Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-18 / 142. szám
1978. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csak igazo/t legyen a távoliét m m Ügyintézés az üzemekben, fogadás ügyfelek nélkül A tenger mélye, a búvárok álomvilága Egy „öltöny” negyedmillióért # Terézia nem kapós $ Masiniszta a víz alatt § Háromszor az Adrián Ahány ház, annyi szokás, annyiféle rendje és' megoldása alakult ki a tanácsi ügyfélszolgálatnak. így is van jól. Nem egy kaptafaméretet használtak, annak ellenére, ■hogy az elv, mondhatnánk parancs, egyformán érvényes és egyformán kötelez minden tanácsot az országban. Egyszerűen, még egyszerűbben, gyorsabban, pontosabban intézni az állampolgárok ügyeit. Emlékezhetnek még — hiszen csak néhány évet kell visszapörgetni — amikor a karikaturisták, humoristák céltáblája volt, szinte naponta a gubancos, kilincseléssel egybekötött tanácsi utánajárás. Egy biztos, most már a tanácson tanácstalanul keringő ügyfelek egyre ritkábban adnak témát. Nem lehet nem észrevenni, hogy valami elkezdődött. Először a nagyobb települések tanácsházainak bejáratainál „vertek tanyát” az apparátus előretolt helyőrségei. Már csak egy ajtón kellett bekopogtatni ahhoz, hogy valjaki hatósági ibijzo- nyítványt, lakásigénylő lapot, bölcsődei, óvodai jelentkezési lapot kapjon, munkakönyvét igényeljen, a lakcímváltozást bejelentse, hogy az építkezés adminisztrációjából valamit elintézzen, típusterveket nézegethessen és így tovább. Nincs vita, jó ötlet volt, bevált. Jó az állampolgároknak, jó a tanácsi dolgozóknak, csökkentette a jövés-menést a szakosztályok irodáiban, több idő maradt az érdemi munkára. Mindez már nem egyszer, nem kétszer megállapítást nyert, elismerést kapott. Gyorsabb is, kényelmesebb is, ésszerűbb is, tehát nem kell már az embereknek munkaidő alatt fél napokat a tanácsházán tölteni. Így hangzik az ésszerű következtetés, ezt feltételezik a szakemberek, akik figyelik, mérik az ügyfélforgalmat, az átfutási időket. De azt, hogy hányán kérnek kilépőt a gyárkapuknál, hányán ké- redzkednek el az üzemekből, hivatalokból tanácsi ügyeiket intézni, és mennyi időre, ezt ma senki nem tudja. Törökszentmiklóson például, mielőtt eldöntötték a kibővített ügyfélszolgálati iroda nyitvatartását, felmérést végeztek, azaz csak akartak végezni, a város üzemeiben. — Tavaly egész évben nem fordult elő ételmérgezés a megyében, az idén már az előszezonban... — Sajnos. A szekszárdi diákok előre jelezték, hogy mikor érkeznek Szolnokra, megrendelték a vacsorát az Aranyiakat étteremben. Sertéspörköltet kaptak galuskával, fejes salátával és csokoládétortát. Az étterem konyháján — rhint utólag kiderült - - már a délelőtti órákban elkészítették a harmincöt adag ételt és hűtő-, szekrényben tárolták, este amikor megérkeztek a kirándulók, felmelegítve tálalták. Előírás, hogy a galuska az elkészítést követő 40 percen belül fogyasztható, az étterem képzett szakácsainak ezt tudniuk kellett volna. Az eljárás során az ételkészítés higiénés szabályainak megsértéséért három személyt vontunk felelősségre. Reméljük újabb, hasonló eset nem. lesz ... — Itt a fagylaltszezon is. Nem sikerült, mert egyetlen helyen sem volt még csak hozzávetőleges kimutatás sem arról, hogy mekkora munkaidő alatt a jövés-menés magánügyben. Ügy tűnik, mintha ez nem is any- nyira a munkahelyek, mint inkább a tanácsok vezetőit izgatja. Persze, az ő feladatuk, kötelességük az igényekhez igazodva szervezni az ügyfélfogadás rendjét. Ök gondolták azt is, hogy az igény nem lehet más, mint hogy az utánajárás a tanácson a dolgozóknak minél kevesebb munkakieséssel járjon, vagy egyáltalán ne járjon azzal. ötleteikben, kezdeményezéseikben nem is volt hiány. Egy példa a sok közül, a karcagiaké, a tanács vb- titkárának, Földvári Imréné dr-nak a szemével. — Ügy gondoltuk, segítünk, és mi megyünk az ügyfelekhez, az üzemekbe. Másfél éve az ingyenes jogi tanácsadással kezdtük, ott ahol nem volt szakszervezeti jogsegély- szolgálat. Az első kísérletünk a közel kétszáz nőt foglalkoztató Ruhaipari Szövetkezetben volt. Az idők folyamán aztán a jogi tanácsadásból ügyfélfogadás lett. Hetente egyszer az ügyintéző aktába pakolva a csekkeket, igénylő lapokat, igazoló nyomtatványokat, két órára kimegy az üzembe. Arra is volt példa, hogy érdeklődés híján végül elsorvadtak a nagy lendülettel induló államigazgatási tanácsadások az üzemekben. Az érdektelenség okát felesleges firtatni, feltehető, hogy ahol van, ott a kibővült jogsegélyhálózatban kereshető, ahol pedig jogsegélyszolgálat nincs, és a tanácsiak igyekezete mégis kudarcba fulladt, ott a szétszórt vagy változó telephelyekben látják az okokat, a termelőszövetkezetekben pedig a mezőgazdasági munkával járó sajátos és többnyire hosszítolt műszakokban. (Egyébként is a szántóföld végére már mégse üljenek ki a tanácsi ügyintézők.) Ott ülnek ők, s jobb híján előfordul, hogy csak ülnek, szinte minden ügyfél- szolgálati irodában a hét két napján reggel 7-től, este 6- ig. Az egyik szerdai napon (ez a nap országosan ügyfél- fogadó nappá neveztetett ki) a megye legforgalmasabb irodájában, a szolnokiban én is — Járási, városi ellenőreink az engedélyek kiadása előtt megvizsgálták a fagylaltkészítő üzemeket, hiszen csak ahol a feltételek biztosítottak, ott foglalkozhatnak fagylaltfőzéssel. Csupán huszonnégy engedélyt adtunk: ki, megcsappant az igénylők száma, a porfagylalt tért hódított. Az idegenforgalmi szempontból nagy forgalmú üzletek, vendéglátóhelyek ellenőrzésére idén már a szezon előtt sor került. Májusban a megyei kereskedelmi felügyelőséghez csatlakozott partnerként a KÖJÁL, negyven élelmiszerkereskedelmi és vendéglátóegység környezeti kuT- turáltságát vizsgálták. Részletek a jegyzőkönyvből: „ ... A portál, a cégtáblák, illetve neonfeliratok, kirakatok állapota, tisztasága a boltok 25, a vendéglátó üzletek mintegy 30 százalékánál esett kifogás alá... A boltok 20, a vendéglátó egységek csaknem 40 százalékánál a szeott ültem az ügyintézővel este hatig, öt óra után hárman nyitottak ránk ajtót. Egy kismama, aki egyébként is otthon van — és éppen arra járt, egy külföldi — tévedésből — aki pénzt akart váltani és egy asszony. Ő volt az egyetlen, aki szándékosan választotta a nyújtott műszakos napot, hogy munkaidő után a lakásigénylés útját, módját megtudakolja. Kivételesen csendes szerda volt? Lapis Annamária szerint — aki 1971 óta az iroda létesítésétől kezdve ott dolgozik és már két éve rendszeresen tart ügyeletet a nyújtott műszakban — ez a jellemző az első és az utolsó órára. Ha többen jönnek, az a kivétel. A naponta megforduló 200—220 ügyfél nyolctól ötig keresi fel az irodát. Amikor dolgozniuk kellene? Rosszindulatúnak hangzik a feltevés. Alit mond a szakember, dr. Krizsa Sándor, a városi tanács szervezési és jogi osztályának vezetője? —1 1976 őszén, amikor bevezették a nyújtott ügyfél- fogadási időt, minden munkahelyre (a gazdasági vezetőnek és a szakszervezeti titkárnak) elküldtük a tájékoztatót, a nyilvántartásról, az ügyrendről. Azóta minden fórumon, tanácstagi beszámolón, réteggyűlésen elmondtuk, a lakó- és utcabizottsági tagokat is tájékoztattuk, legalább két és fél ezer ember kapta meg személyesen a pontos és továbbítandó információt. Másfél hónapja ismét végigjártuk ezt a utat. Arról nem is beszélve, hogy igen sokszor közhírré tettük a Szolnok megyei Néplapban. Mégsem tudnának róla szolnokiak? Sem Szolnokon, sem máshol, ahol bevezették a hosz- szított ügyfélszolgálati időt, nem akarnak változtatni rajta. Az ügyintézők munkaidejét úgy osztották be, hogy közülük egy, kora reggel és késő délután ügyeletet tartson. Tehát a lehetőséget továbbra is megadják. Az már igazán nem rajtuk múlik, hogy az emberek nem élnek vele, ném kell, hogy éljenek vele. Miért is? Ha a gép vagy az íróasztal mellől egy szóra elengedik őket. Az a fontos, hogy igazolt legyen a távoliét, a termeléskiesés, az el nem végzett munka. Kovács Katalin mét tárolása szabálytalan módon történt... A belső rend és tisztaság általában elfogadható, gyakoribb probléma a zsúfolt raktár... A hűtőberendezések tisztasága csekély kivétellel megfelelő volt. Gyakoribb, hogy az árukat, a nyersanyagokat nem elkülönítve tárolják... A vendéglátó egységek 80 százaléka rendelkezik az osz- tálybasorolási feltételekben meghatározott számú, a vendégek használatára szolgáló mosdó és' szociális helyiséggel. Ezek tisztasága csaknem kivétel nélkül elfogadható volt, azonban az előírt felszereltség — differenciált mértékben ugyan — az üzletek 35 százalékában hiányos ...”, — Ez az ellenőrzés módot adott arra, hogy az észlelt hiányosságokat az idegenforgalmi idény kezdetére felszámolhassák. ,( — Természetesen „menet közbeni” ellenőrzésekkel is ügyelünk rá, hogy a higiénés előírások betartásával elejét vepvük az Aranylakatban történthez hasonló, sajnálatos eseteknek — jegyezte meg dr. Kanyó Márta. — rónai — Hol van már a szőke Tisza. Zavaros hullámai titkait fürkészem, de meddőnek bizonyul erőfeszítésem, pedig testközelből, egy pontonról szemlélődöm. — Annyira szennyezett, hogy lent nem látunk semmit, még a lámpával sem. Vámosi Attila, az MHSZ szolnoki búvárklubjának titkára mintha gondolatomban olvasna. — Akkor hogy dolgoznak? — Tapogatunk. A folyó hordalékos, teli van iszapszemcsékkel. Búvárok számára cseppet sem idillikus környezet. Vámosi Antal széttárja a kezét: — Mit csináljunk. itt élünk, itt kell dolgoznunk — Itt is edzenek? — Nem, hanem a mályi tavon. Sajnos messze van, sok idő elmegy az utazgatással. A vízen motorcsónak suhan, mellettünk búvárfelszerelést próbálnak. A klubtitkár odaszól: — Teréziát ne hozzátok. Magyarázólag hozzám fordul: — Van egy nagyon régi búvársisak. Azért nevezzük Teréziának, mert majdnem Mária Terézia korából való. — Ilyen elavult a felszerelésük? — Ellenkezőleg. Merem állítani, hogy az ország technikailag egyik legjobban felszerelt klubja a mienk. Van például olyan elektromos fűtésű ruhánk, ami 226 ezer forintba kerül. Ez az egyetlen példány az országban. Százötven méteres mélységben is használjuk a tengeri olajkutatásnál. Van olyan búvársisakunk, amelynek 52 ezer forint az ára. — Költséges sportág ... Bizonyára nagy összegű támogatásban részesülnek. — A KÖTIVlZIG-től kapunk két és fél ezer forintot. — Az úgyszólván semmi. — Ezért is vállalunk munkát. — Például? — Kiskörén egy uszály ki- döntött egy pillért. Kiemelésére most készülünk. Húztunk már ki Tiszába esett traktort, szereltünk a víz alatt hatszáz milliméteres csöveket a szolnoki vízműnél, a vasúti hídnál vegyipari benzinvezeték csővédelmét biztosítottuk, részt vettünk a Tiszaliget áramellátását szolgáló tíz kilovoltos kábelnek a folyó medrébe való lefektetésénél. — Csak a- megyében vállalnak munkát? — ‘Nemcsak itt. Vásáros- naménynál például a keleti termékvezeték folyón való áthúzásánál segédkeztünk. Beszélgetésünk közben néhány klubtag körüláll bennünket. Tóth János vízügyi szakközépiskolás, öt éve tagja a búvárklubnak. — Mi volt a legnagyobb élménye? — A gyékényesi tábor. Tizenkét éves voltam, egy kavicsbányában volt az első vadvízi merülésem. ' Vámosi Antal felkapja a fejét: — Hogy miket tud meg utólag az ember. Tizenhat éves kor alatt tilos a vadvízi merülés. Talán nem is az ilyen tiltott gyümölcs az igazi, az ember egész életére kiható élmény. A klubtitkár is ezen a véleményen van: — Jancsit szakmai gyakorlatra kikértük az iskolából. Velünk eljut Kiskörére, és a szegedi hídépítéshez is, sokat tapasztalhat. — Egyáltalán voltatok-e már az iskolával Kiskörén? — fordul Tóth Jánoshoz. —• Voltunk egyszer, de "csak keresztül mentünk a híd,on. A búvárok nem sétálnak. Surányi Laci a 605. számú Szakmunkásképző Intézet lakatos-hegesztő tanulója: — Dolgoztunk Kiskörén. Az jó élmény volt. Sorköteles fiatalok tucatja is jelentkezik a búvárklubba. Kádár Gergely alhadnagy foglalkozik velük. Beszélgetés közben kiderül, hogy az egyik ejtőernyős alakulatnál szolgál. — Hogy fér össze a magasság és a mélység? — A katonának sokaldalú- nak kell lenni. A búvárklub tízéves fennállása alatt baleset nem fordult elő. Kádár Gergely kész a válasszal: — Ahol ilyen jól képzett segítőtársak vannak, s jó a felszerelés, nem kerülhet életveszélybe az ember. Persze, meglepetést okozó helyzetek adódhatnak. Kádár György sisakja egyszer merülés közben kinyílt. Bizonygatja is: — November végén már hideg a Tisza. Szerencsére egy váratlan fürdővel megúszta az esetet. Súlyosabb kimenetelű történetről mások sem számolhatnak be. — pedig a klubtagok közül Vámosi Antal mellett csak Szerencsés József és Török György függetlenített. A többiek különféle foglalkozásúak. Van mozdonyvezető, lakatos, vízügyi technikus, rendőrtiszt, s ki győzné felsorolni. Aki kedvet érez ehhez a sporthoz, szívesen látják a klubban. Orvosi vizsga után nyolcvanórás tanfolyamon kell megfelelnie, aztán jöhet a merülés. A klub elsődleges rendeltetése a sport. Amikor erre terelődik a szó, Vámosi Antal arca burúsabbá válik. — Sajnos, hullámvölgyben van a csapat, mint a magyar válogatott. Tízéves kortól jönnek a fiúk és a láhyok, de 14—15 éves korukban kezdenek elmaradozni az edzésekről. — Bizonyára kemény az edzés .. . — Napi 2—4 ezer méter úszás uszonnyal. Hetenként ötször ilyen az edzés. Énéi- kül nem megy a versenyzés. A klubban szerzett ismereteket tengerparti üdüléseknél is hasznosíthatják a sportolók. Vámosi Antal egy languszta csontvázát mutatja. — Negyven méternél mélyebben, egy sziklaüregben tanyázott. Nem akart kijönni. Amikor kiráncigáltam, menekülni próbált, de a tőr gyorsabb volt. A klub tagjai egyébként 1974-ben, ’76-ban és ’77-ben saját költségükön voltak az Adrián. Jövőre Görögország tengerpartjába készülnek... Simon Béla A KÖJÁL is felkészült a nyárra A megyei Közegészség- és Járványügyi Állomás élelmezés-egészségügyi osztályára nyáridőben a szokásosnál jóval több feladat hárul. Ezekről beszélgettünk Kanyá Márta doktornővel, az osztály vezetőjével. A búvár munkaruha nem könnyű. Van, amelyik 120 kiló. A felhajtóerő könnyít rajta, de amikor ki kell jönni a vízből, a búvár segítségre szorul, lyenkor, öltöztetés közben is.