Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
XXIX. évf. 165. szám, 1978. július 15., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA szakmával Annakidején, amikor megjelent a munkások rendszeres továbbképzéséről szóló kormányhatározat, sokan nem értették, vajon miért kell az ilyen magától értetődő dologról — a folyamatos és gazdaságos termelő- munka nélkülözhetetlen feltételéről — a kormánynak külön határozatban intézkednie. Végtére is: a munkahelyek elemi érd,eke lenne, hogy gondoskodjanak a munkásaik és az alkalmazottaik folyamatos továbbképzéséről. önkéntesség és ösztönzés — ha úgy tetszik: rábeszélés — persze elképzelhető, sőt, szükséges dolog, ha például valaki, betanított vagy segédmunkás létére szakmát akar tanulni, vagy ha a szakmunkás a második, vagy éppen a harmadik szakma elsajátítására adná a fejét. Valami azonban itt is hiba dzik. Gondolják csak meg: hányszor fordult elő, hogy valamilyen munkahelyen égető szükség lenne néhány forgácsoló, hegesztő vagy akármilyen más szakmunkásra. S ha lennének mondjuk olyan présmunkások vagy villany- szerelők, vagy mechanikai műszerészek, akik értenének a forgácsoláshoz, vagy hegesztéshez, akkor a célszerű — és többnyire csak ideiglenes jellegű — átcsoportosítással könnyűszerrel megoldható lenne a pillanatnyi létszámhiány. Az esetek nagy többségében azonban nincsen olyan villanyszerelő, aki mondjuk a hegesztést is biztonsággal végezheti vagy olyan lakatos, akit a forgácsológép mellé is odaállíthatnak. Ez is oka annak, hogy kikerül a gyár kapuja melletti táblára: felveszünk ilyen, olyan amolyan szakmunkásokat... Egyszerű és olcsó dolog lenne most ismét a sokat ostorozott vállalati gondolkodásmódot, avagy azt a bizonyos szemléletet kárhoztatni, mondván: vegyék már végre tudomásul a vállalatoknál, hogy a munkaerő- hiány olyképpen is enyhíthető, ha emelik a foglalkoztatottak szakmai nívóját; ha a létszám mennyiségi növelése helyett, a minőség javítására törekednek. Az a gyanúm, hogy erre az alapigazságra már régen rájöttek a vállalatok, s ha csak az elhatározáson múlna, akkor ma már lényegesen nagyobb lenne a többszakmás munkások aránya. A dolognak azonban van egy roppant egyszerű, mégis nehezen megteremthető feltétele, nevezetesen: a több szakmát - tudó munkások kellő anyagi ^ismerése. Magyarul: a vállalatok, a bérszabályozás mai rendjében aligha fizethetik meg az átlagosnál több, színvonalasabb tudást és munkát. Nem azit mondpm, hogy a szakmai kvalifikáció emelése, az alapszakmájuknál lényegesen sokoldalúbban foglalkoztatható munkások kitaníttatása, „felnevelése” kizárólag az arányosan magasabb bérek kifizetésének lehetőségétől függ. De hogy ez nem lényegtelen szempont, az aligha vitatható. Vagyis: megintcsak oda kell kilyukadni — mint annyi más esetben is —, hogy a vállalatvezetés gondjait csak a gazdálkodás általános környezetével összefüggésben lehet megítélni és megoldani. K. S. ötszáz szakember részvételéivel Országos bölcsődei ankét Szolnokon Tegnap Szolnokon az építőipari vállalat munkásszállójának előadótermében közel ötszáz, a bölcsődei ellátás szervezésével, gazdálkodásával, kisgyerekek gondozásával, nevelésével és gyógyításával foglalkozó szakember részvételével megkezdődött a három napig tartó országos bölcsődei ankét. A főváros, s az ország szinte valamennyi megyéje képviselteti magát a szakmai tapasztalatcserén, amelynek ünnepélyes megnyitóján ott volt Erdei Lászlóné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Zsögön Éva, egészségügyi minisztériumi államtitkár, Barta László, a mégyei tanács elnöke, dr. Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Árvái István, az SZMT vezető titkára, Bodnár Árpádné, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára. A rendező házigazdák nevében dr. Koncz József, városi főorvos köszöntötte a vendégeket, utána dr. Zsögön Éva államtitkár nyitotta meg az anké- tot. Beszédében többek között elismeréssel adózott Akócsi Ágnesnek, az egykori Népjóléti, majd az Egészség- ügyi Minisztérium elhunyt főelőadójának, aki elvitathatatlan érdemeket szerzett a bölcsődei gondozónők alap- és továbbképzési rendszerének és módszerének kidolgozásában, a bölcsődék épületének és a gyermekbútorok típusterveinek kialakításában. Az ő felismerésének is szívósságának is köszönhető, hogy ma van és működik országos módszertani intézet. Az ő kezdeményezésére szervezték meg hét évvel ezelőtt az első országos bölcsődei ankétot, amelynek akkor is Szolnok volt a színhelye. S most, halálának ötödik évfordulója emlékére, ezúttal is a szolnokiak vállalták a házigazda szerepét. A megnyitó után. dr. öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást a kisgyermekek gondozását támogató szociálpolitikai rendszerünkről és a továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. — Köztudott, — mondta — hogy az életszínvonal emelkedésével egyre költségesebbé vált a gyermeknevelés is; emellett még a nők munkavállalása tovább növeli a gyermekneveléssel járó gondokat. A nehézségek megoldása csak átgondolt szociálpolitikával lehetséges. Ezek az intézkedések többsíkúak. Ma még jelentéktelen része a családi pótlék, amelynek progresszivitása nem ösztönöz gyermekvállalásra. Elsősorban a második, de különösen a harmadik gyerek után fizetendő pótlék összegét kell növelni. Reméljük, hogy erre még 1980 előtt sor kerül. Dr. Öry Imre túszéit a különböző gyermekcikkek (élelmiszer, ruha, bútor) állami dotációjának rendszeréről, a választék bővítésének szükségességéről és végezetül a gondozás, nevelés intézményi hátteréről, amely a három éven aluli gyermekeknél igen ellentmondásos. — A bölcsődékben olyan feltételeket kell biztosítani, — hangsúlyozta — amelyek ellensúlyozzák a családon kívüli nevelés esetleges hátrányait. Az ilyen korszerű bölcsődék építése és fenntartása pedig igen költséges. Ennek ellenére a gyermek- gondozási segélyrendszer korszerűsítése mellett tovább kell fejleszteni a bölcsődei hálózatot mégpedig úgy, hogy a színvonalból nem engedünk. Jelenleg az igényjogosult gyermekek 10 százalékának jut hely a bölcsődékben. (Körülbelül 50 ezer). A duplája már megközelítené az igények kielégítését. Ezt a reális tervet 1990—95- ig meg lehet valósítani, és nem csupán új bölcsődék építésével. Ma ugyanis a böl- csődések 20—22 százaléka túlkoros (óvodáskorú). Ha a tervezett ütemben bővül az óvodai hálózat, a 80-as évek elejére megszűnhet ez a felemás helyzet. •> Dr. öry Imre után az an- íkéí résztvevői néhány megye és város bölcsődei ellátottságáról, az intézetek gazdálkodásának szervezeti formáiról és tapasztalatairól hallottak előadásokat. — K — „Reméljük, hogy hagyománnyá és rendszeressé válnak ezek a tapasztalatcserék'' - mondta megnyitóján Zsögön Éva államtitkár A DÁN KP ELNÖKE ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására 1978. július 11— 14. között látogatást tett hazánkban Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke. Kíséretében volt C. Herman Jensen, a Központi Bizottság tagja. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságárfak első titkára fogadta a dán testvérpárt elnökét. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott a Dán Kommunista Párt képviselőivel. A megbeszélések során megvitatták az együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit. Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke tegnap elutazott hazánkból. FOGADÁS A FRANCIA NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Raymond Bressier, a Fran_ cia Köztársaság budapesti nagykövete a francia nemzeti ünnep alkalmából tegnap fogadást adott rezidenciáján, amelyen többek között részt vett Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Juhász Ádám nehézipari államtitkár, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. MAGYAR-ROMAN GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Marjai József, a Minisztertanács elnöhelyettese és Ilié Verdet, a miniszterelnök első helyettese, a magyar— román gazdasági együttműködési kormánybizottság társelnökei tegnap Bukarestben áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. Marjai Józsefet hivatalában fogadta Manea Manescu miniszterelnök, a Neptun üdülőhelyen pedig Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. LEHEL KUPA Tegnap helyosztókkal Jászberényben befejeződött az 5. alkalommal megrendezett Lehel Kupa nemzetközi női ifjúsági röplabdatorna. Eredmények, az 1. helyért: Csehszlovákia—Románia 3:2; a 3. helyért: NDK—Lengyel- ország 3:1; az 5. helyért: Lehel SC—Jugoszlávia 3:2; a 7. helyért: Magyarország —Bulgária 3:0; a 9. helyért: NSZK—Franciaország 3:2. EGY MONDATBAN — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Valéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnököt a francia "nemzeti ünnep alkalmából. — A Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által vezetett magyar küldöttség tegnap hazaérkezett Brnóból, a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 48. üléséről. Női télikabátokat készítenek exportra a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászapáti részlegében. A kabátgallérokat mo- - dern gépekkel szabják Nehéz aratás, új kombájnok állnak munkába Az utóbbi évek egyik legnehezebb aratására készültek fel a mezőgazdasági nagyüzemek. Azt, hogy a gazdaságok érdeklődése mennyire megnőtt a kombájnok iránt, jelzi: az Agro- tröszt kedvezményes gépvásárlási akciójának sikere minden várakozást felülmúlt. A gazdaságok a nehéz helyzetben igyekeznek minél több' gépet a földekre küldeni. S ezért éltek a kedvezménnyel: 10 ezer forint előleg lefizetése után hozzájuthatnak a közepes teljesítményű, de gazdaságosan üzemeltethető SZK—5- ös és 6-os kombájnhoz, mégpedig úgy, hogy a jövő év augusztus 31-ig kell kifizetniük a teljes vételárat. Esetenként még arra is lehetőség van, hogy további egyéves halasztást kérjenek. Az akció mozgásba hozta a kombájnok raktárkészleteit. Még a vásárlási szezon kezdete előtt 106 SZK— 5-ös és 29 SZK—6-os kombájnt adtak el. Az akció meghirdetése óta, az elmúlt másfél hónapban, kereken 700 SZK—5-ös arató-cséplőgép talált gazdára, s mellette még 134 SZK—6-os. Jellemző az érdeklődésre, hogy SZK—6-osból már alig van a raktárban. SZK—5-ös gépekből még 50 vár eladásra, további 50 aratócséplő pedig összeszerelés alatt áll. Ezzel a munkával napok alatt elkészülnek, s ezután — amennyiben van megrendelő — a telepekről egyenesen a gazdaságok kijelölt területeire küldik majd a felkészített gépeket. A Szovjetunióból ezenkívül is várnak még SZK—5- ös szállítmányokat, úgyhogy az aratás teljes szezonja alatt a gazdaságok átvehetnek újabb gépeket, csökkentve ezzel az aratás nehézségeit. Az Agrotröszt tájékoztatása szerint a kombájnok alkatrészellátása folyamatos. A raktártelepeken megkezdődött az aratási ügyeleti szolgálat. Szükség esetén soron kívül küldik a gazdaságokba a meghibásodott alkatrészek cseredarabjait. (MTI) fl diákok szünidei foglalkoztatása (Tudósítónktól) Mezőtúron több vállalat és szövetkezet foglalkoztat a nyári szünidőben diákokat. A lehetőségeket már februárban felmérték. A munka- vállaláshoz szülői és iskolai engedély szükséges, valamint orvosi igazolás — a munka jellegétől függően. A jelentkezésnél általában 14 év az alsó korhatár. Előnyös, ha a tanulók csoportosan jelentik be munkavállalási szándékukat. Minden iskolának van egy vagy több patronáló üzeme, s az igények sikeres találkozásánál a gyerekek a patronáló üzemben dolgozhatnak. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat (KAEV) harminc- középiskolást alkalmaz köny- nyű fizikai munkára. A munkaidő 8 óra, az órabér 6,50—7 forint. A Fonalnemesítő és Szőnyegszövő HSz tizenkét, 16 éven felüli diákot fogad, szövési munkára. Harminc diák kapott munkát a Fényfeldolgozó Szövetkezetben; 7—9 forintot keresnek óránként. A Tisza Cipőgyár helyi gyáregysége mindössze tizenöt diákot helyezett el. Négyszeres volt a túljelentkezés. Itt teljesítménybérben fizetnek. Az áfész- nál harminc diák dolgozik, 900—1100 forintot keresnek. Ugyancsak teljesítménybérben dolgoznak középiskolás diákok a téglagyárban, ök keresnek a legtöbbet: 2000— 2500 Ft-ot. Megszolgálnak érte! A felsorolt helyeken dolgoznak azok, akik idejében jelentkeztek. A Vasipari Vállalatnál még el tudnának helyezni négy-öt diákot. A Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben korlátlan lehetőségek kínálkoznak. Akár kétszáz, 14—19 éves korú diáknak is tudnának munkát adni a gyümölcsszedésben, egyéb helyeken. Teljesítmény szerint fizetnek, máshol órabért: 6,30—8,50 forintot. Július 3-ig hetvenötén jelentkeztek munkára. A diákok általában egy hónapot dolgoznak. Keresetüket kirándulásra, táborozásra költik, vagy egy-egy régen óhajtott ruhadarabot, fényképezőgépet, egyebet vesznek a maguk kereste pénzből. Mindenképpen szerves része ez az egy hónap a pályaválasztásnak, a munkára nevelésnek. Krizsán Józsefné
