúlyozta, hogy „a város békéjét és biztonságát békés eszközökkel kell szavatolni”.. Elmondotta, hogy a négyoldalú megállapodás jeszerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte Todor Zsivko- vot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár Nép- Köztársaság Államtanácsának elnökét, Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált és Lázár Györgyöt. lentősen könnyített a város helyzetén, és hogy szerződések kidolgozásakor mindig meg kell érteni a másik fél célkitűzéseit is. Schmidt kancellár elmondotta, hogy a világ egyetlen pontján sem mutatkozik meg jobban az enyhülés jelentősége, mint Nyugat-Ber- linben. A városról kötött négyoldalú megállapodás Nyugat-Berlint bevonta a kelet és a nyugat közötti enyhülési folyamatba és megteremtette további fejlődésének biztonsági alapját. Ezt a politikát kell a jövőben is folytatni —, hangoztatta az NSZK kancellárja. 2. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságunkat küldjük Önöknek, és a testvéri bolgár népnek a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulóján. A magyar—bolgár barátsági szerződés új típusú szövetséget létesített országaink között, amely jól szolgálta mindkét ország érdekeit, mindkét nép testvéri barátságát. Az 1948. július 16-án aláírt és 1969 júliusában megújított barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi alapján biztosította együttműködésünk állandó bővülését, kapcsolataink sokoldalú fejlődését és ezzel hozzájárult a szocialista közösség országai összeforrottságának erősítéséhez. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy népeink eredményesen munkálkodnak a fejlett szocialista társadalom építésén és szerződésünk szellemében együtt haladnak az enyhülésért, a nemzetközi biztonságért és a társadalmi haladásért vívott világméretű küzdelemben. A barátsági szerződés 30. évfordulója alkalmából kiemelkedő sikereket kívánunk Önöknek és a testvéri bolgár népnek a fejlett szocialista társadalom építésében, a Bolgár Népköztársaság felvirágoztatásában a nemzetközi békéért és biztonságért kifejtett tevékenységükben. Kedves Elvtársak! A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a bolgár nép és a magunk nevében szívélyes, baráti üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, a magyar népnek és személyesen önöknek az országaink közötti első barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. Az 1948. július 16-án aláírt szerződés történelmi jelentőségű dokumentum. A marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus örök érvényű elvein alapuló szerződés megteremtette az országaink és a népeink közötti merőben új típüsú testvéri és egyenjogú kapcsolatok alapját. Az eltelt 30 esztendő bebizonyította a szerződés életképességét és erejét, amely a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság sokoldalúan fejlődő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak alapjává vált. Ennek természetes folytatása az 1969. július 10-én aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely magasabb szintre emelte ezeket a kapcsolatokat, még szélesebb lehetőséget és távlatokat nyitott előttük. A Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, az országaink és a népeink közötti hagyományos barátság és szoros együttműködés a nagy Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal fennálló együttműködésnek alkotó eleme és elválaszthatatlan része A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság, mint a Varsói Szerződés és a KGST aktív résztvevői, jelentősen hozzájárulnak a szocialista közösség egységének és összeforrottságának erősítéséhez, erejének állandó növeléséhez, a békeszerető szocialista külpolitika megvalósításához. Mély meggyőződésünk, hogy együttműködésünk a jövőben is mind tovább szélesedik és erősödik a bolgár és a magyar nép javára, a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége és összeforrottsága, a haladás és a világbéke érdekében. A bolgár népet őszinte örömmel töltik el azok a sokoldalú sikerek, amelyeket a magyar' munkásosztály a Magyar Szocialista Munkáspárt bölcs vezetésével az élet minden területén elért. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a bolgár és a magyar nép önfeláldozóan dolgozva, sikeresen teljesíti a Bolgár Kommunista Párt XI. és a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozatait a fejlett szocialista társadalom felépítéséről a Bolgár és a Magyar Népköztársaságban. E mindkét nép számára jelentős évforduló napján teljes szívből kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, és Önökön keresztül minden magyar kommunistának, az egész magyar népnek újabb nagy sikereket az Önök szép hazájában a fejlett szocialista társadalom felépítésében, közös ügyünkben, amely a létező szocializmus vívmányainak megszilárdítására, a béke és a biztonság megvalósítására irányul Európában és az egész világon. Carter Nyugat-Berlinben
