Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

1978. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A csecsemő ruházatának kezelése Napjainkban a gyermek ruházatának tisztántartása nem okoz gondot, hiszen számtalan kitűnő mosószer van forga­lomban, választani is nehéz, melyiket használjuk. Van azon­ban sok olyan mosószer, amelyre a gyerek bőre érzékeny lehet, gyulladást okozhat. Legtöbben a bioponra és a bio- mixre érzékenyek. Általános szabály az, hogy először mindig távolítsuk el a szennyeződést, bő vízzel öblítsük át a ruhát, ha le­hetőségünk van rá, rögtön a levétel után. Az átöblített ruhákat ezután valamilyen mosószeres vízbe áztassuk be. Az áztatás után követ­kezik a mosás, illetve a ki­főzés. Nagyon jó, ha a pe­lenkát az első három, négy hónapban kifőzzük. A csírát­lanítás így a legbiztosabb, s az eljárás nem jelent lé­nyeges többletmunkát. Min­dig hideg vízbe tegyük a főzni tel ló ruhadarabokat, és a forrástól számítva legalább fél óráig főzzük. Az öblítést forró vízben addig ismétel­jük, amíg a víz tiszta nem marad. A tetra anyagból ké­szült ruhadarabokat nem szabad dörzsölni, inkább csak nyomkodással tisztít­Fürge, Nyurga, Kerge Valamikor valahol, minde­nütt is, meg sehol, volt há­rom birka. Fürge volt az egyik, nyurga volt a másik, kerge volt a harmadik. Hát egyszer ez a három birka el- tekergett a nyájtól és mire felocsúdott, egy sötét erdő­ben találta magát. Megijedt szörnyen a három birka. Fürge futkosott, Nyurga nyújtózott, Kerge bégetett ijedtében. Hogyan fognak kikeverdni ebből a rengeteg erdőből? — Menjünk előre —■ mond­ta Fürge. — Menjünk hátra — ta­nácsolta Nyurga. — Másszunk fel a fára — ajánlotta Kerge. Sehogysem tudtak meg­egyezni, hogy mitévők le­gyenek. Ahogy ottan vitat­koztak, ahogy ottan huzakod- tak, egy papírlapot sodort eléjük a szél. A papírlap meg telisteli ákom-bákom betűkkel. Találgatta három birka, hogy mi az az irka­firka? — Csak én tudom elolvas­ni — mondta Kerge —, mert én vagyok e legokosabb. — De én meg a leggyor­sabb — mondta Fürge. — De én meg a legna­gyobb — mondta Nyurga. Ezen aztán megint hajba- kaptak, még ölre is mentek. .A róka meg észrevétlenül suk. Ha módunkban áll, bát­ran centrifugázhatjuk a ru­hát, majd mielőtt teljesen megszáradna, még nyirkosán vasaljuk ki. A vasalás fel­tétlenül szükséges az első időben, mivel fertőtlenít. A főzésre használt mosófazekat másra ne használjuk! A műszálas anyagból ké­szült ruhák kezelésénél na­gyobb óvatosságra van szük­ség. Általában a túl meleg vizet nem bírják. Előnyük viszont, hogy szinte pillana­tok alatt oldódik belőlük a szennyeződés. Csecsemőkre azonban olyan műszálas ru­hát, ami közvetlenül érint­kezik a bőrrel, ne adjunk, mert allergiás kiütést okoz­hat, s kifőzni sem lehet. Különleges mosást igényel a gyapjú holmi. Nem bírja a meleg vizet, s a hideg mögéjük sompolygott, és le­csapott a három jómadárra. De csak a farkincájukat tud­ta leharapni, mert„ Fürge, Nyurga meg Kerge abban a pillanatban megugrott. Nyar­galtak, mint a szélvész, köz­ben hátra-hátra pillantgat- tak, hogy kergeti-e még őket a róka. Kergette bizony, még a száját is nyalogatta, amikor a jó birkahúsra gon­dolt. Futás közben azt mondta egyszer Kerge: — Tudom ám már te két birka, hogy mi az az irka­firka. sem tesz neki jót. Ezért a mosóvíz hőmérséklete 26— 28 °C lehet, ugyanilyen hő­mérsékletű vízben történhet az öblítés is. Gyapjú ruhát ne mossunk mosógépben, főz­ni szigorúan tilos. A szárí­tás formára igazítva történ­jék. A gumiból készült holmi­kat szappanos, vagy mosó­szeres vízzel mossuk le és töröljük szárazra. Szárítás után hintőporozzuk be, ez megakadályozza az összeta­padást. És most néhány szót a hy- póról. Egyszer-egyszer a cse­csemőkor alatt használhat­juk, de teljesen fölösleges a kifőzött pelenkákat hypózni, mert előbb vagy utóbb bőr- gyulladást okoz, mégis ha használjuk, utána nagyon sokszor öblítsük a ruhane­műt. A csecsemőruhák mo­sásakor keményítőt ne hasz­náljunk. A tisztára mosott, vasalt csecsemőruhákat kü­lön szekrényben, vagy pol­con tároljuk. Scholz Lujza — Mondjad hamar Kerge birka, mert már utolér a ró­ka! — Az van a papírra írva, hogy bújjunk az egérlukba! Be is bújt a három birka egy parányi egérlukba a ró­ka elől. Bereteszelték az aj­tót, még a kulcslyukat is betömték. Bezárkózott jót a lukba három riadt gyapjas birka, Fürge, Nyur­ga meg a Kerge. Ott kuk­soltak éjfélig, éjféltől meg reggelig, aztán meg egészen addig, amíg a halak a fára nem másztak Szente Varga Mária Bot­és ernyötartó Házilag is készíthetünk mutatós alkalmatosságot az ernyők, botok elhelyezésére, ami olcsón kivitelezhető ajándék. Színes, vastag kar­tonpapírt, vegyünk hozzá, s abból 5—6‘ egyforma nagy­ságú darabot szabjunk ki. összesodorjuk hengeralakú­ra, leragasztjuk a végét, hogy szét ne essék. Mind­egyik aljára megfelelő nagy­ságú körlapot ragasztunk, sőt az összefogott hengereket még külön egy nagy körlap­ra is rögzítjük. Széles sza­laggal nem túl erősen össze­fogjuk az egészet. A henge­rek belső aljára kis kerek szivacslapokat tegyünk, hogy felszívja az ernyőkből lecse­pegő vizet. Az egészet léfúj- hatjujc színtelen lakkal. A káva — Akik távol-keleti utazások izgalmas eseményeit olvas­sák, néha találkoznak az in­donéziai szigetvilágban a „káva-itallal” és ezt sajtó­hibának vélik, mert a „ká­véra” gondolnak. Pedig a kettő nem azonos. Ha elol­vassuk dr. Gáspár Ferenc­nek, a volt Osztrák—Magyar Monarchia hajóorvosának könyvét Ausztráliáról és a Csendes-óceáni szigetekről, megtalálhatjuk a „káva­ital” pontos leírását. A káva-cserje (Piper me- thistucim) gyökeréből készül a káva-ital, melynek nincsen alkoholtartalma, hanem a kávéhoz hasonló izgatószer. Frissen készítik és ahogy a derék orvos leírta, imigyen: A szoba közepére helyez­nek egy nagy fatálat, melyet különleges fából faragnak. A tálat fiatal lányok ülik körül, akik előzőleg alaposan kiöblítik a szájukat. Gyö­nyörű, ép fogsoruk van, amit arra használnak fel, hogy az eléjük tett, tisztára mosott és feldarabolt kávagyökere­ket apróra rágják, hogy azok puhák legyenek és sok nyál­nem kávé! lal keverődjenek. Ekkor be­leköpik a középre tett fatál­ba. Amikor a gyökereket felaprították, jól elrágták, vizet önt a szertartásvezető a tálba és a keveréket egy farostokból készített nyaláb­bal habosra keveri. Mozdu­latai kecsesek, ünnepélyesek. Amikor az ital készen van, 'a taopu (vezető) tapsol, mi­re a meghívottak is tapsol­nak, majd kiadagolják az italt eképpen: a legidősebb és legelőkelőbb vendég csi­szolt kókuszhéjból készült poharát teletöltik, mire az kiönt belőle a földre, majd ki issza és azután a poharat odadobja a szoba közepére, ezt olyan ügyesen csinálja, hogy a'pohár a talpán né­hányszor megperdül. Most felveszi a taopu és újra megtölti. így tesz mindenki, akit megkínáltak és így kí­nálják végig ugyanabból a pohárból a vendégeket. A káva — mint az orvos írja — nem kábító hatású, hanem kellemes, üdítő ital. mely limonádéhoz hasonló ízű... R. J. Olcsón — jót! FOGYÓKÜRÁS ZÖLDSÉGTORTA Hozzávalók: >/2 kg mirelit karfiol (15,— Ft), egy csomag vegyes főzelék (10,—Ft). 15 dkg gépsonka vagy maradék sült (főtt) hús (12,— Ft), 2 db főtt tojás (3,— Ft), egy pohár tejföl (5,— Ft), kevés vaj vagy olaj. zsömlemorzsa. Kiadós étel és nem hizlal négy sze­mélynek 45 forintból. A karfiolt sós vízben kifőzzük, lecsurgatjuk. A finomfőzelék csomagból még fagyosan kiszedjük a zöldborsó felét (másnap le­vesnek jó), a többit kifőzzük, lecsurgatjuk. Egy tűzálló tálat kicsit kikenünk, zsömlemorzsával behintjük, majd beterítjük a karfiol felét. Erre jön a laskára vágott sonka vagy hús, rá a finomfőzelék és a karikára vágott főtt tojás. A tetejére szépen elrendezzük a ma­radék karfiolt és leöntjük tejföllel. (Megszórhatjuk reszelt sajttal is.) Sütőben jól átsütjük és melegen tálaljuk, úgy szeletelve, mint a tortát. «Serfőzőné Szolnok Blendenyilások FOTÓSAROK Blende-mélységélesség expozíciós idő A blende-mélységélesség és az expozí­ciós idő a fényképezésben elválaszthatat­lan fogalmak. A technikai kérdéseken túl, a képalkotás, a kompozíció fontos kellékei. A blendeérték nemcsak a film­re jutó fénymennyiséget szabályozza, ha­nem azt is, hogy a tér milyen nagy, és melyik része rajzolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati példát: egy ma­gasugrót fényképezünk abban a pillanat­ban, amikor a léc fölött van. A kép mon­danivalóját maga az ugró adja, a mozdu­lat szépségét, az arcáról tükröződő erő­feszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pá­lya háttérben levő része, vagy az ott tartózkodó személyek. A 2,8—4-es értékű blende biztosítja, hogy a háttér életlen, elmosódott lesz, és semmi nem vonja el a néző figyelmét a fő témáról. Másik eset­ben, ha valakit úgy akarunk lefényképez­ni, hogy egyben bemutassuk a környeze­tét is, esetleg a mögötte elterülő tájat, 16—22-es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk másfél, két méterre levő személy és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélységélességi táblá­zattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyílás mellett egy adott távolság esetén az élességi pont előtt, illetve mögött hány méteren be­lül jelentkeznék élesen a tárgyak. Az ob- jektívek mélységélességi skálája közvet­lenül a méterskála alatt van, s együtt kell használni őket. Ez a rendszer termé­szetesen fordítva is használható, tehát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott távolság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, hanem azt is megnéz­hetjük, hogy a kívánt mélységélesség el­éréséhez mekkora rekesznyílást kell hasz­nálnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresz­tő képessége úgy határozható meg, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyí­lás átmérőjével. Ha például ,a blende át­mérője két centiméter, a gyújtótávoiság négy centiméter, akkor a fényerő 1:2, nyolc centiméteres gyújtótávolságú ob­jektívnál 1:4, tizenhat centiméteres gyúj­tótávolságnál 1:8. A gyakorlatban csak a második számmal jelöljük a blendét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendéről beszé­lünk. Mivel a blendeértékek az Írisz se­gítségével folyamatosah állíthatók, a nemzetközileg szabványosított blendeszá- mok használata segíti a gyakorlati alkal­mazást (az Írisz folyamatosan változtat­ható blende, ellentétben a régi lyukblen- dével, amely meghatározott nyílású le­mez). Minden blendeszám az előző érték fele fénymennyiségének áteresztését je­löli, az a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6-osnak négyszere­sét stb. A kisfilmes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámokat, de egyes speciális gépeken még 64-es érték is szerepel. A zár és blende segítségével tehát úgy kell szabályozni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma mozgása és a mélységélességi határok megkívánják. A megvilágítás mértékét a blende és az ex­pozíciós idő összefüggésében határozhat­juk meg. A variációk száma a lehetséges blendeértékektől és expozíciós időktől függ. Ha tehát a nyílást egy értékkel na­gyobbra vesszük (a fénymennyiség két­szeresére nő), akkor az expozíciós időt felére kell csökkentenünk. Például 22-es blende és egy másodperces megvilágítási idő szükséges, akkor 16-os blendével 1/2 másodperc, 11-esnél 1/4 másodpercet kell állítanunk. Az expozíciós időt mindig a téma moz­gásának alapján határozzuk meg. Termé­szetesen nem mellékes a mozgás gyorsa­sága mellett az iránya sem. Egy, a gép felé közeledő autót például lefényképez­hetünk 1/250 másodperccel, de ha ugyan­ez az autó a fényképezőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogv akár 1/500 másodperces zársebességgel is éles képet kapunk. Érdemes megjegyezni. hogy las­sú mozgás esetén, például sétáló embe­rek, az 1/125 a legalkalmasabb, gyorsabb mozgásnál pedig az 1/250 másodpercet használjuk. Vida András (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents