Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

© SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 11. i I ÜLPOLITIKAI ÖRKÉP Számvetés a KGST-palotában országok jelenlegi öt­éves népgazdasági ter­vük félidejéhez érkez­tek. A tervek teljesíté­sében mind nagyobb szerepet játszik a KGST, amelynek végrehajtó bizottsága a közelmúltban tartotta meg 85. ülését Moszkvában. A tanácskozáson számvetést készítettek a tagállamok gazdasági fejlő­déséről, jóváhagyták a hosszútávú együtt­működési programok tervezetét, szó volt a szervezet nemzetközi tevékenységéről is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordu­lóját. Megalakulása óta állandóan bővültek a tagországok gazdasági kapcsolatai, ame­lyek az egyszerű árucserével kezdődtek, majd a tervezés koordinálásának formáját öltötték, napjainkban pedig olyan dimen­ziókban folytatódnak, amelyet az alapítók annak idején csupán legszebb álmaikban remélhettek. Az 1977-es év eredményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tagországok tel­jesítőképessége az elképzelésekkel össz­hangban tovább fokozódott. A KGST tag­államainak nemzeti jövedelme együttesen 5 százalékkal, ipari termelésük pedig 6,3 százalékkal nőtt 1976-hoz képest. A gazdasági növekedésben jelentős sze­repet játszott a termelékenység emelése, amely 1977-ben Bulgáriában 6,5, Magyar- országon 7,2, Mongóliában 2, az NDK-toan 5,2, Lengyelországban 8,3, Romániában 9,8, a Szovjetunióban 4,1, Csehszlovákiában 4,7 százalékkal emelkedett. Ha már erről van szó, érdemes megemlíteni, hogy hazánkban teljes egészében, a többi szocialista ország­ban pedig 75—97 százalékban ebből szár­mazott az ipari termelésnövekedés. A termelési tervek megvalósításában je­lentős szerepet játszik a nyersanyagszük­séglet kielégítése. A nyersanyagellátás a szocialista országok közösségében sem egy­szerű probléma. S ez esetben nem arról van szó, hogy a nyersanyagokból nincs elegen­dő, hanem elsősorban arról, hogy a sűrűn lakott vidékeken nem túlságosan nagyok a készletek, a szükséges nyersanyagok ki- bányászása mind nagyabb befektetést, kö­zös erőfeszítéseket igényelnek. A közös erő­feszítéseket indokolja az is, hogy a tagor­szágok egy része nem rendelkezik nyers­anyagokkal. A nehézségek ellenére a szo­cialista országok közössége ma gyakorla­tilag önellátó a legfontosabb nyersanyag­fajtákból, például olajból és a'színesfém- kohászat ásványi alapanyagaiból. Az együttműködés távlatait jelzik a tagorszá­gok közös erőfeszítései a gázprogram meg­valósításában, a KGST-országok által kö­zösen és térítésmentesen finanszírozott geo­lógiai kutatások Mongóliában, a közös ösz- szefogás nyomán megvalósuló program a kubai nikkelipar megteremtése. A legfontosabb termelési és gazdasági mutatók — nem utolsósorban a beruházási tevékenység, amelynek eredményeként 1977-ben a villamos energiatermelésben 12 millió kilowattal, a szénbányászatban 60, a vaskohászatban 5, az acél olvasztásban 11 millió tonnával bővült a kapacitás — arról tanúskodnak, hogy a tagállamok sikeresen valósítják meg az ötéves tervben előírt fel­adatokat, ugyanakkor sokoldalúbbá válik az együttműködés, amely mind nagyobb fi­gyelmet kelt a világ nem szocialista ré­szén is. Ennek a fokozódó érdeklődésnek a jeleként értékelhető, hogy Finnország és Mexikó kapcsolatokat létesített a szerve­zettel. Jose Lopez Portillo mexikói elnök, aki éppen abban az időben tartózkodott Moszkvában, megjelent és beszédet mon­dott a KGST Végrehajtó Bizottságában. Meleg szavakkal méltatta a létrejött kap­csolat jelentőségét és hangsúlyozta, hogji*- a gazdasági együttműködés fokozására jó lehetőségek kínálkoznak. Növeli a szervezet tekintélyét, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok je­lentős segítséget nyújtanak a fejlődő or­szágok- gazdasági életének talpraállításá- hoz, az ipari bázis megteremtéséhez. A szo­cialista közösség jelenleg 75 fejlődő or­szágnak nyújt gazdasági és pénzügyi tá­mogatást. Az erre a célra adott hosszú- lejáratú hitel összege meghaladja a 15 mil­liárd rubelt. A KGST-országok közremű­ködésével 3000 ipáid objektum épül a fej­lődő országokban, nem is szólva a mező- gazdasági termelés modernizálását, továb­bá az egészségügyi ellátást és az oktatást elősegítő programokról. nehézségekbe ütközik azonban a szorosabb kapcsolatok kialakítása a Közös Piac országai­val, illetve magával a szervezettel. Külö­nösen hasznos lenne az együttműködés fo­kozása az energetikai rendszerek kihasz­nálásában, továbbá a közlekedésben és a környezetvédelemben. Objektív lehetősé­gek kínálkoznak a külkereskedelmi forga­lom bővítésére is, a közös piaci országok azonban protekcionista intézkedésekkel mesterséges akadályokat emeltek a gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatok Hel­sinki szellemében történő fejlesztéséhez mindenekelőtt az említett akadályok le­bontására lenne szükség. Ezek a kérdések is szóbakerültek azon a megbeszélésen, amelyet Wilhelm Haferkamp, az európai közösségek bizottságának alelnöke folyta­tott Moszkvában Nyikolaj Fagyajevvel, a KGST titkárával. A közlemény tanúsága szerint szakértői szinten folytatódnak ,4 tárgyalások az-együttműködésről Brüsszel­ben. Kanyó András II szocialista Továbbra is Miniatűr metropolis Antonin Langweil (1791— 1837) valószínűleg isteni bé­ketűréssel és akarattal meg­áldott ember lehetett. Hu­szonöt éven keresztül mász­kált Prága utcáin, majd oda­haza készítette, ragasztotta házacskáját. A városról ké­szített húsz négyzetméteres modelljén összesen 1228 ház található. A miniatűr elké­szítésénél Langweil hihetet­len apróságokra is figyelt, mondhatjuk úgy is, hogy rendkívül pedáns volt. En­nek a tulajdonságának kö­szönhetjük, hogy ma ponto­san tudjuk, hogyan nézett ki a múlt század Prágája. Lang­weil ötlete — legalábbis több mint egy évszázad el­telte után — úgy tűnik, má­sokat is magával ragadott. Prága főépítészének az iro­dájában 1974-ben született meg a terv a város mai ar­culatát bemutató, miniatűr másának a megalkotására. Az új modell méretei is tekintélyesek: a panelek 24 négyzetméternyi területet foglalnak el. A prágai fő­építész és munkatársai el­képzelése szerint összesen több mint 85 ezer objektum lesz rajtuk elhelyezve 1:500 méretben. Tehát hetvenszer több, mint Langweil modell­jén. Csupán az érdekesség kedvéért mondjuk el. hogy a modellen körülbelül há­rommillió ajtó és ablak lesz. Képünkön Langweil modell­jén a prágai Vár miniatűr mása látható. Az idén nyáron a kubai főváros ad otthont a XI. Világifjúsági Találkozónak. Képeinken Havanna látképe, a Capitolium és TRINIDAD - a kubai kisváros - iskola utcája látható Kis nép az Északi-sarkkörön túl A szaamok sorsa A vásárváros arany­jubileuma A világ öt kontinenséről körülbelül 5000 ismert ter­melő és külkereskedelmi vállalat jelentkezett az idei poznani nemzetközi vásárra. A hagyományos ésk özked- velt vásárt ebbén az évben június 11—20. között tartják meg. A legnagyobb kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Ma­gyarország, az NSZK, a skandináv országok, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia, Olaszország és Japán. Valamennyi kiállító arra törekszik, hogy a legszínvo­nalasabb gépipari termékeit — köztük mindenekelőtt technikai újdonságait — küldje el a Lengyel Népköz- társaság világhírű vásárvá­rosába. Ez a törekvés nem véletlen, hiszen a Warta- partján fekvő város ez év júniusában ünnepli az első nemzetközi vásár itteni meg­rendezésének 50. évforduló­ját. Poznanban ezt megelő­zően sem voltak ismeretle­nek a vásárok, hiszen az észak—déli „Borostyán” ke­reskedelmi út és az Ázsiát Nyugat-Európával összekötő útvonal mentén fekvő tele­pülés évszázadokon keresz­tül helyet adott a kereske­dőknek és a különböző vá­sároknak egyaránt. A vásárváros aranyjubi­leuma tiszteletére a lengyel építők teljesen új köntösbe öltöztetik a kiállítási pavilo­nokat. A lengyel BETDIMEX építőipari vállalat — amely Lipcsében, Brnóban, sőt Po­zsonyban is épít majd kiál­lítási pavilonokat — a len­gyel kiállító vállalatok szá­mára Poznanban a vásárvá­ros területén 3000 négyzet- méteres fedett csarnokot épí­tett. A vásár egyébként a város különböző pontjain is helyet kap. ígv az érdeklő­dők külön kiállítási helyen találják maid, meg az útépí­tő- és építőipari gépeket, a bútorokat, a textilipari ter­mékeket. a sporteszközöket. A kiállítás összterülete 180 000 négyzetméter körül lesz raituk elhelvezw 1 • sho .több mint 60 százalékát kül­földi kiállítók veszik igény­be _________________________ Ö sszeállította: Majnár József A messzi Északon, az Északi-sarkkörön túl, a Kó­la-félszigeten élnek a szaa­mok. Kis nép. Számuk a Szovjetunióban alig 2000. Rokonaik a lappok. Norvé­gia, Svéd,ország és Finnor­szág északi részének finn­ugor őslakói. Honnan és mikor került ez a nép Európa e zord vidé­keire? A tudósok egyelőre nem tudnak pontos választ adni e kérdésre. Csupán az a biztos, hogy a szaamok ősei a kőkorszak óta halá­szattal, rénszarvas-vadászat­tal és szelidítéssel foglalkoz­nak. Ezt azokból a szikla­rajzokból tudják, amelyeket a Kola-félszigeten, Karéliá- ban és Skandináviában ta­láltak. A Nagy Októberi Szocia­lista forradalom előtt a szaamok — a többi kicsiny északi néphez hasonlóan — tudatlanságban és nyomor­ban éltek. A kereskedők, az állami tisztviselők, a helyi gazdagok és a sámánok ke­gyetlen kizsákmányolása, az elemi orvosi segítség hiánya lassan kihalásra Ítélte őket. A szovjet állam létezésé­nek első percétől kezdve ar­ra törekedett, hogy a szaa- mokat és a többi kihalófélben lévő kis északi népet meg­ismertesse a korszerű kul­túrával, bevonja őket az új élet építésébe. Megterem­tették a szaamok írásbelisé­gét, ábécés könyveket és irodalmi alkotásokat adtak ki nyelvükön. Jelenleg a szaamok, mint a Szovjetunió más nemzeti­ségének képviselői, aktívan részt vesznek az ország tár­sadalmi-gazdasági, politi­kai és kulturális életében, számos iparvállalatnál ha­lász, rénszarvasvadász _ és prémesállat-tenyésztő szö­vetkezetben dolgoznak. Ké­nyelmes lakásokban élnek. Kórházak, iskolák, óvodák, filmszínházak, könyvtárak állnak rendelkezésükre,, Az utóbbi években megváltozott a Lovozero falva, a szaamok „fővárosa". Emeletes házakat, üzleteket, filmszínházakat épí­tettek a falu lakói számára. Képünkön: az új önkiszolgáló üzletben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents