Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1978. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II A csecsemő ruházatának kezelése Napjainkban a gyermek ruházatának tisztántartása nem okoz gondot, hiszen számtalan kitűnő mosószer van forgalomban, választani is nehéz, melyiket használjuk. Van azonban sok olyan mosószer, amelyre a gyerek bőre érzékeny lehet, gyulladást okozhat. Legtöbben a bioponra és a bio- mixre érzékenyek. Általános szabály az, hogy először mindig távolítsuk el a szennyeződést, bő vízzel öblítsük át a ruhát, ha lehetőségünk van rá, rögtön a levétel után. Az átöblített ruhákat ezután valamilyen mosószeres vízbe áztassuk be. Az áztatás után következik a mosás, illetve a kifőzés. Nagyon jó, ha a pelenkát az első három, négy hónapban kifőzzük. A csírátlanítás így a legbiztosabb, s az eljárás nem jelent lényeges többletmunkát. Mindig hideg vízbe tegyük a főzni tel ló ruhadarabokat, és a forrástól számítva legalább fél óráig főzzük. Az öblítést forró vízben addig ismételjük, amíg a víz tiszta nem marad. A tetra anyagból készült ruhadarabokat nem szabad dörzsölni, inkább csak nyomkodással tisztítFürge, Nyurga, Kerge Valamikor valahol, mindenütt is, meg sehol, volt három birka. Fürge volt az egyik, nyurga volt a másik, kerge volt a harmadik. Hát egyszer ez a három birka el- tekergett a nyájtól és mire felocsúdott, egy sötét erdőben találta magát. Megijedt szörnyen a három birka. Fürge futkosott, Nyurga nyújtózott, Kerge bégetett ijedtében. Hogyan fognak kikeverdni ebből a rengeteg erdőből? — Menjünk előre —■ mondta Fürge. — Menjünk hátra — tanácsolta Nyurga. — Másszunk fel a fára — ajánlotta Kerge. Sehogysem tudtak megegyezni, hogy mitévők legyenek. Ahogy ottan vitatkoztak, ahogy ottan huzakod- tak, egy papírlapot sodort eléjük a szél. A papírlap meg telisteli ákom-bákom betűkkel. Találgatta három birka, hogy mi az az irkafirka? — Csak én tudom elolvasni — mondta Kerge —, mert én vagyok e legokosabb. — De én meg a leggyorsabb — mondta Fürge. — De én meg a legnagyobb — mondta Nyurga. Ezen aztán megint hajba- kaptak, még ölre is mentek. .A róka meg észrevétlenül suk. Ha módunkban áll, bátran centrifugázhatjuk a ruhát, majd mielőtt teljesen megszáradna, még nyirkosán vasaljuk ki. A vasalás feltétlenül szükséges az első időben, mivel fertőtlenít. A főzésre használt mosófazekat másra ne használjuk! A műszálas anyagból készült ruhák kezelésénél nagyobb óvatosságra van szükség. Általában a túl meleg vizet nem bírják. Előnyük viszont, hogy szinte pillanatok alatt oldódik belőlük a szennyeződés. Csecsemőkre azonban olyan műszálas ruhát, ami közvetlenül érintkezik a bőrrel, ne adjunk, mert allergiás kiütést okozhat, s kifőzni sem lehet. Különleges mosást igényel a gyapjú holmi. Nem bírja a meleg vizet, s a hideg mögéjük sompolygott, és lecsapott a három jómadárra. De csak a farkincájukat tudta leharapni, mert„ Fürge, Nyurga meg Kerge abban a pillanatban megugrott. Nyargaltak, mint a szélvész, közben hátra-hátra pillantgat- tak, hogy kergeti-e még őket a róka. Kergette bizony, még a száját is nyalogatta, amikor a jó birkahúsra gondolt. Futás közben azt mondta egyszer Kerge: — Tudom ám már te két birka, hogy mi az az irkafirka. sem tesz neki jót. Ezért a mosóvíz hőmérséklete 26— 28 °C lehet, ugyanilyen hőmérsékletű vízben történhet az öblítés is. Gyapjú ruhát ne mossunk mosógépben, főzni szigorúan tilos. A szárítás formára igazítva történjék. A gumiból készült holmikat szappanos, vagy mosószeres vízzel mossuk le és töröljük szárazra. Szárítás után hintőporozzuk be, ez megakadályozza az összetapadást. És most néhány szót a hy- póról. Egyszer-egyszer a csecsemőkor alatt használhatjuk, de teljesen fölösleges a kifőzött pelenkákat hypózni, mert előbb vagy utóbb bőr- gyulladást okoz, mégis ha használjuk, utána nagyon sokszor öblítsük a ruhaneműt. A csecsemőruhák mosásakor keményítőt ne használjunk. A tisztára mosott, vasalt csecsemőruhákat külön szekrényben, vagy polcon tároljuk. Scholz Lujza — Mondjad hamar Kerge birka, mert már utolér a róka! — Az van a papírra írva, hogy bújjunk az egérlukba! Be is bújt a három birka egy parányi egérlukba a róka elől. Bereteszelték az ajtót, még a kulcslyukat is betömték. Bezárkózott jót a lukba három riadt gyapjas birka, Fürge, Nyurga meg a Kerge. Ott kuksoltak éjfélig, éjféltől meg reggelig, aztán meg egészen addig, amíg a halak a fára nem másztak Szente Varga Mária Botés ernyötartó Házilag is készíthetünk mutatós alkalmatosságot az ernyők, botok elhelyezésére, ami olcsón kivitelezhető ajándék. Színes, vastag kartonpapírt, vegyünk hozzá, s abból 5—6‘ egyforma nagyságú darabot szabjunk ki. összesodorjuk hengeralakúra, leragasztjuk a végét, hogy szét ne essék. Mindegyik aljára megfelelő nagyságú körlapot ragasztunk, sőt az összefogott hengereket még külön egy nagy körlapra is rögzítjük. Széles szalaggal nem túl erősen összefogjuk az egészet. A hengerek belső aljára kis kerek szivacslapokat tegyünk, hogy felszívja az ernyőkből lecsepegő vizet. Az egészet léfúj- hatjujc színtelen lakkal. A káva — Akik távol-keleti utazások izgalmas eseményeit olvassák, néha találkoznak az indonéziai szigetvilágban a „káva-itallal” és ezt sajtóhibának vélik, mert a „kávéra” gondolnak. Pedig a kettő nem azonos. Ha elolvassuk dr. Gáspár Ferencnek, a volt Osztrák—Magyar Monarchia hajóorvosának könyvét Ausztráliáról és a Csendes-óceáni szigetekről, megtalálhatjuk a „kávaital” pontos leírását. A káva-cserje (Piper me- thistucim) gyökeréből készül a káva-ital, melynek nincsen alkoholtartalma, hanem a kávéhoz hasonló izgatószer. Frissen készítik és ahogy a derék orvos leírta, imigyen: A szoba közepére helyeznek egy nagy fatálat, melyet különleges fából faragnak. A tálat fiatal lányok ülik körül, akik előzőleg alaposan kiöblítik a szájukat. Gyönyörű, ép fogsoruk van, amit arra használnak fel, hogy az eléjük tett, tisztára mosott és feldarabolt kávagyökereket apróra rágják, hogy azok puhák legyenek és sok nyálnem kávé! lal keverődjenek. Ekkor beleköpik a középre tett fatálba. Amikor a gyökereket felaprították, jól elrágták, vizet önt a szertartásvezető a tálba és a keveréket egy farostokból készített nyalábbal habosra keveri. Mozdulatai kecsesek, ünnepélyesek. Amikor az ital készen van, 'a taopu (vezető) tapsol, mire a meghívottak is tapsolnak, majd kiadagolják az italt eképpen: a legidősebb és legelőkelőbb vendég csiszolt kókuszhéjból készült poharát teletöltik, mire az kiönt belőle a földre, majd ki issza és azután a poharat odadobja a szoba közepére, ezt olyan ügyesen csinálja, hogy a'pohár a talpán néhányszor megperdül. Most felveszi a taopu és újra megtölti. így tesz mindenki, akit megkínáltak és így kínálják végig ugyanabból a pohárból a vendégeket. A káva — mint az orvos írja — nem kábító hatású, hanem kellemes, üdítő ital. mely limonádéhoz hasonló ízű... R. J. Olcsón — jót! FOGYÓKÜRÁS ZÖLDSÉGTORTA Hozzávalók: >/2 kg mirelit karfiol (15,— Ft), egy csomag vegyes főzelék (10,—Ft). 15 dkg gépsonka vagy maradék sült (főtt) hús (12,— Ft), 2 db főtt tojás (3,— Ft), egy pohár tejföl (5,— Ft), kevés vaj vagy olaj. zsömlemorzsa. Kiadós étel és nem hizlal négy személynek 45 forintból. A karfiolt sós vízben kifőzzük, lecsurgatjuk. A finomfőzelék csomagból még fagyosan kiszedjük a zöldborsó felét (másnap levesnek jó), a többit kifőzzük, lecsurgatjuk. Egy tűzálló tálat kicsit kikenünk, zsömlemorzsával behintjük, majd beterítjük a karfiol felét. Erre jön a laskára vágott sonka vagy hús, rá a finomfőzelék és a karikára vágott főtt tojás. A tetejére szépen elrendezzük a maradék karfiolt és leöntjük tejföllel. (Megszórhatjuk reszelt sajttal is.) Sütőben jól átsütjük és melegen tálaljuk, úgy szeletelve, mint a tortát. «Serfőzőné Szolnok Blendenyilások FOTÓSAROK Blende-mélységélesség expozíciós idő A blende-mélységélesség és az expozíciós idő a fényképezésben elválaszthatatlan fogalmak. A technikai kérdéseken túl, a képalkotás, a kompozíció fontos kellékei. A blendeérték nemcsak a filmre jutó fénymennyiséget szabályozza, hanem azt is, hogy a tér milyen nagy, és melyik része rajzolódik ki élesen a képen. Vegyünk két gyakorlati példát: egy magasugrót fényképezünk abban a pillanatban, amikor a léc fölött van. A kép mondanivalóját maga az ugró adja, a mozdulat szépségét, az arcáról tükröződő erőfeszítést akarjuk bemutatni. Ebben az esetben mellékes például az atlétikai pálya háttérben levő része, vagy az ott tartózkodó személyek. A 2,8—4-es értékű blende biztosítja, hogy a háttér életlen, elmosódott lesz, és semmi nem vonja el a néző figyelmét a fő témáról. Másik esetben, ha valakit úgy akarunk lefényképezni, hogy egyben bemutassuk a környezetét is, esetleg a mögötte elterülő tájat, 16—22-es rekeszt használunk, így elérjük, hogy a tőlünk másfél, két méterre levő személy és a háttér is teljesen éles lesz. Az objektíveket mélységélességi táblázattal látják el, amelyről leolvashatjuk, hogy mekkora blendenyílás mellett egy adott távolság esetén az élességi pont előtt, illetve mögött hány méteren belül jelentkeznék élesen a tárgyak. Az ob- jektívek mélységélességi skálája közvetlenül a méterskála alatt van, s együtt kell használni őket. Ez a rendszer természetesen fordítva is használható, tehát nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy adott távolság és lencsenyílás esetén mekkora a mélységélesség, hanem azt is megnézhetjük, hogy a kívánt mélységélesség eléréséhez mekkora rekesznyílást kell használnunk. A fényerő, vagyis a lencse fényáteresztő képessége úgy határozható meg, hogy a gyújtótávolságot elosztjuk a blendenyílás átmérőjével. Ha például ,a blende átmérője két centiméter, a gyújtótávoiság négy centiméter, akkor a fényerő 1:2, nyolc centiméteres gyújtótávolságú objektívnál 1:4, tizenhat centiméteres gyújtótávolságnál 1:8. A gyakorlatban csak a második számmal jelöljük a blendét, tehát 2-es, 4-es, 8-as blendéről beszélünk. Mivel a blendeértékek az Írisz segítségével folyamatosah állíthatók, a nemzetközileg szabványosított blendeszá- mok használata segíti a gyakorlati alkalmazást (az Írisz folyamatosan változtatható blende, ellentétben a régi lyukblen- dével, amely meghatározott nyílású lemez). Minden blendeszám az előző érték fele fénymennyiségének áteresztését jelöli, az a 4-es blende fénymennyiségének dupláját jelenti, az 5,6-osnak négyszeresét stb. A kisfilmes gépeken általában 2-től 22-ig jelölik a blendeszámokat, de egyes speciális gépeken még 64-es érték is szerepel. A zár és blende segítségével tehát úgy kell szabályozni a fény mennyiségét, ahogy a megvilágítás, a téma mozgása és a mélységélességi határok megkívánják. A megvilágítás mértékét a blende és az expozíciós idő összefüggésében határozhatjuk meg. A variációk száma a lehetséges blendeértékektől és expozíciós időktől függ. Ha tehát a nyílást egy értékkel nagyobbra vesszük (a fénymennyiség kétszeresére nő), akkor az expozíciós időt felére kell csökkentenünk. Például 22-es blende és egy másodperces megvilágítási idő szükséges, akkor 16-os blendével 1/2 másodperc, 11-esnél 1/4 másodpercet kell állítanunk. Az expozíciós időt mindig a téma mozgásának alapján határozzuk meg. Természetesen nem mellékes a mozgás gyorsasága mellett az iránya sem. Egy, a gép felé közeledő autót például lefényképezhetünk 1/250 másodperccel, de ha ugyanez az autó a fényképezőgép előtt halad el, akkor nem biztos, hogv akár 1/500 másodperces zársebességgel is éles képet kapunk. Érdemes megjegyezni. hogy lassú mozgás esetén, például sétáló emberek, az 1/125 a legalkalmasabb, gyorsabb mozgásnál pedig az 1/250 másodpercet használjuk. Vida András (Folytatása következik)
