Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
1978. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hol az aranykor? kik szeretik a valóságnál egyA szerűbbnek hinni a dolgokat, azok sok más rosszra is hajlanak: könnyen hiszik el például, hogy minden változás csupán mennyiségi növekedés vagy csökkenés. Az ilyen emberek így fogalmaznak: sokasodnak feladataink, növekszenek tennivalóink. A fejlett szocializmus építése számukra nem jelenti többet, mint — többet. Többet dolgozni, többet produkálni, többet elosztani. Az ilyen emberek hasonlatosak azokhoz a gazdasági vezetőkhöz, akik a bázisszemléiét rabjaként, nem törekszenek másra, csak hogy az előző évi időszakhoz képest valamelyest többet adjanak a népgazdaság számára, attól függetlenül, hogy a rendelkezésre álló tartalékok mit és menynyit rejtenek magukban. Egyrészt akkor, amikor a fejlett szocializmus építésével kapcsolatban az inten- zivitás követelményét leszűkíti a gazdálkodás területére, és nem veszi észre, hogy a teljes körű társadalomépítés érkezett el az intenzív fejlesztés korszakába. Bízvást nevezhetjük ezt korszaknak, vagy akár korszakos váltásnak, mintegy a folyamatos jelleget hangsúlyozva. E korszak legfőbb tulajdonsága, hogy a követelmények, az igények ugrásszerű változásával többé nem elegendő a régi módon egyszerűen a mennyiség fokozásával gazdálkodni, közműveltséget fejleszteni, bővíteni az egészségügyi ellátást és szolgáltatás ezer ágát, hanem sokoldalúan kell feltárni mind e helyen a társadalom valamennyi erőforrását. Azt mondjuk: egyszerre kell jobb és több, választékosabb terméket előállítani, még hozzá hatékonyan ? Ezzel nemcsak annyit mondtunk, hogy új emberek munkába állításával többé nem fejleszthető a termelés, hanem jó vállalatszervezéssel, új technikával és technológiával a rendelkezésre álló munkaerőt kell jobban hasznosítani. Azt is mondtuk: még tanul - tabbá, műveltebbé kell tenni az embereket, mert a termelés legfőbb ereje — immár nem a nyers izom, hanem a művelt agy. Azt is mondtuk: zavartalanabbá kell tenni életkörülményeket, jobbá az utazást, az egészségügyi ellátást, a mindenfajta szolgáltatást, mert a termelés nagy ereje a zaklatottság nélküli ember, akit nem üldöznek olyan gondolatok, hogy jaj, mit tegyek, hová szaladjak munka után, hogy otthon is minden rendben legyen. Azt is mondtuk: emberivé kell tenni a munkahelyi légkört, demokratikussá a vezető és beosztott közötti viszonyt, mert a termelés nagy ereje a magabiztos, gazdaszemléletű ember, aki a munkahelyen teljes személyiségével azon van, hogy jobban menjenek a dolgok, s ha hibát lát, akkor szól és cselekszik. Egyetlen dologról szóltunk példaképpen: a választékosabb termékek hatékony előállításáról, és mint kiderült, máris seregnyi fontos összetevő lépett elő meghatározóként, feltételként, amelyeket a fejlesztés intenzív szakaszában biztosítani kell. A sematikus gondolkodás hajlik arra, hogy elegendő a gazdasági és műszaki feltételeket megteremteni, és máris választékosabb, korszerűbb lesz a termékstruktúra, és figyelmen kívül hagyja azt, hogy a legfőbb termelőerő az ember, amelynek sokoldalú fizikai és szellemi, erkölcsi fejlesztése nélkül nem létezhet magasabb szintű gazdálkodás. Nem lehet tehát az intenzivitás követelményét csak a gazdálkodás területére leszűkíteni, szükség van rá az oktatásban, kultúrában, egészségügyben, a társadalomépítés teljes területén. Téved az, aki azt hiszi, hogy befejezett eredményeink, véglegesen megvívott győzelmeink vannak, amelyeket lezárhatunk, egyszer s mindenkorra nyugtázhatunk. Hurrázik, hozsannázik tehát, amikor valóban nagyszerű részeredmények születnek, de nyomban megtorpan és zak- latottá, bizonytalanná válik, amikor azt látja, hogy gondok sokasága rajzik még körülötte. A helyes politikai gondolkodás és szemlélet úgy észleli és látja a valóságot, mint amilyen. Sem el nem vesz belőle, sem hozzá nem tesz semmit. Ilymó- don büszkeséggel tölti el, ha a szocialista építés .valamely területén történelmi eredményt tudott felmutatni a társadalom, de nem ámítja magát azzal, hogy most már minden rendben van, akár nyugovóra is térhetünk. Észreveszi a természetest, vagyis azt, hogy sajátos, törvényszerű módon minden új eredmény egyben új feladat forrása, megfogalmazója, kiváltója is. Észreveszi, hogy ez az új feladat, nem egyszerűen csak új, hanem sokkal bonyolultabb, nagyobb is. amelynek megoldása a korábbinál okosabb, körültekintőbb munkát kíván. Észreveszi, hogy az új feladat többé nemcsak egyetlen szakmáé, hanem a teljesebb társadalomé, és a megoldás komplex erőfeszítést kíván. Példával is szólhatunk. Nagyszerű történelmi eredmény, hogy sikerült leszorítani a csecsemőhalálozás arányát. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a társadalom is egészségesebb, mindenki számára ingyenes az egészségügyi alapellátás. Nem sok ország büszkélkedhet ilyen eredménynyel, és boldogok vagyunk, hogy ma már nem következik halálozási okként jelölve az anyakönyvi rubrikában az apróságok neve után: „veleszületett gyengeség” — mint ahogy a Horthy-kor anyakönyvei vádoltak így. Viszont ráncolt homlokkal tapasztaljuk, hogy a felnövekvő gyermekek nyúlánkak, hosszúra nőttek, jól tápláltak, s valamiként mégsem elég edzettek, nem elég teherbírók, nem elég erősek. Hol lehet a hiba? Az egészségügyi ellátásban? Biztos, hogy ott is van javítani való. Az oktatásban? Biztos, hogy több iskolai tornaóra, tornaterem, kisfocipálya kellene. Az urbanizációban? Biztos, hogy gondosabban és egészségesebben kellene megépíteni az új lakótelepeket, tágasabb tüdővel kellene megszerkeszteni új városrészeinket. Ez mind igaz és máris bizonyítja, hogy gyermekeinkre gondolva nem egyetlen szakmának van további tennivalója, Ha még hozzátesszük, hogy a szülői szeretet mennyire kényeztet, tornából felmentet, ennivalóból, édességből agyontöm, huszonéveseket is úgy ajnároz, mint kétéveseket, iskolába autón röpít, akkor még teljesebb a felelősök köre, a cselekvésre kötelezettek köre is. íme, egy történelmi eredmény így fakaszt sokkal ágas-bogasabb, bonyolultabb, szélesebb hatású feladatot a társadalom számára. it jeleznek az új feladatok? Talán M ázt, hogy valami válság ütött be, s ettől lettek nagyobbak a követelmények? Ettől váltak bonyolultabbá a tennivalók? Ennek a fordítottja igaz: magasabb osztályba lépett a társadalom, s vele együtt több klasszissal lettek dúsabbak a tennivalók is. A boldog aranykor tehát nem akkor jön el, amikor állítólag már henyélhetünk, amikor talán már nem lenne semmi dolgunk. Ilyen gyötrelmet soha meg ne érjen az ember! A boldogság az, ha minél okosabban. minél jobban alkothatunk, ha tehát a munkánknak minél nagyobb közösségi, emberi haszna lehet. Soltész István Holland-magyar tulipán A csepeli Duna Kertészeti MGTSZ-ben holland-magyar kooperációs megállqpodás alapján foglalkoznak tulipánhagyma-termesztéssel. A szövetkezet az idén tavasszal szabadföldi kertészetében több ntint kétmillió szál tulipánt nevel szaporításra, holland hagymákból A megyei AGROKER Vállalat valamint a cibakház! Afész és a Vörös Csillag Tsz közös rendezésében árusítással egybekötött kiállítás nyílt tegnap a cibakházi vásártéren. A mező- gazdasági kisgépeket, kerti szerszámokat, növényvédő szereket bemutató kiállítás május 15-ig lesz nyitva hány kollégával taß lälkozik Czuczi Mihály, a Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyára KISZ- bizottságának titkára, mindenki gratulál neki, közösen örülnek a sikernek. Ugyanis a beszélgetésünk előtti napon érkeztek haza a fiatalok a tatai vetélkedőről, ahol megnyerték a Köszöntünk VIT — Köszöntünk Havanna országos verseny területi döntőjét. — Fáradtak vagyunk, de nagyon boldogok. Legközelebb a televízió kamerái előtt szerepelünk majd, öten képviseljük a gyár ifjúságát. Titokban mindannyiunkban ott él a remény, hogy megnyerjük a vetélkedőt, és kijutunk a VIT-re. — A KISZ-bizottság titkára mindenképpen utazik. — Az idén harmadszor nyertük el a KISZ KB vörös vándorzászlaját, és így szervezetünk egy tagja részt vehet a Világifjúsági TalálkoA közösség érdeme Kunszentmártoni VIT-küldött zón. A közelmúltban tartott taggyűlésen, majd a bizottsági ülésen közösen döntöttünk, hogy ki utazzon Havannába. Bizottságunk, és a KISZ-tag- ság is engem javasolt. Nagyon jól esett ez a bizalom. Már jó néhányszor kaptunk jutalomutazást a munkánkért, de még soha nem mentem, hiszen nem egyedül az én érdemem a jó közösségi élet. Most is más, nagyon aktív KISZ-tagra adtam a javaslatomat. — Volt már ilyen emlékezetes eseménye itt a gyárban? — Amikor 1971-ben gépésztechnikusként idekerültem, mindenki ismert, hiszen itt nőttem fel a nagyközségben, jó néhány munkatársammal pedig együtt jártunk a szolnoki gépipari technikumba. Munkábaállásom után szinte azonnal jelöltek a KISZ-bizottság, illetve akkor még csúcsvezetőség titkárának. Az a választás ugyan- olvan jóleső érzést jelentett nekem, mint a mostani. A fiatalok munkáját, minden akcióját segítik a gyár párt- és gazdasági vezetői. A KISZ-iroda egyik falát teljesen beborítják az elismerő oklevelek. A KISZ KB kétszeres dicsérő oklevele mellett háromszor kapták meg a vörös vándorzászlót, elsők lettek "a kongresszusi munkaversenyben. A KISZ- eseknek a művelődési házban kialakított ifjúsági és munkásklubja kitűnő programjaival és kiváló közösségi életével méltán tett szert hírnévre. A gyár KISZ-eseinek védnökségével készültek a paksi atomerőműhöz, a délpesti kórházhoz és jugoszláv építkezéshez a sablonok. A termeléshez az egyének jó munkáján kívül hozzájárul a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának és a KISZ Radar-akciónak ellenőrző tevékenysége is. Czuczi Mihály hét éve irányítója a gyár ifjúkommu- nistáinak. Az eltelt évek alatt változott a beosztása is. Jelenleg az igazgatási és jogi osztály vezetője, ami szintén nem kis gond egy huszonnyolc éves fiatalembernek. Nős, két kisgyermek édesapja, és nem utolsósorban, egyben diák is. — Most tartok a finisnél a szegedi Jogtudományi Egyetemen. Nyáron el kell készítenem a szakdolgozatomat, aztán jön az államvizsga. Kicsit sok ez most nekem. Így aztán nagyon fájó szívvel, de meg kell válnom a titkári funkciótól. Most választanak új titkárt, ebben az évben még segítek neki, hogy zavartalan legyen az indulása. A pártszervezetünkben dolgozom tovább. Nagyon készülök a nyári csodálatos útra, amiről még mindig alig hiszem, hogy valóság. Láttam a tévéközvetítést a berlini Világifjúsági Találkozóról, csodálatos élmény lehetett minden résztvevőnek. Csak azt sajnálom, hogy a KISZ-szervezet minden tagja nem jöhet velem. V. E. Automata palacsintasütő, új medence Mit ígérnek a jászsági strandok? Jászszentandráson a korábbi éveknél is nagyobb gondossággal készülték a strand nyitására. A szokásos karbantartási munkák mellett felújították a strand kútját. A 150 ezer forintos költségű rekonstrukcióval növekedett a kút teljesítőképessége, percenként 600 liter vizet ad. A vendéglátóipar az idén Is több kellemes meglepetéssel várja a fürdőzőket. A tsz étterme áttért az önkiszolgáló rendszerre, gyorsítva ezzel a kiszolgálást. Űj, óránként 240 palacsinta készítésére alkalmas automata palacsintasütőgép üzembe helyezésével, virslifőző és cukrászkészítményeket árusító pavilonnal növelte szolgáltatásait a strand területén az áfész. Jászapátiban a nagyközségi tanács 1 millió forintot költött egy új medence építésére. Az átadás előtt álló negyedik medence 110 centiméter mély, vízfelülete 500 négyzetméter, közepén napozásra alkalmas padkákkal ellátott körterasz épült). Létrehozásával a vízi sportokra alkalmas másik nagy medencét birtokukba vehetik az úszószakosztály sportolói. Régi adósságot törlesztett az áfész a strand vendéglátásának javításával. A „Lomboskert” konyháját az eddigi 120 adagról 600 adagosra bővítették, 240 négyzetméterrel növekedett az étterem befogadóképessége. A strand területén egy újabb büfé falatozóval növeli szol; gáltatásainák körét az áfész. A jászárokszállási strandon bevezették a meleg vizet a gyermekmedencébe, új kabinsort építettek. A közös tanács 150 ezer forintot költött a felújíásokra, a tanács és az intézmények dolgozói 800 társadalmi munkaórával segítettek. Az áfész a vendéglő átalakítása miatt a strand bejáratához telepítette át éttermét. Az idén tehát két büféje és a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat pavilonja mellett az 500 adagos konyha is gazdag választékot kínál meleg ételekből a fürdő vendégeinek. I. A.
